Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

VfiUTEK, 1974. OKTÓBER i CHMHmHHUMMl 3 ftlvenéves a mezögazúasapi kutatás Szegeden Jubileumi ünnepség, tudományos ülésszak Tegnap, csütörtökön dél­előtt jubileumi ünnepség kezdődött Szegeden, a Sza­badság Filmszínházban. Az 50 éves múltra visszatekintő Gabonatermesztési Kutató Intézet emlékezett a tudo­mány munkásaira, kutatók­ra, növenynemesítőkre, á dél-alföldi tájban, az ország­ban fontos szerepet betöltő intézet születésére, eredmé­nyeire, nemzetközi sikereket elért jelenére, és biztató jö­vőjére. A Himnusz elhang­zása után dr. Szániel Imre, az intézet igazgatója köszön­tötte az elnökségben helyet foglaló dr. Komócsin Mi­hályt, a megyei pártbizott­ság első titkárát, Váncsa Je­nő miniszterhelyettest, dr. Perjési Lászlót, a megyei ta­nács elnökét, Szabó Sándort, a megyei pártbizottság titká­rát, Papp Gyulát, a városi tanács elnökét, dr. Varga Dezsőt, a városi pártbizott­ság titkárát, a külföldről ér­kezett tudósokat, akadémiku­sokat, a szegedi tudomány és közélet kiválóságait, más megyék vezetőit, küldötteit. Dr. Szániel Imre bevezető­jében felidézte, hogy a Ti­sza-partján a kutatómunkát kezdetben számtalan tényező gátolta, s az intézetet a fa­sizmus romokban hagyta. A felszabadult haza 30 eszten­deje meghozta a békés alko­tómunka örömét is. A párt és a kormány következetes agrárpolitikájának megfele­lően jelentős összegeket költ épületekre, gépek és műsze­rek beszerzésére, laborató­riumokra, szolgálati lakások­ra. Váncsa Jenő miniszterhe­lyettes tolmácsolta dr. Di­mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jó­kívánságait, gratulációját. Előadásában elmondotta, hogy az elmúlt ötven eszten­dő a világban és hazánk­ban olyan történelmi válto­zásokat hozott — különös­képpen az utóbbi három év­tized anyagi és szellemi fej­lődése —, amihez foghatót az elmúlt századok egyike sem hozott. Az intézet munkás­ságára visszatekintve ugyan­ezt állapíthatjuk meg. Timofej Szemjonovics Du­bonoszov, a Lenin-renddel, a Munka Vörös Zászlórenddel kitüntetett P. P. Lukjanyen­ko nevet viselő krasznodári kutatóintézet igazgatója me­leg szavakkal köszöntötte a jubiláló szegedi intézetet, és átadta a nagy búzanemesítő Lukjanyenko portréját. Dr. Jánossy Andor akadémikus, az MTA agrártudományi osz­tálya nevében méltatta az elmúlt ötven esztendő mun­kásságát, dr. H. Steikhardt professzor, az NDK bren­burgi növénynemesítő inté­zetének igazgatója méltatta az együttműködést, a közös munkát, ami a magyar és német intézet között kiala­kult, dr. Szökefalvi-Nagy Béla akadémikus, az MTA szegedi bizottságának nevé­ben köszöntötte az intézetet, Frnnz Berger. Ausztria Föld­A jubileumi ünnepség elnöksége. Építészek negyven országból Tanácskozás Budapesten Negyven ország építészei­nek részvételével csütörtö­kön a Nemzetközi Építés­kutatási Tanács (CIB) egy­hetes kongresszusa kezdő­dött Budapesten a MÉMOSZ Dózsa György úti székházá­ban. A kongresszust Bondor József építésügyi és város­fejlesztési miniszter nyitotta meg, aki bevezető előadásá­ban az építőipari kutató­munka jelentőségéről be­szélt. Többek között rámutatott: az évi 80—90 ezer lakásépí­tése lehetővé tette, hogy je­lenleg hazánkban 1000 la­:->sra 310 lakás jut, és az otthonok 85 százalékában villannyal világítanak, az új lakások 35 százaléka pe­dig fürdőszobával épüL A gyakorlatban hasznosított ku­tatások eredményeként a technológiák korszerűsítésé­vel az építőiparban a nehéz fizikai munkát mindinkább felváltják a gépek, ugyanak­kor mindinkább terjed a •corszerú anyagok használata és a fejlett szervezesi mód­szerek bevezetése. Építőiparunk fejlesztésé­hez szükséges, hogy szak­embereink más országok épí­tési eredményeit is figye­lemmel kísérjék, s ehhez a jelenlegi kongresszus jó le­hetőséget kínál — mondotta a miniszter. Ezután arról szólt, hogy termelési gondok mellett az építési tevékenységben mind­inkább előtérbe kerül a kör­nyezetvédelem problémája is. A kormány ls kiemelten kezeli az épített környezetet és ezen belül a lakásépítés az építőipar gondjait. A leg­fontosabb feladat, hogy mennyiségileg és minőségile a lakosság lakásigényeinek kielégítése belátható idő' belül megoldódjék. Befejezésül a miniszter s kormány nevében üdvözölte a kongresszus résztvevőit Ezután megkezdődött a ta­nácskozás, amelynek kere­tében 13 témakörben hang­zanak el előadás ok. művelésügyi Minisztériumá­nak főtanácsosa gratulációja után dr. Kovács András, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem dékánhelyettese mondott elismerő szavakat. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke dísztáviratban gratulált a jubiláló intézet­nek. Ezt követően Baross László-emlékplakettet adtak át T. Szemjonovicsnak, dr. Dimény Imrének, dr. Jánossy Andornak, dr. Somorjai Fe­rencnek, dr. Beke Ferencnek és Szüllő Ferencnek. A Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozója lett az intézet munkatársai közül néhai dr. Orosz Sán­dorné, dr. Faragó László, Szabó György, dr. Noszály Ferencné, Herke Bálint és Pakai Sándor. Délután . Baross László szobrát és P. P. Lukjanyen­ko emléktábláját dr. Jánossy Andor akadémikus leplezte le, az új központi laborató­riumot pedig Váncsa Jenő miniszterhelyettes adta át. A Gabonatermesztési Kutató Intézet főépületében külön­böző kiállítások szemléltetik az elmúlt fél évszázad mun­kásságát. Ma, pénteken há­rom szekcióban tudományos ülésszakokkal folytatja mun­káját a jubileumi rendez­vénysorozat. Sz. L. L f 1 jok — a legjobbak A futaárugyári Gagarln-brlgád elnyerte a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést A hazai textiliparban mindössze négy kollektíva jutott el odáig, hogy a szak­ma legjobbjaiként emleges­sék őket. A sok jó között bi­zony nem könnyű legjobb­nak lenni, de nem is elérhe­tetlen. A Szegedi Jutaáru­gyárban dolgozó Szabó Fe­rencné, Bokor Andrásné, Ambrus Béláné, Széli Sán­dorné és Ocskó Ferencné példája azt bizonyítja, hogy a szocialista munkaverseny­ben szorgalmas és odaadó törekvéssel az élre lehet ke­rülni. A Gagarin nevét viselő brigádot a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetésben ré­szesítették. A kitüntetést a brigád tagjainak tegnap, csütörtökön délután adta át dr. Bakos Zsigmond, a köny­nyűipari miniszter helyette­se. — Tudjuk, hogy minden százalék mögött kemény erő­feszítés és áldozatos munka van — mondta dr. Bakos Zsigmond a kitüntetések át­adásakor. — Különösen ak­kor, ha évtizedek telnek el az öreg jutaárugyar régi gé­pei között. Köszönjük a munkájukat, és bízunk ben­ne, hogy példájukat követik a többi szocialista brigádok. Érjenek el további szép si­kereket Az előterjesztés tényeket és adatokat sorol fel. A bri­gád 15 évvel ezelőtt alakult, s azóta tizennégyszer nyer­te el a szocialista brigád cím valamely fokozatát, leg­Dr. Bakos Zsigmond átadja a kitüntetési Szabó Fercncné­nek, a Gagarin-brigád vezetőjének. utóbb, 1971-es munkájuk alapjón a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetésben része­sültek. Most pedig a tavalyi eredményeket vették alapul, amelynek elismeréseképp a szakma kiválói lehettek. A szövődében dolgozó asszo­nyok többletvállalásukat is 9,2 százalékkal tetézték, s évek óta nincs selejtjük. A munkafegyelmük példás, szakmai ismereteik magas fokúak, élen járnak a mun­kamódszereik átadásában, segítik, tanítják a fiatalokat, havonta rendszeresen bri­gádértekezletet tartanak, és •értékelik munkájukat, politi­kai oktatásra is rendszeresen eljárnak. Termelési eredmé­nyeik értékét csak növeli az a tény, hogy bizony nem a legkorszerűbb gyárban és gépekkel teljesítenek állan­dóan az elvárás fölött. Az ó kezdeményezésük is közre­játszott abban, hogy a szövő­üzemben bevezették a 4 gé­pes rendszert. A Dolgozz Hi­bátlanul-mozgalomban is te­vékenyen részt vesznek, rendszeres olvasói az üzemi könyvtárnak, helyezéseket érnek el a brigádvetélkedő­kön, példamutatóak a társa­dalmi munkában. Eredmények és tenni­valók a textiliparban Aktívaértekezlet Szegeden Aktívaértekezletet tartot­tak tegnap, csütörtökön a szegedi, a Csongrád megyei textilipari vállalatok dolgo­zói az SZMT székházában, hogy áttekintsék és értékel­jék, miként valósulnak meg azok a párthatározatok, ame­lyek az ifjúmunkások és a női dolgozók helyzetének ja­vítását szorgalmazzák. Ju­hász József, az SZMT veze­tő titkára bevezetőjében el­mondta, a szakszervezeti tisztségviselők rendszeresen vizsgálják a határozatok vég. rehajtását, s minden igyeke­zetükkel arra törekszenek, hogy állandóan javítsák a fiatalok és a dolgozó nők élet- és munkakörülményeit. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa nemrégiben a Textilipari Dolgozók Szak­szervezetének elnökségével közösen értékelte a már el­ért eredményeket, és felhív­ta a vállalatok figyelmét a legfontosabb tennivalókra. Az aktívaértekezleten Baranyai Tlborné, a textiles szakszer­vezet főtitkára tartott tájé­koztatót a két testület leg­utóbbi állásfoglalásáról, és ál­talában is értékelte a textil­iparban dolgozó ifjak és nők helyzetét, az ifjúsági és nő­politikai határozatok végre­hajtását. A téma alaposabb áttekin­tését indokolta az is, hogy az MSZMP Központi Bizottsága négy évvel ezelőtt alkotta meg az említett határozato­kat, s azóta sok minden tör­tént a textiliparban is. Ki­tűnt a tájékoztatásból, hogy i könnyűipar rekonstrukció­iá nyomán nem csupán kor­szerű gépeket és berendezé­seket vásárolnak, hanem a termelőberendezések mellett !obb munkakörülményeket is teremtenek. Az iparág fej­lesztésének első szakaszában több jelentős szociális léte­sítményt is átadtak a gyárak­ban. így történt az újszegedi szövőüz-em felépítésekor is, hiszen a korszerű épületet és gépparkot birtokba vevő munkásnők új fürdőket, öl­tözőket, társalgót, fodrásza­tot és klubszobákat is kap­tak. A párthatározatokat is lelkiismeretesen feldolgozták a szegedi textiles üzemekben, és megfelelő terveket készí­tettek azok megvalósítására. A textiles szakszervezet főtitkára a továbbiakban az­zal foglalkozott, hogy a dol­gozó nőknek bármennyire is megkönnyítik helyzetüket az üzemekben, az lenne az ideá­lis, ha gyáron kívül is je­lentősen javulnának életkö­rülményeik. A családban, a házimunkák elvégzésében, a gyermeknevelésben, a bevá­sárlásoknál, az utazásoknál is sok-sok fáradság hárul a munkásnőkre. A megyében levő textilgyárakból több mint 1500 fiatalasszony vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, de kiderült, hogy az otthon maradó munkasnők­nek sem zavartalan az élete. A hosszú távollét alatt el­maradnak szakmai ismere­teikben, kiesnek a gyakorlat­ból, s olykor a fizetésük is megreked az évekkel koráb­bi szinten. A munkásnők helyzetét elemezve kitűnt, hogy sokan nem fejezték be az általános iskola nyolcadik osztályát, kevés a szakképzettséggel rendelkező asszony, vezető beosztásban is igen kevesen vannak, pedig a textilipar erre a legjobb lehetőságeket kínálja. A dolgozó nők is né­ha idegenkednek a vezetői posztoktól, mert azok gyak­ran még több elfoglaltsággal járnának, vagv három mű­szakos beosztással, de gvak­ran bátortalanok is az asz­szonyok. Mivel a munkaerő­hiány gondot okoz a szege­di textilipari vállalatoknál is. helyesnek tartanák a szak­szervezeti vezetők, ha gon­dosabb szervezéssel rövi­debb, vagy kötetlenebb mun­kavállalási lehetőséget bizto­sítanának az üzemekben. Természetesen ezt csak ma­gas fokú üzem- és munka­szervezéssel lehet megoldani. Akkor több gyermekes anyát, esetleg nyugdíjast is meg­nyerhetnének az üzem szá­mára. A magyar textilipar éven­te átlagosan 5—6 százalékkal növeli termelésének mennyi­ségét azonos, vagy kisebb létszámmal, mint az előző években. Ezt az eredményt csak a korszerűbb techniká­val és technológiával, nagy­fokú üzem- és munkaszer­vezéssel lehet garantálni. A bérek emelkedése az utóbbi esztendőkben megfelelő volt a textiliparban, ebben az év­ben is elérik az 5 százalékos növekedést, de a textilipar ettől függetlenül elmarad más iparágaktól. Ezt örököl­te az iparág, s talán majd az új országos szakmai bér­táblázat segít valamit. Mert akármennyire is könnyűipar a ' neve a textiliparnak, a munkavégzés ezekben a gyá­rakban nem is oly könnyű. Szakorvosok vizsgálata bizo­nyítja, hogy a textilgyárak­ban dolgozó nők között több a veszélyeztetett terhes, mint a más munkaterületeken fog­lalkoztatott nők körében. A párás levegő, a por és a zaj nagyon megviseli a dolgozó nők egészségét. Több textil­ipari munkahelyen korked­vezményt adnak a nyugdíj igénybevételéhez, de még­sem ezt tartják követendő­nek a szakszervezeti vezetők, hanem azt. hogy tegvék job­bá a munkahelyi körülmé­nyeket, hogy nyugodtan és könnyebben végezzék mun­kájukat az asszonyok 55 éves korukig. A három műszakot nem le­het megszüntetni, hiszen azt nem bírja ki a népgazdaság. Legalább 15 milliárd forin­tos beruházást igényelne a harmadik műszak megszün­tetése, de még akkor sem biztos, hogy megérné, hiszen a gépek állnának. Ebben a tekintetben is a munkakörül­ményeket érdemes és kell ja­vítani. Néhány helyen már bevezették az éjjeles mű­szakban dolgozók részére a félórás pihenőt egy tiszta pi­henőszobában, ahol kávét és frissítőt is adnak a munkás­nőknek, s amíg ők pihennek, a gépeknél a „beugró" segít. Az is segítség, ha a nagy­családos anyákat, vagy azo­kat, akik gyermeküket egye­dül nevelik, nem osztják be éjszakai műszakra, mentesí­tik az idősebbeket is, és ha arra mod van, férfiakat al­kalmaznak a gépek mellé a harmadik műszakban. Kifo­gásolta a szakszervezet főtit­kára, hogy 6ok vállalatnál növelik a túlórákat, de ugyanakkor gyenge a mun­kaszervezés, az anyagellátás. Nem tartják megengedhető­nek, hogy általában 2 szá­zaléknál több túlórát ren­deljenek el a textilgyárak­ban. i Részletesen elemezték a szegedi és a hódmezővásár­helyi textiles dolgozók gyá­ron kívüli életkörülményeit is. Ügy gondolják, hogy e munkáslakás-építésnél na­gyobb összeggel és hosszabb időre volna érdemes támo­gatást nyújtani, mert jelen­leg elaprózzák az anyagi le­hetőségeket. Több gyermek­intézményre lenne szükség Szegeden, de bővítésre szo­rulnak a textiles üzemek munkásszállodái is. Az aktívaértekezleten szá­mosan elmondták vélemé­nyüket. és hasznos javasla­tokat teriesztettek elő, hogy mielőbb és minél teljesebben megvalósuljanak azok a párt­határozatok, amelyeket az if­júmunkások és a dolgozó nők érdekében hoztak. G. L

Next

/
Thumbnails
Contents