Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

64. évfolyam 233. szám 1974. október 5„ szombat Ára: 80 fillér ViUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!. A tanácstörvény végrehajtása a parlament előtt Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés: napirend szerint megkezdődött a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartotta meg beszámolóját a tanácstörvény végrehajtásáról. Ezután dr. Gonda György emelkedett szólásra. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának véleményét tolmácsolva elmondotta: a bizottság a törvény megszületése óta megkülönböztetett figyelemmel kísérte a paragrafusok végrehajtását. A bizottság tagjainak egyöntetű véleménye: a tanácstörvény jól szolgálta azokat a társadalompolitikai célokat, amelyek jegyében született, hozzájárult az állami munka színvonalának emeléséhez, és a szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibontakoztatásához. A vitában felszólalt Homor Imréné (Komárom megye), Cserna Sándor (Baranya megye) képviselő, majd szünet következett. Szünet után elsőként S. Hegedűs László (Pest megye), majd Daradics Ferenc (Tolna megye), Tóth Szilveszterné (Csongrád megye), Bánóczi Gyuláné,(Szabolcs megye), dr. Gajdócsi István (Bács megye), dr. Imre Lajos (Győr-Sopron megye) képviselő fejtette ki véleményét. Ebédszünet után Prieszol Olga (Budapest), dr. Radnóti István (Veszprém megye), Marjanek József (Fejér megye), Szviridov Ivánné (Fejér megye), Ihászi József (Pest megye), dr. Vida Miklós (Budapest), Bálint Istvánné (Békés megye), Oláh János (Szolnok megye), Simaházi Sándor (Borsod megye) képviselő szólalt fel. Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal megadta a szót dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének, aki válaszolt a képviselői hozzászólásokra, javaslatokra. Határozathozatal következett: az országgyűlés a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót egyhangúlag tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülésszakát Apró Antal zárszava rekesztette be. Papp Lajos: A tanácstörvény elveit az élet igazolta — Népképviseleti rendszerünk demokratizmusa többek között abban is kifejezésre jut, hogy az országgyűlés és a képviselők nem tekintik munkájukat befejezettnek a törvények megalkotásával, hanem figyelemmel kísérik és ellenőrzik végrehajtásukat — kezdte beszámolóját dr. Papp Lajos. — Az, hogy az országgyűlés napirendre tűzte a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót, kifejezi a törvény társadalompolitikai szerepét és jelentőságét. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa egyik időszerű, központi feladatként határozta meg az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek keretében került sor — összhangban társadalmi fejlődésünk követelményeivel — a tanácsszervek tevékenységének fejlesztésére. — Arra, hogy egy törvény elvei és céljai helye6ek-e, a társadalmi gyakorlat ad választ. A törvény megalkotása óta eltelt csaknem négy évet a végrehajtás első időszakának lehet tekinteni. Ennek tapasztalatai már elegendőek ahhoz, hogy jelenthessem a tisztelt országgyűlésnek: a törvény elveinek és szabályainak helyességét az élet, a gyakorlat igazolta. A tanácsi szervezet, a tanácsok munkái a társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. — A tanácsok tevékenységében bekövetkezett fejlődés és kedvező eredmények mellett számos nehézság, hiányosság is tapasztalható volt. xizek okai azonban nem a törvény előírásainak, hanem egyrészt azok végrehajtásának hiányosságaira vezethetők vissza. Másrészt már a törvénytervezet tárgyalása során is hangot kapott, hogy egyes rendelkezéseinek végrehajtása hosszabb időt igényel. A végrehajtás időigénye megmutatkozott többek között abban, hogy csak fokozatosan lehetett és lehet növelni a tanácsok önállóságát, hatáskörét, anyagi eszközeit. Ma is van még olyan nézet, amely a nagyobb önállóságon elsősorban a több anyagi eszközt érti. Márpedig a tanácsok anyagi eszközeit és ezzel együtt az igények kielégítésének ütemét nem a tanácstörvény, hanem — a népgazdaság lehetőségeire figyelemmel — költségvetési törvény határozza meg. A tanácstörvény az így meghatározott eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodásnak, a helyi erőforrások öntevékeny feltárásának és a társadalmi erők mozgósításának jobb lehetőségét teremtette meg. Eleinte az sem volt mindenki előtt egyértelmű, hogy a tanácsok önkormányzati jellege nagyfokú önállóságot biztosít a helyi ügyekben, de nem jelentheti a népgazdasági célok, a központi intézkedések figyelmen kívül hagyását. A vártnál valamivel több időt vesz igénybe a színvonalasabb munka személyi feltételeinek megteremtése, s az indokoltnál vontatottabban halad az eljárások egyszerűsítése. A törvényi célok megvalósításában hosszabb távon a munka tartalmi színvonalának emelése került a tanácsok figyelmének középpontjába, és ma már - az a meghatározó. — A tanácstörvény sarkalatos célja volt a testületi szervek, különösen a tanácsok szerepének növelese. A demokratizmus örvendetes növekedését mutatja, hogy a lakosság véleménye, javaslatai korábban ilyen mértékben még nem érvényesültek a testületi döntésekben, mint most. A szélesebb körű véleménykérés eredményeként javult a testületi döntések megalapozása. Ugyanakkor előfordultak a korábbi gyakorlatból fakadó hibák is. Helyenként elmarad a testület elé tartozó fontos ügyek tárgyalása. Az utóbbi időben például több városi tanács figyelmét elkerülte a szolgáltatásfejlesztéssel, a lakosság ellátásával kapcsolatos tennivalók testületi megvitatása még ott is, ahol az — éppen a nem kielégítő helyzet miatt — szükséges lett volna. A legtöbb hiányosság a határozatok végrehajtásának szervezése, de főképpen a következetes ellenőrzése, számonkérése körül tapasztalható. A törvény mind a központi rendelkezések, mind a tanácstestületi döntések végrehajtásában kulcsszerepet adott a végrehajtó bizottságoknak. A tapasztalatok azt igazol iák, hogv a végrehajtó bizottságok következetesen biztos ?tják a jogszabályok végrehajtását, eleget tesznek annak a feladat-'knak, hogv összehangoliák,az országos és a helvi érdekeket, szervezzék az ágazati feladatok helyi végrehajtását. Erősödött a végrehajtó bizottságok koordinációs szerepe. Munkájuknak változatlanul gyenge pontja még a határozatok végrehajtásának, a hivatali apparátus és a helyi végrehajtó bizottságok tevékenységének következetes ellenőrzése. A tanácsokat a döntések előkészítésében és meghozatalában tevékenyen segítik bizottságaik. Jók a tapasztalatok arról/ hogy nem tanácstagok is bizottsági tagok lehetnek. Ma már több mint tizenötezer szakember tagja ilyen módon a bizottságoknak, értékes segítői a testületi munkának. Főként a községekben azonban nem élnek megfelelően a bizottsági munkában rejlő lehetőségekkel, többek között a szakemberek szélesebb körű bevonásával. Eredményesen dolgoztak a tanácsi csoportok is. A városi, különösen a nagy. városi körülmények között nehezebb közvetlen kapcsolatot kialakítani és tartania lakossággal. A kapcsolatban fontos szerepet töltenek be a lakóbizottságok. Tevékenységük tartalma és módszere — különösen az új, nagy la"Itótelepeken — még nem mindenütt alakult ki. Ezért a tanácsoknak — együttműködve a helyi népfrontszervekkel — jobban kell segíteniük tevékenységüket. — A tanácsrendszer fejlesztésének alapvető kérdése a tanácsok, mindenekelőtt a helyi tanácsok népképviseléti-önkormányzati funkciójának gazdasági megalapozása. A tanácstörvény, és egyéb magas szintű jogszabályok ennek érdekében jelentősen növelték a tanácsok gazdasági önállóságát és kezdeményezési lehetőségeit. Megszűntek az ésszerű és takarékos gazdálkodást akadályozó korábbi kötöttségek. A tanácsok pénzügyi forrásai a népgazdaság fejlődésével összhangban növekedtek. A IV. ötéves terv az előző tervidőszakhoz viszonyítva mintegy 70 százalékkal több fejlesztési, és csaknem 44 százalékkal több költségvetési lehetőséget biztosított számukra. Az elmúlt 3 évben közel 145 milliárd forinttal gazdálkodtak. Mindent egybevetve, a tanácsok gazdasági önállósága és anyagi eszközeik nagysága — tehát önkormányzati funkciójuk gazdasági megalapozottsága — a népgazdaság jelenlegi lehetőségeinek felel meg. Gazdálkodási és pénzügyi szabályozórendszerükön néhány — a gazdálkodás hatékonyságát szolgáló módosítástól eltekintve — az V. ötéves tervidőszakra sem szükséges változtatni. — A tanácsok alapjában célszerűen használták fel pénzüket. Terveikben meghatározó jelentőségük van a kormány által előírt feladatoknak, mindenekelőtt a célcsoportos lakásépítésnek. Ijfcek teszik ki az összes fejlesztés valamivel több mint 70 százalékát. \ terv°zás során összességében iól oldották meg a társadalmi igények ransorolásának nehéz feladatát. — Ugyanakkor a tanácsok egy része, éppen a jelentős ágazati és lakossági igények hatására, túlértékelte lehető(Folytatás a 3. oldalon.) Acs S. Sándor felvétele A személypályaudvar és a rókusi állomás közötti l-es számú villamosvonal felújítása, valamint az Április 4. útja és a Kossuth Lajos sugárút korszerűsítése miatt a vágánypárokat az úttest közepére helyezteti a Szegedi Közlekedési Vállalat. A Hősök kapujától a nagykörűiig már elkészült a sínfelújítás, s a villamosok az új pályán közlekednek. Felvételünkön az ALÉP dolgozóinak munkáját örökítettük meg, amint az úttestet kövezik. Oszi csúcs a szállításban A kedvező mezőgazdasági terméseredmények, az ipar és a kereskedelem megnövekedett szállítási igényei nagy feladatot róttak a MÁV Szegedi Igazgatóságának dolgozóira az idén is, mint min-den évben. Az igazgatóság területén három és fél millió tonna árut raktak vasúti kocsikba, 400 ezer tonnával többet, mint tavaly az év első nyolc hónapjában. Különösen nagy mennyiségű kavicsot, gabonát, fát szállítottak a vagonok. Az egyik legnagyobb őszi feladat a cukorrépa-szállítás, várhatóan több, mint 700 ezer tonna. Az igazgatóság hatósugarában levő cukorgyárakon kívül Petőházára, Ácsra és Sárvárra is kell továbbítani az itt termelt cukorrépát. Jelentős munkát ad a vasútnak az élő állat fuvarozása is: ebből Csongrád megyéből 120 vasútikocsi-rakomány megy exportra az őszi hónapokban. A tavalyinál 60 ezer tonnával több kavics, lo ezer tonnával több gabona, közel azonos menynyiségű zöldség és gyümölcs, ásványolaj vár elfuvarozásra. Ahhoz, hogy ezek az áruk a lehetőségek szerint késedelem nélkül eljussanak a címzetthez, a vasútnál különböző belső szervezési intézkedésekre van szükség, emelni kell az irányvonatok számát, még eredményesebb kapcsolatokat teremteni a fuvaroztatókkal. Még mindig sajnálatosan egyenetlen a heti rakodás. Keddtől péntekig a szegedi vasút-igazgatóság területén 1000—1200 kocsit raknak meg naponta, szombaton 500—700-at, vasárnap pedig alig 150—200-at. Emellett örvendetes, hogy egyre több fuvaroztató ismerte fel a hétvégi rakodás szükségességét, a múlt vasárnap 660 vasúti kocsiba több mint 12 ezer tonna árut raktak be, ebből hat irán"vonat vitt cukorrépát, 76 y — i n gabp"? .5Hc4- gVÜmölcs és élő állat „u'azott" külföldre, 26 kocsiban sóder került a rendeltetési helyére. A Központi Szállítási Tanács versenvt hirdetett a hétvégi rakodások szorgalmazása érdekében, a kiemelkedő teljesítményt elérő vállalatokat jutalmazza. • A vasúti szállítások szoros kapcsolatban vannak a közúti fuvarozással.' A szegedi Volán Vállalát számára is legnagyobb gondot a cukorrépa és az úgynevezett „•zöldáru" továbbítása okozza. Ebben az évben később értek a zöldségfélék, a paradicsom és a többiek, máskor ezekre már gondolni se nagyon kell, amikor itt a cukorrépa. A mezőhegy esi, szolnoki, sarkadi cukorgyárhoz naponta 15—2o tehergépkocsi hordja a répát, de besegítenek Dunántúlra is. A feladatot mintegy 76 ezer tonna cukorrépa elfuvarozása jelenti, ami azért nehéz, mert a nagy teherbírású gépkocsik a speciális rakodógépek és a számtalan földút miatt nem nagyon felelnek meg erre a célra, tehát kisebb teherautókat kell „bevetnie" a Volánnak. Ennek ellenére eleget akarnak tenni a kötelezettségeiknek, ezért szombat-vasárnapi műszakokat szerveznek, negyvenórás foglakoztatás Véreiében bevonják munkaba a vállalaton kívüli hivatásos gépkocsivezetőket is. A Volán évek óta részt vesz a Szabolcs megyei almatermés szállításában is. Jelenleg is nagy tehergépkocsikkal dolgoznak ott, 80—100 kilométeres szállítási távolságon negyven tonnányi almát fuvaroz egy-egy kocsi naoonta, november közepéig. Segítenek a helvéciai, szikrai, városföldi állami gazdaságoknak is almát szállítani, ugyanakkor maradéktalanul tesznek eleget a szegedi és békéscsabai konzervgyár igényeinek. A paradicsomot és egyéb zöldségfélét naponta —°0 t°Spr«i".iő f'varozza. A MEFÖKER-hez Is 40—45 kocsi jár mindennap. ' mezőgazdasági termények me»lett szorítja a Volánt a ank útépítés. Magas színvoi.alú szervezést igényel a billenőplatós gépkocsik foglalkoztatása Battonyától a szegedi Tolbuhin sugárútig, az E5-ös űtig.'