Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1974. OKTÓBER 10. s CSEREK ff ES ÜGYESKEDŐK Az jusson nagy lakáshoz, akinek szüksége van rá A határidőnaplóban nincs Amennyiben marad,, ötezer aamml rendkívüli, a papi- forintig megbüntetik. Ezt a rok fehérek és minden oldal tételt akár háromnaponként külön napot jelent. Atn ha is klróhatják, egészen az el­tüzetesen böngészünk, akkor költözésig, önkéntelenül felvetődik az . _ vi«.«» tJTüSS Géza^a F « .dr- Dékény Géza, a la- 1071-ben énítési nebb körülmények közé, mint amilyenben élt. Eb­ben az esetben a hivatal ar­ról ls tudott, hogy az orvos egy másik városban kapott szolgálati lakást. kishivatal vezetője, hogy X­szel kilenc hónap, Z-vel ti­zenegy hónap múlva mi lesz. Sőt, mintha kóreselet tanul­mányozna, az egyes nevek gyakorta megjelennek és mellettük megjegyzések sze­repelnek. Néhol piros betű­vel a bunda szócska is elő­Következetesen lakásbérlő 1971-ben építési engedélyt kért társasházhoz. Egy évvel ezután beköltö­zött hozzá az albérlő. A tár­sasház felépült 1973-ra, és ekkor az albérlő föbérlóvé za.t épített, de tanácsi lépett volna elő, ha enge­dik. Valaki flzet-e, azt akkor fordul, méghozzá kérdőjellel, lehet tudni, amikor a hiva­tal elutasítja a csere iránti Az igények szerint kérelmet. Mert ilyenkor fut nak a pénzük után. A fiktív cseréket igyekeznek gyorsan deznl, mert irreális helyzet Más próbálkozások is elő­fordultak. Valaki magánhá­bér­lakásán Jó pénzért akart túladni. Ekkor olyan part­nert keresett, aki magán­házban bérlőként élt egy szobában. A háztulajdonos is örült, hiszen megszabadul bérlőjétől. Így a házépítő két helyről vette volna fel a azért Pénzt, a háztulajdonostól és felfe- » bérlőtől. Ha utólag felfedezik a fik alakul kl. Például sokáig tIv cserét, akkor is vissza­nem értette .a kétgyermekes Állítja a lakashivatal az ere­orvos, miért nem járul hoz zá a cseréhez a hivatal. 0 detl helyzetet. Nagyon sok szemrehányás éri, mert nem egy szobába ment volna két engedélyezik az ügyfelek ál­gyerekével, s a kétszobás la- tal szabályosnak tartott, de személy fiktív cseréket. A hivatal pe­Nyilván- óig ekkor tulajdonképpen kásba egyedülálló akart beköltözni. A kérdések természetesen valósuk, azt kutatják, vajon tényleg olcscrélte-c néhány tucat ember a lakását, vagy pedig csak bundázott, tehát nyerészkedett. Miért kell lakást cserél­ni? Nem szükséges, de so­kan szeretnének, sőt mi több, az 1971-ben megjelent lakás­törvény ls azt kívánja elő- „, , . ­mozdítani, hogy egészséges 1»«tö- EP?en ,az "V®11­mozgás alakuljon kl a la- ehhez hasonlo hely: káspiucon. Tehát ki-ki jogo- sejtetik, hogy csak fiktív cse­sultsága és igénye szerint í£®Lv,an szo; Valójában az rendelkezzék egy-kettő, vagy előnytelen helyzetet nem ío- .,emoom nnzzatnr­több szobával Az úi lakbér- Snd ak el. Ugyanakkor meg 8 szempont IB hozzatar­j szouavai. az uj íaKoer iocvezni n lakásnolltl- t°zik a szükséges és egész­rendszer is ezt próbálja elő- 13eg}efni'J0KUSP°11U es-rákhez segíteni. Ez azért is fontos, kfnnk az ls célja, hogy sen- cserékhw. mert ha a csereberélés a kl se kerülJ°n kedvezőtle­szükségletek alapján klbon­valóvú vélt, hogy rosszabb azoknak az érdekelt védi, körülményeket vállalna az aklk eddiB még nem kaptak lyen, és lakást. Éppen ezért, hogy helyzetek senki se spekuláljon a ta­nácsi lakásokkal, következe­tesen fellépnek az ügyeske­dőkkel szemben. Ez a szempont IS hozzátar­Halász Miklós lakozik, akkor a lakásalap növekszik. Például egy ötta­gú család, amely másfél szo­bás lakás ban él, nem kopog­tat a Lenin körút 63. alatt, ha megkapja az egyedül élő asszonynak háromszobás la­kását egymás közötti cseré­vel. És sok ilyen hasonló esetet lehetne említeni. Amíg tízezer lakásigénylő van Szegeden. nem mindegy, hogy a lakáscserék miként alakulnak. A tapasztalatok nem a leg­jobbak. Sok nagv lakásban él egy-egy bérlő. Nem kínál­ják őket a cserére a lakás­hivatalnak. Inkább kiadják fölös szobáikat albérletbe. Nagyon kevesen jönnek, hogy a lakáshivatal intézze el cseréjükat. Azok jelent­keznek. akik Jobbat akarnak kapni. Sokszor meg az a probléma, hogy olyan igé­nyekkel jelentkeznek, amit nagyon nehéz teljesíteni. Klasszikus példa Létezik egy olyan jelenség, ami ugyancsak kedvezőtlenül hat a lakaspiacon. Ez pedig a spekuláció, az ügyeskedés. Jónéhényan a tanácsi bérla­kásokért „jó pénzeket" sze­retnének zsebre vágni a la­kásra váróktól. Több mód­szere alakult már ki annak, miként lehetne néhány ezer forintot a fél- vagy teljes összkomfortból klárulnl. Gyakran előfordul, egyik napról a másikra, hogy a kis szobában albérlőként meg­jelenik az Idegen. A belépés pillanatában tudja, hogy a főbérlő nem sokáig murád. Mint utólag kiderül, előre megegyeznek a tarifában, s akkor adja át a kért össze­get, amikor a főbérlő lelép. De még olyan eset is meg­történt, amikor a haldokló házigazda mellé költözött be az albérlő, hogy örökébe lépjen. Ilyenkor a hozzátar­tozók vették fel valószínű­leg a pénzt. Ezek a rossz­hiszemű beköltözők. Ugyan­is tudják: a lakásbérleti Jog­viszony hamarosan meg fog szűnni. Persze, ebben az esetben a lakáshlvatal gyor­san változtat az előállt hely­zeten. Fölszólítja az új bér­lőt, ürítse kl a szobákat és költözzön eL Elhelyezést pcsn biztosít számára. A környezetvédelemről Könyv alakban a szegedi ankét előadásai A műszaki-tudományos forradalom időszakút éljük, vihnros iramú a fejlődési. Kortársai. szemtanúi va­gyunk e világűr meghódítá­sának, s előttünk tárulkozik ki a parányi atomok cso­dálatos világa. Az ember uralma alá kényszeríti a természet korábban ismeret­len, sejtelmes erőit, amikor atomerőműveket épít. szá­mítógépeket szerkeszt, új anyagok ezreit állítja elő. Félvezetők és antibiotiku­mok, radioaktív izotópok és csupaszem tévékészülékek, új danulonszál és házgyár e rohamos fejlődés nagysze­A megye galvúnüzemeinek érdeklődésre tarthat szá­mórgező szennyvizeiről ka_ mot Hullj/ József ts Józsa pott képről Jász Tivadar Gusztáv előadása. amely számol be. - Szeged fontosabb útvonalai­Keresztes Tibor az Alsó- ra vonatkozó közúti közle­Tlszavldéki Vízügyi Iguzga- kedési zaj prognosztikájával tósúg területén levő öntöző- foglalkozik, megadva Sze vizek poszticld-szennyezett­ségéről ad képet, megemlít­ve többek között a szentesi Termál Mgtsz 1972-es dl­konirtos vegyszerezési fe­gyelemsértését. Márfai László és Keresz­tes Tibor előadása a Bugac­Alsómonostor térségében ta­pasztalt arzénes talajvíz­szeijnyeződését tárgyalja. A különböző kemikáliák Tisztújítások az ipari szövetkezetekben Az ipari szövetkezetekben hangolt együttműködését. Az Szövetkezeti vezetőink négyévenként újjáválasztják előkészítő munka letétemé- döntő többsége továbbra is a vezetőségeket, különféle nyesel a szövetkezetekben a alkalmas tisztségének sllá­blzottságokat. Az új Szövet- jelölő bizottságok, amelyek tására. Ezt az alkalmasságot kezeli Törvény és az ezen a tagok véleményére támasz- azonban dinamikusan kell alapuló jogszabályok — az kodva végzik munkájukat. A értelmeznünk. A gazdasági alapszabály —• a szövetkeze- jelöltek kiválasztása azon- növekedéssel párhuzamosan tek életében fontos állomás- ban ennél többet is követel, szükséges a jövőben ls az nak tekinti a vezetőségvá- A pártszervekkel közösen Ismeretek bővítése, íslújíté­lasztó közgyűléseket. Szám- meg kell fogalmazni az egyes sa, a vezetői tudás, javítása, adás ez a múltról, az elért tisztségekkel szemben tá- A jelölő bizottságok akkor gazdasági és társndalompoll- masztott követelményeket, végeznek jó előkészítő mun­tikai eredményekről. Nagy Értékelni kell, hogy a négy kát, ha a tagsággal Ilyen felelősség ez a tagság ssá- évvel korábban megváltasz- értelemben tanácskoznak, és mára ls, hiszen döntenie tottak hogyan tettek eleget a politikai, gazdasági köve­kell : elfogadja-e'a vezetőség, megbízatásuknak. Figyelem- telmények ismeretében te­a bizottságok beszámolóját, mel kell lenni az érvényes szik meg javaslatalkat azok­azt a munkát, amelyet az állami jogszabályokra, a ká- ra, akiket a tagság többsége előző ciklusban végeztek, der- és személyzeti munkára szintén alkalmasnak tart ve­Számba veszi a közgyűlés, vonatkozó pórt- és állami zetől pozícióra, hogy a megválasztottak ho- határozatok megtartására. A Csongrád megyei szö­gyan tettek eleget megbiza- Gondolniuk kell a vezetősé- vétséghez tartozó 55 szövet­tásuknak, jól klhasználták-e gek, bizottságok összetételé- kezet 1974. és 1975. évben a reájuk bízott lehetősége- re, hogy a szövetkezeti tag- tartja meg esedékes tlsztújí­ket: hogyan járultak hozzá ság minden rétege képvisel- tó közgyűlését. Eddig közel a tagság érdekeinek védel- ve legyen. Különösen a 20 szövetkezetben tartották msher a kftzrts vasvon sva- munkások megfelelő arányú- meg a választásokat. Olyan menez, a KÖZÖS vagyon gya nak blztosftása fontoS) s kap- szövetkezetekben ls, ahol el­rapitasahoz. janak helyet a nők, a fiata­lok képviselői. Követelmény, hogy olyanok kerüljenek tisztségekbe, akik erre a leg­alkalmasabbak: akik tudá­A tisztújító közgyűléseken suk. és tenni akarásuk teljes a szövetkezetek tagsága dönt erejével akarnak dolgozni a a jövőről is, amikor határoz, szövetkezet érdekében: akik négy évvel korábbi Időszak kik legyenek a tisztségvlse- faradhatatlanok a közössé- hoz viszonyítva — növeke­lök. Társadalmi rendszerünk gért végzett munkában. dott. A szövetkezeti vezető­demokratizmusából adódik e Bégekben emelkedett a ma­döntési joga. Ez a jog azon- 2. gasabb Iskolai végzettségűek, ban kötelesség ls, amelynek 1 1 a 15 évnél régebbi szövetke­teljesítésében egyik legfon- Külön szeretnék szólni az a®" tagok, a párttagok és tosabb feladat a választások elnökökről a velük szemben pártlskolal végzettségűek előkészítésében végzett ká- támasztott'követelményekről, száma. Az újonnan válasz­dermunke. A jó kádermunka a megye Szeged szövetkeze- tott elnökök mindegyike az demokratikus centralizmusé- telnek jelenlegi elnökei — előzőeknél magasabb iskolai ból adódóan igényli az irá- azok( ak|ket az előző ciklus- végzettségű. A szövetkezetek nyitó pártszervek, pártalap- ban választott tagságuk — ta«"ága eddig is kellő érdek­szervezetek, az állami és ér- általában jól megúllták he- lődést, figyelmet tanúsított a dekvédelmi szervek össze- íyüket, megfeleltek a blza- k6z0» ügyek iránt. Az alap­i^^BHBfli^nHBM lomnak. A felelősség a jelö- szabályt, a törvényességet lésben, és a választásban mindenütt megtartották. Az mégis kiemelkedő fontossá- előkészítő munkában elŐfor­gú. Miért? A követelmények dult itt-ott hiányosság is. állandóan emelkednek, és az Ezekre érdemes felfigyelni, ötödik ötéves terv alatt to- hogy a továbbiakban lehető­vább nőnek. A gazdaságilag ne forduljanak elő. Pél­erősebb szövetkezetek na- dául nem volt mindenütt gyobb rátermettséget, a kellően körültekintő egyes szakmai hozzáértés maga- , -„ ... sabb szintjét igénylik. A ré- beszamoloja, a gebben rutinból is elvégez- Jel°ltek klvalasztasa. Pedig hető irányító munka egyre a tagság megbecsülésének jobban igényli a vezetés tu- abban is kifejezésre kell jut­dományossúgának alkalma­zását. A magasabb ipart technika elsajátítása, a ter­melés hatékonyabbá tétele, és az ezzel összefüggő beru­házások a gazdaságpolitikai elveinek, munka hatékonyabbá tétalét sürgetik. 1. nökök cseréjére volt szük­ség. Az eddigi tapasztalatok ál­talában kedvezőek. A mun­kásuk, a nők és a fiatalok arányú, részvételük a vá­lasztott bizottságokban — a rű eredményei. Ugyanakkor által okozott szennyeződések azt is meg kell állapíta­nunk. hogy nagy felelősség ma mérnöknek és technikus, nak lenni. A bonyolult mű­szaki-tudományos kérdések között eligazodni sem köny­nyű, hát még úgy munkál­kodni, hogy környezetünk se szenvedjen csorbát. Ezért is volt nagy jelen­tőségű az MTESZ Csong­rád megyei szervezetének tavaszi környezetvédelmi ankétja, és igen figyelemre méltó a nemrégiben sze­rény külsővel megjelent té­makladván.va, amely az el­hangzott előadásokat tartal­mazza, a maguk eredetisé­gében. A környezetalakitás és környezetvédelem című elő­adás szerzője dr. Arvai Jó­zsef, aki a történelmi visz- ságával foglalkozik, sznpillantús után foglalkozik változott környezeti a környezeti ártalmakkal. aH levegőtisztaság védelmével, a levegőszennyezés okozta károkkal, amely 1972-ben a nemzeti jövedelemnek közel egv szúznlékára rúgott. Meg. adja a levegőtisztaság-véde­lem területi Intézkedési ter­vét, és vázolja azokat az ál­lami beavatkozásokat, ame­lyek már megindultak az ország egyes területein, és a jövőben kiterjednek hazánk egészére. vízkárelhárításáról Mázán János előadása ad igen szem­léletes képet. Kötél ességtudatra nevelő gondolatokat vet fel Sáfrány Miklósné előadása, aki a víz­minőségvédelem és az Ifjú­ság kapcsolatával foglalko­zik, sikeres példákat ls ad pl. Szentesről. Dr. Berencsi György jól összefogott bepillantást kö­zöl a higanyos csávazósze­rek alkalmazásának kérdé­seibe, a környezet szennye­ződésének szempontjából. A búza vegyszeres szeny­nyeződésének szerteágazó kérdéseit dr. Barabás Zol­tán tárgyalja. Dr. Mesterházy Akos és dr. Barabás Zoltán előadása a környezetszennyezés és a növények betegség-ellenálló. meg­fakto­rok figyelembevételével. Terén József előadása az élelmiszerek penészgomba­szennyezettségének kérdését foglalja össze, kitérve a pe­nészgombák által termelt mérgező anyagcseretermé­kek hatására. Környezetvédelmi szem­pontból vizsgálva, az élel­miszerek sugárszennyezett­ség! mérésekről ad összeg­zést dr. Kulcsár Ferenc. Igen érdekes és általános ged 1973-as közlekedési zaj­térképét, konkrét mérések alapján. Dr. Kiss Ferenc előadása a szegedi üzemekben folyta­tott audiometrlás vizsgálatok tapasztalatait és problémáit tárja fel. Szeged vároa levegőjének összes kén és ülepedő por szennyezettségével Petheó Gábor foglalkozik. A város levegőjének szén­monoxid. és 3,4-benzplrén szennyezettségét dr. Halász Katalin és dr. Kiszely György Ismerteti. Üjszerű kérdéssel foglal­kozik dr. Boros József, aki a blokllmatológial szempont­ból egyáltalán nem elhanya­golható Jelenségre hívja fel a figyelmet az új lakótele­peken tapasztalt léghőmér­sékleti mérések közreadásá­val. Törő János előadása Sze­ged zöldterületi rendszerét, annak mai állapotát ismer­teti. A kiadvány Beliczay Ist­ván mondanivalójával zárul, amely Csongrád megye köz­Jóléti erdőire vonatkozik, a jövő körvonalait ls érintve. A terjesztésre nem kerü­lő. csuoán belső használa­tú kiadványnak, de magá­nak a környezetvédelmi an­kétnak is jó epilógusa lehet a híres angol filozófus és békeharcos, Russell egyik gondolata: „A tudomány emberének nemcsak az a fel­adata, hogy megbirkózzék a tudományokkal, amelyeknek az ember a tárgya, hanem — ez már sokkal nehezebb dolog — rá is kell vennie a világot, hogy szívlelje meg, amit felfedezett Bátyai Jenő nla, hogy alapos a beszá­moló, a jelöltek kiválasztá­sa pedig minden részleté­ben megfelel káderpolitikánk Az elnökökkel szemben támasztott „hármas követel- A választásokra megyénk­mény" érvényesülése érdeké- ben kedvezőek a feltételek, ben szövetségünk az érdekelt A gazdasági eredmények jók, pártszervekkel előzetes meg- a szövetkezeti Ipar a negye­beszéléseken értékelte a ve- dtk ötéves tervben dlna­zetők — mindenekelőtt az mlkusan fejlődik. A Jövedel­elnökök — eddigi munkáját. ™ek az eltelt négy évben a Néhány, a fejlődéssel lépést tervezettnél gyorsabban nŐt­nem tartó elnök cseréjére tek. A szövetkezetpolitikai lesz szükség, A választások munka ls része az elért ered­elősegjtlk azt a természetes ményeknek. A dolgozók han­folyamatot ls, hogy újak ke- gulata Jó. A kedvező társa­rüljenek azok helyére, akik dalompolitikai háttér tehát előrehaladott koruk, egészsé- — ha körültekintő munkával gl állapotuk miatt már nem párosul — minden nehézség tudják tovább megfelelően nélkül biztosítja, hogy a vá­ellútni vezetői tisztüket. Az lasztások sikeresen fejeződ­elöregedés, lemondás és a jenek be, és hozzájáruljanak nyugdíjazások miatt me- a mozgalom politikai és gaz­gyénkben Is több helyen vé- fJasági továbbfejlődéséhez, lik szükségessé ÚJ elnök Horváth János, megválasztása. a KISZÖV elnöke Szedik a zalai gesztenyét Megjelent a zalaegerszegi üzletekben az ősz ízletes cse­megéje, a szelídgesztenye. A termelők szerint Jó kö­zepes termés várható. A megyében összesen mintegy 60 vagon étkezési gesztenye betakarításával, Illetve fel­vásárlásával számolnak, amiből a vendéglátóiparon kívül nagyobb mennyiséget szállítanak a hűtőipurnak is. A kapós zalai gesztenyé­ből évről évre több lpsz. A telepítési program eredmé­nyeként az Idén termőre fordult a búcsúszentlászlói és a zalaszentbalázsi terme­lőszövetkezet mintegy 70 hektáros telepítései.

Next

/
Thumbnails
Contents