Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

t áBSERDA, 1974. OKTÓBER 16. BölcsSdék, óvodák, napközik II. A viszonylagosság csak rossz lehet? Manapság sokkal súlyosabban esnek latba azok a gondok, amelyek akár tízegynéhány esztendeje még csak gondnak sem számítottak. Akkoriban, ha egy anya otthon maradt gyermekeivel, a lehető legtermészetesebbnek számított. Ma már — s ez a rosszban is szerencse — az okoz gondokat, ha az anyának otthon kell maradnia. Gondot okoz, hiszen egyetlen anya sem mond le örömmel munkájáról egy kényszerhelyzet miatt, főleg, ha annak a családi költségvetésre is nagy hatása van. Márpedig az anya keresetének kiesése 6ok éve dédelgetett és sok évre szóló családi terveket képes fölborítani. S ezt akkor is nehéz tudomásul venni egy családban, ha az elkeseredés okai és maga az okozat is egyazon alapban gyökereznek: a viszonylagos jólétet hozó gazdasági, társadalmi fejlődésbea Helyek és gyermekek Sajnos, az idei ósz is jó né. hány szülő számára tartogatott kellemetlen meglepetéseket, hiszen sok gyermeknek — mint tavaly, vagy tavaly előtt sem — nem jutott hely a bölcsődében, az óvodában vagy az iskolai napközibea Érdemes megismerkedni az adatokkal. A tanácsi bölcsődékben jelenleg 600. az üzemiekben pedig 207, vagyis összesen 807 férőhely van jelenleg Szegeden. Erre a szamra664 régi bolcsődés és 645 új jelentkező jutott. A jelentkezők közül 442-t felvettek, s az összes bölcsődések száma igy .1106. Vagyis 137 százalékos túlterheléssel dolgoznak a bölcsődék, s így is el kellett utasítani 193 gyermek felvételét. Ezekről az adatokról ko_ rábban már beszámoltunk lapunkban, így tovább részletezni a bölcsődei gondokat aligha érdemes. Megismételni legföljebb azt hasznos, hogv az idén mintegy l^o gyermekkel kevesebbet kellett elutasítani, mit tavaly. S hozzáfűzni még azt is érdemes, hogy ha bölcsődébe nem vesznek föl egy gyermeket, a szülők még csak találnak megoldást, hiszen az édesanya igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt. Más a helyzet azonban az óvodáknál. Évek óta az óvodagondok a legfeszítetettebbek Szegeden. A 4030 tanácsi és 756 üzemi, összesen 4786 óvodai férőhelyre 6427 gyermek jelentkezett, s közülük 5997-et fölvettek. így is el kellett utasítani hely hiányában 430 gyermeket S abból az 5078 óvodásból, akik napközis ellátásra tartottak volna igényt, csak 4554-et lehetett fölvenni napközire, 524-et el kellett utasítani. A legnagyobb a zsúfoltság a tarjáni és a Tarján környéki óvodákban, a városhoz csatlakozott községekben és a Belvárosbaa Szintén meglehetősen sok problémát okoz, hogy az általános iskolák 4215 napközis helyére 5086 gyermek jelentkezett, s felvenni csak 4491-et lehetett El kellett utasítani 605 gyermek kérelmét. A lehetőségek maximuma Ha valaki csak egy kicsit is gondosan olvasta az eddigieket, s figyelt valamelyest a számokra is, láthatja, hogy mindenütt jóval több gyermek számára biztosítottak helyet, mint ahány férőhely vaa A túlterhelés lehetséges maximumáig kihasználták a rendelkezésre álló helyeket. Több mint 1200 gyermekkel vettek föl többet óvodába a férőhelyek számánál, s az iskolai napközibe is több gyermeket vettek föl, mint ahány hely volt. Mintegy 1400-zal több gyermek igényelt napközi otthonos ellátást az idén, mint tavaly. A tanács ezer adaggal több étkezési keretet biztosított számukra, saz iskolák ezt még öntevékenyen kiegészítették azzal, hogy üzemektől, vendéglőktől szereztek ételt. Így is 120szal több gyermeket kellett elutasítani a napköziből, mint tavaly. Különösen nehéz a helyzet Tarjánban, ahol a két műszakos oktatás miatt sincs több hely a napközisek elhelyezésére és étkeztetésére. Előfordul, hogy az utolsó turnus 3 óra, fél 4 felé jut ebédhez. Nehéz a helyzet Petőfitelepen, Kiskundorozsmán és a gyakorló általános iskolákban is. Gondok és vádak A felvételi lehetőségeket tehát a maximálisnál is jobban kihasználta a város. Ez azonban mindenekelőtt azokat a családokat vigasztalhatja, amelyeknek gyermekeit fölvették bölcsődébe, óvodába, vagy iskolai napközibe. Ám, sajnos, sok gyermeknek még így sem jutott hely, minden jószándék és akarás ellenére sem. S amíg a bolcsődés korosztály szülei a gyermekgondozási segély révén még csak találhatnak megoldást, az idősebb gyermekek szülei már sokkal nagyobb gonddal kénytelenek Eredményesen működnek a munkaügyi döntőbizottságok A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelveinek megfelelően a Csongrád megyei Munkajogi Bizottság tegnap, kedden délelőtt 9 órára hívta össze tanácskozásra a megye munkaügyi döntőbizottsági elnökeit a megyei tanácsháza nagytermébe. Ezen megjelent Hajas László, az SZMT titkára és Csányi Mátyás, ^ Csongrád megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője is. A megyei Munkaügyi Bíróság elnöke, dr. Bagaméry Lajos referátumában értékelte a munkaügyi döntőbizottságok munkáját, ítélkezési gyakorlatát. Elmondta, hogy az elmúlt években evőkként a beérkező panaszok szama. Bonyolultabbá vált az ügyintézés, de a tények alapos ismeretét és helyes mérlegelését bizonyítja az, hogy az ügyek nagyobb részét a vállalatokon belül elintézik, az érintett felek kölcsönös megelégedésére. A munkaügyi döntőbizottságok munkáját nagymértékben támogatták az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek. A vállalatok vezetői is sok helyen elismerték, hogy a döntőbizottságok jó működése jelentősen hozzájárul a kedvező munkahelyi légkör kialakításához. Említett viszont negatív példákat is. Az előadast több hozzászólás, vita követte. Végül a résztvevők megválasztották azt a húsz küldöttet, akik a munkaügyi döntőbizottsági elnökök III. országos tanácskozására utaznak Budapestre. megküzdeni. Hiszen kire bízzák a három-hatéves gyermeket? Ilyen feladatra még drága pénzért is nehéz megfelelő vállalkozót találni. Vagy ki felügyeljen délutánonként az iskolá6 gyermekre? Olyan kérdések ezek, amelyekre nehéz megnyugtató választ találni. Érthető aszü. lök elkeseredése, ám sok szülő vádaskodásai már valamivel nehezebben. Mert nemcsak egyszerűen több gyermeket vettek fel óvodákba vagy napközire, mint ahány hely van, hanem a társadalmi munkabizottságok azt is alaposan megvizsgálták, hogy kiket vegyenek föl. Nyilván előnyben részesítették az egyedülálló, vagy albérletben lakó szülők gyermekeit. Ezek olyan szempontok, amelyeket mindenkinek méltányolnia kell. Alaposan fölmérték a jelentkezők szociális helyzetét, egy családtagra jutó jövedelmét A többgyermekes családokat, s ahol csak lehetett a fizikai dolgozók gyermekeit részesítették előnyben. De bármily körültekintéssel is dolgoztak a fölvételeknél, két dolgot nem érhettek el. Nem teremthettek több helyet a meglevőknél, s nem nyerhették meg az elutasított" gyermekek szüleinek elismerését. Az elkeseredés esetenként olyan vádakat szült, amelyeket józan pillanatában senki sem gondolhat komolyan. — Annak autója van, mégis fölvették a gyerekeit! —* Az értelmiségiek gyerekeit fölveszik, a munkásokét nem! Pedig hát volt olyan mérnök, aki sok ezer forint értékben tervezett társadalmi munkában óvodát, s az ő gyermekei is csak nagy nehezen, fellebbezésre kaptak helyet, a méltányosság miatt. A gondok megoldást, mégpedig teljes megoldást sürgetnek. Mert a viszonylagos megoldás — úgy tűnik — senkinek sem jó. Hiszen az erőfeszítések, a valóban nagy gondok között akadt olyan mama, aki fölhívta a tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjét': mondván: hogyan tűrheti, milyen pedagógus, hogy megengedi, hogv amíg más gyermekek a napköziben zsíros kenyeret uzsonnáznak, addig az ő gyermeke kénytelen mást, a hazulról hozott vajas kenyeret enni, és ezért sírva ment hazai? Pedig hát a mama gyermekét az üzemektől szerzett adagokra vették föl, s onnan uzsonnát nem kapnak. Igaz, a gyermeket fölvették, de ha már bent van, akkor csak a teljes megoldás lenne jó, a viszonylagosság csak rossz lehet. S valóban, a viszonylagos megoldások kényszerből megfelelhetnek, de kielégítők sosem lehetnek. Meg kellene teremteni a valóban jó feltételeket. (Folytatjuk.) Szávay István Uj áruház és presszó Az idei Vásárhelyi Hetek egyik legfontosabb eseményeként átadták tegnap az új HÓD-áruházat. A délben megrendezett avatóünnepségen részt vett dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Török József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára, dr. Csatordai Antal tanácselnök, a helyi párt-, állami és tömegszervezetek más képviselői, a létesítmény tervezői és építői. Jelen volt Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes; ott voltak a megyei kereskedelmi szervek és társvállalatok vezetői is. Az ünnepséget Telkes György, a Komplett Ruházati Vállalat igazgatója nyitotta meg. Többek között elmondta, hogy — a Komplett Ruházati Vállalat és a Delta Kereskedelmi Vállalat közös beruházásával készült — új áruháznak a 15 millió forintos árukészlettel a 2100 négyzetméteren várhatóan kétszeres forgalma lesz, mint az 1967-ben megszűnt régi üzletnek. A 20 millió forint költséggel készült nagyáruházat Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes adta át az új üzlet dolgozóinak, és a város lakosságának. Dr Csatordai Antal tanácselnök köszönőszavak mellett vette át az üzletet. Tegnap, kedden délelőtt adták át az ÁFÉSZ új tejivóját és eszpresszóját Szegeden, a Szent István téren. November elsejétől előfize • téses ebédet is biztosítanak az érdeklődőknek, kihordással. Lehetőség nyílik majd naponkénti rendelésre is, a felemelt, másfél adagos ebéd 10 forint 90 fillérbe kerül. A reggel fél 7-től este 9-ig nyitva tartó reggeliző és eszpresszó különlegessége a iánk lesz. r —•• Délután 3 órakor megnyitották az Új HÓD-áruház kapált a vásárlók előtt ls. Enyeji Zoltán felvételei Banga László, az áruház igazgatóhelyettese (balról) az árukészletről tájékoztatja a megnyitóünnepség résztvevőit Középen: Borsos László miniszterhelyettes, jobbról dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke Nemzetközi postás megbeszélés Október 15—17. között Budapesten rendezik a postai és távközlési dolgozók szakszervezeteinek nemzetközi találkozóját. A tanácskozáson részt vesznek a Közalkalmazottak és Rokonszakmabeli Dolgozók Nemzetközi Szövetségéhez, más nemzetközi szövetségekhez és regionális szervezetekhez tartozó, illetve ezeken kívüli postás és távközlési szakszervezetek. Meghalt Rusznyák István akadémikus Kedden, 85 éves korában elhunyt Rusznyák István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a szegedi, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem belgyógyászati klinikájának volt igazgatója, a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet nyugalmazott igazgatója. Rusznyák István orvosprofesszort a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. Rusznyák István halálával világszerte elismert tudóst, a legnagyobb magyar orvosprofesszorok egyikét, népünk és társadalmunk jobb életéért dolgozó közéleti személyiséget vesztettünk eL Hosszú éveken át országgyűlési képviselő és az Elnöki Tanács tagja is volt. Tudományos eredményeinek elismeréséül többször részesült magas kitüntetesben, számos külföldi tudományos akadémia, és tndományos társaság választotta tagjává. A műszaki fejlesztés útján Az MTESZ aktivaülése Szegeden Szeged felszabadulásának hogy iparunk, mezőgazdaság 30. évfordulója alkalmából gunk ne csak mennyiségi, aktívaülést rendezett az hanem minőségi változásoMTESZ Csongrád megyei el- kon menjen át. A korszerű nöksége tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a Technika Házában. Az MTESz Csongtechnika alkalmazása. a műszaki színvonal emelése, a dolgozó emberek szakmai rád megyei szervezetének tudásának növekedése, fejelnöke. dr. Kovács Kálmán lett mezőgazdasággal rendelegyeterni tanár bevezetőjében arról beszélt, hogy a Szovjetunió nemcsak a szabadságot hozta el, hanem átadta sok-sok éves politikai, gazdasági és tudomákező ipari államma tette hazánkat. A felszabadulást követő évek tudományos-műszaki erőfeszítéseinek felidézése után érintette a hatvanas nyos tapasztalatait is. Ez évek gazdasági reformjai álnagymértékben elősegítette szabott újabb követelműa műszaki haladást az egész ny^et, majd a IV. ötéves országban, de megyénkben — terv feladatairól, a tervidőés szűkebb hazánkban Szegeden is. Az aktívaülésen vics Aladár, az MTESZ Csongrád megyei szervezeszak alatt eddig elért tudományos eredmenyekről beJurato- szélt. Végül kiemelte: — Az eredmények további céltudatos munkára kötének társelnöke, szegedi or- teleznek bennünket a műszággyűlési képviselő, az szaki fejlesztésben, olyan feladatok elvégzésére, amelyek a munka, és üzemszervezéssel, korszeri! gyárttendőben végbement műsza- mánystruk túrával. automaNKFV szegedi üzemének vezetője tartott előadást a felszabadulás ota eltelt 30 eszki fejlődésről: tizálással és még sok min— A politikai hatalom ki- dennel függnek össze. Arra vívása után — mondotta — törekszünk, hogy az elköaz ország szocialista nep- vetkezendő évtizedekben togazdasagának felépítése volt .vább fejlődjünk a mar kía feladat. Elérhetővé vált, épített bázisoa