Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

2 SZOMBAT. 1974- OKTÓBER R. (Folytatás az 1. oldalról.) ségeit, vagy megyei, központi segítségben bízva, olyan fej­lesztéseket is tervbe vett, amelyek megvalósításához nem. voltak meg a feltételek. Előfordult a beruházások alá­tervezése, vagy túl költséges megoldások választása is. — Az eredmények mellett nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a tanácsok több fon­tos területen, különösen kór­házak, kollégiumok, vízmű­vek, szennyvíztisztító művek építésében és a vízvezeték­hálózat bővítésében elma­radtak tervük időarányos tel­jesítésében. Ezt tervszerűbb munkával, jobb koordináció­val fokozatosan pótolniuk kell. — A tanácsok többsége a költségvetési eszközeivel ls évről évre tervszerűbben, kl­egyensúlyozottabban gazdál­kodik, biztosítja a több mint 18 ezer Intézmény zavarta­lan működését. Sokat vitatott téma a ta­nácsok pénzmaradványainak nem egyértelmű megítélése. A viszonylag magasnak tűnő pénzmaradvány egyik oka kétségtelenül a helyenként túl óvatos gazdálkodás, és a feladatok elvégzésének hiá­nyos előkészítése, Nem hagy­ható azonban figyelmen kí­vül, hogy a maradvány mint­egy 1800 tanács és több mint tízezer Intézmény között osz­lik meg, jelentős részét teszi ki a kötelező tartalék, az át­húzódó kötelezettség fedeze­te, és a bevételi többlet — A törvény növelte a helyt tanácsok hatáskörét az Intézmények létesítésében, fenntartásában, vezetőik ki­nevezésében. A törvényter­vezet parlamenti vitádban, de később, a végrehajtás so­rán ls volt olyan aggály, hoey a községi tanácsok nem tudnak majd megbirkózni ezzel a feladattal. Most már megállapítható, hogy he­lyes volt a hatáskör leadá­sa. — Az eddig széleskörűen kibontakozott, eredményes gazdasáei koordinációban még sok a kiaknázatlan le­hetőség. Többek között biz­tosítani kell, hogy a nem tanácsi szervek arányosan vegyék kl részüket a közösen létrehozott intézmények mű­ködtetéséből, mert ez épp­úgy közös érdek, mint a lé­tesítés. — A tanácsi ügyintézés törvényesnek mondható. Az évenkent kiadott több mint másfél millió határozatból a Jogorvoslat folytán megvál­toztatott határozatok aránya alig haladja meg az összes határozat 1 százalékát. Ez az arány viszonylag kedvező, mégis évenként mintegy 20 ezer ügyfelet érint. — Az utóbbi években megtörtént az igazgatási ha­táskörök felülvizsgálata és leadása. Ma már az litívek több mint 80 százalékát helyben Intézik, ami elónyö­sebb a lakosságnak, jobb feltételeket teremtett az ügyintézéshez, mert a na­gyobb helvlsmeret birtoká­ban me^a'anozottabb dönté­seket lehet hozni. — A bürokratizmus csök­kentésében, megelőzésében a központi szerveknek is jelen­tős szerepük van. Ide értem a tanácsi hivatalt is. Bonyo­lult, nehézkes jogszabályok alapján nem lehet az eljá­rást egyszerűen lefolytatni. Fontos az ls, hogy csak a valóban szükséges adatokat, Jelentéseket kérjék. Az ügy­menetvlzsgálatoktól, a kor­szerű technikai eszközök, gé­pek alkalmazásától jelentős javulást várunk. Az állami népességnyilvántartás rend­szerének most folyó kiépítése is lehetővé teszi, hogy az ál­lampolgárok ismétlődő „zak­latása" nélkül, szinte „gomb­nyomásra" kapjuk majd meg a szükséges adatokat. — Az utóbbi Időben több intézkedés történt a tanácsi dolgozók fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésére, élet­és munkakörülményeinek ja­vítására is. A tanácsoknál ls 44 órás lett a munkahét, nö­vekedett a Jutalomalap, a községekben lakásépítési kedvezményeket kaptak. Ja­vultak a munkahelyi körül­mények, és a továbbtanulási lehetőségek. Jelentős és Idő­szerű intézkedés volt a taná­csi dolgozók bérrendezése, amely várhatóan elősegíti a képzettebb és stabilabb ap­parátus kialakítását, a veze­tés színvonalasabbá tételét­Ennek jelel már most is ta­pasztalhatók. — A tanácsi munka leg­gyengébb pontja még a köz­ség. Emellett, főleg a városi és a fővárosi kerületi taná­csoknál és járási hivatalok­nál okoz gondot az állam­igazgatáshoz Is értő és a ta­nácsi munkában gyakorlattal rendelkező szakemberek, mű­szakiak, közgazdászok, jogá­szok, orvosok, pedagógusok htinya. Az előírt képesítési követelmények betartásához mintegy 4000 felsőfokú vég­zettségű szakember hiány­Borbándl János: zik. A belső tartalékok fel­használása lényegében meg­történt. Az apparátus továb­bi „minőségi" javítása ered­ményezheti elsősorban a munka színvonalának a ja­vulását. A tanácsok azzal javíthat­ják munkájukat, hogy önte­vékenyebben élnek a tör­vényben kapott kedvezőbb lehetőségekkel. A tanácsok további feladatai adottak: következetesen végre keli hajtaniuk a jogszabályokat, meg kell valósítaniuk a köz­ponti és a maguk által kitű­zött célokat, teljesíteniük kell a IV. ötéves tervet. Fon­tos követelmény, hogy — a szükségletek és a lehetőségek reális felmérésével — jól ké­szítsék elő V. ötéves tervü­ket. Továbbra is megkülön­böztetett figyelmet kíván a lakosság ügyeinek törvényes, szakszerű és gyors intézé­se, a bürokratizmus vissza­szorítása. — A tanácsok tagjaiban és dolgozóiban megvan a ha­tározott szándék, hogy meg­feleljenek a növekvő köve­telményeknek. Ma már min­den lényeges feltétel adott uhhoz, hogy a tanácsok mun­kája folyamatosan fejlődjék, eredményesen valósítsák meg az állami feladatok helyi végrehajtását, teljesítsék hi­vatásukat, a lakosság szolgá­latát. Meggyőződésem, hogy egy év híján negyedszázados tevékenységük eredményei megfelelő biztosítékot ls nyújtanak erre. Tóth Szilveszterné: FellendUlt a tanácsi munka A demokrácia államunk természetes létformája — Országgyűlésünk olyan Időben tárgyalja a tanácstör­vény végrehajtásának ta­pasztalatalt, amikor egész dolgozó népünk pártunk XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára készül, amikor elért eredményeink számbavételé­vel és további feladataink meghatározásával foglalko­zunk — kezdte beszédét Borbándl János. Eredmé­nyeinkben jelentős szerepe van szocialista államunknak, melynek politikai alapja a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége, feladatait pedig a lakosság, a dolgozó milliók közreműködésével és támogatásával végzi. Ezen belül a tanácsok is részesei, formálói eredményeinknek. Munkájuk összetett, sokirá­nyú, kapcsolatban van egész társadalmi életünkkel és po­litikai rendszerünkkel. Nem a tanácsok „belügyéről" van tehát szó, hanem állam­rendszerünket és egész tár­sadalmunkat érintő, a közvé­lemény érdeklődését ls jog­gal kiváltó belpolitikai ese­ményről. — Az értékelés lehetőséget nyújt arra is, hogy mérlegel­jük: hogyan kapcsolódik a tanácsok munkája az állam­élet és a szocialista demok­rácia fejlesztésének a párt é3 a kormány által meghatá­rozott programjához, hogyan érvényesül a tanácsok társa­dalompolitikai szerepe, ho­gyan alakulnak tömegkap­csolataik, és mennyire sike­rült hatékonyabbá tenni köz­ponti irányításukat. — Nem lehet tehát külön­választani az állam fejlesz­tését, a szocialista demokrá­cia szélesítését és a központi Irányítás javítását, ezek egymással szorosan összefüg­gő kérdések. Ml a demokrá­ciát a szocializmus, a szocia­lista állam természetes lét­formájának tekintjük. Szo­cialista államunk akkor erős, ha tevékenységében milliók támogatják, ha az állampolgárok, képviselőik útján és közvetlenül ls, részt vesznek a hatalom gyakor­lásában, a közügyek intézé­sében. A demokrácia akkor fejlődik, ha nem féltjük az államhatalmat, és az igazga­tási szervek tekintélyét attól, hogy az állampolgárok részt vesznek az Intézkedések ki­alakításában, és véleményt mondanak a végzett munká­ról. Azt is hangsúlyozzuk azonban, hogy a demokráciá­tól elválaszthatatlan a köte­lességek és jogok egysége. Ez az elv érvényes az állami munka egészére, beleértve a tanácsok tevékenységét ls. — Szocialista társadal­munk érdekei megkövetelik, hogy a jogaikkal visszaélők, az „ügyeskedők", a törvé­nyeinken „kiskapukat" kere­sők szembetalálkozzanak ál­lami és tanácsi szerveink szi­gorával, hogy ne fordíthas­sák ellenünk a „több demok­rácia, kevesebb bürokrácia" jelszót. — Több mint három év elteltével elegendő tapaszta­lattal rendelkezünk, hogy megállapítsuk: a tanácstör­vény bevált, jól szolgálja társadalmi céljainkat, időt­állóan szabályozza a taná­csok működését, eredménye­sebbé tette munkájukat. — Tanácsaink jellegéből ered, hogy fontos közfunkci­ót gyakorolnak, amikor inté­zik az állampolgárok ügyelt, jogokat és Jcötelességeket állapítanak meg. s végrehajt­ják az állami döntéseket. Az utóbbi években a ta­nácsi Igazgatási tevékenység, a hatósági munka színvonala javult, közelebb került a la­kossághoz, és sok tekintetben egyszerűbbé vált. Ebben je­lentős szerepe van a kor­mány 1971-ben hozott hatá­rozatának, amely rögzítette az igazgatási tevékenység egyszerűsítésének és javítá­sának feladatait. Bürokra­t tikus jelenségek-azonban to­(vábbra is előfordulnak a tanácsoknál és az államigaz­gatás egyéb ágazataiban. Ez­zel nem békélhetünk meg, mert a legegyszerűbb állam­igazgatási ügy is a bosszú­ságok forrása lehet, ha elin­tézése felesleges utánjárást igényel, ha az állampolgár ridegséggel, bürokratikus formalitásokkal találkozik, vagy a segítőkészség hiányát tapasztalja. Fontos követel­mény, hogy a tanácsi dolgozó munkájában ne csak az ügy­iratot lássa, hanem minde­nekelőtt a mögötte levő em­bert. A tanácstörvény hatályba­lépése után már több mint három év eltelt. Örömmel mondhatjuk, hogy nagy fej­lődést hozott az államigazga­tás minden szintjén. A ta­nácstörvény rendelkezései, újszerű intézményformál be­váltak. Jól fogadta a lakos­ság, gyorsan reagált a gya­korlati életben a végrehaj­tásra. A tanácstagok jobban együttműködnek a válasz­tókkal. Esedékes beszámolói­kat 90—95 százalékban meg­tartották. A tanácstagi be­számolók nem formálisak, önkritikusak, jól tájékoztat­nak a területi feladatok ellá­tásáról. Az ország lakosságának közel ötven százaléka közsé­gekben vagy városoktól tá­volabb eső területeken él, ahol elengedhetetlen a kva­lifikált államigazgatási dol­gozók biztosítása, akik a magasabb követelményeknek megfelelnek. Az 1971. évi I. törvény hatálybalépése, a szocialista államigazgatás megvalósítása érdekében a tanácsi apparátusban dolgo­zóknak tudásuk legjavát kell nyújtani. Községekben a leg­újabb tanácsi bérezést meg­előző Időszakban nem sike­rült olyan kvalifikált appa­rátus kialakítani, amely a fentebb említett követelmé­nyeknek mindenben megfe­lel. Választókerületemből a községi tanácsok egynéhány problémáját említem meg. A községeknél igen komoly gazdasági és politikai jelen­tősége van a tanyaterületek­ről a belterületre vonzódás­nak. A lakosok, főleg a fiata­lok a belterületen telepszerű lakásépítéshez alkalmas köz­művesített telkeket igényel­nek. Nem beszélve a község alapellátásának biztosításá­ról, egészségügyi, gyermekjó­léti és közművelődési intéz­mények megvalósításáról. A községek' saját fejlesztési alapból főleg a csatornázást nem _ tudják megvalósítani. Jó lenne az ötödik ötéves terv időszakában bizonyos mértékű célcsoportos közmű­fejlesztés azoknál a közsé­geknél, ahol ez indokolt. A községek tervszerűen készül­nek e célok megvalósítására, ezért a pénzeszközeiket az OTP-nél tartós betétben gyűjtik. Gyakran kerülnek azonban olyan helyzetbe, hogy az árváltozások követ­keztében a végszámla kifi­zetéséhez nem elegendő a fedezet, és egymástól pró­bálnak fejlesztési alapot köl­csönkérni. Ezek nem túl nagy összegek — kétszáz­ezer, ötszázezer forintig ter­jednek általában. Jó lenne a megyei tanácsoknak az OTP megyei Igazgatóságain ke­resztül fejlesztési hitelalapot biztosítani az átlagpénzma­radványok figyelembevételé­vel. Középlejáratú hitelt ad­hatnának. Erre az OTP­igazgatóságok szakmai fel­készültsége megvan, így biz­tonságosan oldhatnák meg a tanácsok átmeneti pénzügyi nehézségeiket, és egyben ösztönöznék a községeket to­vábbi fejlesztési alapok tar­tós betétként való elhelyezé­sére, illetve takarékosságra. Az általam elmondottak csak az önkormányzat gaz­dasági oldalát jelzik. A má­sik oldal, a társadalmi, köz­életi, kulturális és egyéb te­rületeken a nagyobb felelős­séget, több kezdeményezést, a szellemi értékek feltárását és közcélú kibontakozását je­lenti. És örömmel mondha­tom, hogy ez a másik oldal már eddig is nagyszerű ered­ményeket hozott. Nagyköz­ségi, községi, közös tanácsi és nem tanácsi szervekkel való jó együttműködést pél­dázza megyénkben 10—12 községben a társadalmi ösz­szefogás, ahol belterületi út­építés, óvoda- és iskolaépí­tés, könyvtárlétesítés való­sult meg a különböző szer­vek és az egész lakosság részvételével. Az említett példák bizonyítják, hogy a tanácstörvény önkormányza­ti jellegén nem kizárólag pénzügyi, anyagi lehetősége­ket ért, és elsősorban nem azt, hogy a községi tanács egyedül képes legyen saját maga és a községi, jptézmé­nyek fenntartására a közös­ség összefogása nélkül. A ta­nácsi önkormányzat gazda­sági tartalommal való meg­töltésében elengedhetetlen a nem tanácsi szervekkei va­ló szoros együttműködés. Az elmúlt évek tapasztala­tai azt mutatják, hogy a gaz­dasági szervek mind többen kapcsolódnak a terület- és településfejlesztéshez. A la­kosság szükségleteinek ki­elégítését szolgáló feladatok megoldásában részt vesznek. Mindezek azt igazoliák. hogy a tanácsok, mint a terület gazdái, egyre inkább betöl­tik azt a szerepet, amit a ta­nácstörvény az önkormány­zati jelleg meghatározásával számukra meghatározott. Hozzászólás helyett... Beszélgetés két Csongrád megyei képviselővel Az országgyűlés második napján már a ta­nácstörvény végrehajtásáról volt szó, de a képviselőket még mindig élénken foglalkoz­tatta az előző napon elfogadott külkereskedel­mi törvény. A külkereskedelmi tevékenység ma már nem pusztán adás-vétel, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatok merőben új formája, esetenként műszaki-termelési együttműködés. Ebben olyan gazdálkodási szervezetek is részt vehetnek, amelyek egyébként nem rendelkeznek külkereskedel­mi joggal. Az új törvény több szempontból is előbbrelépést jelent, erről beszélgettünk a tanácskozás szünetében Juratovics Aladárral, megyénk országgyűlési képviselőjével, az NKFV szegedi üzemének vezetőjével. —- Böviti-e a vállalatok lehetőségeit a kül­kereskedelmi törvény? — A törvény elsősorban az exportáló ter­melő vállalatokat érinti — mondta —, egysé­ges rendszerbe foglalja a jogi szabályozást, és a jelen gyakorlat kisebb-nagyobb hibáit kí­vánja megszüntetni. Lehetőséget ad a külke­reskedelmi joggal rendelkező vállalatok kö­rének kiszélesítésére, minden attól függ, ho­gyan élnek vele. Kérni kell ezt a jogot olyan nagyvállalatoknak, amelyeknél a külkereske­delmi tevékenység folytatásához szükséges gazdasági, szervezeti és személyi feltételek adottak, vagy megteremthetők. — Miben könnyíti a külkereskedelmi kap­csolatok megteremtését? — A külföldi partnerek engedélyt kaphat­nak arra, hogy — amennyiben külkereske­delmi politikájuk a miénknek és népgazda­sági érdekeinknek megfelel — képviseleteket, irodákat hozzanak létre Magyarországon. Ez megkönnyíti, egyszerűsíti a tárgyalásokat, köz­vetlenebb kapcsolatokat eredményezhet, meg­gyorsítja az export-import tevékenységet. Ez fordítva is érvényes. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy magyar érdekképviseletek alakuljanak külföldön. Természetesen mind­ezt keretjellegűen határozza meg az új tör­vény. a részletkérdések a gyakorlatban tisz­tázódnak majd. A tanácstörvény végrehajtásának tapaszta­latairól kérdeztük dr. Antalffy György egye­temi tanárt, országgyűlési képviselőt, aki a következőket válaszolta: — A szocialista népképviselet alapvető el­ve, hpgy a képviselők a törvények végrehaj­tásában is részt vesznek. A tanácstörvény éppen ilyen törvény, amelynek végrehajtásá­ban legaktívabban vesznek részt a törvény­hozók maguk, hiszen ennek szálai egész éle­tünket átszövik. — Mi a véleménye a tanacsok önállósá­gáról? — A jelenleg hatályos tanácstörvénnyel kapcsolatban is vannak olyan nézetek, ame­lyek csak részigazságokat tartalmaznak. Ve­gyük például azt, hogy ez az önállóság teljes gazdasági önállóságot ls jelent. Mit vártak az emberek? Azt, hogy ennek kapcsán minden­re lesz pénz, hiszen a tanácsok önmaguk ad­ják. Nem így lett természetesen, mert több pénz nincs, arra van csak lehetőség, hogy a meglevő anyagi eszközök felhasználására ked­vezőbb feltételeket teremtsenek a tanácsok, önálló kezdeményezéssel, szervezéssel, ész­szerűséggel. — Miként szolgaija a 111. tanácstörvények demokratizmus szélesítését? — Részben bizonyos népképviseleti szervek megszűnése, részben a közvetett választások felszínre hoztak olyan véleményeket Szege­den is, hogy visszafelé léptünk a demokra­tizmus szempontjából. Az eltelt három és fél év nem volt elég arra, hogy végleges követ­keztetéseket vonjunk le, annyit azonban biz­tosan tudunk, hogy nem visszafejlődésről van szó, hanem módszerbeli változásról. Most más a demokrácia szélesítésének formája és tar­talma ls. Dr. Antalffy György hangsúlyozta, hogy ami kiállta a próbát, az maga a tanácsrend­szer. Törvényeit mindenképpen szükséges az élethez igazítani. A III. tanácstörvényről ls bebizonyosodott, hogy végrehajtható. Két do­logban kell előbbre lépni: a közigazgatási el­járás további egyszerűsítésében és a közigaz­gatási szemlélet csiszolásában. Szerencsére, egyre kevesebbszer fordul elő, hogy a ta­nácsnál csak az aktát látják, az embert nem. Biztató jelenségnek tekinthetjük azt is. hogv az egyetemen egyre több hallgatója van az államigazgatási szaknak, ami megfelelő sze­mélyi utánpótlást ad a tanácsi hivataloknak. Bálint Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents