Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

VASÁRNAP, 1974. OKTÓBER 27. 5 A

szocializmus megváltoztatta a társadalmi viszonyokat: a földosztás visszajuttatta a parasztoknak ősi jussukat, a földet. Jellemző, hogy a felszabadulás előtt a megművelhető földterület kétharmadán hatszáz család gazdálkodott, egyharmadán pedig több mint négyezer. Megalakultak az első kisipari szövetkezetek, de ettől függetlenül nagyon sokan jártak el még ebben az időben vidékre dolgozni. Az ipart csupán a téglagyárak, a fűrésztelepek és a malmok adták a városban, és nem tudták foglalkoztatni a munkavállalókat. Bár Szentes a viszonylag rendezett alföldi városok közé tartozott, mégis olyan volt, mint egy „lezárt szelence", amelyiket nem járja át a mozgás, a fejlődés levegője. A századfordulót megelőzően került a megyeszékhely Szentesre, és itt is maradt 1551ig. Azzal, hogy másik Csongrád megvei város kapta meg a székhelyi jogot, észrevehetően viszszavstette Szentest az előrehala- ' dásban. Közel egy évtizedig — „szinte a levél sem rezdült" — emlékeznek ma is képletesen az 50-es évekre a helybeliek. Alapvető változást csak a párt iparpolitikája hozott. A 60-as években a mezőgazdaság kollektivizálásával párhuzamban létrejött az erőtakarmánygyár, a Kontakta gyáregység, a Vízmű Vállalat, a ruhaüzem, később az üzemanyaghord 5-gvár, megvalósult a baromfi-feldolgozó vállalat rekonstrukciója, megéDült az új téglagyár, ahol gáztüzelésű kemence működik, a legutóbbi években adták át az AFIT-szervizt, a HÖDGÉP gyáregysége megkezdte a billenőplatós pótkocsik előállítását. A város korszerű mezőgazdasággal és fejlett iparral rendelkező központ lett, amelynek szívóhatása egyre inkább érvényesül a környező községekkel kaocsolatban. Teljesen átrétegeződött a lakosság: ma már sokkal többen dolgoznak az iparban, énitőiparban, kereskedelemben, mint a mezőgazdaságban, és jelentős a női munkavállalók száma. Megszűnt végérvényesen az az időszak, amikor a „köoködőn", a város főterén. a kubikosok vártak munkára. hogv betevő falat jusson a családnak. Ma mindennap lehet olvasni a ta^á-sháza folyosójára kiakasztott tábláról, hogv milyen seváö- és szakmunkásokat keresnek. A belföldi fogyasztókon kívül külföldön ls jól ismerik a nylonba csomagolt baromfihúst, ami kikerül — régi nevén — a „csirkegvárból". Hasonlóan exportál tern-ríketoől a Knrtarta gyáregység. a WA-íinari Szövetkrtet és több más üzem. Az új üzemek kialakításával elsősorban a foglalkoztatottsági problémák megpldása volt a céh A szentesi üzemek „felnőttek" a feladataikhoz: éppen napjainkban bízták meg a Kontakta gyáregységet a magyar elektrotechnikai iparban annyira hiányolt műszerszekrények központi előállításával. A ruhaüzem által gyártott munkaruhák az ország minden részébe eljutnak. A televízióadóállomás lehetővé teszi, hogy messzi körzetben is biztonságosan vegyék a Budapestről sugárzott műsort. Jelenleg az adótorony megerősítése folyik, és a - közeljövő terveiben szerepel az UKH-adó felszerelése, és a színes vétel kiterjesztése a televíziós programokra Kiemelkedő szerepet játszik Szentes mint vasúti csomópont is: a vontatási főnökség motorvonatai és mozdonyai az egész Dél-Alföldei bejárják, és közvetlen gyorsvonati öszszeköttatés van Budapesttel. A jó nevű termelőszövetkezetek közül is említést érdemel az Árpád Tsz, amely a területegységre eső hozamaival, valamint nagvüzbmi zöldségtermelésével országos elismerést szerzett. Ma már a szentesi téeszekben dolgozó parasztemberek jövedelme megegyezik a munkásokéval, bár a munkakörülmények nem olyan kényelmesek a mezőgazdaságban, mint például a hideg-meleg vizes mosdókkal, öltözőkkel felszerelt és üzemi konyhát működtető Kontakta gyáregységben. Annak idején — tekintette! a hagyományos bolgárkertészeire — nagy kérdés volt, hogy sikerül-e a nagyüzemi termelést bevezetni a zöldségtermesztésben? Azóta ez a kérdés eldőlt, a téeszek javára, és az országban Szentesen található a legnagyobb összefüggő kertészeti üveg- és fóliafelület. Mintegy húsz termálkút ontja vizét a szentesi határban, és ezt a geotermikus energiát hasznosítják a nagyüzemi kertészetek; bár a termálvíz célszerű alkalmazásában még bőven akadnak tennivalók. A külföldi kiállításokon is megbecsülést szerzett a Szentesi Kertészeti Kutató Intézet, és ez számtalan arany-, ezüst- és bronzérem, valamint más díj bizonyítja. A tsz-ekben 1959 óta napjainkra a hektáronkénti búzatermés átlaga megkétszereződött. kukoricából ugvanez a szám 33,1 mázsáról 44.5 mázsára eme'k°dett, májusi morzsáikban számitva. A sertésállomány több mint háromszorosa az 1959. évmek, a szarvasmarha-állomány pedig közel hatszorosa. A zöldsért'rmeRrtós szolgáltában áll a MÜK-kirendelts4" t»leoe. a kétszáz vagnnos hűtőházzal, valamint a raktárakkal. Ezeknek a bővítése az idén megkezdődött. A korai zöldségfélékkel is megrakott exnortvagonokat innen indítják útnak. Az általános városfejlesztési célkitűzéseket áthatja az a törekvés, hogv kisebb helyen is lehet „nagyvárosi színvonalon" élni, ha a szolgáltatások, a közlekedés, a bolthálózat, a kommunális ellátottság eléri a kellő fejlettséget. A felszabadulás óta több mint háromezer úi lakás épült a városban, és új lakónegyed lőtt létre a Marx tér beépítésével, valamint a Hámén Kató úton és a központban, a Klauzál utca szomszédságában. A városközpontban, a Kossuth téren, megépült az új hétemeletes Rsportcsooiagolás a baromfifeldolgozóban lakó- és üzlettömb. Befejezés előtt áll a főtér rekonstrukciója, és nemrégiben készült el a modern burkolat a várost átszelő főútvonalon. A Szennyvízhálózatot évekkel ezelőtt lefektették, és a közművesítés megoldott az új lakónegyedekben is. Jelenleg 1400 lakásban fűtenek gázzal, de egyre bővül a városban ez a szolgáltatás, az új gázvezetékek kiépítésével és a fogyasztók bekapcsolásával. Szinte az egész város belterületén minden lakásba ' eljut a középnyomású ivóvíz. A közlekedést segítik a helyi autóbuszjáratok. Megtalálható a városban a Patyolat vállalat felvevőhelyisége, a kisipari szövetkezetek is foglalkoznak a lakosságot érintő .javításokkal. A kisiparosok létszáma kielégítő. Az idén megkezdik az új szolgáltatóház építését a főutcán. A felszabadulás előtt egy középiskolája volt a városnak — ma pedig négy működik; erősáramú, közgazdasági-egészségügyi, mezőgazdasági jelleggel, a Horváth Mihály Gimnázium pedig több mint százéves múltra tekint vissza. Üj általános iskolák is épüUek. és legutóbb adták át rendeltetésének az ipari szakmunkásképző intézetet. Megtörtért a Tóth József Színházterem felújítása és ennek a berendezése, színpada, nézőtere a legigényesebb várakozást is kielégíti. Országos hírű kulturális és művészeti csoportok dolgoznak a városban: társastáncklub, irodalmi diákszínpad, amatőr fiimezők klubja, A pedagógusok, orvosok, jogászok mellett megnövekedett az agrár-, valamint a műszaki értelmiségiek száma. A korábban megvei jellegű és jelenleg városi kórház a hozzá tartozó körzetben mirtegv százezer ember betegellátásáról gondoskodik. Hamarosan átadják az új orvosi rendelőintézetet, ahol a járóbetegeket kezeMk majd. Nagv dolog, hogv az elmúlt két évben 150 óvodai férőhelv létesült a városban. a „Tízezer rao Szentesért" elnevezésű társadalmi munkaakció keretében. A fejlesztési tervekben a városköznn-tnn kívül gn-dnlnak a peremrőszekre is? ezt bizony it>a a korszerű kereskedelmi hálózat; több új élelmiszer-áruház. A kulturális élet egyik jellemzője, hogy mindig zsúfolt nézőtér előtt rendezik meg az irodalmi esteket, a filmszínházban az elmúlt évben 174 ezer főnyi közönség foglal helyet Havonta 270 ezer napilap kel el a városban. 1968 óta jelenik meg a város havílapja, a Szentesi Élet A 33 ezer lakosú városban a rádióelófizetók száma több mint 9 ezer, a tévéelőfizetőké meghaladja a 7 ezret. A város nagy szülöttei között említhetjük Horváth Mihályt, aki miniszter volt a 48-as kormányban, és elsőnek írt történettudományi munkákat magyar nyelven. Tóth József a múlt század második felében Budapest ünnepelt színésze volt A nemrég elhunyt Drahos István fametsző művész ugyancsak Ismertté tette a várost, akárcsak a négv évtizedig itt alkotó Koszta József, a magyar festőművészet egyik kiválósága. Szentesen él és dolgozik a magyar sebészet doyenje, dr. Bugyi István orvosprofeszszor. A vidéki kórházak sorában a szentesi arról nevezetes, hogy itt izotóplaboratórium ls működik. amely a modern diagnosztika szempontjából fontos. A Koszta József Múzeumban található az ország második legnaevobb népvándorlás korabeli gyűiteménye. A szegvár-tűzkövesi leletek után most a vésztő-mágorhalmi ásatások anyagait publikál a a múzeum, ami szintén „régészeti szenzációnak" számít szakmai körökben. Nem kevésbé jelentős a Zeneiskola és a Könyvtár munkórí a műveltség terjesztésiben. a közízlés formálásában. Az idén. szentember végén újra megrendezett szertesi hetek — lekülönbözőbb kiállításokkal, bemutatókkal, előadásokkal, rendezvényekkei stb. — arról gvőzték meg a közvél enrínvt. hogv a városban és annak lakóiban továó^ra is él a teoniaknrás a lendülrt. A felszabadulás óta eltelt tcnriminc esztendő a'att többet fejlődött a város, mint a megelőző századok során egvüttvéve. fgv bizonvftia a szocialista városfej1 SZABÚ RÓBERT S

zentes nagyon rég! település: már a honfoglalás idején laktak itt halászattal foglalkozó népek, és ebből a foglalkozási ágból nőtt ki az egyre terebélyesedő falu. majd évszázadok múltával a város. Érdekesen keveredik a szláv őslakosság és a honfoglaló magyarok nyomait jelző nevek egymásutánja, az agyes határrészek máig is íennmaradó elnevezése: például Zalota, Jak-sor, Kaján, A tatárdúlás, a törökvész ugyancsak nyomot hagyott a város életében, az ősök azonban mindig úrrá lettek a romboláson, és nemzedékek helytállása és munkája — bosszú egymásutánban — alakította ki végül a város állandó arculatát. Az örökváltság megfizetését követően — 1337-ben — a település büszkén viselte a „Szabad Szentes Városa" címet Az 1848—4!)-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos mint annyi más magyar vá/rosban — Szentesen ls megfordult, és gyújtó hatású toborzó beszédet mondett. A Bach-korszak sötétsége után érkezett el a város a századfordulói", az agrárszocialista moz<ralm-<k kialakulásáig, amelynek jelentős góca vott Szentes Is. Az első világháború, vérzlvatarában szüle'ett meg a dicsőséges 133 n~». a T-n'csköztársaság; a városban is megalakult a direktórium, és első intézkedései a szegény nép sjzociálls helyzetének megjavítására irányultak. Elevenek voltak a kubikos hagyományok, másreszt a szikszervezeti érdekvédelem is lsibontokozott. A haladás helyi erői azt is elérték, hogy megépítették a m-nfcásottfcont, amelynek felavatásán Veres Péter is megjelent. A nagy magyar reglista író, Móricz Zsigmond, 1935 októberében járt Szentesen, Ráikai Sándor kubikosnál, aki a következőket mondta neki: „... De itt a tél és semmi nincs. Majd megbolondulok, hogy ml lesz velünk a télen. Egy szem krumpli, egy rántásnak való liszt, zsír, egy szál szalma, fa, ruha, egyszóval semmi, de semmi sincs..." ^ A második világháborút nagyobb épületkár nélkül vészelte át a város — a visszavonuló németek 1944 őszén felrobbantották a tiszai vasúti hidat. Az előrenyomuló vörös hadsereg, a DL ukrán front katonái 1944. október 8-án felszabadították Szentest. A munkásmozgalom mély gyökereit mutatja, hogy 1945 őszén az országban Csepel után Szentcsen kapta az >IKP a legtöbb szavazatot, a lakosság számához viszonyítva.