Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. OKTÓBER 10. s Négy év munkáját értékelte a népfront városi bizottsága Tegnap, szerdán ülést tar­tott a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. A tanácskozáson jelen volt Molnár Sándor, a népfront megyei titkára. Lacsán Mi­hályné, a íjépfront városi bizottságának alelnöke nyi­totta meg az ülést. majd Hofgesang Péter, a népfront városi bizottságának alelnö­ke beszámolt a X. párt­kongresszus óta végzett népfrontmunkáról. Szegeden a népfrontbi­zottságok az elmúlt: négy esztendőben a X. pártkong­resszus határozatainak, va­lamint az V. népfrontkong­resszuson megszabott fel­adatoknak megfelelően vé­gezték munkájukat. A vá­rosban működő körzeti bi­zottságok tovább erősítet­ték a néofront politikai tö­megbázisát. Üj módon bon­takozott ki a város polgá­rainak lakóhely-szeretete, amely abban is megmutat­kozott. hogv jelentős társa­dalmi munkát végeztek. A bizottságok minden terüle­ten arra törekedtek, hogy a társadalmat érintő legfonto­sabb kérdésekre felhívják a figyelmet, és ez a cél a min­dennapos munkában meg­felelő helyt kaoion. A Hazafias Népfront kü­lönböző bizottságai eredmé­nyesen működtek közre a párthatározatok végrehajtá­sában. Sok fe'aöatot vállal­tak a várospolitikai munká­ban. ennek sörön a tekin­télyük is és jelentőségük is nőtt. A munkások részvéte­le különösen a lakóterüle­ten — a korábbi időszakhoz képest — fokozódott. Fmél­lett igen jelentős az értel­miség és az alkalmazotti ré­tegek részvétele a különbö­ző akciókban. A népfront városi bizottsága arra is tö­rekedett, hogy növelje be­folyását a kisiparosok és kiskereskedők körében. Ép­pen ezért rendszeres tájé­koztatókat szervezett a KI­OSZ-szal és a KISOSZ-szal közösen. Jó együttműködés alakult ki a népfront bi­zottságai és a területi párt­szervezetek között. A városi elnökség együttműködési szerződést kötött a szegedi városi tanáccsal és a KISZ­szel. Ez is lehetőséget te­remtett, hogy több várospo­litikai tennivalót eredmé­nyesen oldjanak meg. A népfrontbizottságok v igen fontos társadalmi-politikai feladatoknak tartották és tartják az ifjúság problé­máival való törődést, az if­júsági törvényből adódó la­kóterületi feladatok végre­hajtását. A fiatalok szívesen vettek részt egy-egy akció­ban. A népfront-kezdemé­nyezések sok területen eredményesnek bizonyultak, így új erővel bontakozott ki az a társadalmi munkaakció, amelyet különösen hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója, valamint a XI. párt­kongresszus tiszteletére a lakóterületen is tömegmoz­galommá vált. A tegnapi ülésen nemcsak az eddigi eredményeket, munkamódszereket vitatták meg. A feladatok meghatá­rozásánál felhívták a figyel­met arra, hogy tovább kell erősíteni a szocialista esz­meiséget szolgáló politikai tevékenységet, a város- és kultúrpolitikai munkát és még több figyelmet kell for­dítani a közművelődésre. Ezenkívül azt is hangsú­lyozták. hogy a fiatalokat és munkásokat még nagyobb arányban lehetne bevonni a közéleti munkába. Nemzetközi sebészkongresszus Szerdán Budapesten, a Ke- László egészségügyi minisz­reskedelmi Kamara épüle- terhelyettes és dr. Darabos tében megkezdte munkáját a Pál, az Orvos-Egészségügyi Magyar Sebész-, Traumato- Dolgozók Szakszervezetének lígus-, Angiológiai és főtitkára — 600 hazai és Ar.sesthesiológiai Társasá- csaknem 100 külföldi szak­gok közcs nemzetközi kon- ember több mint 300 elő­ferenciája. A négynapos tu- adás keretében vitatja meg dományos tanácskozáson — az orvostudomány különbö­melynek megnyitó ünnepsé- ző szakágainak a sebészeti gén részt vett dr. Medve beavatkozással összefüggő időszerű, közös problémáit. „Mesfúrják a Dunát Budapesten mái' több helyen megkezdődtek az előkészüle­tei az V. ötéves tervben és a későbbi években megvalósuló metróvonalak építésének. Az észak—déli szárnyvonal egyik szakasza a Duna alatt halad majd át a Petőfi-híd mellett. Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat most pró. hatórásokat végez ezen a helyen. A próbafúrásokat egy különleges fúróhajóról végzik, A tanácskozás egyik köz­ponti témája egyebek között a sebészeti fertőzések téma­köre, amely különösen azért fontos, mert a fertőzés ve­szélye — természetszerűen — minden sebészi beavatkozás­nál fennálL A tanácskozás másik ha­sonlóan fontos témakörében, a műtéti lélegeztetés kérdé­seiben ugyancsak egyfor­mán érdekeltek a sebészek és az altatást, illetve az újra­élesztést végző szakemberek. Súlyosabb sérülések esetén — azoknál a műtéteknél, amikor a beteg nem képes önállóan lélegezni — a szak­emberek lehető legszorosabb együttműködésére van szük­ség, hogy a beteg minden lét­fontosságú életfunkcióját (például a légzést) művi úton, gépekkel pótolni tud­ják. E gépek, gépi beren­dezések korszerűsítése, ál­landó tökéletesítése egyik legfontosabb feladata az or­vostudománynak. A közös témák sorában külön előadások foglalkoz­nak a műtét utáni légúti szövődmények kezelésének aktuális kérdéseivel is. E kö­zös témák valamennyi vita­indító referátumát plenáris ülésen hallgatják meg a kü­lönböző szakterületek mű­velői, és csak ezután foly­tatják a vitát saját szakági szekcióikban. (MTI) is nap lesz J avában tartanak és sürgetőek az őszi munkák; jól előkészített ta­lajba hull jövő évi kenyerünk mag­ja, vidám szüretelök szedik a szőlőt, gaz­dagon fizet a kukorica, a piros arany is hozza a forintokat, ezek a hetek megint látványosak, és örömmel töltik el a szem­lélődőt. A látványosság természetesen nem most kezdődött, a termelési folyamat gon­dos szervezettséget, körültekintést követel, mindenképpen előretekintést, mert, ahol vétenek a kezdeteknél, ott szűkölködnek az eredményekben. Ezt mutatja az idei ősz, az egész esztendő is. Bár még három hónap sokat lendíthet egy-egy gazdakö­zösségen. Annyi máris bizonyos, általában nem zárják rosszul az évet a termelőszö­vetkezetek. Telik majd a szorgalmas, lel­kiismeretes munka anyagi elismerésére. Ez örvendetes, és egyben elismerésre mél­tó, hiszen ma már a falvakban élő embe­rek, téeszgazdák igénye éppenúgy megkö­veteli az életszínvonal fokozatos javulá­sát, a korszerű szociális, kommunális be­rendezéseket, mint a nagyiparban dolgo­zóké. Jó és szükséges erre gondolni. Szük­séges annál inkább, mert csak a vanból lehet és kell osztani, ám gondos mérlege­lés' alapján. Fogalmazhatunk konkrétab­ban is; már látszik, hogy eredményes esz­tendőt zárnak a közös gazdaságok, lassan­lassan kialakulnak a jövő évi tervek kör­vonalai is, főleg a nagyobb beruházásokat illetően. A szocialista munkaversenyek so­kat segítenek, a tervezettnél gazdaságo­sabban takarítják be a növényféleségeket. És némely helyeken bőkezűbben bánnak az anyagi elismeréssel is, már most arra gondolnak, szabályozók ide, bírságok oda, legokosabb lesz mindent, vagy majdnem mindent kifizetni. Pedig hát holnap is nap lesz, méghozzá nem akármilyen; a most tartalékolt, pontosan felhasznált, befekte­tett összegek jobban megfizetik a kamato­kat, gyorsabbá teszik a szövetkezeti közös­ségek fejlődését. A tartalékolás a megbízható, stabil gaz­dálkodás alapja. Az elmúlt esztendők jó példát szolgáltattak erre, hiszen a bizton­sági alap megteremtésével a gazdaságok­ban kiegyensúlyozottabbá vált a termelés. Nem szólva a tagság hangulatáról, ugyan­is minden hónapban megkaphatták az ese­dékes készpénzfizetést. Nincs olyan, erre vagy arra való hivatkozással, hogy nem fi­zet a téesz, az is nagy kockázat és erköl­csi veszteség, ha mérleghiány következté­ben csak a tervezett kereset, jövedelem 80 százalékát kapják a tagok. Az előrelátó arányok megállapításával, a felhasználás, felosztás okos elvével és gyakorlatával él­ve a megrázkódtatások, sőt a mérleghiá­nyok is elkerülhetők. Említhetünk jő pél­dákat, ahol hosszú évekre visszamenően az időjárás szeszélyeitől, a terméseredmé­nyektől függetlenül — bár befolyásolva —, a tagság mindig megkapta a tisztes jöve­delmet; így a szegedi Felszabadulás Tsz­ben, vagy a homoki területen mintagazda­sággá vált forráskúti Haladás Tsz bizton­sági tartalékának 4—5 millió forintjai is tökéletesen beváltak. Ügyis mondhatjuk, többszörös jelentő­sége lesz napjainkban, a következő évek­ben a tartalékolásnak, takarékoskodásnak Miért? Gondoljunk a beruházásokra. Va­lóság, hogy a nagyüzemekben mára olyan eszközállomány jött létre, amit valaha, 20 —30 évvel ezelőtt álmodni is kevesen mer­tek, tervezni pedig csak egynéhányan. A fejlődés előtt nem lehet bezárni a kapu­kat, hosszú időre a szemünket se tarthat­juk csukva, számolni kell az intenzívebb és drágább beruházásokkal, elég említe­nünk a 100 lóerőnél nagyobb traktorokat, a már tért hódított, iparszerű rendszerek gépsorait, a kombájnokat, és fényes példá­ul az idei aratást, amikor hány meg hány gazdaságban fogadkoztak, többször nem akarnak úgy aratni, hogy ne lenne korsze­rű és nagy teljesítményű szárítóberende­zésük. Az épületekre, sertéskombinátokra, szarvasmarha telepekre, és más, értékes beruházásokra akár ki se térjünk. Kézzel­fogható a magyarázat, érvelés, az a gaz­daság, ahol bizonyos fokú tőkekoncentrá­ció nem érvényesül, nem tud lépést tar­tani a jövővel, nemcsak a termelési adott­ságaiban, hanem tagjainak gondolkodás­módjában is leszakad az élenjáróktól, ké­sőbb pedig ez a differenciáltság tovább mélyülhet, sajnos, mélyül is. Példa erre Szeged környéke. Egyik gazdagabb tája hazánknak, mégis két kezemen megszá­molhatom azokat a gazdaságokat, amelye­ket nyugodtan fogadunk el valódi nagy­üzemnek, ahol az időt nemcsak a mával, hanem a jövővel is mérik. Ne menekül­jünk most a tradíciókhoz, sajátságos adott­ságokhoz, hiszen a történelemben mindig az eredményesség számít, az élcsapat, s nyilvánvaló, hogy a megtett utat, a szö­vetkezeti mozgalmat is a legjobbakhoz mérjük, mércéül és alapul azokat fogad­juk el. Vagyis megint a kétszerkettőhöz jutottunk; ez bizony nem megy pénz nél­kül E- rtsük meg egymást; a jövőnkhöz kell a pénz. Okos tartalékolás, a holnapok nagyobb eredményeiért. Elképzelhető távlatok, eredmények és ter­mésátlagok bontakozhatnak ki az eljöven­dő közeli években, ha a megfelelő műsza­ki fejlesztéssel együttjár a jó gondolat — a tőkebefektetés. Nem tett eleget az a tag­ság és vezetés küldetésének, amely ugyan létrehozta a szövetkezetet, és megkoplal­ta a nagyüzem kezdeti lépéseit, éveit, tisz­tességesen és lelkiismeretesen dolgozik, el­ismerést vív ki magának, de elfelejtkezik a holnapokról, könnyedén veszi azt. A jövő ugyanis nagy ígéret A legnagyobb. Közelebb van hozzánk, semmint ne te­hetnénk, ne áldozhatnánk érte. Nemsoká­ra majd a zárszámadásokról beszélünk. Ha zsebünkbe nyúlunk, ne fordítsunk há­tat a holnapoknak. Sz. Lukács Imre rr Oszi halászat Csongrádban elsőnek a tö­mörkényi Alkotmány Tsz másfél ezer holdas tógazda­ságában kezdődött meg az őszi lehalászás. Az előzetes becslések szerint körülbelül 8000 mázsa halat emelnek ki, és ebből 6000 mázsát ér­tékesítenek. A legnehezebb fizikai munkát, a tavakból való kosaras felhordást gé­pesítették, felvonós szerke­zetet alkalmaznak erre a cél­fl MÉM és a TOT vezetőinek megbeszélése A Mezőgazdasági és Élei- működés jól szolgálta az ag­mezésügyí Minisztérium és a rár_ és szövetkezetpolitikai, Termelőszövetkezetek Orszá- valamint a gyakorlati ter­gos Tanácsa vezetői dr. Di- meléspolitikai célok valóra mény Imre miniszter ésSza- váltását. bó István elnök vezetésével Foglalkoztak a kedvezőt­szerdán a MEM-ben megtár- len adottságú mezőgazdasági gyalták a minisztérium és a termelőszövetkezetek helyze­TOT kapcsolatát, az agrár- tével, es továbbíejlesztesük­és szövetkezetpolitika idő- j^i kapcsolatos feladatokkal, szerű kérdéseit. Megállapí- Fontos tennivaló a termelési tották, hogy a két szerv kö- rendszerek megalapozott to­X^tS^bFSÍ vábbfejlesztése, az együtte­A korábbi megállapodások sen kidolgozandó rendező végrehajtása, s az együtt- elvek alapján. Az év végi munkarendről A Munkaügyi Minisztérium közi eménye Ebben az evben november 24-én egysegesen szombati 7-ével kapcsolatban munka- munkaidő-beosztás követi, rendváltozásra nem kerül December 25—26-a munka­sor. Ezért a vállalatok és szüneti nap, december 27-e egyéb szerveknek a kollek- (péntek) rendes munkanap, tív szerződésben, vagy az december 28-a pedig mun­azt helyettesítő rendelkezés- kanap szombati munkaidő­ben meghatározott munka- beosztással, a páros héten idő-beosztást kell alkalmaz- szabadnapot tartó vállala­niuk. Ennek megfelelően a toknál (munkakörökben) sza­november 3-i vasárnapot 5—6-án rendes munkanap követi, november 7-e mun­kaszüneti nap, november 8-a badnap. Az év utolsó hetében, de­cember 30-a rendes munka­(péntek) rendes munkanap, nap, december 31-e (kedd) november 9-e pedig mun­munkanap szombati munka­kanap szombati munkaidő- ld°-beosztassal. Ezt követi beosztással, a páratlan héten az \975" -,anuár (szerda) szabadnapot tartó vállalatok- munkaszüneti nap, majd ja­nál (munkakörökben) sza- nuar . J~a' rendes munka­badnap. nap> 4-e pedig szombati munkaidő-beosztás, illető­Az ev végén ugyancsak a leg az e napon szabadnapot rendes munkarendet kell al- tartó vállalatoknál (munka­kalmazni azzal az eltéréssel, körökben) szabadnap hogy december 24-én, és de­cember 31-én szombati mun- vallalatok, amennyiben kaidó-beosztással kell dol- a december 22. és január L gozni. Ennek megfelelően — közötti időszakon belül lel­a kollektív szerződésben tarozasra, karbantartásra stb. vagy az azt helyettesítő ren- tekintettel, akar egy napra delkezésben meghatározottak is szüneteltetni akarják a figyelembevételével — a de- munkát, kötelesek a felügye­cember 22-i vasárnapot 23- leti szervüktől erre engedélyt án rendes munkanap, majd kérni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents