Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

2 SZOMBAT. 1974- OKTÓBER R. (Folytatás az 1. oldalról.) ségeit, vagy megyei, központi segítségben bízva, olyan fejlesztéseket is tervbe vett, amelyek megvalósításához nem. voltak meg a feltételek. Előfordult a beruházások alátervezése, vagy túl költséges megoldások választása is. — Az eredmények mellett nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a tanácsok több fontos területen, különösen kórházak, kollégiumok, vízművek, szennyvíztisztító művek építésében és a vízvezetékhálózat bővítésében elmaradtak tervük időarányos teljesítésében. Ezt tervszerűbb munkával, jobb koordinációval fokozatosan pótolniuk kell. — A tanácsok többsége a költségvetési eszközeivel ls évről évre tervszerűbben, klegyensúlyozottabban gazdálkodik, biztosítja a több mint 18 ezer Intézmény zavartalan működését. Sokat vitatott téma a tanácsok pénzmaradványainak nem egyértelmű megítélése. A viszonylag magasnak tűnő pénzmaradvány egyik oka kétségtelenül a helyenként túl óvatos gazdálkodás, és a feladatok elvégzésének hiányos előkészítése, Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a maradvány mintegy 1800 tanács és több mint tízezer Intézmény között oszlik meg, jelentős részét teszi ki a kötelező tartalék, az áthúzódó kötelezettség fedezete, és a bevételi többlet — A törvény növelte a helyt tanácsok hatáskörét az Intézmények létesítésében, fenntartásában, vezetőik kinevezésében. A törvénytervezet parlamenti vitádban, de később, a végrehajtás során ls volt olyan aggály, hoey a községi tanácsok nem tudnak majd megbirkózni ezzel a feladattal. Most már megállapítható, hogy helyes volt a hatáskör leadása. — Az eddig széleskörűen kibontakozott, eredményes gazdasáei koordinációban még sok a kiaknázatlan lehetőség. Többek között biztosítani kell, hogy a nem tanácsi szervek arányosan vegyék kl részüket a közösen létrehozott intézmények működtetéséből, mert ez éppúgy közös érdek, mint a létesítés. — A tanácsi ügyintézés törvényesnek mondható. Az évenkent kiadott több mint másfél millió határozatból a Jogorvoslat folytán megváltoztatott határozatok aránya alig haladja meg az összes határozat 1 százalékát. Ez az arány viszonylag kedvező, mégis évenként mintegy 20 ezer ügyfelet érint. — Az utóbbi években megtörtént az igazgatási hatáskörök felülvizsgálata és leadása. Ma már az litívek több mint 80 százalékát helyben Intézik, ami elónyösebb a lakosságnak, jobb feltételeket teremtett az ügyintézéshez, mert a nagyobb helvlsmeret birtokában me^a'anozottabb döntéseket lehet hozni. — A bürokratizmus csökkentésében, megelőzésében a központi szerveknek is jelentős szerepük van. Ide értem a tanácsi hivatalt is. Bonyolult, nehézkes jogszabályok alapján nem lehet az eljárást egyszerűen lefolytatni. Fontos az ls, hogy csak a valóban szükséges adatokat, Jelentéseket kérjék. Az ügymenetvlzsgálatoktól, a korszerű technikai eszközök, gépek alkalmazásától jelentős javulást várunk. Az állami népességnyilvántartás rendszerének most folyó kiépítése is lehetővé teszi, hogy az állampolgárok ismétlődő „zaklatása" nélkül, szinte „gombnyomásra" kapjuk majd meg a szükséges adatokat. — Az utóbbi Időben több intézkedés történt a tanácsi dolgozók fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésére, életés munkakörülményeinek javítására is. A tanácsoknál ls 44 órás lett a munkahét, növekedett a Jutalomalap, a községekben lakásépítési kedvezményeket kaptak. Javultak a munkahelyi körülmények, és a továbbtanulási lehetőségek. Jelentős és Időszerű intézkedés volt a tanácsi dolgozók bérrendezése, amely várhatóan elősegíti a képzettebb és stabilabb apparátus kialakítását, a vezetés színvonalasabbá tételétEnnek jelel már most is tapasztalhatók. — A tanácsi munka leggyengébb pontja még a község. Emellett, főleg a városi és a fővárosi kerületi tanácsoknál és járási hivataloknál okoz gondot az államigazgatáshoz Is értő és a tanácsi munkában gyakorlattal rendelkező szakemberek, műszakiak, közgazdászok, jogászok, orvosok, pedagógusok htinya. Az előírt képesítési követelmények betartásához mintegy 4000 felsőfokú végzettségű szakember hiányBorbándl János: zik. A belső tartalékok felhasználása lényegében megtörtént. Az apparátus további „minőségi" javítása eredményezheti elsősorban a munka színvonalának a javulását. A tanácsok azzal javíthatják munkájukat, hogy öntevékenyebben élnek a törvényben kapott kedvezőbb lehetőségekkel. A tanácsok további feladatai adottak: következetesen végre keli hajtaniuk a jogszabályokat, meg kell valósítaniuk a központi és a maguk által kitűzött célokat, teljesíteniük kell a IV. ötéves tervet. Fontos követelmény, hogy — a szükségletek és a lehetőségek reális felmérésével — jól készítsék elő V. ötéves tervüket. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kíván a lakosság ügyeinek törvényes, szakszerű és gyors intézése, a bürokratizmus visszaszorítása. — A tanácsok tagjaiban és dolgozóiban megvan a határozott szándék, hogy megfeleljenek a növekvő követelményeknek. Ma már minden lényeges feltétel adott uhhoz, hogy a tanácsok munkája folyamatosan fejlődjék, eredményesen valósítsák meg az állami feladatok helyi végrehajtását, teljesítsék hivatásukat, a lakosság szolgálatát. Meggyőződésem, hogy egy év híján negyedszázados tevékenységük eredményei megfelelő biztosítékot ls nyújtanak erre. Tóth Szilveszterné: FellendUlt a tanácsi munka A demokrácia államunk természetes létformája — Országgyűlésünk olyan Időben tárgyalja a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatalt, amikor egész dolgozó népünk pártunk XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készül, amikor elért eredményeink számbavételével és további feladataink meghatározásával foglalkozunk — kezdte beszédét Borbándl János. Eredményeinkben jelentős szerepe van szocialista államunknak, melynek politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége, feladatait pedig a lakosság, a dolgozó milliók közreműködésével és támogatásával végzi. Ezen belül a tanácsok is részesei, formálói eredményeinknek. Munkájuk összetett, sokirányú, kapcsolatban van egész társadalmi életünkkel és politikai rendszerünkkel. Nem a tanácsok „belügyéről" van tehát szó, hanem államrendszerünket és egész társadalmunkat érintő, a közvélemény érdeklődését ls joggal kiváltó belpolitikai eseményről. — Az értékelés lehetőséget nyújt arra is, hogy mérlegeljük: hogyan kapcsolódik a tanácsok munkája az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének a párt é3 a kormány által meghatározott programjához, hogyan érvényesül a tanácsok társadalompolitikai szerepe, hogyan alakulnak tömegkapcsolataik, és mennyire sikerült hatékonyabbá tenni központi irányításukat. — Nem lehet tehát különválasztani az állam fejlesztését, a szocialista demokrácia szélesítését és a központi Irányítás javítását, ezek egymással szorosan összefüggő kérdések. Ml a demokráciát a szocializmus, a szocialista állam természetes létformájának tekintjük. Szocialista államunk akkor erős, ha tevékenységében milliók támogatják, ha az állampolgárok, képviselőik útján és közvetlenül ls, részt vesznek a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében. A demokrácia akkor fejlődik, ha nem féltjük az államhatalmat, és az igazgatási szervek tekintélyét attól, hogy az állampolgárok részt vesznek az Intézkedések kialakításában, és véleményt mondanak a végzett munkáról. Azt is hangsúlyozzuk azonban, hogy a demokráciától elválaszthatatlan a kötelességek és jogok egysége. Ez az elv érvényes az állami munka egészére, beleértve a tanácsok tevékenységét ls. — Szocialista társadalmunk érdekei megkövetelik, hogy a jogaikkal visszaélők, az „ügyeskedők", a törvényeinken „kiskapukat" keresők szembetalálkozzanak állami és tanácsi szerveink szigorával, hogy ne fordíthassák ellenünk a „több demokrácia, kevesebb bürokrácia" jelszót. — Több mint három év elteltével elegendő tapasztalattal rendelkezünk, hogy megállapítsuk: a tanácstörvény bevált, jól szolgálja társadalmi céljainkat, időtállóan szabályozza a tanácsok működését, eredményesebbé tette munkájukat. — Tanácsaink jellegéből ered, hogy fontos közfunkciót gyakorolnak, amikor intézik az állampolgárok ügyelt, jogokat és Jcötelességeket állapítanak meg. s végrehajtják az állami döntéseket. Az utóbbi években a tanácsi Igazgatási tevékenység, a hatósági munka színvonala javult, közelebb került a lakossághoz, és sok tekintetben egyszerűbbé vált. Ebben jelentős szerepe van a kormány 1971-ben hozott határozatának, amely rögzítette az igazgatási tevékenység egyszerűsítésének és javításának feladatait. Bürokrat tikus jelenségek-azonban to(vábbra is előfordulnak a tanácsoknál és az államigazgatás egyéb ágazataiban. Ezzel nem békélhetünk meg, mert a legegyszerűbb államigazgatási ügy is a bosszúságok forrása lehet, ha elintézése felesleges utánjárást igényel, ha az állampolgár ridegséggel, bürokratikus formalitásokkal találkozik, vagy a segítőkészség hiányát tapasztalja. Fontos követelmény, hogy a tanácsi dolgozó munkájában ne csak az ügyiratot lássa, hanem mindenekelőtt a mögötte levő embert. A tanácstörvény hatálybalépése után már több mint három év eltelt. Örömmel mondhatjuk, hogy nagy fejlődést hozott az államigazgatás minden szintjén. A tanácstörvény rendelkezései, újszerű intézményformál beváltak. Jól fogadta a lakosság, gyorsan reagált a gyakorlati életben a végrehajtásra. A tanácstagok jobban együttműködnek a választókkal. Esedékes beszámolóikat 90—95 százalékban megtartották. A tanácstagi beszámolók nem formálisak, önkritikusak, jól tájékoztatnak a területi feladatok ellátásáról. Az ország lakosságának közel ötven százaléka községekben vagy városoktól távolabb eső területeken él, ahol elengedhetetlen a kvalifikált államigazgatási dolgozók biztosítása, akik a magasabb követelményeknek megfelelnek. Az 1971. évi I. törvény hatálybalépése, a szocialista államigazgatás megvalósítása érdekében a tanácsi apparátusban dolgozóknak tudásuk legjavát kell nyújtani. Községekben a legújabb tanácsi bérezést megelőző Időszakban nem sikerült olyan kvalifikált apparátus kialakítani, amely a fentebb említett követelményeknek mindenben megfelel. Választókerületemből a községi tanácsok egynéhány problémáját említem meg. A községeknél igen komoly gazdasági és politikai jelentősége van a tanyaterületekről a belterületre vonzódásnak. A lakosok, főleg a fiatalok a belterületen telepszerű lakásépítéshez alkalmas közművesített telkeket igényelnek. Nem beszélve a község alapellátásának biztosításáról, egészségügyi, gyermekjóléti és közművelődési intézmények megvalósításáról. A községek' saját fejlesztési alapból főleg a csatornázást nem _ tudják megvalósítani. Jó lenne az ötödik ötéves terv időszakában bizonyos mértékű célcsoportos közműfejlesztés azoknál a községeknél, ahol ez indokolt. A községek tervszerűen készülnek e célok megvalósítására, ezért a pénzeszközeiket az OTP-nél tartós betétben gyűjtik. Gyakran kerülnek azonban olyan helyzetbe, hogy az árváltozások következtében a végszámla kifizetéséhez nem elegendő a fedezet, és egymástól próbálnak fejlesztési alapot kölcsönkérni. Ezek nem túl nagy összegek — kétszázezer, ötszázezer forintig terjednek általában. Jó lenne a megyei tanácsoknak az OTP megyei Igazgatóságain keresztül fejlesztési hitelalapot biztosítani az átlagpénzmaradványok figyelembevételével. Középlejáratú hitelt adhatnának. Erre az OTPigazgatóságok szakmai felkészültsége megvan, így biztonságosan oldhatnák meg a tanácsok átmeneti pénzügyi nehézségeiket, és egyben ösztönöznék a községeket további fejlesztési alapok tartós betétként való elhelyezésére, illetve takarékosságra. Az általam elmondottak csak az önkormányzat gazdasági oldalát jelzik. A másik oldal, a társadalmi, közéleti, kulturális és egyéb területeken a nagyobb felelősséget, több kezdeményezést, a szellemi értékek feltárását és közcélú kibontakozását jelenti. És örömmel mondhatom, hogy ez a másik oldal már eddig is nagyszerű eredményeket hozott. Nagyközségi, községi, közös tanácsi és nem tanácsi szervekkel való jó együttműködést példázza megyénkben 10—12 községben a társadalmi öszszefogás, ahol belterületi útépítés, óvoda- és iskolaépítés, könyvtárlétesítés valósult meg a különböző szervek és az egész lakosság részvételével. Az említett példák bizonyítják, hogy a tanácstörvény önkormányzati jellegén nem kizárólag pénzügyi, anyagi lehetőségeket ért, és elsősorban nem azt, hogy a községi tanács egyedül képes legyen saját maga és a községi, jptézmények fenntartására a közösség összefogása nélkül. A tanácsi önkormányzat gazdasági tartalommal való megtöltésében elengedhetetlen a nem tanácsi szervekkei való szoros együttműködés. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági szervek mind többen kapcsolódnak a terület- és településfejlesztéshez. A lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló feladatok megoldásában részt vesznek. Mindezek azt igazoliák. hogy a tanácsok, mint a terület gazdái, egyre inkább betöltik azt a szerepet, amit a tanácstörvény az önkormányzati jelleg meghatározásával számukra meghatározott. Hozzászólás helyett... Beszélgetés két Csongrád megyei képviselővel Az országgyűlés második napján már a tanácstörvény végrehajtásáról volt szó, de a képviselőket még mindig élénken foglalkoztatta az előző napon elfogadott külkereskedelmi törvény. A külkereskedelmi tevékenység ma már nem pusztán adás-vétel, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatok merőben új formája, esetenként műszaki-termelési együttműködés. Ebben olyan gazdálkodási szervezetek is részt vehetnek, amelyek egyébként nem rendelkeznek külkereskedelmi joggal. Az új törvény több szempontból is előbbrelépést jelent, erről beszélgettünk a tanácskozás szünetében Juratovics Aladárral, megyénk országgyűlési képviselőjével, az NKFV szegedi üzemének vezetőjével. —- Böviti-e a vállalatok lehetőségeit a külkereskedelmi törvény? — A törvény elsősorban az exportáló termelő vállalatokat érinti — mondta —, egységes rendszerbe foglalja a jogi szabályozást, és a jelen gyakorlat kisebb-nagyobb hibáit kívánja megszüntetni. Lehetőséget ad a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok körének kiszélesítésére, minden attól függ, hogyan élnek vele. Kérni kell ezt a jogot olyan nagyvállalatoknak, amelyeknél a külkereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges gazdasági, szervezeti és személyi feltételek adottak, vagy megteremthetők. — Miben könnyíti a külkereskedelmi kapcsolatok megteremtését? — A külföldi partnerek engedélyt kaphatnak arra, hogy — amennyiben külkereskedelmi politikájuk a miénknek és népgazdasági érdekeinknek megfelel — képviseleteket, irodákat hozzanak létre Magyarországon. Ez megkönnyíti, egyszerűsíti a tárgyalásokat, közvetlenebb kapcsolatokat eredményezhet, meggyorsítja az export-import tevékenységet. Ez fordítva is érvényes. A törvény lehetőséget ad arra is, hogy magyar érdekképviseletek alakuljanak külföldön. Természetesen mindezt keretjellegűen határozza meg az új törvény. a részletkérdések a gyakorlatban tisztázódnak majd. A tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatairól kérdeztük dr. Antalffy György egyetemi tanárt, országgyűlési képviselőt, aki a következőket válaszolta: — A szocialista népképviselet alapvető elve, hpgy a képviselők a törvények végrehajtásában is részt vesznek. A tanácstörvény éppen ilyen törvény, amelynek végrehajtásában legaktívabban vesznek részt a törvényhozók maguk, hiszen ennek szálai egész életünket átszövik. — Mi a véleménye a tanacsok önállóságáról? — A jelenleg hatályos tanácstörvénnyel kapcsolatban is vannak olyan nézetek, amelyek csak részigazságokat tartalmaznak. Vegyük például azt, hogy ez az önállóság teljes gazdasági önállóságot ls jelent. Mit vártak az emberek? Azt, hogy ennek kapcsán mindenre lesz pénz, hiszen a tanácsok önmaguk adják. Nem így lett természetesen, mert több pénz nincs, arra van csak lehetőség, hogy a meglevő anyagi eszközök felhasználására kedvezőbb feltételeket teremtsenek a tanácsok, önálló kezdeményezéssel, szervezéssel, észszerűséggel. — Miként szolgaija a 111. tanácstörvények demokratizmus szélesítését? — Részben bizonyos népképviseleti szervek megszűnése, részben a közvetett választások felszínre hoztak olyan véleményeket Szegeden is, hogy visszafelé léptünk a demokratizmus szempontjából. Az eltelt három és fél év nem volt elég arra, hogy végleges következtetéseket vonjunk le, annyit azonban biztosan tudunk, hogy nem visszafejlődésről van szó, hanem módszerbeli változásról. Most más a demokrácia szélesítésének formája és tartalma ls. Dr. Antalffy György hangsúlyozta, hogy ami kiállta a próbát, az maga a tanácsrendszer. Törvényeit mindenképpen szükséges az élethez igazítani. A III. tanácstörvényről ls bebizonyosodott, hogy végrehajtható. Két dologban kell előbbre lépni: a közigazgatási eljárás további egyszerűsítésében és a közigazgatási szemlélet csiszolásában. Szerencsére, egyre kevesebbszer fordul elő, hogy a tanácsnál csak az aktát látják, az embert nem. Biztató jelenségnek tekinthetjük azt is. hogv az egyetemen egyre több hallgatója van az államigazgatási szaknak, ami megfelelő személyi utánpótlást ad a tanácsi hivataloknak. Bálint Ibolya