Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

KEDD, 1974. OKTÓBÉR 22. „Kikolincsapda" barnaszénből A dohányzás ártalmainak mértékben semlegesítik. Ezek 8 cigaretta elszívása mind­csökkentése érdekében új és ugyanis többnyire csak fizi- ossza egy cigarettának meg­hatásos módszert dolgoztak kai úton, felületileg kötik felelő káros anyagot tartal­ki a Tatabányai Szénbányák meg a káros anyagokat. A mázzon, szakemberei: a barnaszén Tatabányán kidolgozott szú- A tatabányai szakemberek bioakliy alkotóinak felhasz- rótípus viszont nagyobb ha- az ELTE általános és szer­nálásával állítottak elő új tásfokkal és vegyileg „ejti vetlen kémiai tanszékével és szúrőanyagoL csapdába" a mérgező vegyü- más kutató intézetekkel kö­Mint már a korábbi vizs- letek egy részét. Nagy előnye gösen végezték a kísérleteket gálatok kimutatták, egy-egy az új szénszűrőnek, hogy és a szűrő hatékonyságára cigaretta meglepően sok ár- egyszerre többféle alkotóból vonatkozó méréseket. A vál­talmas anyagot tartalmaz, állítható össze, s így a kom- lalat már berendezkedett az Nem kevesebb, mint 1200 ponensek arányában köti le egészséget védő új szúrőtípus különféle vegyületet határoz- például a nikotint, a benzpi- üzemszerű gyártására, éven­tak meg a kutatók, s csupán rént, a szénmonoxidot, ösz- kent akár több százmillió a nikotin-családból több tu- szességében a legkárosabb darab cigaretta készítéséhez Catnylt mutattak ki. Az I ár- anyagokat. A szűrő alkotói- elegendő szűrőközeget tud talmas anyagok e meghök- nak megfelelő összeválogatá- szállítani. Most már a hazai kentően sokféleségét a kül- sával, variálásával szabá- dohányiparon a sor, hogy földön és nálunk is eddig lyozhatják a füst összetéte- mielőbb megrendelje és al­ismert és használt szűrőanya- lét, s így elérhető, hogy a kalmazza ezt az új típusú gok csak egyoldalúan és kis bioaktív szűrővel ellátott 6— füstszűrőt. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Érdemi vélemény és a tájékozottság Látatlanban ítélkezni fele- ágában sincs elhallgatni a munkahelyi demokrácia szer­lőtlenség — s igaz a szólás, dolgozók előtt, mi sikerült, vezete. Lökésszerű s nem mert miként lehetne véle- mi nem, melyek az eredmé- folyamatos az információk ményem arról, amit nem ls- nyek, illetve a feladatok, körforgása, hol megáll, hol merek? Az üzemi, munka- Sőt! Olyan bőségben nyújt- nekilendül. Van, ahol szán­helyi demokrácia egyik nagy jók mindezt, hogy a dolgo- dékosan gyűjtögetik a ténye­gyengéje ma még, hogy sok zóle számára áttekinthetet- ket, hogy „mondjunk vala­esetben olyasmiről kellene lenné válik a térkép; nem mit" a soronlevő tanácsko­nytlatkozni, amiről nincse- igazodnak el a teendők sú- záson. Akadnak, akik úgy nek összefüggő információk, rújében. Holott informálták hiszik, bevégezték dolgukat csupán töredékes értesülések, őket! Igenám, csak éppen az az információk elhadarásá­vagy azok sem, hanem pusz- hiányzott, hogy az informá- val, s nem kíváncsiak azok ta szóbeszéd témájaként „tu- dók tömegéből kiválasszák hullámverésére. A félreérté­dunk" róla. Ilyenkor forrná- számukra azokat, amelyek sek és félremagyarázások se­lisan véleményt kértek, va- saját tevékenységükhöz kap- regét szükséges eloszlatni lójában senki nem tudja csolódnak, , ahhoz, hogy az információk miről tárgyaltak, s mi volt Félreértik a tájékoztatás áramlása előtt tisztultabb le­veleacél. Kellő tájékozottság szerepét, fontosságát azok, gyen a terep. nélkül nincs érdemi véle- akik azt hangoztatják: az mény, érdemi vélemény nél- embereket legközvetlenebb kül üres jelszóvá silányul a környezetük dolgai érdeklik munkahelyi demokrácia. csupán. Az egészséges ará­Fut-csa termelési értekezle- nyok meglelése. ahogy más­ten vettem részt a közelmúlt- ban, úgy a tájékoztatásban ban. Az üzem dolgozóinak szintén alapvető követelmény, megbeszélésére eljött a gyár Igenis, nagy szükség van a főtechnológusa, s egy anyag- gyár, a vállalat egész hely­előkészítő, keverő berende- zetét megvilágító, tömör, cé­zés mellé állva tartotta meg lókat és feladatokat össze­„beszámolóját". Ebben az vető információkra. S ebbe egységben ugyanis régóta baj beleágyazva bonthatók ki a van a feldolgozásra kerülő részletek, az adott munka­anyag minőségével; a fél- helyen elért eredmények for­készáru-termelés tetemes rásai, a gondok felszámolásá­része emiatt selejt. A mun- nak lehetőségei, kások, a művezetők azt is- Folytatva az előbbi gondo­mételgették: rossz a techno- latmenetet: nemcsak arról lógiai előírás, s már több ér- szükséges információt adni, tekezleten elmondták ezt. A amiben az érintettek dönt­főtechnológus a demokrati- hetnek. Az információ igé­kus módon gyakorolt bírá- nye ennél jóval tágabb. Más latokra frappánsan válaszolt, az információk köre és áram­Odaállt a berendezéshez, s lása egy nagyvállalat gyár­háromnegyed óra alatt bebl- egységeiben, amelyek ráadá­zonyította, az apró figyelmet- sul az ország különböző ré­lenségek, lazaságok miként szein találhatók, s ettől egé-. vezetnek a bajhoz. Az általa szen különböző a néhány készített anyag kifogástalan száz főt foglalkoztató, egy volt telephelyű gyárnál. A tájé­Szó sincs arról, mintha ha. koztatásnak vannak sémái, •onló gyakorlati érvpárbajra modelljei — például azúgy­minden ügyben mód nyílna nevezett visszacsatolásra, az­és feltétlenül szükség lenne, az az információk gyakorol­Arról azonban igen, hogy a ta hatás tapasztalatainak felmerülő kérdésekre alapos, összegyűjtésére —. de ezek meggyőző választ kell adni. csak iránytűül szolgálhatnak. A tájékoztatásnak ugyanis A tenyleges, at élő formákat nem a formája, hanem a tar- helyben lehet kialakítani, talma a döntő. Itt rejlik a Tagadhatatlanul ebben, a buktatók egyike. A vezetők tájékoztatásban a legeimara­tekintélyes csoportjának esze dottabb ma még az üzemi, Mészáros Ottó örnyezetiink kultúrája Irodák, falak, színek (10.) Kinevezték az új igazga- mes, tót, s két hét múlva a ré- zet harmonikus visszahat a környe­munkára. volt a folyosón. Hozták az új szőnyeget, foteleket, szé­a baleset, ritkább az ide­geskedés és a munkafolya­keket, szekrényeket. Az mátok tempója, gyorsasága igazgatónak nem felelt meg is nő. Mindezt nem jóaka­nek megválasztása. Azt már mi a festők is tudják — már­gi szobagarnitúra mór kint Kevesebb a hiba, kevesebb mint a művészek —. hogy például a kék hideg, a sárga meleg szín, és a festménye­ken ennek a hatásnak meg­felelően használják az adott színeket vagy variációkat. I P Nincs ez másként akkor elfogultan propagálni sem, ha a falakat mázolják be. A fehér adott esetben a tisztaság, a rend, a sterili­sok, orvosok, a munkaié- tás érzetét kelti, máskor lektan szakemberei. S ők azonban rideg, barátsógta­sem az ujjukból szopták iarl) sőt idegesítő lehet. Eb­ből következik, hogy a szí­elődje ízlése, sürgősen ki­cseréltette hát a berende­zést. ratú. ám a termeléshez nem értő kultúrsznobok művei­ket Hogy hol jogos, hol jog- kívánó művészek állítják talan ez a bútorcserélgetés, csupán, hanem pszichológu­annak megállapítása nem erre a cikksorozatra tarto­zik, amely a környezet kul­túrájáról kíván számot ad- ezeket a feltételezéseket, ha ni. Az igazgató szobájának nem tudományos, precíz, példája csak arra való, hogy jelezze: a vezető szá­mára már világos, hogy a munkavégzés feltételei közé mérhető adatokra támaszko­dó vizsgálatok alapján ju­tottak ilyen következtetésre. • Sokan és sokszor vizsgái­tartozik a munkahely kül- ták például a falak színé­ső-b^lső atmoszférája, han- nek hatását a környezetre, gulata, kultúrája is. Jó, jó, az igazgató mun­kaeszköze egy toll. meg a feje, könnyű számára kul­nek sem önmagukban ad­nak ilyen vagy olyan ha­tást. hanem környezetükkel, az adott tárgyakkal és azok színeinek összefüggéseiben. Huzamosabb ideje például az új gépeket a gyárak általában a színek szerepét 'szürkére festve adják ki, a a munkavégzés közben. Nem fontosabb alkatrészeket véletlen, hogy a piros, a pi- esetleg feketével jelölik ros és a sárga kombináció- pneg. A szürke színnek is turáltan berendezni egy szo- ja többnyire veszélyes terű- különböző hatása lehet; kö­bát De mit csináljanak egy letek, veszélyes tárgyak zömbös. de ugyanakkor na­nagy csarnokban, ahol több megjelölésére szolgál. Sok gyon jó háttere minden más mázsás gépek dolgoznak? Vagy egy textilgyári terem­üzemben a padozatot festik színnek, mert valamennyi | fel sárga vagy fehér csíkok- egyéb színnel jól harmoni­ben ahol a zajtól jószerivel kai, hogy kijelöljék a köz- zál. Bizonyára ezért választ­csak egymás szájmozgása lekedés. a szállítás helyét és ják az ipari formatervezők a gépek közvetlen környe- js előszeretettel a szürkét. A zetét. Ez azonban még nem szürkének és a háttér fehér­alapján értik meg a szava­kat az emberek. S mit te­gyenek a szekrényekkel, esztétikai, érzelmi, atmosz- jének. esetleg sárgájának polcokkal agyonzsúfolt iro- férikus hatás, pusztán a vagy ' kékjének a kombiná­dákban, ahol még az ügyfél rend külső jele. Persze vi- ciója azután már ismét más leültetésére sincs hely? Mindez igaz, mégsem len­ne helyes feladni az igényt, hogy minden munkahelyen kulturált legyen a környe­zet. S nemcsak azért, mert ez „szép", hanem sokkal in­kább azért, mert a kelle­tatkozni lehetne: maga a és más atmoszférát teremt, rend, a jól szervezettség jgy például a kék háttér külső látványa nem észté- nagyobb koncentrációt ered­tikus hatású-e önmagában ' ményez — állapították meg is. a szakemberek —, de ha­A rend mindenesetre marabb elfáradt az ott doL. csak az első lépés. A má- g0zó ember. Olyan múhe­sodik: éppen a falak színé- iyekben például, ahol rend­kívül nagy precizitású gé­A továbbtanulók kedvezményeiről F. I.-né szegedi olvasónk a gimnázium levelező tago- gozatán tanulókat hat, a zatának másodéves hallgatója. Családi körülményei miatt gimnázium levelező tagoza­állást változtatott. Itt nem akarják biztosítani a korábbi tan pedig tíz munkanap ta­muqkahelyén engedélyezett kedvezményeket, hivatkozva nulmányi szabadság illeti arra, hogy tanulmányai nem a munkakörével kapcsolatos meg. szakképzettséget biztosítják. Arra kér választ, hogy mint Az érettségi vizsgára való továbbtanuló dolgozót, illetik-e, és milyen mértékben a felkészüléshez hat munka­kedvezmények? nap külön tanulmányi sza­badság jár. A tanulmányi Olvasónk esetében a vál- kötelezhető olyan mértékű szabadság esetén, a dolgozó lalat álláspontja téves. A éjszakai és túlmunkára, az átlagkeresetre jogosult, nemrég megjelent 23/1974. amely őt a kötelező foglal (IX. 4.) MüM. számú ren- kozásokra és vizsgákra tör delet nemcsak megerősítette ténő felkészülésben, illető­az általános műveltséget leg az azokon való nyújtó oktatási intézmé- részvételben nyekben tanuló dolgozók Csak beleegyezésével köte­kedvezményeit, hanem en- lezhető más helységben vég- . „pn . á, nek körét tovább bővítette, zendő munkára a tanítási e?etét. tévesen b![aj Ezeket a kedvezményeket napokon és a vizsga előtt ta,eI' m.i"tha szakképzettsé­olvasónk részére az új mun- egy hónappal, és a tanulmáT fat n^ajto tanulmanyokat kahelyén is biztosítani kell. nyok végén a vizsgaidőszak to|ytalna­A rendelkezés szerint: az előtt (érettségi) három hó- A rendeletre hivatkozással alsó- és középfokú oktatási nappal. / kérje tanulmányi szabadság­intézmény esti vagy levele- A rendelkezés szerint az ra val° jogának elismerését, ző tagozatán tanulmányokat általános iskola esti és le- vita esetén forduljon pa­folytató dolgozó nem foglal- velező tagozatán, általános nasszal a munkaügyi döntő­koztatható olyan munkaidő- iskolai tanfolyamon, vala- bizottsághoz, beosztásban, illetőleg nem mint a gimnázium esti ta- Dr. V. M. Olvasónk esetében a vál­lalat figyelmét nyilván el­aktív kertilte, hogy dolgozójuk az akadályozza. a!ta'átn°s műveltséget nyúj­UKÍZ to oktatasi intézményben ta­nul, ahol korlátozás nincs, peken kell ..dolgozni a mun­kásoknak, előszeretettel használnak kék hátteret. A gépeknek eddig csak a színéről szóltunk. Pedig a gépeknek formájuk is van, és aki végigmegy egy fejlő­dő üzemen, az a géppark külsejéből is meg tudja ál­lapítani a beszerzések ide­jét, mert ha nem is olyan változékonyan, mint az öl­tözködés divatja, de azért a gépek formája is követ bi­zonyos divatáramlatokat. Fal. szín, gép. forma — mindehhez hozzájön a vilá­gítás. Természetesen itt is fontos lehet a lámpatest formája, még inkább a fé­nyek színe. A kék, a sárga, vagy fehér fényt adó fény­források az egész környezet hangulatát megváltoztathat­ják: nyugodttá tehetik, éles­sé, hideggé, meleggé, lággyá és így tovább. S akkor még nem is beszéltünk azokról a „zöldségekről", tehát nö­vényekről, amelyek szinte minden munkahelyre bevi­hetők és ugyancsak hangu­latteremtő hatásuk van. Bizonyítékként talán eny­nyi is elég: a munkahely környezetének legalább any­nyi kulturális, ha úgy tet­szik művészeti összetevője van, mint otthonunknak, vagy az utcának, ahol köz­lekedünk. Bernáth László Családi események HAZASSAG L kerülőt Saegetf: Szaniszio Antal és Ba­kó Gizella. Kovács Sándor és Mezei Irén, Caanyl Pál es Ko­vács Erzsébet. Török Mihály és Aradi Anna. Duska Tibor és Miklós Erzsébet, Szabó Árpád és Müller Andrea. Lovászi Zoltán es fiadat Mária. Antol József és Papp Ibolya, Kiss István és Takács Zsuzsanna. Szatmári Farkas és Nagy Katalin, dr, Thékes István és Németh Antkö, Bus Gyula és Karai Edit. Cztbe­re László és Lörlncz Rozália, dr. Tóth István és Gede Mária há­zasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Pap László és Bitó Mária Franciska, Gondl Jenő László és Demeter Ildikó, Már­tonon László és Farkas Julian­na, Gonda litván és Pap Kata­In^ Muhi István éa Madarász Borbála. Kószó József Imre és Szokolai Eva Katalin, Tóth Gyu­la és Szigeti Julianna házassá­got kötöttek. III. kerület Szeged: Börcsök András és Korodl Eva, Minyo József és Tót Matild, Kristó János es Bó­ka veronika házasságot kötöttek. Kiikundorozsma: Nugyapáti Balázs es Tóth Zsuzsanna, Ezsj­as István és Kovács Zsuzsanna, Lele József és Molnár Mária Magdolna. Mester László és Ocskó Mária házasságot kötöt­tek. SZÜLETES I. kerület Szeged: Esze Tamás Lászlónak és Sepsi Margit Kornéliának Gabriella Gyöngyi, ördögh Im­rének és Király Piroskának Mó­nika. Török Péternek ás Bör­csök Editnek Enka, Varga Mi­hálynak es Horváth Máriának Csaba Zsolt, Gyarmati Sándor­nak és Peskó Ilonának Tünde, Markovlcs Ferencnek es Száraz Szilvia Antóniának Szilvia, Csi­pak Józsefnek és Szabó Iloná­nak Beáta. Vadász Ernőnek és Szanlszló Rozália Júliának Ti­bor, Arvai Györgynek es Jó­járt Juliannának Attila György, Garab Győző Istvánnak és Pus­kás Katalin Mariának Szabolcs Tamás, Rabatln Imrének és Fe­hér Etelka Ibolyának Erika Ibo­lyá, Kühn János Tibornak és Lakatos Gizella Etelkának Já­nos, Lajkó Józsefnek és Hege­dűs Valériának Rita, Sohajda Lászlónak és Sebők Erzsébet Jo­lannak Andrea. Horváth András­nak és Kispéler Juliannának Mónika Julianna, dr. Svékus András Györgynek és dr. Ko­vács Ágnesnek Márton Pál, Bú­za Józsefnek es Páger Piroska Erzsébetnek Albert József. Fa­ragó Sándornak és Varga Ilo­nénak Andrea. Gárdlán István Ádámnak és Gregus Erzsébet­nek Tünde, Fodor Ferencnek és Erdei Katalin Juliannának Edi­na, Deák István Andrásnak és Zsarnoczkl Katalinnak András, Magyar Imrének és Szanka Ilo­nának Ágnes, szilágyi Imrének és Farkas Ágnesnek Róbert Im­re, Porkoláb Gyula Lászlónak és Molnár Saroltának Sarolta, Kiss Pálnak és Bálint Ildikó Má­riának Akos Zoltán, Aszódi Já­nosnak es dr. Kálmán Mária Magdolnának Júlia Mária, Ba­lázs Józsefnek és Dékány Er­zsébetnek Zoltán József, Kiss Józsefnek és Hajnal Margit Bor­baiának József. Temesvári La­jos Antalnak és Balla Viktóriá­nak Katalin. Horváth Bélának és Kató Magdolnának Katalin Ág­nes, Sulyok Péter Janosnak és Győry Eszter Paulának Tamás. Kovács Gyürgynek és Csányi Évának György Ferenc. Hajas Ferencnek es RadeczkI Valériá­nak Roland. Mógor Tibornak és Terhes Etelkának Ivett Etelka, Horváth Sándornak és Kiss Ro­záliának Mónika. Molnár Sán­dornak és Almásy Máriának Kitti, Farkas Zoltánnak es Bi­uors Ibolyának Zoltán, Kertész­Farkas Józsefnek es Takács Irén Klárának Gabriella. Pap Istvánnak és Antal Erzsébetnek Zoltán nevü gyermekük szüle­tett. in. kerület Szeged: Jenák Károlynak és Hajdú Ilona Katalinnak Károly Illés, Szécsényl Józsefnek és Farkas Judit Klárának György, Toman Lászlónak és Kertes Évá­nak Pál László, Mwinylpembc Cosmas Mgonának és Szabó Kornéliának Barbara, Sepsl Im­rének és Papdl Sárának Anita, Vízvári Istvánnak es Magyar Margitnak Zoltán, Klrl István­nak és Papdi Etelkának Roland. Vass Andrásnak és Bozsö Juli­annának Szilvia, Lőrincz Kál­mánnak és Borsos Teréziának Lejla Nikoletta, Paragi Antalnak és Zelei Mária Erzsébetnek Ró­bert. Széli Istvánnak és Kiss Juliannanak Bernadett Anett. Klsmárton Józsefnek és Szabó Máriának József, Pintér József­nek és Berenyi Juliannának Tünde, Rácz Gábor Ferencnek és Hegedűs Aranka Annának Katalin Anna. Bobvos János­nak és Havasi Piroskának Iván Födi Zoltánnak és Kálmán Má­ria Magdolnának Krisztián, Lo­vászi Szilveszteritek és Dávid Ilonának Szilvia, Major József Csabának és ördögh Teréziának Tibor, Makra Ignácnak és Tóth Ilona Etelkának Tibor nevü gyermekük született. HALALOZAs L kerület Szeged: Beek József né Sehvarcz Ilona, Varga Piroska, Kiss Pál, Farkas István, Ho­resnyi Márton, Ladányi Sára. Jován Ferenc, Barna Izldorné AuslSnder Hona, Maróti István, Viplak Istvánné Bihercz Ilona, Bossánszkt István, Grodiczkl Adámné Szabó-Blczók Katalin Julianna, Gera József, Szanlszló­Varga Antal, Szilágyi Jánosné Kálmán Margit Zsófia. Csonka Istvánné Terhes Mária, Szöllősy Lajos meghalt. II. kerület Szeged: Perneki Ferenc, Fo­Ras Erzsebet, Varga Gyula Pap Ernfl, Vígh Ferenc meghalt. UI. kerület Szeged: Zslnka János. Szűcs Imre, Szabó János. Kovács Ba­lázs, Bullás Imre. Csernák Jó­zsefné Szlkora Anna. Buhajov Onlszin, Tombácz Imre. Tanács Antalné Csúcs Krisztina. Fara­gó Györgyne Schmtdt Erzsébet, Matuszka Andrásné Daróczl Má­ria meRhalt. Kiskundorozsma: Kónya Mi­hály meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents