Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

KÉDD, tm OKTÓBER 22. 3 Hazánk részvétele az Interkozmosz programban Tudományos ülésszak Budapesten Húsz ország több mint 300 szakemberének részvételével négynapos műholdmegfigyelé­si tudományos ülésszak kez­dődött hétfőn Budapesten, a Technika Házában. A MÉM Országos Földügyi és Térké­pészeti Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia szer­vezte nemzetközi tanácsko­zást dr. Soós Gábor mező­gazdasági és élelmezésügyi államtitkár nyitotta meg, aki bevezető előadásaban az űr­kutatás és a földmérés, tér­képezés jelentőségéről be­szélt. Mint az államtitkár egye­bek között hangsúlyozta: ha­zánk is tevékenyen részt vál-, lal a szocialista országok űr­kutatási együttműködésében, az Interkozmosz programban. A hazai kutatók eddig a mes­terséges holdak különféle megfigyelési rendszerének ki­alakításában működtek köz­re, s emellett nagy hatótá­volságú lézer távolságmérő műszereket gyártott a ma­gyar ipar a többi szocialista országnak. A következő évek feladata, hogy a mesterséges holdak közléseit fokozott mértékben használják fel a geodéziai kutatásokhoz, en­nek érdekében a tervek sze­rint hazánkban kozmikus ob­szervatórium épül, amely a megfigyeléseket segíti majd. Az új létesítmény a nemzet­közi együttműködés kiszéle­sítését is előmozdítja. Dr. Soós Gábor bevezető előadása után a különböző országok szakemberei tartot­tak előadásokat a mestersé­ges holdak megfigyelésével kapcsolatos eredményekről. A tanácskozás kedden folytatja munkáját Vasúti tanácskozás A KPM Vasúti Főosztály és a Közlekedéstudományi Egyesület közös rendezésé­ben tegnap, hétfőn délután Szegeden, a Technika Házá­ban „Számítástechnika al­kalmazása a vasútüzemben" címmel ötnapos nemzetközi vasúti tanácskozás kezdődött. Az október. 21—15. közötti tanácskozást Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak helyettes vezetője nyi­totta meg, részt vesznek a szocialista országok Vasúti Együttműködési Szervezeté­nek, az OSZZSD tagjainak — a bolgár, cseh, koreai, ku­bai, lengyel, német, román, szovjet és magyar vasutak­nak — számítástechnikai szakemberei. A tanácskozás elnöki tisztségét ez alkalom­mal Nikolaj Cseresnev, az OSZZSD Főbizottságának ta­nácsosa tölti be. A tanácskozás célja a je­lenlevő országok vasúti szá­mítástechnikai munkájának összehangolása, a kapcsolatok további javítása, fejlesztése. Háromezer tonna kőolaj­megtakarítás évente Elkészült a távfűtés or­szágos távlati programja. Az Energiagazdálkodási Inté­zetben kidolgozott tervek szerint a Következő években az úgynevezett kettős hasz­nosítású: hő_ és villamos energiát adó fűtőerőművek építése a leggazdaságosabb az új lakótelepek ellátására. 1980 és 1985 között előre­láthatóan körülbelül 74 ezer ül lakótelepi. otthon, távhő­ellátását kell megoldani. A kettős hasznosítású fűtőerő­művek esy részét olajjal és gázzal, másik részét szén­nel üzemeltetik majd. A különböző adottságok figyelembevételével néhány •árosban, mint Budapesten, Miskolcon. Debrecenben és Szegeden, a szénhidrogéne­ket használják majd fel a hőellátásra. Ezeken a he­lyeken a már meglevő fűtő­műveket villamosenergia­termelésre ls alkalmassá alakítják, és az újonnan épülők is kettős has -nisítá­súak lesznek. Jelenleg ugyanis a földgázt és kő­olaiat sok helyen csak a fűtőházak kazánjainak me­legítésére használják, és az energia jelentős része a ké­ményeken át, elfüstölögvo kárba vész. A kettős hasznosítású erő­műveknél a szénhidrogén­nel forró gőzt fejlesztenek, amely meghajtja a villamos áramot termelő turbinát, és, a fáradt gőz hevíti a kazán vizét Ezzel az eljárással számítások szerint a kijelölt városokban 560 megawatt villamos energiát nyernek majd, ez a jelenlegi évi or­szágos villamosenergia­igénynek körülbelül 15 szá­zaléka. Az ily módon „mel­léktermékként" előállított villamos energia termelésé­hez egyébként évente 3000 tonna kőolajra lenne szük­ség. Leghamarabb a tervek szerint 1976-ban az óbudai Jakótelenen eoül fel ilyen korszerű fűtőerőmű, amely 45 ezer lakásban biztosítja télen a meleget, és emel­lett áramot is termel. Más városokban. Pécsett, Tatabányán, Inotán. Ajkán — és szó van arról is. hogy Győrött — a közeli szénbá­nyák adta lehetőség miatt széntüzeléssel távfűtik majd a lakótelepek otthonait. Leg­több helyen már működik is villanyáramot termelő tur­bina, ereket alakítják majd át kettős hasznosításúra. A terveket az Energia­gazdálkodási Intézet a Ne­hézipari Minisztériumnak átadta felhasználásra. (MTI) A közös célok segitése A népfrontblzottságok munkájáról Szegeden a népfrontbizott­ságok munkájukkal előse­gítették, hogy a X. párt­kongresszus óta, négy év alatt a kerületek, kisebb kö­zösségek számba vegyék a lehetőségeket és ezek meg­valósítására törekedjenek. Ez derül ki, ha terepszemlét tartunk a testületek gazda­sági, város-, kultúrpolitikai és alkotmányos tevékenysé­geinél. ILI » Az elmúlt négy esztendő­ben, 1970 óta a népfrontbi­zottságok a X. pártkong­resszus határozatainak és az V. népfrontkongresszuson megszabott feladatoknak megfelelően szerveztek, dol­goztak és mozgósították a lakosságot, társadalmat érin­tő kérdések megoldására, így az emberek közéleti szereplése jelentősebbé vált, ami például abban is meg­mutatkozik, hogy új módon bontakozott ki a város lakói­nak szülőföldjükért érzett felelőssége. Erről tanúskod­nak a társadalmi munkaak­ciók egyre figyelemremél­tóbb eredményei. Az is hoz­zájárult mindehhez, hogy a népfront városi elnöksége együttműködési szerződést kötött a szegedi tanáccsal, a KISZ-szel, és így a közös kezdeményezések még na­gyobb sikerrel jártak. Ma már a népfrontmozga­lom célja nem csupán egy­egy politikai akció lebonyo­lítása, hanem állandó je­lenlét a közéletben. Ennek megfelelően arra törekedtek a bizottságok, hogy a társa­dalmat érintő legfontosabb témák a mindennapi mun­kában megfelelő teret, hang­súlyt kapjanak. Nem volt olyan terület, ahol ne sze­repeltek volna a lakosságot közvetlen érintő gazdasági kérdések. Például az olyan városrészekben, ahol a me­zőgazdaság, állattartás még az életforma tartozéka, ott a földtörvény végrehajtásával, a termelőszövetkezeti de­mokrávia fejlesztésével, a mezőgazdaság szocialista át­alakulásával foglalkoztak. A munkásosztály helyzete, ve­zető szerepe, minden kerü­letben szerepelt. A gazdál­kodás fejlesztésével kap­csolatos teendők állandóan napirenden voltak, és per­sze vannak. Igen nagy érdeklődés mu­tatkozott a városfejlesztés iránt. Hasznosnak bizonyult Tarján, Felsőváros, " Odessza fejlesztési tervének megvi­tatása. A tervezők mégjob­ban megismerték az embe­rek igényeit, és a lakosság többet tudott meg a lehe­tőségekről. Az információ pe­dig mozgósító erejű is. Hi­szen, ha valaki apró rész­leteiben világosan ismeri a célt, az már garancia arra, hogy jobban megvalósítsa. Ezért nem véletlen, hogy 1973-ban a város területén végzett társadalmi munka megközelítette a 20 millió forintot, és ez év első hat hónapjában ugyanilyen ér­tékben építették szabad ide­jükben a járdákat, parko­kat, játszótereket. Tehát új erővel bontakozott ki a tár­sadalmi munkaakció, amely különösen hazánk felszaba­dulásanak 30., valamint az MSZMP XI. kongresszusá­nak tiszteletére tömegmoz­galommá vált. m Lépések a városiasodás útján Bővül a magyar—szovjet építőipari epltmiődés Bondor József nyilatkozata Hétfőn hazaérkezett a Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter ve­zette küldöttség, amely a Szovjetunió Minisztertanácsa Állami Építésügyi Bizottsá­ga és az Orosz Föderáció Lakás- és Kommunális Gaz­dálkodási Minisztériuma meghívására 9 napot töltött a Szovjetunióban. A minisz­tert a Ferihegyi repülőtéren dr. Szabó Jáno6 államtitkár, Simor János és Padányi Mi­hály miniszterhelyettesek fo­gadták. Ott volt D. F. Novi­kov, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének taná­csosa. Bondor József a szovjet­unióbeli látogatás tapaszta­latairól, eredményeiről az MTI munkatársának elmon­dotta: a látogatás alkalmá­val megegyezés jött létre a két ország házgyári és köny­nyüszerkezetes építési együttműködésének tovább­fejlesztéséről; ez különösen előnyös a magyar építőipar­nak, hiszen a Szovjetunió világviszonylatban is élen jár a korszerű építési mó­dok gyakorlati alkalmazásá­ban. Jó példa erre a Kámai Autógyár építése is — ahová a magyar küldöttség is ellá­togatott Konkrét megállapodás ls létrejött az Építésügyi é6 Városfejlesztési Minisztéri­um és az Orosz Föderáció Lakás- és Kommunális Gaz­dálkodási Minisztériumá­nak vezetői kétéves műsza­ki-tudományos együttműkö­dési munkatervet írtak alá. E szerint a két ország kü­lönböző kutatóintézetei, vál­lalatai közösen dolgozzák ki a lakásgazdálkodás és a la­kásépítés újabb módszereit. Az elöregedett házak felújí­tásánál is érdemes például átvenni a szovjet vállalatok gyakorlatát, a legtöbb város­ban ugyanis pontos térkép készül minden ház műszaki állapotáról. így könnyen megállapítható, hol a legsür­getőbb a felújítás, s rövi­debb a renoválás ideje. A tudományos-műszaki együtt­működés a városok zöldte­rülete gazdálkodására is ki­tarjad. A Szovjetunióban kü­lön kertészeti vállalatok ter­mesztik a facsemetéket és a virágokat az újonnan épülő lakótelepek zöldellátására. A városiasodé Kisteleken a legtöbb család még ma is a hagyományos „portás építke­zést" választja. Főleg a hi­vatásszerűen mezőgazdaság­gal foglalkozók körében el­terjedt ez a forma. Dóminál a saját ízlés, a leleményes­ség, a saját erő, meg az egy­más túllicitálása. Az egyik részesművelő erről így be­szélt: — A táblásítással ne­hézkessé válik a mozgás kint a tanyán, ha körbe szánta­nak, akkor én is bemegyek a faluba, de nem az emele­tes bérházba. Szükségem van arra a kis kertre, az istállóra, mert egy területhez szokott embert egyből nem lehet be­szorítani a négy fal közé, ott megölné az unalom. A meg­szokás nagy úr... * Félszáznál több családnak adott fészket a falusi típus­ház. Úttörőknek lehet nevezni a Rákóczi iskola mellett 1967­ben készített épületek la­kóit, köztük Mérfalvi Nán­dor bácsit, aki köztisztelet­ben álló nyugdíjas iskola­igazgató: — Családunk igényelt ma? Üj lakóházak Kisteleken ximálisan kielégíti ez az emeleti hajlék, havi 446 fo­rintért. A beugró kezdetben negyvenezer forint volt, én semmihez nem nyúltam, az­óta probléma nem volt — mondja büszkén Nándi bá­csi. — Mindent közösen meg­beszélünk, mert 525 négy­szögöl területen négy család lakik, és így még kis kert is jutott. A rendet szabályzat biztosltja. Kényelmesebb, egyszerűbb ez az átmeneti forma az eme­letes épülettömbökhöz * A gimnázium közelében épült a Kisteleki Lakásfenn­tartó Szövetkezet patronálá­• sában az első 16 családnak otthont adó, faluhelyen szo­katlan épület. Az egyik ala­pító tag a közösségről így emlékezik: — Az épülettömb lakosai egy emberként fogtak össze, és ennek köszönhető, hogy viszonylag rövid idő alatt el­készült a ház. Együtt beto­noztunk, majd a CSOMIÉP vállalta a továbbiakat. Az urbanizáció kezdeti csi­rái: harminchat család talál­ta meg az otthonát a tanács­háza mögött gyorsan felhú­zott OTP öröklakásokban. A legtöbb családot elfoglalja a költözködés ezernyi problé­mája, de apróbb hibákra pa­naszkodnak. Egy leendő kis­mama a következőket mon­dotta: — Talán soha nem szokom meg azt, hogy itt mindig jönnek-mennek, különben nagyon örülök az új lakás­nak — bár 60 ezer forintba került eddig. Jó, hogy a sa­játunkban tervezhetjük a jö­vőt * Kisebb problémák minden­hol adódnak, de az OTP se­gítségével a fiatal házasok­nak épült lakóházak elindí­tottak valami újat A tanács építési szakemberei is 1ól lát­ják a jövő otthonait. De máris békésen megfér itt egymás mellett „a falu és a város", hiszen mindenki a tetszésénejt megfelelő formát választhatja, s így tesz egy­egy lépést a ma még nagy­község Kistelek a városiaso­dás útján. M. T. Persze sokszor a városát szerető, a városáért becsüle­letesen dolgozó ember a nép­frontbizottsági üléseken szá­mos olyan javaslatot vetett fel, amelyek épp a lehetősé­geink jobb kihasználását cé­lozták. Kritikai megjegyzé­seikkel, egészséges lokálpat­riotizmusokat bizonyították. Ugyanakkor a népfrontbizott ságok jól tudatosították az eredményeket és megfelelően képviselték a célokat. Változatlanul fontos helyet és szerepet kapott az alkot­mányos feladatok ellátása. Mindegyik népfronttestület foglalkozott az országgyűlé­si képviselők és tanácstagok munkájával. Eredményesen közreműködtek a jelölő gyű­lések, választások lebonyolí­tásában is. De a közművelő­dési tevékenység is a nép­frontmozgalom jelentős terü­lete. A közízlés fejlesztése érdekében számos új kezde­ményezés született. Héroro évvel ezelőtt alakult a népi­front városi bizottsága mel­lett működő pedagógiai bi­zottság. A közművelődés ér­dekében a felnőttekkel, szü­lőkkel igyekeztek szoros kap­csolatot kialakítani. Népsze­rűvé vált a honismereti moz­galom és már több körzetben megteremtették a klubélet feltételeit is. E feladatok mellett a nép­frontbízottságok nagy gondot fordítottak a népiek barátsá­gának ápolására és a testvér* városi kapcsolatok fejleszté­sére. Í3H Négy év munkáját nem könnyű csokorba gyűjteni. Ám az értékelés nemcsak az eredmények, munkamódsze- , rek, szemrevételezésére al­kalmas. Épp az eltelt időszak tapasztalatai alapján a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága számos új feladatra hívta fel a figyelmet Jelen­tősen nőtt a közéleti munká­ban a fiatalok, nők, és a munkások szerepe —, de még nagyobb arányban lehetne őket ebbe bevonni. A szocia­lista tudat formálásában a munkásműveltség fejleszté­sében, a közművelődési ha­tározat megvalósításában, a körzeti bizottságok a jövőben még többet tehetnek. Hazánk felszabadulásának tiszteleté­re pedig a virágos és szép Szegedért mozgalom felújí­tását kezdeményezték. Per­sze a népfrontbizottságok to­vábbra is azt szeretnék — amelyre eddigi fejlődésük is kötelez —, hogy a népfront hagyományokra támaszkodva minél szélesebb körben még eredményesebben formálnák közös céljainkat a, dl

Next

/
Thumbnails
Contents