Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-25 / 250. szám

2 PÉNTEK, 1914, OKTÓBER 85. Megkezdődött a Francia Kommunista Párt kongresszusa • Pirim (MTI) Csütörtök délután a Pá­rizs melletti Vitry-ben meg­kezdődött az PKP XXI. (rendkívüli) kongresszusa, melyen 1260 delegátus vesz részt. A kongresszust Vitry sportcsarnokában Marcel Ro­sette, a város kommunista polgármestere nyitotta meg. majd Georges Marchais, az FKP főtitkára háromórás re­ferátumban indokolta meg a Központi Bizottság által a rendkívüli kongresszus elé terjesztett határozati javas­latot. Marchais referátumában részletesen elemezte az or­szág jelenlegi helyzetét, s rámutatott arra, hogy az élet minden területén meg­nyilvánuló válság a mono­póliumok érdekeit szolgáló kormánypolitika következté­ben egyre súlyosbodik. Ugyanakkor — mint a ta­vaszi elnökválasztáson is nyilvánvalóvá vált — hatal­mas erejű tömegmozgalom bontakozott kl mélyreható demokratikus változások megvalósítására. Az FKP. mely továbbra ls a szocialista társadalom meg­teremtéséért harcol „a fran­cia nép egysége a demok­ratikus változásért" jelszó­val a franciák többségét a baloldal közös programjá­ban meghatározott célok jegyében akarja tömöríteni hogy kivezethessék az or­szágot a válságból, s bizto­síthassák megújhodását. Georges Marchais refe­rátumában a nemzetközi helyzet elemzése során rá­mutatott arra, hogy a nem­zetközi helyzet Jelenlegi kedvező fejlődésének döntő tényezője a szocialista vi­lágrendszer léte és akciója. Ugyancsak fontos tényező a kapitalista országok mun­kásosztályainak és népeinek küzdelme. A békés együtt­élés nem jelenti a társadal­mi status quo-t, s kedvező­en hat a népeknek a sza­badságért, a demokráciáért és szocializmusért vívott küzdelmére. Marchais hangsúlyozta: az FKP továbbra is hozzá kíván járulni a nemzetközi Kommunista mozgalom egy­ségének megerősítéséhez, s még inkább fokozni kívánja az együttműködést a kom­munista és munkáspártok­kal. Arab csúcs előkészítése 0 Rabat (MTI) A 7. arab csúcstalálkozót előkészítő külügyminiszteri értekezleten csütörtökön dél­előtt Szíria és Egyiptom kö­zös politikai munkaokmányt terjesztett elő, amelynek a palesztinai kérdésre vonat­kozó részét a PFSZ támo­gatja. A nyolctagú munka­bizottság megvitatta és né­hány módosítással elfogad­ta a tervezetet. A bizottság ezenkívül foglalkozott az­zal ls, hogy milyen közös stratégiát kövessenek az arab delegációk az ENSZ közgyűlésének küszöbön ál­ló palesztinai vitájában. ÉMf^Ji mm * llll liii RADIOTELEX Helsinki A hivatalos finnországi lá­togatáson Helsinkiben tar­tózkodó Willi Stoph, az NDK Államtanácsának elnöke csü­törtökön elátoglatott a finn parlamentbe, és megbeszé­lést folytatott Sukselalnen professzorral, a finn nemzet­gyűlés elnökével. A felek ki­emelték a fmti parlament és az NDK népi kamarája kö­zötti jó kapcsolatokat. Moszkva A szovjet kormány vendé­geként csütörtökön hivatalos látogatásra a szovjet fővá­rosba érkezett Zulflkar Ali Bhutto pakisztáni miniszter­elnök. Bécs Bécsben csütörtökön meg­tartotta szokásos heti mun­kaülését a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönős csökkentéséről 19 állam küldöttségének rész­vételével tárgyaló értekezlet. New York Az ENSZ Biztonsági Taná­csa egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely hat hónappal — vagyis 1975. áp­rilis 24-ig — meghosszabbít­ja az ENSZ közel-keleti rendkívüli erőinek mandátu­mát. A szavazástól a Kínai Népköztársaság és Irak tar­tózkodott. Athén A görög belügyminisztéri­um csütörtökön bejelentette, hogy helyreállították a Gö­rög Kommunista Párt 16 ve­zetőjének görög állampolgár­ságát és politikai jogait. Kö­zöttük van Harilaosz Flora­kisz. a párt első titkára, va­• lamint Grigorisz Farakosz, Nikosz Kaludisz és Kosztasz • Lulesz, a párt politikai bi­zottságának tagjai. Lisszabon A Portugál Demokratikus Mozgalom (MDP—CDE) va­lószínűleg rövidesen párttá alakul át, mindenesetre fog­lalkoznak ennek gondolatá­val — mondták az MTI tu­dósítójának az MDP Köz­ponti Bizottságánál. Nicosia Nicosiában csütörtökön több száz ciprusi görög diák Amerika-ellenes tüntetést tartott. Jelszavaikban elítél­tek a CIA-t és a NATO-t, követelték a török csapatok kivonását és a ciprusi görög menekültek hazatérésének engedélyezését. A tüntetők felvonulása az amerikai nagykövetség előtt ért véget. A katonaság éa a rendőrség nem engedte az épület köze­lébe a diákokat. New York Houstonban, az Egyesült Államok űrhajózási központ­jában megkezdődött a jövő nyárra tervezett szovjet— amerikai együttes űrkísérlet előkészítésének újabb szaka­sza. Szovjet szakemberekegy csoportja is reszt vesz a gya­korlatokon. Párizs Gi6card d'Estaing francia köztársasági elnök meghívta a Közös Piachoz tartozó or­szágok kormányfőit, hogy a közeljövőben tartsanak csúcs, értekezletet Párizsban. Csü­törtöki sajtóértekezletén a francia elnök kijelentette, hogy a csúcskonferenciát elő­reláthatólag november végén vagy december elején hívják Brezsnyev és Gromiko tárgyalása Kissingerrel A szingapúri külügyminiszter el­utazott Budapestről 0 Moszkva (TASZSZ) Csütörtökön a moszkvai Kremlben Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és AndreJ Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere meg­kezdte tárgyalásait Henry Kissingerrel, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterével, az amerikai elnök nemzet­biztonsági főtanácsadójával. A délelőtti, majd a dél­utáni tárgyaláson a felek vé­leménycserét folytattak ar-, gól, hogy a többi között a szovjet—amerikai csúcstalál­kozók során elért megegye­zések és megállapodások tük­rében milyen a szovjet— amerikai kapcsolatok jelen­legi helyzete, és melyek e kapcsolatok továbbfejleszté­sének távlatai. Érintettek né­hány, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklődésére számottartó nemzetközi problémát, egye­bek között a közel-keleti rendezés problémáját, vala­mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet menetével összefüggő kérdé­seket. Andrej Gromiko csütörtö­kön beszédet mondott azon áz ebéden, amelyet Henry Kissingernek tiszteletére adott. Beszédében hangsú­lyozta: óriási jelentőségűek a szovjet—amerikai kapcsola­tokban már elért eredmé­nyek. Henry Hlssingert (képünkön baloldalt) szovjet kollégája, Andrej Gromiko (jobboldalt) fogadta. Középütt Wal­ter Stocsscl, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete „Ha a két fél eltökéltséget tanúsít és tovább halad azon az úton, amelyre már rálé­pett, a két ország népei, az egész világ népei magabizto­san és derűlátóan nézhetnek a jövő elé" — mondotta egye­bek között a Szovjetunió külügyminisztere. # Washington (MTI) Washingtonban csütörtökön megkezdte munkáját a szov­jet—amerikai tudományos­műszaki vegyes bizottság 3. ülésszaka. A szovjet küldöttség veze­tője Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, a Szovjetunió tudományos és műszaki állandó bizottságá­nak elnöke. Az amerikai kül­döttséget Guyford Stever, az Egyesült Államok elnökének tudományos tanácsadója, az országos tudományos alap igazgatója vezeti. Az ülésszak, három napig tart. 0 Budapest (MTI) Sz. Radzsaratnam. a Szin­gapúri Köztársaság külügy­minisztere — valamint a kí­séretében volt Papanasam Setlur Raman, a Szingapúri Köztársaság Budapesten akkreditált nagykövete és Margaret Liang nagykövet­ségi első titkár — csütörtö­kön elutazott Budapestről Lengyelországba. Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására tett lá­togatást Magyarországon a szingapúri külügyminiszter, akit fogadott Losonczl Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A szívélyes és őszinte lég­körű megbeszéléseken — mint a közös közlemény rög­zíti — a külügyminiszterek áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket és megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok, főként a gaz­dasági együttműködés fej­lesztésének lehetőségeit. Szingupur külügyminiszte­re meghívást adott át a ma­gyar külügyminiszternek aki azt köszönettel elfogadta^ A látogatás időpontját később rögzítik. y n rr •• mrr nal rrt •• a r Bovuic egyutlmukodes a K6ST és Finnország között 0 Helsinki (MTI) A KGST és a Finn Köz­társaság közötti megálla­podás értelmében létreho­zott együttműködési bizott­ság október 23—24-én Hel­sinkiben tartotta meg 2-ik ülésszakát. Az üléseken részt vettek a KGST-tagállamdk és a Finn Köztársaság képvise­lői, valamint a' KGST tit­kárságának munkatársai. Az elnöki tisztet Jermu Laine finn kereskedelem­ügyi miniszter látta el. A Magyar Népköztársaság képviseletében felszólalt az ülésen dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, aki a következő idő­szakban a bizottság elnöki tisztét látja majd el. A kiadott kommüniké sze­rint a bizottság megállapí­totta, hogy a KGST-tagál­lamok és a Finn Köztár­saság közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok az utóbbi időben kedvezően alakultak, amihez hozzájá­rultak a kétoldalú kereske­delmi megállapodások, (köz­tük a külkereskedelmi aka­dályok megszüntetéséről alá­írt magyar—finn megálla­podás), valamint a gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottságok tevékenysége is. „Az ENSZ < és a világhelyzet if 0 Budapest (MTI) Október 24. az ENSZ nap­ja; 29 évvel ezelőtt. 1945­ben ezen a napon lépett ha­tályba az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapok­mánya. Az évforduló alkal­mából a Magyar ENSZ Tár­saság intéző bizottsága csü­törtökön — a Belgrád rak­parti népfrontszékházban ünnepi ülést rendezett. Az ENSZ és a világhely­zet címmel Szarka Károly külügyminiszter tartott elő­adást. Szólt a világszervezet létrejöttének történelmi kö­rülményeiről, majd elemezte a nemzetközi helyzetben végbement pozitív változáso­kat. az erőviszonyoknak a szocialista országok javára történő eltolódúsát;' a gyar­mati felszabadító mozgalmak sikereit, amelyek éreztették­éreztetik hatásukat az ENSZ tevékenységében is. Az ENSZ-közgyűlés most folyó 29. ülésszakának a kö­zelmúltban befejeződött ál­talános vitája, valamint az ülésszak eddigi menete- nem­csak tükrözi a nemzetközi helyzet alapjában véve ked­vező alakulását, a békés egy­más mellett élés gyakorlatá­nak térhódítását, hanem hoz­zájárulást is Jelent az eny­hülés! folyamat erősítéséhez. Ezután dr. Simái Mihály, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára beszámolt az ENSZ Társaságok Világszövetsége (WFUNA) IV. regionális konferenciájáról. Közoktatás és közművelődés Két évvel ezelőtt, a KB oktatáspoli­tikai határozata után, örömmel ta­pasztaltuk, hogy az iskolák gondjait, a közoktatás továbbfejlesztésének fel­adatait az egész társadalom magáivá tette. Most, a közművelődési határo­zat, a szeptemberi országos közműve­lődés-politikai tanácskozás után azt várjuk: kerüljön a közművelődés ügye a társadalmi érdeklődés közép­pontjába. Azt jelenti-e ez a reményünk, hogy a művelődés iránt érdeklődő közfi­gyelem most majd elfordul a közok­tatástól. és újabb kedvenc témájává a közművelődést fogadja? Korántsem, sőt a meggyőzés minden eszközével a szembeállítás elkerülésére kell ösztö­nöznünk. Hiszen a szocialistá kultúra, s vele párhuzamosan a szocialista ember kialakulása csak a társadalmi nevelés két egymásra utalt alapvető rendszerének: a közoktatásnak és a közművelődésnek együttes eredménye lehet. Mi az elvi alapja ennek az egymus­ra utaltságnak, közös felelősségnek? Mindenekelőtt az a közös társadalmi cél, hogy a most felnövekvő nemze­dék — a már felnőttekkel együtt — minél nagyobb tudással, alkotókész­séggel és elkötelezettséggel vegyen részt a szocializmus teljes felépíté­sében országunkban, az emberi hala­dásért, a szocializmus győzelméért fo­lyó világméretű harcban, és ezzel pár­huzamosan mind több boldogságot ta­láljon személyiségének kiteljesítésé­ben. Dolgozzék szocialista módon és életformájában, gondolkodásában is valósítsa meg szocialista eszméinket. De a közős célt csak kölcsönös támo­gatással lehet elérni! Az Ismeretek, a tananyag robba­násszerű növekedése, az iskoláskorú­ak mind sokoldalúbb kapcsolata az iskolán kívüli élettel újszerű feladat elé állítja a közoktatást. Korszerű is­kolarendszert, tantervet, nevelési fo­lyamatot csak úgy alkothát, ha min­den szinten számol a közművelődés állandó kiegészítő, ismeretújító, egyé­niséget fejlesztő, gazdaeító jelenlété­vel Az Iskolában optimális pedagógiai szervezettséggel, de véges terjedelem­ben elsajátított ismereteket, készsége­ket a munka és a társadalmi élet mást területein folytatott gyakorlat spontánul és állandóan kiegészíti, gya­rapítja. De korunkban és különösen szocialista társadalmunkban ezt a fo­lyamatot a közművelődés gazdag ar­zenáljával segített tudatos, perma­nens önművelés kíséri. A továbbkép­zés igényének és képességének kiala­kítása, a rendszeres művelődés szo­kássá fejlesztése a szocialista iskola elháríthatatlan feladata. Másrészről a közművelődés valamennyi intézmé­nye és szervezete — bár továbbfej­lesztheti — alapként azzal az érdek­lődéssel, befogadókészséggel, ízléssel és alkotóképességgel számolhat, amit az iskolának sikerült kiformálnia, -ki­bontakoztatnia a jövő nemzedékében. Az elvi megfontoltságból számos gya­korlati feladat következik: Ehelyütt a közös tennivalóknak csak néhány típusát említjük meg. Közös feladat és felelősség, hogy az óvodától az egyetemig, az életkori sa­játosságoknak és a helvi adottságok­nak megfelelően ismertessék és gya­korolják a művelődés különféle esz­közeinek okos használatát. segítsék elő. hogy a gyermekek és ifjak tartós barátságot kössenek u könyvtárral, a múzeummal, a színházzal, a filmmel, a rádióval, a televízióval és más köz­lési eszközökkel. Fontos mozzanata ennek az ismerkedésnek az önálló választág képességének a kifejlesztése. Kezdetben eövütt. később mindinkább saját érdeklődése, ízlése alaoján vá­lassza ki a felnövő diák a tantárgy­hoz, a személyisége továbbépítéséhez legtöbbet nyújtó könyvet, műsort, ki­állítást, beszélgetést. Fontos, hogy a közművelődés no

Next

/
Thumbnails
Contents