Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

¥IIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ŰEIMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 232. szám 1974. október 4., péntek Ára: 80 fillér Megkezdődött Szeged folszabadufásának 30. évfordulójára az országgyűlés Tucatnyi építkezés őszi ülésszaka fejeződik be Napirenden: a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat és a tanácstörvény végrehajtása Csütörtökön, tegnap délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Zsidai László és Szabó Mátyás országgyűlési képviselőkről, akiknek emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben is megörökítette. Ezután javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója, a tanácstörvény végrehajtásáróL Ezt követően a napirend szerint megkezdődött a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tartott expozét, majd megkezdődtek a hozzászólások. Fölszólalt a törvényjavaslat fölötti vitában dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A többi között megállapította: — A törvényjavaslat a gazdasági tevékenység egyik fontos és mind jelentősebb körét szabályozza, hiszen hazánkban az egy főre jutó export Msz év alatt körülbelül a tízszeresére emelkedett. A növekedés gazdasági fejlődésünk követelménye, mert a nemzetközi munkamegosztásban való mind intenzívebb részvétel ar.nál sürgetőbb igény, minél kisebb lél-i—'Sni'i és területű eev ország. s minél inkább szüksége van arra, hogy — gazdasági fejlettségi szintjének emelése érdekében — részt vegyen a magas műszaki szintet képviselő. bonyolult termékek előállításában. A továbbiakban rámutatott: a törvény eavenlő feltételeket és lehetőségeket biztosit hazánk .minden külkereskedelmi partn°re számára. Ezután kiemelte, hogy mindenekelőtt és el'ősorban a KGST önmagában véve is megtelelő há**errt ad a ma"var népgaz^a*"" fejlődéséhez. A vitában számos képviselő szólalt fel, tett észrevételt, s értett epyt a kiilkTeskede'emrö' szó'ó törvénvjavas la-ta' A vitában fe'szólalt Huszár István a Minisztertanács elnökhelyettese is. (B-s'édét a 2. gidaion ismertetiök.) A vitában felmerült kérdésekre dr. Bíró József válaszolt. Az országgyűlés őszi ülésszaka ma folytatja munkáját, Dr. Bíró Józseí expozéja Külkereskedelmi miniszterünk, dr. Bíró József bevezetőben hangsúlyozta: a felszabadulás óta eltelt immár három évtized tanúsítja, hogy létfontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi munkamegosztásban való részvételhez. A belső adottságok — éspedig az a tény, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagy mennyiségű behozatalra szorulunk, továbbá, hogy felvevő piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak — arra késztetnek bennünket, hogy maradéktalanul bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba, és kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyek a termelés fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szükségesek. A nemzetközi munkamegosztás nyújtotta lehetőségek révén szélesítjük felvevő piacainkat, a beruházási és kutatási erőforrásokat, és a követelménveknek megfelelően a'akíthat.juk ki a népgazdaság szerkezetét. A tudományos-műszaki forradalom és a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedése a szocialista és tőkés világgazdaságban egyaránt mélyreható változásokat idézett elő. Hatásukra mindkét világgazdaság gyors ütemben fejlődött, jelentősen bővült a termelés. A menynyiségi igényekkel szemben világszerte fokozatosan a korszerű, magas színvonalú termékek iránti igények kerültek előtérbe. Általában élénkült a nemzetközi együttműködésre való hajlandóság, és jellemzővé vált a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű formáinak kibontakozása. A nemzetközi munkamegosztás szélesedése következtében a világkereskedelem erőteljesen fejlődik növekedési üteme meghaladja a világtermelés növekedését. Ma már egyetlen ország sincs a világon, awly mer7engedhztné máiénak, hogy önellátó gazdálkodást foly tasson. Különösen nem engedheti ezt meg Magyarország. Érvényesülnek a korszak tendenciái Az általános világjelensegek alól hazánk sem vonhatja ki magát A fejlődés azt mutatja, hogy hazánk gazdaságában is érvényesülnek a korszak tendenciái. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedésének ütemét 7, a felszabadulás utáni években — hamarosan mégha1 adta a külkereskedelmi forgalom növekedése, és ezt azóta is évről évre meeána-árhitjnk. Ma már kivitelünk értéke a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. a nemzeti iöved"\em m'vden 1 százalékos növekedése vedig a külkereskedelmi for"alom 1.5 százalékot meghaladó bővülésével jár együtt. Külkereskedelmi forda'munk — a világkereskedelem növekedésével összhangban — gyors ütemben növekszik. Adottságaink miatt behozatalunk kiegyenlítéséhez a szükséges fizetőeszközöket lényegében kivitelünk révén kell megszerezni. A külkereskedelem így egzisztenciális kérdés számunkra. Ahhoz, hogy az ország külkereskedelme megfeleljen a követelményeknek, szabályozni kell számos tevékenységet, amely a népgazdaság ágazataira közvetlenül hat. a külk°resked°lmi érdekeinknek megfelelően Külkereskedelmünknek öszsrefett férfiatokat kell megoldania. A termelés, a fo-vasz^ót érdekei és a megöl dandó fe'-»da*ek szoros epv ségben ielentkezn"k a kii! kereskedőiAmb-n A törném javaslatban szükségszerűen a névnazdasáni és a külkereskedelmi érdekek egysége jut kifejezésre. Alkalmas arra. hogy szilárdítsa és szélesítse a nemzetközi munkamegosz(Folytatés a 2, oldalon,)) Ahogy közeleg október tizenegyedike és 1945. április negyedike — Szeged és hazánk fölszabadulásának 30. évfordulója — úgy válik egyre pezsgőbbé, haiadósabbá a munka tucatnyi szegedi építkezésen. Két jeles eseményhez kapcsolódnak most az építőmunkások fölajánlásai, amelyek rendszerint így hangzanak: fölszabadulásunk 30. évfordulójának és a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának tiszteletére. Jó látni, tudni, hogy a munkások nagyon komolyan veszik adott szavukat, és minden tőlük telhetőt elkövetnek a vállalt határidők megtartásáért. Az építők külön elismerést érdemelnek azért, mert a nagy munkaláz közepette is megértették a város párt- és állami vezetőinek szándékait, s szinte nem tudnak tőlük olyan többletfeladatokat kérni, amit ne teljesítenének. Jó a hangulat mindenfelé. Az újszegedi sportcsarnokot egy-két héten belül most már bizonyosan átadják a fiatalságnak. A betonozók, a kőművesek, a festők, a p'arkettázők mind-mind ezért a célért lelkesednek. A kapuőrtől a művezetőkig egyöntetűen vallják valamennyien: olyan lesz ez az alkotás, mint egy ragyogó ékszer, s tovább növeli a Makó felőli városbejáró hatásos szépségét. S valóban, ha lebontják majd körül a palánkot és a bejárat fölött kigyullad a neonfény, bizonyosan ezrek sétálnak át a hidon, hogy sportoljanak, vagy gyönyörködjenek benne. Végre olyan állapotban van az új Kamaraszínház is. hogy október 10-én este már itt tarthatják a városi fölszabadulási ünnepséget. Nyilvánvalóan a nevezetes dátum után is lesz még rajta mit csinálni-javítani, hiszen a rendszeres előadásokhoz a műszaki berendezéseknek is kifogástalanul kell működniük, de az a lényeg: most már lekerülhet napirendről a kínos téma, hogy „mi lesz már a Horváth Mihály utcai színházzal?" És érkeznek sorban a többi bejelentések: fölavatják a szőrmekészítő vállalat új üzemházát és szociális épületét; elkészül az Elektromos Szövetkezet új gyártócsarnoka; a DÉGÁZ nál ünnepségen emlékezne]; meg a város teljes földgáz, ellátásának befejezéséről;közeledik a József Attila Tu dományegyetem újszegedi biológiai intézetének átadása; kisáruházat adnak át a lakosságnak az újszegedi Er délyi téren; presszót és tej ivót nyitnak a Szent István téren. Mindenütt az utolsó simításokat végzik a munkások, mint például a tarjáni IV. ütem kereskedelmi központjában. Egy hónappal ezelőtt még alig lehetett valamit látni, akkora volt a széjjelség, most viszont itt is nyitásra készülődnek. Az impozáns fíruházat már csak árucikkekkel kell megtölteni, a tágas étterem is kész; hátra van még a presszó taoétáinak fölragasztása és a bejárati ajtók üvegezése. Az átadásra kitűzött határidő október tizenegyedikén 11 óra, s ha minden jól megy. aznap délután már itt is vásárolhatnak, illetve kávézhatnak, szórakozhatnak a tarjániak. A széles üvegablakok mögül remek kilátás nyílik a távolabb magasodó Retek utcai sorházra, az iskolára és az év végére elkészülő új óvodára. Még jobb a helyzet a Tabán utcai óvodában. A soksok játékkal fölszerelt, homokozóval és pancsoló-al ellátott föltűnően tágas udvarban álló panelépület lényegében készen — fölsúrolva és befútve — várja kis lakóit. Ezt a rekordidő alatt elkészített gyermeknaradicsomot szintén Szeged fölszabadulásának 30. évfordulóján avatják föl. F. N. L KGST-tanácskozás az atomreaktorokról A romániai Predeálbar íemzetközi tanácskozás kez dődött az atomreaktorok ku tatási célokra való felhasz nálásánál szerzett tapasztalatokról A tanácskozást c román állami atomenergiabizottság rendezi és egyike azoknak a tudományos tanácskozásoknak, amelyeket a KGST-nek az atomenergia ekés felhasznál ;val fog nlkozó állandó bizottsáza rányzott elő. A megbeszélésen a KGST tagországok ás Jugoszlávia összesen 120 kutatója, valamint a dubnai Egyesült Atomkutató Intézet és a bécsi Nemzetközi Atomenergiaügynökség képviselői vesznek részt. (MTI)