Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

2 PÉNTEK, 1974. OKTÓBER 4. Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) tásban való részvételünket, és segítse a népgazdasági tervek sikeres végrehajtását. A törvény megalkotása azért ls fontos, mert eddig nem volt olyan jogszabály, amely a népgazdaságnak ezt a fontos ágát jogilag egységbe fogta volna, és biztosította volna az egységes végrehajtást és értelmezést. A társadalom és a népgazdaság erdekeit szolgáló törvény maradéktalan végrehajtása megköveteli, hogy a benne foglaltakat mindenki egységesen értelmezze is hajtsa végre. Aki külkereskedelemmel akar foglalkozni, annak a törvénv összes rendelkezéseihez szigorúan kell tartania macát. függetlenül attól, hogy a népgazdaság melyik szektorában gazdálkodik. A javaslat tehát az állami vállalatokra és szövetkezetekre egyaránt Irányadó. A miniszter a továbbiakban kiemelte: a törvényjavaslat megerősíti a külkereskedelem állami monopóliumát, és annak alapján a külkereskedelem területén világos és egységes jogi rendet teremt. Az allam feladata. hogy kialakítsa a külkereskedelem nemzetközt feltételeit. létrehozza a külkereskedelem szervezeti rendszerét. jogot adjon külkereskedelmi tevékenység folytatására, Irányítsa és ellenőrizze a tevékenységet. A szocialista külkereskedelmi monopólium Ismérve, hogy azt a Minisztertanács által kijelölt központi állami szerv, a Külkereskedelmi Minisztérium gyakorolja. A törvényjavaslat leszögesi azokat az elveket, amelyeken külkereskedelmi politikánk alapul. Ilyen elsősorban a nemzetközi kötelettségek tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása, is a megkülönböztetéstől vaU> reskedelmi kapcsolatot, 83 mentesség. Hazánk jelenleg országgal vaq államközi 144 országgal tart fenn ke- szerződésünk. Gazdasági fejlődésünk alapja a KGST-országokkal való együttműködés Bíró József aláhúzta, hogy a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése tudatos törekvés, mert politikai és társadalmi előrehaladásunk bázisa a velük, és ezen belül a Szovjetunióval való kapcsolatok szilárdítása. Gazdasági fejlődésünk a felszabadulás első napjaitói a szocialista, illetve a KGST-országokkal megvalósított együttműködésre épül. Áruforgalmunk kétharmadat a szocialista országokkal bonyolítjuk, ezen belül legnagyobb a forgalmunk a Szovjetunióval, amely az összforgalomban 35 százalékos arányt képvisel. A szocialista országok gazdasági együttműködésének új, rendkívül fontos szakaszát jelenti a KGST-tagországok gazdasági integrációja. Hazánk a KGST-tagországok kopmlex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés megvalósításának tevékeny részese. Ez a nemzetközi együttműködés a népgazdaság minden ágazatában meghatározó jellegűvé válik. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink politikai feltételei tovább javultak, államközi kapcsolatainkban a kedvező tendenciák vannak túlsúlyban. A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében, a kölcsönös érdekek figyelembevételével. a teljes egyenjogúság biztosításával fejlesztjük kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Megvalósítjuk külkereskedelmi céljainkat A kölcsönös érdekek elismerését jelenti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Ezt még nem minden országtól kaptuk meg. Nem rajtunk múlik tehát, hogy mi sem tudjuk valamennyi országnak biztosítani. Az Altalános Vámés Kereskedelmi Egyezményhez, a GATT-hoz történt csatlakozásunk komoly előrelépést jelent ezen a téren. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi tevékenységüket a világkereskedelemben általában érvényesülő feltételek mellett folytassák. Lehetőséget ad továbbá számunkra, hogy részt vegyünk azokon a sokoldalú tárgyalásokon, amelyeknek célja az áruforgalmat sújtó vámok csökkentése, és az egyéb kereskedelmi akadályok megszüntetése. Külkereskedelmünk az elmúlt években jelentós eredményeket ert el. Forgalmunk dinamikusan növekedett. Kereskedelmi mérlegünk 1072-ben és 1973-ban aktívummal zárult. A jelenlegi, IV. ötéves terv 1975. év végéig várható teljesítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó céljainkat elérjük. A külkereskedelmi törvény megalkotása — hangsúlyozta dr. Biró József — egyik eleme a jogalkotási programnak, amelynek célja, hogy a gazdasági élet legjelentősebb kérdéseit tőrvény szabályozza. A javaslat tartalma összhangban áll a párt és a kormány gazdaságpolitikájával. A Minisztertanács nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg, és fogadja el — fejezte be expozéját dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Huszár István beszéde Huszár István "elszólalása bevezetőjében rámutatott: A külkereskedelem — mint ezt a törvényjavaslat bevezető mondata igen pontosan meghatározza — az export és az Import útján összekapcsolja népgazdaságunkat a világgazdasággal. hozzájárul hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepének kiszélesítéséhez. Ezáltal segíti a népgazdaság szükségletelnek mind teljesebb és mindinkább előnyös kielégítését, s így szolgálja társadalmi céljainkat, a gazdasági fejlődés ügyét. A külkereskedelemnek Jelentós szerepe van népgazdaságunkban. Jól szemlélteti ezt az a tény, hogy kivitelünk értéke jelenleg nemzeti jövedelmünknek 40 százaléka. Várható, hogy ez az arány a következő évtized során dinamikusan tovább növekszik, és megközelíti, esetleg el is érheti az 5o százalékot. Erre lehet következtetni abból is, hogy 1950 óta a nemzeti jövedelem minden 1 százalékos emelkedése a külkereskedelmi forgalom 1,6 százalékos növekedésével párosul, vagyis a nemzetközi munkamegosztás bővül, s ez a folyamat a gazdasági növekedés fontos tényezője. Ezért ls fordítunk erre gazdaságpolitikánkban megkülönböztetett figyelmet, s lényegeben a külkereskedelmi forgalomban — viszonylagos nagyságában, összetételében és fejlődésében — tükröződik talán leginkább huánk szerepe a nemzetközi munkamegosztásban. Áremelések a tőkés világban Az Idei óv első nyolc hónapjának adatai azt lelzik, hogy a külkereskedelem továbbra is eredményesen dolgozik, habár ióval nehezebb körülmények között, mint az előző esztendőkben. Nem a magyar áru lett kevésbé kelendő, de mi is megérezzük azt a hihetetlen áremelkedéshullámot, amely a tőkés piacot az utóbbi egy évben elárasztotta, Azoknak a termékeknek az ára, amit ml exportálunk, mintegy egy negyedével lett magasabb a nem szocialista piacokon, mint egy esztendővel ezelőtt volt. Ugyanakkor azoknak a termékeknek az ára — "ibbséguk nyersanyag, vegytcikk és gép —, amit nem szocialista piacról importálunk, több mint 40 százalékkal emelkedett. A cserearányoknak ez a romlása a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben nem csekély gondot jelent. Ezzel szemben a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk. megállapodásainknak megfelelően, tervszerűen alakul. . ' A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tehát a gazdasági élet rendkívül érzékeny területén alkot új jogi rendszert. Hangsúlyozni kívánom, hogy külkereskedelmünk eddig is meghatározott jogszabályok szerint folyt. Mégis: az országgyűlés előtt levő törvényjavaslat nem pusztán azt jelenti — bár önmagában az ia jelentős lenne —, hogy a korábban hozott rendelkezéseket és jogszabályokat most rendszerbe foglaljuk és egységesítjük. A vitára bocsátott törvényjavaslat ennél tovább megy. Népgazdaságunkat ezernyi szál fűzi össze a világgazdasággal, és ezek a kapcsolatok erősödnek, mind tartósabbak lesznek. Jelenleg már csaknem 150 országgal állunk rendszeres kereskedelmi kapcsolatban. A magyar áruk, a hazai munka termékei a világ minden részébe eljutnak. A „Made in Hungary" felirat szerte a világon a magyar munkálok, parasztok, mérnökök alkotó munkájáról ad hírt. és állít kl mind elismerőbb bizonyítványt. Éppen ezért kötelez is becsületre, fegyelmezett munkára, a minőség védelmére és állandó iavítására. A gazdaságos termelés Mind szélesebb Körű részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban — ez gazdasági fejlődésünk egyik alapvető' feltétele. A tudományos én technikai forradalom korában és ennek a forradalomnak mind a szocialista. mind a tőkés világ termelésére gyakorolt lendítő hatása Időszakában egyre kevésbé lehetséges egy országban. méghozzá egy lélekszámban és területileg kicsi, nyersanyagokban pedig eléggé szevénv országban, mindent előállítani. Erre még a nálunk nagyobb gazdagabb és gazdaságilag fejlettebb országok sem vállalkozhatnak. A tudományos kísérletek és a műszaki fejIesetés mellett a gazdaságos termeléshez ma már nagy sorozatok és hatalmas felvevő piacok kellenek. Nincs ország, amely minden terméke számára tépes len ne ilyen piacot biztosítani, mint ahogy nincs olyan ország sem, amely minden termékből gazdaságosan, nagy szériákat tudna előállítani. Mi még mindig gen sokféle árut állítunk elő. Ezek száma megközelíti a világban forgalomban levő áruknak kétharmadát. Erre a helyzetre illik az a megálla pítás, hogy kevesebb — több lenne. így függ össze a külkereskedelem azzal a törekvésünkkel, hogy változtassuk, korszerűsítsük, a jelen és a jövő követelményeihez igazítsuk termékszerkezetünket. A külkereskedelem hozzásegítheti népgazdaságunkat ahhoz, hogy számos, már kevésbé versenyképes, kevésbé korszerű, kisebb sorozatú. itthon csak gazdaságtalanul előállítható termék gyártását elhagyjuk, s azoknak a korszerű és általánosan keresett áruknak a termelését fokozzuk, amelyek népgazdaságunk hatékonyságát jelentős mértékben növelhetik. Erőteljesen fellödnek a magyar—szovjet kapcsolatok Felszólalásom nem lenne teljes, ha nem tennék említést azokról a tárgyalásokról, amelyeket éppen az elmúlt napokban Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió mindenre kiterjedő politikai, gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki kapcsolatairól folytattunk. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy mint a magyar párt- és kormányküldöttség tagja l'észt vehettem ezeken a tárgyalásokon. A közös közlemény részletesen összefoglalja tárgyalásaink témáit és eredményét Ezek közül én csak azt kívánom kiemelni, ami az országgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendjéhez szervesen kapcsolódik. Örömmel és megelégedéssel állapítottuk meg, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom megállapodásaink szerint dinamikusan növekszik. Megtárgyaltuk a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén eddig végzett munkát, különös tekintettel a két ország fűtőanyag- és enereiahordozótartalékainak további kiaknázására, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére. Elhatároztuk, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott, új, korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. Megállapodtunk, hogy fokozzuk az integráció konkrét megva'ósí'ásával kapcsolatos munkát, hogy igv jobban kihasználjuk az egves kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsük a termelési és műszaki-tudományos együttműködést a hatékonyság fokozására és országaink népgazdasági fejlődésének további meggyorsítására. Tárgyalásaink új irányokat határoztak meg, új távlatokat nyitottak. Lelkesítő céljaink megvalósításában fontos léoést ielent előre n most vitára bocsátott külkereskedelmi törvénvjavas'at. Hozzásegíthet hogy népgazdaságunknak e fontos ágazata még joboan még hatékonvabban szolgálja politikai, társadnlmi. gazdasági eéltninkat « szocializmus építését Ebből i szempontból tartom értékesnek a törvényjavaslatot, ét kérem az országgyűlést, hogy azt fogadja el — fejeste be felszólalásét Huszár látván. Testvéri barátság, egység A Pravda otkke a magyar gárU ós kormányküldöttség tátogatásárói A Pravda csütörtöki száma „Testvéri barátság és egység" címmel vezércikket szentel a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli hivatalos baráti látogatásának. A lap rámutat: a magyar delegáció látogatása, a pártés állami vezetők találkozói újból megerősítették a Szovjetunió és Magyarorszag testvéri szövetségét, a két párt és a két ország nézeteinekés álláspontjának teljes egységét valamennyi megvitatottkérdésben. Ez az egység, a szoros együttműködés szilárd, állandó és fontos tényezővé vált minden ország fejlődésében. A magyar pártás kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásáról kiadott közlemény mutatja, hogy a nagy horderejű problémák milyen széles körét vizsgálták meg a baráti eszmecserék soránAz új társadalom építésében szerzett tapasztalatokat ismertetve, a delegációk tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, az SZKP XXIV. kongresszusa és az MSZMP X. kongresszusa által kitűzött feladatok végrehajtásának menetéről. A két ország vezetői kifejezték elégedettségüket a szovjet—magyar kapcsolatok sikeres fejlődésével, megvizsgálták az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és Magyarország testvéri barátságának és együttműködésének további elmélyítésével kapcsolatos kérdéseket. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatáséra olyan felelősséggel teli időszakban került sor, amikor számos szocialista ország, köztük a Szovjetunió és Magyarország hatalmon levő kommunista és munkáspártjai soron következő kongresszusaikra készülnek — írja a Pravda. — Ilyen körülmények között különlegesen fontosak a szoros pártközi kapcsolatok. A szovjet emberek nagyra becsülnek mindent, amit a magyar kommunisták a szocialista országok egységének megszilárdításáért, politikai együttműködésük fontos eszközének, a Vareói Szerződés szervezetének következetes erősítéséért, a KGST tevékenységének tökéletesítéséért tesznek. A magyar kommunisták és az összes magyar dolgozók a maguk részéről büszkék a Szovjetunióhoz fűződő barátságukra és szövetségükre. A Pravda vezércikke a továbbiakban hangsúlyozza: a szocialista államok egyeztetett irányvonala elősegíti az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramjában megfogalmazott lenini külpolitikai platform sikeres megvalósítását, amely teljes támogatásra talált a testvórorezágok, földünk összes haladó erői részéről. A szovjet—magyar tanácskozások résztvevői megtárgyalták, hogyan fejlesszék együttműködésüket a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további megszilárdítása érdekében, hogyan oldják meg együttesen a nemzetközi feszültség következetes enyhítésével, a népek békéje és biztonsága 6ztlárad alapjainak megteremtésével kapcsolatos feladatokat. A szovjet—magyar tárgyalások eredményeit mindenütt nagy figyelem fogadta — írja a Pravda. Ezeket új, jelentős hozzájárulásnak tekintik az SZKP és az J^SZMP, a Szovjetunió es Magyarország sokoldalú együttműködésének lankadatlan fejlődéséhez. A tárgyalások eredményeit forrón üdvözlik a két ország dolgozói, az egész szocialista közösség népei — írja a lap. Púja Frigyes New York-i megbeszélései # New York (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter találkozott Buteflika algériai külügyminiszterrel, az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának elnökével. Megbeszélésükön az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő kérdések és a két ország közti kapcsolatok témái szerepeltek. A találkozón részt vett Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviseletének vezetője is. Púja Frigyes külügyminiszter ugyancsak szerdán megbeszélést folytatott Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettes-külügyminiszterrel az ülésszak napirendjén szerepló kérdésekről, valamint az országaink közti kapcsolatokról. L. Brezsnyev holnap érkezik azüDK-ba • Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársasag fővárosa ünnepi köntösbe öltözve vérja a köztársaság kikiáltása 25. évfordulójának ünnepségeire érkező külföldi személyiségeket és küldöttségeket, különösképpen pedig Leonyid Brezsnyevet, az SZKP főtitkárát. Brezsnyev október 5-én, szombaton kora délután érkezik Berlinbe, s előreláthatólag 3 napig marad a Német Demokratikus Köztársaságban. Lemondott az olasz kormány 9 Kóma (Reuter. MTI) Az olasz kormány szerdu esti ülésén határozatot fogadtak el a kormány lemondásáról. Mariano Rumor miniszterelnök a húszperces kormányülés után nyomban felkereste Leone köztarsasagi elnököt, hogy hivatalosan is benyújtsa a lemondást. Ezzel forma szerint is kezdetét vette az újabb kormányválság, amely hosszúnak ígérkező és zűrzavaros szakaszt nyit meg az olasz politikai életben.