Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

64. évfolyam 233. szám 1974. október 5„ szombat Ára: 80 fillér ViUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!. A tanácstörvény végrehajtása a parlament előtt Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés: napirend szerint megkezdődött a tanácstörvény vég­rehajtásáról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Németh Ká­roly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Közpon­ti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg, majd dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke tartotta meg beszámoló­ját a tanácstörvény végrehajtásáról. Ezután dr. Gonda György emelkedett szólásra. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának véleményét tolmácsolva elmondotta: a bizottság a tör­vény megszületése óta megkülönböztetett figyelemmel kísérte a paragrafusok vég­rehajtását. A bizottság tagjainak egyön­tetű véleménye: a tanácstörvény jól szol­gálta azokat a társadalompolitikai célokat, amelyek jegyében született, hozzájárult az állami munka színvonalának emeléséhez, és a szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibontakoztatásához. A vitában felszólalt Homor Imréné (Ko­márom megye), Cserna Sándor (Baranya megye) képviselő, majd szünet követke­zett. Szünet után elsőként S. Hegedűs László (Pest megye), majd Daradics Fe­renc (Tolna megye), Tóth Szilveszterné (Csongrád megye), Bánóczi Gyuláné,(Sza­bolcs megye), dr. Gajdócsi István (Bács megye), dr. Imre Lajos (Győr-Sopron me­gye) képviselő fejtette ki véleményét. Ebédszünet után Prieszol Olga (Buda­pest), dr. Radnóti István (Veszprém me­gye), Marjanek József (Fejér megye), Szvi­ridov Ivánné (Fejér megye), Ihászi József (Pest megye), dr. Vida Miklós (Budapest), Bálint Istvánné (Békés megye), Oláh János (Szolnok megye), Simaházi Sándor (Bor­sod megye) képviselő szólalt fel. Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal megadta a szót dr. Papp La­jos államtitkárnak, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének, aki válaszolt a képviselői hozzászólásokra, javaslatokra. Határozathozatal következett: az or­szággyűlés a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót egyhangúlag tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülésszakát Apró Antal zárszava rekesztette be. Papp Lajos: A tanácstörvény elveit az élet igazolta — Népképviseleti rendsze­rünk demokratizmusa töb­bek között abban is kifeje­zésre jut, hogy az ország­gyűlés és a képviselők nem tekintik munkájukat befeje­zettnek a törvények megal­kotásával, hanem figyelem­mel kísérik és ellenőrzik vég­rehajtásukat — kezdte be­számolóját dr. Papp Lajos. — Az, hogy az országgyűlés na­pirendre tűzte a tanácstör­vény végrehajtásáról szóló beszámolót, kifejezi a tör­vény társadalompolitikai sze­repét és jelentőságét. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa egyik idő­szerű, központi feladatként határozta meg az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek keretében került sor — összhangban társadalmi fejlődésünk köve­telményeivel — a tanácsszer­vek tevékenységének fejlesz­tésére. — Arra, hogy egy törvény elvei és céljai helye6ek-e, a társadalmi gyakorlat ad vá­laszt. A törvény megalkotása óta eltelt csaknem négy évet a végrehajtás első időszakának lehet tekinteni. Ennek ta­pasztalatai már elegendőek ahhoz, hogy jelenthessem a tisztelt országgyűlésnek: a törvény elveinek és szabá­lyainak helyességét az élet, a gyakorlat igazolta. A ta­nácsi szervezet, a tanácsok munkái a társadalmi fejlődé­sünk követelményeinek meg­felelően alakult. — A tanácsok tevékenysé­gében bekövetkezett fejlődés és kedvező eredmények mel­lett számos nehézság, hiá­nyosság is tapasztalható volt. xizek okai azonban nem a törvény előírásainak, hanem egyrészt azok végrehajtásá­nak hiányosságaira vezethe­tők vissza. Másrészt már a törvénytervezet tárgyalása során is hangot kapott, hogy egyes rendelkezéseinek vég­rehajtása hosszabb időt igé­nyel. A végrehajtás időigé­nye megmutatkozott többek között abban, hogy csak fo­kozatosan lehetett és lehet növelni a tanácsok önálló­ságát, hatáskörét, anyagi eszközeit. Ma is van még olyan nézet, amely a na­gyobb önállóságon elsősorban a több anyagi eszközt érti. Márpedig a tanácsok anyagi eszközeit és ezzel együtt az igények kielégítésének üte­mét nem a tanácstörvény, hanem — a népgazdaság le­hetőségeire figyelemmel — költségvetési törvény hatá­rozza meg. A tanácstörvény az így meghatározott eszkö­zökkel való hatékonyabb gaz­dálkodásnak, a helyi erőfor­rások öntevékeny feltárásá­nak és a társadalmi erők mozgósításának jobb lehető­ségét teremtette meg. Eleinte az sem volt min­denki előtt egyértelmű, hogy a tanácsok önkormányzati jellege nagyfokú önállóságot biztosít a helyi ügyekben, de nem jelentheti a népgazda­sági célok, a központi intéz­kedések figyelmen kívül ha­gyását. A vártnál valamivel több időt vesz igénybe a színvo­nalasabb munka személyi feltételeinek megteremtése, s az indokoltnál vontatottab­ban halad az eljárások egy­szerűsítése. A törvényi célok megvaló­sításában hosszabb távon a munka tartalmi színvonalá­nak emelése került a taná­csok figyelmének középpont­jába, és ma már - az a meg­határozó. — A tanácstörvény sarka­latos célja volt a testületi szervek, különösen a taná­csok szerepének növelese. A demokratizmus örvendetes növekedését mutatja, hogy a lakosság véleménye, javasla­tai korábban ilyen mérték­ben még nem érvényesültek a testületi döntésekben, mint most. A szélesebb körű vé­leménykérés eredményeként javult a testületi döntések megalapozása. Ugyanakkor előfordultak a korábbi gya­korlatból fakadó hibák is. Helyenként elmarad a tes­tület elé tartozó fontos ügyek tárgyalása. Az utóbbi időben például több városi tanács figyelmét elkerülte a szolgáltatásfejlesztéssel, a lakosság ellátásával kapcso­latos tennivalók testületi megvitatása még ott is, ahol az — éppen a nem kielégítő helyzet miatt — szükséges lett volna. A legtöbb hiá­nyosság a határozatok vég­rehajtásának szervezése, de főképpen a következetes el­lenőrzése, számonkérése kö­rül tapasztalható. A törvény mind a köz­ponti rendelkezések, mind a tanácstestületi döntések vég­rehajtásában kulcsszerepet adott a végrehajtó bizottsá­goknak. A tapasztalatok azt igazol iák, hogv a végrehajtó bizottságok következetesen biztos ?tják a jogszabályok végrehajtását, eleget tesznek annak a feladat-'knak, hogv összehangoliák,az országos és a helvi érdekeket, szervezzék az ágazati feladatok helyi végrehajtását. Erősödött a végrehajtó bizottságok koor­dinációs szerepe. Munkájuk­nak változatlanul gyenge pontja még a határozatok végrehajtásának, a hivatali apparátus és a helyi végre­hajtó bizottságok tevékeny­ségének következetes ellen­őrzése. A tanácsokat a döntések előkészítésében és meghoza­talában tevékenyen segítik bizottságaik. Jók a tapasz­talatok arról/ hogy nem ta­nácstagok is bizottsági tagok lehetnek. Ma már több mint tizenötezer szakember tagja ilyen módon a bizottságok­nak, értékes segítői a testü­leti munkának. Főként a köz­ségekben azonban nem él­nek megfelelően a bizottsági munkában rejlő lehetőségek­kel, többek között a szakem­berek szélesebb körű bevo­násával. Eredményesen dol­goztak a tanácsi csopor­tok is. A városi, különösen a nagy. városi körülmények között nehezebb közvetlen kapcso­latot kialakítani és tartania lakossággal. A kapcsolatban fontos szerepet töltenek be a lakóbizottságok. Tevékeny­ségük tartalma és módszere — különösen az új, nagy la­"Itótelepeken — még nem mindenütt alakult ki. Ezért a tanácsoknak — együttmű­ködve a helyi népfrontszer­vekkel — jobban kell segí­teniük tevékenységüket. — A tanácsrendszer fej­lesztésének alapvető kérdése a tanácsok, mindenekelőtt a helyi tanácsok népképvise­léti-önkormányzati funkció­jának gazdasági megalapo­zása. A tanácstörvény, és egyéb magas szintű jogsza­bályok ennek érdekében je­lentősen növelték a tanácsok gazdasági önállóságát és kez­deményezési lehetőségeit. Megszűntek az ésszerű és ta­karékos gazdálkodást akadá­lyozó korábbi kötöttségek. A tanácsok pénzügyi for­rásai a népgazdaság fejlődé­sével összhangban növeked­tek. A IV. ötéves terv az elő­ző tervidőszakhoz viszonyít­va mintegy 70 százalékkal több fejlesztési, és csaknem 44 százalékkal több költség­vetési lehetőséget biztosított számukra. Az elmúlt 3 évben közel 145 milliárd forinttal gazdálkodtak. Mindent egybevetve, a ta­nácsok gazdasági önállósága és anyagi eszközeik nagysá­ga — tehát önkormányzati funkciójuk gazdasági meg­alapozottsága — a népgaz­daság jelenlegi lehetőségei­nek felel meg. Gazdálkodási és pénzügyi szabályozórend­szerükön néhány — a gaz­dálkodás hatékonyságát szol­gáló módosítástól eltekintve — az V. ötéves tervidőszak­ra sem szükséges változtatni. — A tanácsok alapjában célszerűen használták fel pénzüket. Terveikben meg­határozó jelentőségük van a kormány által előírt felada­toknak, mindenekelőtt a cél­csoportos lakásépítésnek. Ijfcek teszik ki az összes fej­lesztés valamivel több mint 70 százalékát. \ terv°zás so­rán összességében iól oldot­ták meg a társadalmi igé­nyek ransorolásának nehéz feladatát. — Ugyanakkor a tanácsok egy része, éppen a jelentős ágazati és lakossági igények hatására, túlértékelte lehető­(Folytatás a 3. oldalon.) Acs S. Sándor felvétele A személypályaudvar és a rókusi állomás közötti l-es számú villamosvonal felújítása, valamint az Április 4. út­ja és a Kossuth Lajos sugárút korszerűsítése miatt a vá­gánypárokat az úttest közepére helyezteti a Szegedi Közle­kedési Vállalat. A Hősök kapujától a nagykörűiig már el­készült a sínfelújítás, s a villamosok az új pályán közle­kednek. Felvételünkön az ALÉP dolgozóinak munkáját örö­kítettük meg, amint az úttestet kövezik. Oszi csúcs a szállításban A kedvező mezőgazdasági terméseredmények, az ipar és a kereskedelem megnö­vekedett szállítási igényei nagy feladatot róttak a MÁV Szegedi Igazgatóságának dol­gozóira az idén is, mint min-­den évben. Az igazgatóság területén három és fél mil­lió tonna árut raktak vasúti kocsikba, 400 ezer tonnával többet, mint tavaly az év el­ső nyolc hónapjában. Külö­nösen nagy mennyiségű ka­vicsot, gabonát, fát szállítot­tak a vagonok. Az egyik legnagyobb őszi feladat a cukorrépa-szállítás, várhatóan több, mint 700 ezer tonna. Az igazgatóság hatósugarában levő cukor­gyárakon kívül Petőházára, Ácsra és Sárvárra is kell to­vábbítani az itt termelt cu­korrépát. Jelentős munkát ad a vasútnak az élő állat fu­varozása is: ebből Csongrád megyéből 120 vasútikocsi-ra­komány megy exportra az őszi hónapokban. A tavalyi­nál 60 ezer tonnával több kavics, lo ezer tonnával több gabona, közel azonos meny­nyiségű zöldség és gyümölcs, ásványolaj vár elfuvarozás­ra. Ahhoz, hogy ezek az áruk a lehetőségek szerint késedelem nélkül eljussanak a címzetthez, a vasútnál kü­lönböző belső szervezési in­tézkedésekre van szükség, emelni kell az irányvonatok számát, még eredményesebb kapcsolatokat teremteni a fu­varoztatókkal. Még mindig sajnálatosan egyenetlen a he­ti rakodás. Keddtől pénte­kig a szegedi vasút-igazgató­ság területén 1000—1200 ko­csit raknak meg naponta, szombaton 500—700-at, va­sárnap pedig alig 150—200-at. Emellett örvendetes, hogy egyre több fuvaroztató is­merte fel a hétvégi rako­dás szükségességét, a múlt vasárnap 660 vasúti kocsiba több mint 12 ezer tonna árut raktak be, ebből hat irán"­vonat vitt cukorrépát, 76 y — i n gabp"? .5Hc4- gVÜ­mölcs és élő állat „u'azott" külföldre, 26 kocsiban só­der került a rendeltetési he­lyére. A Központi Szállítási Tanács versenvt hirdetett a hétvégi rakodások szorgal­mazása érdekében, a kiemel­kedő teljesítményt elérő vál­lalatokat jutalmazza. • A vasúti szállítások szoros kapcsolatban vannak a köz­úti fuvarozással.' A szegedi Volán Vállalát számára is legnagyobb gondot a cukor­répa és az úgynevezett „•zöld­áru" továbbítása okozza. Eb­ben az évben később értek a zöldségfélék, a paradi­csom és a többiek, máskor ezekre már gondolni se na­gyon kell, amikor itt a cu­korrépa. A mezőhegy esi, szolnoki, sarkadi cukorgyár­hoz naponta 15—2o teher­gépkocsi hordja a répát, de besegítenek Dunántúlra is. A feladatot mintegy 76 ezer tonna cukorrépa elfuvarozá­sa jelenti, ami azért nehéz, mert a nagy teherbírású gépkocsik a speciális rako­dógépek és a számtalan föld­út miatt nem nagyon felel­nek meg erre a célra, tehát kisebb teherautókat kell „be­vetnie" a Volánnak. Ennek ellenére eleget akarnak tenni a kötelezettségeiknek, ezért szombat-vasárnapi műsza­kokat szerveznek, negyven­órás foglakoztatás Véreié­ben bevonják munkaba a vállalaton kívüli hivatásos gépkocsivezetőket is. A Vo­lán évek óta részt vesz a Szabolcs megyei almatermés szállításában is. Jelenleg is nagy tehergépkocsikkal dol­goznak ott, 80—100 kilométe­res szállítási távolságon negyven tonnányi almát fu­varoz egy-egy kocsi naoonta, november közepéig. Segíte­nek a helvéciai, szikrai, vá­rosföldi állami gazdaságok­nak is almát szállítani, ugyanakkor maradéktalanul tesznek eleget a szegedi és békéscsabai konzervgyár igé­nyeinek. A paradicsomot és egyéb zöldségfélét naponta —°0 t°Spr«i".iő f'varozza. A MEFÖKER-hez Is 40—45 kocsi jár mindennap. ' me­zőgazdasági termények me»­lett szorítja a Volánt a ank útépítés. Magas színvoi.alú szervezést igényel a billenő­platós gépkocsik foglalkozta­tása Battonyától a szegedi Tolbuhin sugárútig, az E5-ös űtig.'

Next

/
Thumbnails
Contents