Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

VfiUTEK, 1974. OKTÓBER i CHMHmHHUMMl 3 ftlvenéves a mezögazúasapi kutatás Szegeden Jubileumi ünnepség, tudományos ülésszak Tegnap, csütörtökön délelőtt jubileumi ünnepség kezdődött Szegeden, a Szabadság Filmszínházban. Az 50 éves múltra visszatekintő Gabonatermesztési Kutató Intézet emlékezett a tudomány munkásaira, kutatókra, növenynemesítőkre, á dél-alföldi tájban, az országban fontos szerepet betöltő intézet születésére, eredményeire, nemzetközi sikereket elért jelenére, és biztató jövőjére. A Himnusz elhangzása után dr. Szániel Imre, az intézet igazgatója köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Komócsin Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát, Váncsa Jenő miniszterhelyettest, dr. Perjési Lászlót, a megyei tanács elnökét, Szabó Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Papp Gyulát, a városi tanács elnökét, dr. Varga Dezsőt, a városi pártbizottság titkárát, a külföldről érkezett tudósokat, akadémikusokat, a szegedi tudomány és közélet kiválóságait, más megyék vezetőit, küldötteit. Dr. Szániel Imre bevezetőjében felidézte, hogy a Tisza-partján a kutatómunkát kezdetben számtalan tényező gátolta, s az intézetet a fasizmus romokban hagyta. A felszabadult haza 30 esztendeje meghozta a békés alkotómunka örömét is. A párt és a kormány következetes agrárpolitikájának megfelelően jelentős összegeket költ épületekre, gépek és műszerek beszerzésére, laboratóriumokra, szolgálati lakásokra. Váncsa Jenő miniszterhelyettes tolmácsolta dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jókívánságait, gratulációját. Előadásában elmondotta, hogy az elmúlt ötven esztendő a világban és hazánkban olyan történelmi változásokat hozott — különösképpen az utóbbi három évtized anyagi és szellemi fejlődése —, amihez foghatót az elmúlt századok egyike sem hozott. Az intézet munkásságára visszatekintve ugyanezt állapíthatjuk meg. Timofej Szemjonovics Dubonoszov, a Lenin-renddel, a Munka Vörös Zászlórenddel kitüntetett P. P. Lukjanyenko nevet viselő krasznodári kutatóintézet igazgatója meleg szavakkal köszöntötte a jubiláló szegedi intézetet, és átadta a nagy búzanemesítő Lukjanyenko portréját. Dr. Jánossy Andor akadémikus, az MTA agrártudományi osztálya nevében méltatta az elmúlt ötven esztendő munkásságát, dr. H. Steikhardt professzor, az NDK brenburgi növénynemesítő intézetének igazgatója méltatta az együttműködést, a közös munkát, ami a magyar és német intézet között kialakult, dr. Szökefalvi-Nagy Béla akadémikus, az MTA szegedi bizottságának nevében köszöntötte az intézetet, Frnnz Berger. Ausztria FöldA jubileumi ünnepség elnöksége. Építészek negyven országból Tanácskozás Budapesten Negyven ország építészeinek részvételével csütörtökön a Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) egyhetes kongresszusa kezdődött Budapesten a MÉMOSZ Dózsa György úti székházában. A kongresszust Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter nyitotta meg, aki bevezető előadásában az építőipari kutatómunka jelentőségéről beszélt. Többek között rámutatott: az évi 80—90 ezer lakásépítése lehetővé tette, hogy jelenleg hazánkban 1000 la:->sra 310 lakás jut, és az otthonok 85 százalékában villannyal világítanak, az új lakások 35 százaléka pedig fürdőszobával épüL A gyakorlatban hasznosított kutatások eredményeként a technológiák korszerűsítésével az építőiparban a nehéz fizikai munkát mindinkább felváltják a gépek, ugyanakkor mindinkább terjed a •corszerú anyagok használata és a fejlett szervezesi módszerek bevezetése. Építőiparunk fejlesztéséhez szükséges, hogy szakembereink más országok építési eredményeit is figyelemmel kísérjék, s ehhez a jelenlegi kongresszus jó lehetőséget kínál — mondotta a miniszter. Ezután arról szólt, hogy termelési gondok mellett az építési tevékenységben mindinkább előtérbe kerül a környezetvédelem problémája is. A kormány ls kiemelten kezeli az épített környezetet és ezen belül a lakásépítés az építőipar gondjait. A legfontosabb feladat, hogy mennyiségileg és minőségile a lakosság lakásigényeinek kielégítése belátható idő' belül megoldódjék. Befejezésül a miniszter s kormány nevében üdvözölte a kongresszus résztvevőit Ezután megkezdődött a tanácskozás, amelynek keretében 13 témakörben hangzanak el előadás ok. művelésügyi Minisztériumának főtanácsosa gratulációja után dr. Kovács András, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem dékánhelyettese mondott elismerő szavakat. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke dísztáviratban gratulált a jubiláló intézetnek. Ezt követően Baross László-emlékplakettet adtak át T. Szemjonovicsnak, dr. Dimény Imrének, dr. Jánossy Andornak, dr. Somorjai Ferencnek, dr. Beke Ferencnek és Szüllő Ferencnek. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója lett az intézet munkatársai közül néhai dr. Orosz Sándorné, dr. Faragó László, Szabó György, dr. Noszály Ferencné, Herke Bálint és Pakai Sándor. Délután . Baross László szobrát és P. P. Lukjanyenko emléktábláját dr. Jánossy Andor akadémikus leplezte le, az új központi laboratóriumot pedig Váncsa Jenő miniszterhelyettes adta át. A Gabonatermesztési Kutató Intézet főépületében különböző kiállítások szemléltetik az elmúlt fél évszázad munkásságát. Ma, pénteken három szekcióban tudományos ülésszakokkal folytatja munkáját a jubileumi rendezvénysorozat. Sz. L. L f 1 jok — a legjobbak A futaárugyári Gagarln-brlgád elnyerte a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést A hazai textiliparban mindössze négy kollektíva jutott el odáig, hogy a szakma legjobbjaiként emlegessék őket. A sok jó között bizony nem könnyű legjobbnak lenni, de nem is elérhetetlen. A Szegedi Jutaárugyárban dolgozó Szabó Ferencné, Bokor Andrásné, Ambrus Béláné, Széli Sándorné és Ocskó Ferencné példája azt bizonyítja, hogy a szocialista munkaversenyben szorgalmas és odaadó törekvéssel az élre lehet kerülni. A Gagarin nevét viselő brigádot a Szakma Kiváló Brigádja kitüntetésben részesítették. A kitüntetést a brigád tagjainak tegnap, csütörtökön délután adta át dr. Bakos Zsigmond, a könynyűipari miniszter helyettese. — Tudjuk, hogy minden százalék mögött kemény erőfeszítés és áldozatos munka van — mondta dr. Bakos Zsigmond a kitüntetések átadásakor. — Különösen akkor, ha évtizedek telnek el az öreg jutaárugyar régi gépei között. Köszönjük a munkájukat, és bízunk benne, hogy példájukat követik a többi szocialista brigádok. Érjenek el további szép sikereket Az előterjesztés tényeket és adatokat sorol fel. A brigád 15 évvel ezelőtt alakult, s azóta tizennégyszer nyerte el a szocialista brigád cím valamely fokozatát, legDr. Bakos Zsigmond átadja a kitüntetési Szabó Fercncnének, a Gagarin-brigád vezetőjének. utóbb, 1971-es munkájuk alapjón a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetésben részesültek. Most pedig a tavalyi eredményeket vették alapul, amelynek elismeréseképp a szakma kiválói lehettek. A szövődében dolgozó asszonyok többletvállalásukat is 9,2 százalékkal tetézték, s évek óta nincs selejtjük. A munkafegyelmük példás, szakmai ismereteik magas fokúak, élen járnak a munkamódszereik átadásában, segítik, tanítják a fiatalokat, havonta rendszeresen brigádértekezletet tartanak, és •értékelik munkájukat, politikai oktatásra is rendszeresen eljárnak. Termelési eredményeik értékét csak növeli az a tény, hogy bizony nem a legkorszerűbb gyárban és gépekkel teljesítenek állandóan az elvárás fölött. Az ó kezdeményezésük is közrejátszott abban, hogy a szövőüzemben bevezették a 4 gépes rendszert. A Dolgozz Hibátlanul-mozgalomban is tevékenyen részt vesznek, rendszeres olvasói az üzemi könyvtárnak, helyezéseket érnek el a brigádvetélkedőkön, példamutatóak a társadalmi munkában. Eredmények és tennivalók a textiliparban Aktívaértekezlet Szegeden Aktívaértekezletet tartottak tegnap, csütörtökön a szegedi, a Csongrád megyei textilipari vállalatok dolgozói az SZMT székházában, hogy áttekintsék és értékeljék, miként valósulnak meg azok a párthatározatok, amelyek az ifjúmunkások és a női dolgozók helyzetének javítását szorgalmazzák. Juhász József, az SZMT vezető titkára bevezetőjében elmondta, a szakszervezeti tisztségviselők rendszeresen vizsgálják a határozatok vég. rehajtását, s minden igyekezetükkel arra törekszenek, hogy állandóan javítsák a fiatalok és a dolgozó nők élet- és munkakörülményeit. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa nemrégiben a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnökségével közösen értékelte a már elért eredményeket, és felhívta a vállalatok figyelmét a legfontosabb tennivalókra. Az aktívaértekezleten Baranyai Tlborné, a textiles szakszervezet főtitkára tartott tájékoztatót a két testület legutóbbi állásfoglalásáról, és általában is értékelte a textiliparban dolgozó ifjak és nők helyzetét, az ifjúsági és nőpolitikai határozatok végrehajtását. A téma alaposabb áttekintését indokolta az is, hogy az MSZMP Központi Bizottsága négy évvel ezelőtt alkotta meg az említett határozatokat, s azóta sok minden történt a textiliparban is. Kitűnt a tájékoztatásból, hogy i könnyűipar rekonstrukcióiá nyomán nem csupán korszerű gépeket és berendezéseket vásárolnak, hanem a termelőberendezések mellett !obb munkakörülményeket is teremtenek. Az iparág fejlesztésének első szakaszában több jelentős szociális létesítményt is átadtak a gyárakban. így történt az újszegedi szövőüz-em felépítésekor is, hiszen a korszerű épületet és gépparkot birtokba vevő munkásnők új fürdőket, öltözőket, társalgót, fodrászatot és klubszobákat is kaptak. A párthatározatokat is lelkiismeretesen feldolgozták a szegedi textiles üzemekben, és megfelelő terveket készítettek azok megvalósítására. A textiles szakszervezet főtitkára a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy a dolgozó nőknek bármennyire is megkönnyítik helyzetüket az üzemekben, az lenne az ideális, ha gyáron kívül is jelentősen javulnának életkörülményeik. A családban, a házimunkák elvégzésében, a gyermeknevelésben, a bevásárlásoknál, az utazásoknál is sok-sok fáradság hárul a munkásnőkre. A megyében levő textilgyárakból több mint 1500 fiatalasszony vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, de kiderült, hogy az otthon maradó munkasnőknek sem zavartalan az élete. A hosszú távollét alatt elmaradnak szakmai ismereteikben, kiesnek a gyakorlatból, s olykor a fizetésük is megreked az évekkel korábbi szinten. A munkásnők helyzetét elemezve kitűnt, hogy sokan nem fejezték be az általános iskola nyolcadik osztályát, kevés a szakképzettséggel rendelkező asszony, vezető beosztásban is igen kevesen vannak, pedig a textilipar erre a legjobb lehetőságeket kínálja. A dolgozó nők is néha idegenkednek a vezetői posztoktól, mert azok gyakran még több elfoglaltsággal járnának, vagv három műszakos beosztással, de gvakran bátortalanok is az aszszonyok. Mivel a munkaerőhiány gondot okoz a szegedi textilipari vállalatoknál is. helyesnek tartanák a szakszervezeti vezetők, ha gondosabb szervezéssel rövidebb, vagy kötetlenebb munkavállalási lehetőséget biztosítanának az üzemekben. Természetesen ezt csak magas fokú üzem- és munkaszervezéssel lehet megoldani. Akkor több gyermekes anyát, esetleg nyugdíjast is megnyerhetnének az üzem számára. A magyar textilipar évente átlagosan 5—6 százalékkal növeli termelésének mennyiségét azonos, vagy kisebb létszámmal, mint az előző években. Ezt az eredményt csak a korszerűbb technikával és technológiával, nagyfokú üzem- és munkaszervezéssel lehet garantálni. A bérek emelkedése az utóbbi esztendőkben megfelelő volt a textiliparban, ebben az évben is elérik az 5 százalékos növekedést, de a textilipar ettől függetlenül elmarad más iparágaktól. Ezt örökölte az iparág, s talán majd az új országos szakmai bértáblázat segít valamit. Mert akármennyire is könnyűipar a ' neve a textiliparnak, a munkavégzés ezekben a gyárakban nem is oly könnyű. Szakorvosok vizsgálata bizonyítja, hogy a textilgyárakban dolgozó nők között több a veszélyeztetett terhes, mint a más munkaterületeken foglalkoztatott nők körében. A párás levegő, a por és a zaj nagyon megviseli a dolgozó nők egészségét. Több textilipari munkahelyen korkedvezményt adnak a nyugdíj igénybevételéhez, de mégsem ezt tartják követendőnek a szakszervezeti vezetők, hanem azt. hogy tegvék jobbá a munkahelyi körülményeket, hogy nyugodtan és könnyebben végezzék munkájukat az asszonyok 55 éves korukig. A három műszakot nem lehet megszüntetni, hiszen azt nem bírja ki a népgazdaság. Legalább 15 milliárd forintos beruházást igényelne a harmadik műszak megszüntetése, de még akkor sem biztos, hogy megérné, hiszen a gépek állnának. Ebben a tekintetben is a munkakörülményeket érdemes és kell javítani. Néhány helyen már bevezették az éjjeles műszakban dolgozók részére a félórás pihenőt egy tiszta pihenőszobában, ahol kávét és frissítőt is adnak a munkásnőknek, s amíg ők pihennek, a gépeknél a „beugró" segít. Az is segítség, ha a nagycsaládos anyákat, vagy azokat, akik gyermeküket egyedül nevelik, nem osztják be éjszakai műszakra, mentesítik az idősebbeket is, és ha arra mod van, férfiakat alkalmaznak a gépek mellé a harmadik műszakban. Kifogásolta a szakszervezet főtitkára, hogy 6ok vállalatnál növelik a túlórákat, de ugyanakkor gyenge a munkaszervezés, az anyagellátás. Nem tartják megengedhetőnek, hogy általában 2 százaléknál több túlórát rendeljenek el a textilgyárakban. i Részletesen elemezték a szegedi és a hódmezővásárhelyi textiles dolgozók gyáron kívüli életkörülményeit is. Ügy gondolják, hogy e munkáslakás-építésnél nagyobb összeggel és hosszabb időre volna érdemes támogatást nyújtani, mert jelenleg elaprózzák az anyagi lehetőségeket. Több gyermekintézményre lenne szükség Szegeden, de bővítésre szorulnak a textiles üzemek munkásszállodái is. Az aktívaértekezleten számosan elmondták véleményüket. és hasznos javaslatokat teriesztettek elő, hogy mielőbb és minél teljesebben megvalósuljanak azok a párthatározatok, amelyeket az ifjúmunkások és a dolgozó nők érdekében hoztak. G. L