Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-25 / 250. szám

PÉJiTEK, 1874. OKTÓBER 25. 3 Ülést tartott a Minisztertanács II szállítás gyorsítása — ü betakarítás társadalmunk fontos ügyévé vált — Határozat az újitémozgalomról Az üdülési dijak változása Somogyi Károlyné felvétele A hazai húsprogram egyik legjelentősebb beruházása Szegeden valósul meg. Több mint egymilliárd forintot költenek a híres szegedi szalámigyár bővítésére, illetve a vágóhíd korszerűsítésére. A Petőfi Sándor sugárút végén levő húsfeldolgozó üzem területén két új szalámiérlelő torony is fel épül. Képünkön: speciális zsaluzással ké­szül az ikertorony alsó szintje. Több mint ezer rendezvény A családi ünnepeket rendező iroda munkájáról Szegeden 1972 közepén hívtak létre olyan intéz­ményt, amelynek a családi és társadalmi események színvonalas és ünnepélyes .rendezése a feladata. Az el­ső esztendő magának az iro­dának a szervezésével tait el. s tulajdonképpen csak az idén januárban rendelkezett a családi és társadalmi ese­ményeket rendező iroda a szükséges személyi és tár­gyi feltételekkel. A működé­séhez szükséges helyiségetet birtokba véve, megfelelő munkatársi gárdával az idén bontakozott ki a kezdemé­nyezés, amit ékesen bizonyít, hogy 1974 első kilenc hónap­jában 800 házasságkötést, 36o névadó ünnepséget és Sű polgári gyászszertartást rendezett meg. A városi tanács végrehaj­tő bizottsága tegnapi ülésén egyebek között az iroda munkájáról is tárgyalt. Az elemzésből és a vitából ki­derült, hogy Szegeden meg­felelő gondoskodás és figye­lem kíséri a családi esemé­nyek emlékezetes megrende­zésének igényét, s más váro­sok hasonló intézményeinek tevékenységéhez viszonyítva is példás eredmények szület­tek. A Népművelési Intézet képviselője a szegedi iroda munkáját tanulmányozásra érdemesnek minősítette; a végrehajtó bizottság több tagja személyes tapasztalat alapján fejezte ki elismeré­sét. Nagyon sokágú ennek az irodának a működése, hiszen valamennyi elvárható kíván­ság teljesítésére berendezke­dett, és szolgáltatásainak díjtétele igen mérsékelt. Házasságkötésekhez orgona­zenét, fanfárt, egyéni kí­vánságok szerinti zenét, magnetofonfelvéteteket, meg­hívók készíttetését, meny­asszonyi csokrok megrende­lését és szállítását, fotók és diafilmek vagy akár mozgó­filmek készítését, de még az esküvő utáni vacsora meg­rendelését és a nászút meg­szervezését is magára vállal­ja. A névadók rendezésének növekvő kultuszához has "va­lóan szolgáltat minden olyan körülményt, amely a roko­nok, a szülők számára em­lékezetessé teszi az ese­ményt, és annak emlékét megőrzi. Eredményesen ol­dotta meg az iroda a polgári gyászszertartások rendezé­sét is, s gondoskodott arról, hogy a gyászoló családok megelégedésére, a szertartás külsőségei is kifejezzék az elhunyt iránti tiszteletet. Az iroda nagyon sok tár­sadalmi segítséget kap cél­jai megvalósításához. Közel száz aktivista működik köz­re tevékenyen. S tartalmilag is mind gazdagabbak a szol­gáltatások. Úttörő köszöntő kórusok, énekkarok működ­nek közre; irodalombarátok segítenek az alkalmakhoz il­lő vers- és prózaanyag ösz­szegyűjfés4ben, népművelők a hagyományok újrateremté­sében. A végrehajtó bizottság az iroda működésének anyagi feltételeit garantálja, tevé­kenységének bővülő köre és szolgáltatásainak gazdagodá­sa arányában. Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Lázár György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be­számolt a KGST végrehajtó bizottságának október 15— 17. között, Moszkvában meg­tartott üléséről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette, és megbízta a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlások­ból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A Minisztertanács a közle­kedés- és postaügyi minisz­ter előterjesztése alapján megtárgyalta a feszült szál­lítási helyzetet. Elismerését s, fejezte ki a közlekedési és szállítási dolgozóknak, áldo­zatkész helytállásáért. Fel­hívta az illetékes tárcák és vállalatok vezetőit, hogy a szállítóeszközök jobb kihasz­nálása érdekében biztosítsák az áruk késedelem nélküli, folyamatos éjjel-nappali, szombat-vasárnapi ki- és berakását, és a küldemé­nyek fogadását. Az intézke­dések végrehajtásáért a vál­lalatok igazgatói személy szerint felelősek. Utasította a felügyeleti hatóságokat, hogy ellenőrizzék és segítsék a vállalatok ezirányú munká­ját. A kormány felkérte a párt- és társadalmi szerve­ket, hogy segítsék elő a ha­tározat végrehajtását. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter tájé­koztatta a kormányt az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről. Megállapította, hogy a munkák a rendkívüli időjárás ellenére eredménye­sen haladnak, a betakarítás egész társadalmunk fontos ügyévé vált. A mezőgazda­ság dolgozóin kívül üzemi munkások, katonák és diá­kok ezrei kapcsolódtak be a munkába. Részt vállaltak a magyar társadalom gondjá­ból az ideiglenesen hazánk­ban tartózkodó szovjet ala­csak várja a szóra és szépre éhes kö­zönség kinevelését az iskolától. Segít­sen — eddigieknél is többet — már az iskolás évek alatt a szocialista mű­veltség-eszmény megvalósításában. Már jól bevált módszere ennek az „élő illusztráció". Persze, szélesen ér­telmezve e fogalmat. Nemcsak az iro­dalom'rákat, az esztétikai nevelést lehet és kell művészekkel, művekkel illusztrálni, de a történelem is élőbbé válik a múzeumi tárgyak megismeré­sével. Az állampolgári ismeretek, a szocialista demokratizmusra nevelés ls élő. eleven „illusztrációt" kaphat az ifjúsági szakkörökben, az amatör együttesekben, a klubokban ténylege­sen gyakorolt vezetési, döntési jogok útján stb. Kívánatos, hogy a korsze­rűsített oktatási-nevelési tantervek alap ián, azokat ismerve és kiegészítve a könyvkiadás, a filmgyártás, a tö­megtájékoztatási eszközök, művelődé­si házak és könyvtárak, galériák és zenei rendező szervek még tovább gyaraoítsák ifjúsági programjaikat. Csak ösztönözni lehet itt az eszközök és formák változatosságát, persze pár­huzamosan az eszmei elkötelezettség és a nedagógiai felelősség fokozásával. Talán nem tévedünk, ha két irány­ban javasoljuk a figvelem fokozását. A szakmunkásképző intettek tanulói. számn-ányuk"ál és leendő társadalmi szerepüknél fogva is. több sajátos programot műv~lődzsi segítséget igé­nveteek. örvendetes, hogv az utóbbi években ezek az intézmények is töb­bet kezdeményeznek a művelődési mozgalmakba való bekapcsolódásuk érdekében. Az egyre gyarapodó szá­mú kollégiumokra is érdemes jobban ügyelnünk. A szervezett együttlét, az adott közös szabad idő és az ehhez képest viszonylag kevés jelenlevő pe­dagógiai energia szinte kötelezi a köz­művelődés minden munkását a céltu­datos segítésre. Az iskolai rendszerű felnőttoktatás — néhány évi stagnálás után — vég­re elmozdult a holtpontról. Az esti gimnáziumok és szakközépiskolák mellett méltán lett népszerű a szak­munkások középiskolája. A különösén kritikus általános iskolai oktatásban az 1972. évi 21 ezerrel szembe^ tavaly már 54 ezren vettek részt. A közokta­tás és közművelődés bátor együttmű­ködésének nem kis része volt ebben a változásban. A felnőttoktatás rendsze­rének további kiszélesítése, az általá­nos, szakmai, politikai továbbképzés kívánatos tartalmi és szervezeti koor­dinációja, a jövőben is igényli az is­kolák és iskolán kívüli közművelődési szervek ésszerű megosztáson alapuló közös munkáiát. A rádió és televízió felnőttoktatási adásai és továbbfej­lesztésük szinte beláthatatlan lehető­sége, az adások és felhasználásuk közös tervezésére hívják fel a szák­emberek figyelmét. Mindkét ágazatnak megúiitásra vá­ró területe a családi nevelés. A tyúk vagv tojás elsőbbségének vitáját ele­venítenénk fel, ha azt akarnánk el­dönteni, mi a fontosabb: a szülők pe­dagógiai (és együttélési) kultúrájának fokozása, vagy az új nemzedék csa­ládalapításra, gyermeknevelésre va­ló felkészítése. Biztos, hogy egyik sem végezhető el a másik nélkül, és mind­két törekvés csak az iskola és köz­művelődés megtervezett együttműkö­désével vezethet sikerre. Az MSZMP KB két ide vonatkozó határozatának (az oktatáspolitikai és a közművelődési határozatnak) szem­léletalakító hatása mindinkább gyara­pítja a tárgyi és személyi feltételek felhasználásában is az új, ésszerű megoldásokat. A pedagógusok rész­vétele a felnőttek művelődésének tá­mogatásában a magyar nevelésügy ré­gi, haladó hagyománya. Felelősségük, a képzésük és gyakorlatuk során szer­zett mind sokoldalúbb hozzáértésük — más értelmiségi rétegek szükséges fokozottabb bekapcsolódása mellett is — nélkülözhetetlen a közösségi mű­velődési mozgalmakban. A közműve­lődési dolgozók képzésében is egyre nagyobb teret szentelnek a pedagógiai képzésnek, sőt mind nagyobb részük szerez egyidejűleg pedagógusdiplomát is. Együttműködésük az iskolai okta­tás folyamatában bővíteni fogja a köl­csönös megbecsülést és a közművelő­dési szemlélet térhódítását a tantestü­letekben. Csak üdvözölni lehet a he­lyiségek, a klubszobák, a tornater­mek, a különféle költséges felszere­lések közös használatát is. A pedagógiai és közművelődési gya­korlatot figyelemmel kísérő szervek, intézetek nrogramiában szerenel az együttműködés tartalmának, formái­nak további elemzése, úiabb megol­dások általánosítása. Eredményeik hozzájárulnak majd olyan művelt emberek számának gyarapodásához, akik számára az állandó önképzés, a kulturált szórakozás már szükségletté vált: saját örömükre és egész szocia­lista társadalmunk hasznára. Biró Vera kulatok katonái is. A felvá­sárló és szállító vállalatok is körültekintő intézkedéseket tettek a siker érdekébén. Di­cséret illeti mindazokat, akik ebben a nehéz munkában helytálltak. A Minisztertanács megál­lapította, hogy az egyhóna­pos esőzés miatt bekövetke­zett késést a betakarításban és az őszi vetések elvégzésé­ben jó munkaszervezéssel sem lehetett még megszün­tetni, de szervezett munká­val és a társadalom további, jelentős segítségével — min­den alkalmas időt kihasz­nálva — lehetséges a termés betakarítása, mely a jövő évet megalapozza. A Minisz­tertanács ezért kéri a lakos­ságot, a gazdaságok, vala­mint az őszi munkákban érintett vállalatok dolgozóit, hogy felelősségteljes munká­val biztosítsák az őszi mező­gazdasági munkák sikerét. A kormány az Országos Találmányi Hivatal elnöke, valamint az igazságügy-, a pénzügy- és a munkaügyi miniszter előterjesztésére — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — határozatot fogadott el az újítómozgalomról, az újítók erkölcsi és anyagi elismeré­séről. Egységesen szabályoz­ta az újítások intézését a gazdasági élet egész terüle­tén. Megszabta az újítási ja­vaslatok elbírálásával, hasz­nosításával és díjazásával kapcsolatos jogokat és köte­lezettségeket. A könnyűipari miniszter beszámolt a ruházati ipar rekonstrukciójának eddigi végrehajtásáról, amely meg­felelően halad. A kormány felhatalmazta az Országos Tervhivatal elnökét, a pénz­ügy- és a könnyűipari mi­nisztert, hogy a szocialista országokból származó gépek zavartalan beszerzése érde­kében kezdjék el a rekonst­rukciós program folytatásá­hoz szükséges további beru­házások előkészítését. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta a Tokaj hegy­aljai borvidék erőteljesebb fejlesztését. Ennek érdeké­ben az értékesebb területe­ken történő telepítések ösz­tönzésére kiemelt támogatást határozott el. A támogatási feltételek mind a telepítési területek nagyságát, mind a telepítések időtartamát te­kintve a borvidék sajátos körülményeihez alkalmaz­kodnak. A munkaügyi és az okta­tási miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának javas­latára, a kormány határoza­tot hozott az üzemi mun­kások tanulási szándékainak rendszeres felméréséről, va­lamint a képzésükhöz és to­vábbképzésükhöz szükséges üzemi tanácsadás megszer­vezéséről. Az egységes mód­szerekkel történő felmérés­re a nagyüzemi munkások körében először 1975-ben ke­rül sor. A Minisztertanács megtár­gyalta a munkaügyi, az egészségügyi és a pénzügy­miniszter előterjesztését, a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjának továbbfejlesztéséről. A kor­mány — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyet­értésben — úgy határozott, hogy 1975. január 1-től a be­dolgozókra, bedolgozói szö­vetkezeti tagokra és a ma­gánmunkáltatóknál dolgozó csökkent munkaképességű­ekre is kiterjeszti a rehabi­litációs rendszert. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette az Országos Vízügyi Hivatal el­nökének az árvízi helyzetről, és a megtett intézkedésekről szóló jelentését. A folyók felső szakaszán, a Bodrog kivételével — ahol változat­lanul nehéz az árvízvédelmi helyzet — a rendkívüli ára­dás csökkent. A Miniszterta­nács megállapította, hogy a védekezésben részt vevő szervek időben hatékony in­tézkedéseket tettek. A kor­mány elismerését fejezte ki a példás helytállásért mind­azoknak, akik a védekezés­ben részt vettek. A Minisztertanács megtár­gyalta az Állami Ifjúsági Bi­zottság elnöke, valamint az oktatási és a pénzügyminisz­ter előterjesztését az Ifjúsági Törvénynek a gyermekekre történő hatékonyabb alkal­mazásáról, nevelési íeltéte leik javításáról, és az úttö­rőcsapatok rendszeres támo­gatásáról. A jövőben a kul­turális és turisztikai kedvez­ményeket fokozatosan kiter­jesztik az általános iskolá­sokra. Növelik a kulturális és sportcélokra fordítható összegeket. A mozgalmi ne­velőmunka személyi feltéte­leinek biztosítására a rend­szeres ifjúvezetői munkát végző fiatalok tevékenységét figyelembe veszik a pedagó­gusképző intézetekbe történő felvételnél. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a kedvezményes szak­szervezeti üdültetésért fize­tendő térítési díjak új rend­szeréről, és az üdüléshez nyújtott állami támogatás egyes kérdéseiről szóló elő­terjesztést. Január 1-től a SZOT az üdülőépületek mi­nőségétől és a szolgaltatas színvonalától függő térítési díjakat vezet be. A dijak emeléséből származó össze­get elsősorban a nagycsalá­dosok pihenésének elősegíté­sére, és az ellátás színvona­lának fejlesztésére kell fel­használni. Hasonló intézke­désre kerül sor a vállalati és intézményi üdülési térítési díjakkal kapcsolatban. A Minisztertanács tárgyal­ta a XI. kongresszus és fel­szabadulásunk 30. évforduló­ja tiszteletére kibontakozó munkaverseny helyzetét. Megállaoította, hogy a ver­senyvállalások és azok telje­sítése elősegíti a IV. ötéves terv eredményes teljesítését. A vállalatok egy részénél azonban a versenyfelajánlá­sok olyankor is a termelés mennyiségének növelésére irányulnak, amikor a több­lettermelés'elvonja a nyers­anyagokat más fontos termé­kektől. Ezért a kormány fel­hívta a miniszterek és a vál­lalatok figyelmét arra, hogy a dolgozók kezdeményezését elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának fokozására, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a termékek minőségének javítására, se­lejtmentes termelésre, az anyag- és energiatakarékos­ságra a munkaidő jobb ki­használására irányítsák. A kormánv ezután egyéb ügyeket tárgyalt

Next

/
Thumbnails
Contents