Délmagyarország, 1974. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

2 ttet>D W< OKTrtBCT t Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormány' küldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) gyar részről; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának élső titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke; Németh Ká­roly. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; Ben­ke Valéria, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke; Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese; Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép­köztársaság moszkvai nagy­követe A tárgyalásokon je­len volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Nép­szabadság főszerkesztője; Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője, Szűrös Mátyás, Fo­dor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és Tóth József. a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, n Szovjetunió Kommunlste Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára: N. V, Potlgornlj, nz SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; A. N, Koszlgln, nz SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; M A. Szuszlov, nz SZKP KB Politikai Bizottságának tflg* ja, a Központi Bizottság tit­kára; K. E. Katusev, az SZKP KB titkára; N. K. Bájbakov, az SZKP KB tag­ja,- a Szovjetunió Miniszter­tanácsa elnökének helyette­se, a Szovjetunió Allnml Tervbizottságának elnöke; V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének első he­lyetese; V. J. Pavlov, nz SZKP KB tagja, n Szovjet­unió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A tár­gyalásokon Jelen volt; K. V. Ruszakov, nz SZKP KB Ing­ja. az SZKP KB főtitkárá­nak munkatársa; N. N. Ho­gylonov. az SZKP KB tagja, külügyminiszter-helyettes; O. A, klszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és N. N. Hzlkacsov, n kül­ügyminisztérium V. európai osztályának vezetője. A szlvélyesség és a köl­csönös megértés légkörében lezajlott tárgyalásokon n te­lek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy mngHs szín­vonalunk n két országnak a politikai, gazdasági és kultu­rális élet minden területére kiterjedő lest véri kapcsola­tai. A gyümölcsöző magyar --szovjet együttműködés a szocialista Internacionaliz­musra, valamint R barátsági, együttműködési ós kölcsönös segítségnyüjtási szerződés­ben lefektetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi megvitatott kérdésben meg­erősítenék a két párt és or­szág nézeteinek ós állás­pontjának teljes egységét. A szovjet küldöttség tájé­koztatást. adott a szovjet népnek a kommunista társa­dalom építésébon élért alka­réiról, az. SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, a Szovjet­unió gazdasági erejének nö­vekedéséről. « szovjet társa­dalom szociálpolitikai ós szellemi fejlődéséről. Hang­súlyozta. hogy a Szovjet­unióban a kommunista épí­tés jelenlegi szakaszát s szovjet nép magas fokU mun­kaiét! vitása, a szocialista rnur.'.;everseny Ujabb fellen­dülése jellemzi, amely bizto­sítja a termelési tervek si­ker* teljesítését,. A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpo­litikai tevékenységéről, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett program meg­valósításában elért sikerek­ről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kommunizmus építésében, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósí­tásában, a Szovjetunió gaz­dasági erejének növelésében, a dolgozok anyagi és kultu­rális színvonalának emelésé­ben. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezs­nyev elvtárs vezette Köz­ponti Bizottság kiemelkedő szerepét, jelentőségét a sike­rek elérésében. A magyar vezetők úgy ér­tékelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott bé­keprogram valóra váltása kedvezően befolyásolja a nemzetközi helyzetet. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békesze­rető lenini külpolitikáját, hozzájárulását a konfliktu­sok és vitás nemzetközi kér­dések alkotó megoldásához, az enyhülési folyamat elmé­lyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió, és hasonlókép­pen az összes testvéri szo­cialista ország szerepe abban a világot átfogó küzdelem­ben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek béké­jének, szabadsagának, füg­getlenségének biztosításáért, és az imperialista reakció­nak á haladás, a béke és a népek biztonsága ellen irá­nyuló támadásai visszaveré­séért folyik. A magyar párt- ÓB kor­mányküldöttség tájékoztatást adott a magyar népnek a szocialista építésben elért si­kereiről, az MSZMP X. kongresszusán hozott határo­zatok eredményes megvaló­sításáról, A Magyar Népköz­társaság fejlődését az jellem­zi. hogy erősödik a társada­lom erkölcsi-politikai egysé­ge, továbbá növekszik a párt és n munkásosztály vezető szerepe. Tökéletesedik a ter­vezés és gazdaságirányítás rendszere, fokozódik a párt­nak az Ideológia, a kultúra és az oktatás területén ki­fejtett tevékenysége. A ma­gv.tr vezetők kiemelték az MSZMP közelgő, XI. kong­resszusának Jelentőségét, amely meghatározza a szo­cialista építée további fel­adatait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész mugyar dolgozó nép lelkes hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongresszusra, és a faslBzta elnyomás alóli felszabadulá­sának .1(1. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azokat az ered­ményekrl, amelyekéi u lesl­vért magyar nép a szocialis­ta társadalom építésében, az ország termelőerőinek továb­bi növelésében. A társadalmi termelés hatékonyságának fo­kozásában. a dolgozók anya­gi és kulturális színvonalá­nak emelésében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált élcsapata, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, es annak Kádár János elv­társ vezette Központi Bizott­sága hatékony és Alkotó ve­zetésének köszönhetők, A Magyar Népköztársaság ak­tív külpolitikájával Jelentő* mértékben hozzájárul a szo­cialista államok egyeztetett külpolitikai Irányvonalának eredményeihez. A Magyar Népköztársaság eredménye­sen és alkotó módon vesz részt, a testvért országok kol­lektív szervezeteiben — a Varsó Szerződés szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tenáoeában —, erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és tekinté­lyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt, következete­sen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erő­sítéséért, és lförunk összes antiimperialista erőinek gya­rapításáért. A felek véleménycserét folytattak a magyar—szov­jet kapcsolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormánykül­döttség 1972. évi magyaror­szági hivatalos, baráti láto­gatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás Ujabb ösztön­zést adott a magyar—szov­jet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Köz­ponti Bizottsága, valamlnf a két ország kormányzati és törvényhozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyab­bá váltak a két ország helyi párt- és társadalmi szerve­zeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak, megy él­nek és városainak kapcsola­tai. A felek megelégedéssel nyilatkoztak a magyar-szov­jet műszaki-tudományos együttműködés jelenlegi hely­zetéről és távlatairól, a Mu­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti áruforga­lom dinamikus növekedésé­ről. Kedvezően értékelték a mugyar és a szovjet népgaz­daság következő ötéves ter­véinek összehangolása terén végzett munkát. Kiemelték n két ország fütőufiyag- és energlahordőzó-iartulékplnak további kiaknázására, s a leg­fohtoettbb gépipari ágazatok­ban a szakosítás és kooperá­ció kiszélesítésére hozott kö­zös intézkedések nagy jelen­tőségét. A felek egyetértenek ab­ban. hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista gazdasági integráció komp­lex programjában előirány­zott új. korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működést formák szélesebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői kiemelték, hogy a magyar­szovjet műszaki-tudományos megállapodás — amelynek az Idén ünnepelték 25. évfordu­lóját — mindkét fél számá­ra nagy haszonnal jár, elő­segíti a technikai haladás meggyorsítását. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kuta­tásban és n tervező munká­ban megvalósuló együttmű­ködés további bővítésére, a koordináció további tökéle­tesítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztése szerves ré­sze annak az együttes mun­kának. amelyet u testvéri szocialista országok folytat­nak a szocialista gazdasági Integráció komplex program­jának megvalósítására. Meg­állapodtak: megbízzák illeté­kes szerveiket, hogy fokoz­zák az, integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát. így jobban kihasz­nálják az egyes kulcságaza­tok ás termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsék a termelési és mű­szaki-tudományos együttmű­ködést a hatékonyság foko­zására. és országaik népgaz­dasági fejlődésének meggyor­sítására. A magyar és a szovjet küldöttség megelégedéssel ál lapította meg, hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővültek a* ideológiai mun­kában. az oktatás, a tudo­mány és a kultúra térülélén. Megerősítették: mindent megtesznek, hogy elősegít­sék e kapcsolatok tovább­fejlesztését, a két ország tu­dományos és művészeti szer_ vezetei, intézetei és intézmé­nyei között szoros együtt­működés tökéletesítését. Alá­húzták a marxista—leninis­ta elmélet Időszerű kérdé­seinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá Ideológia elleni harc fokozá­sának fontosságát. A felek kiemelték: ered­ményesen fejlődik magyar —szovjet együttműködés a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok területén: Nagy­ra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalatokat, és állást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Köz­ponti Bizottsága, valamint a két ország külügyminisztéri­uma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazo­nosságnak és testvéri együtt­működésnek. Ez lehetővé te­szi, hogy a kölcsönös érde­keknek megfelelően mind teljesebb mértékben felhasz­nálják a szocializmus és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközt síkon kifej­tett erőfeszítéseit, s minő­ségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősí­tetté' szilárd eltökéltségét, hogy továbbra Is fáradha­tatlanul. törekszik a szocia­lista országok egységének: erősítésére, sokoldalú együtt­működésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzet­közi tevékenységük össze­hangolására. Ez a nemzet­közi pólitikal légkör javí­tásénak. az enyhülési folya­mat megszilárdításának egyik legfontosabb tényező­je. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozták a Varsói Szerző­dés szervezetének, a baráti országok politikai egVÜltmö. ködése kollektív szervének, jelentős, hatékony szereoét a béke és a biztonság erősí­tésében. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást az MSZMP-nek és az 8ZKP­rtak más testvérpártok kép­viselőivel az Utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tár­gyalásairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harc­nak a kommunista és mun­káspártok 1909. évi nemzet­közi tanácskozásán megje­lölt irányvonala ulaoján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs el­lenállást tanúsított és meg­próbált ellentámadásba át­menni — megerősödött a de­mokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötele­zettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a Jö­vőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunis­ta és munkáspártok egysé­gének és összeforrottságának további erősítését, a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét part hatá­rozottan síkraszfill az anti­kommunizmus. a nacionaliz­mus és a sovinizmus, a jobb­oldali és „baloldali" oppor­tunizmus minden megnyil­vánulása elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mel­lett. A-s MSZMP éB az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkás­pártok regionálisan és vi­lágméretekben végzett. közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvaló­sítását. Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott nem. zetközi eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyze­tet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mély­reható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének el­ve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, ft szovjet—amerikai kapcso­latok jelentős normalizáló­dásában. a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd ki­bontakozásában, valamint több más fontos esemény­ben és jelenségben. Az eu­rópai földrész helyzetének megvitatásakor a felele ki­emelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti — n bé­kés egymás mellett élés el­veinek alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyü­lését. a különböző társadal­mi rendszerű európai álla­mok együttműködésének ki­szélesítését. Aláhúzták azok­nak a nemzetközi szerződé­seknek és egyezményeknek a jelentőségét — és követ­kezetes végrehajtásuk szük­ségességét. amelyek meg­alapozták az európai eny­hülést és békét lehetővé te­vő jelentős fordulatot. A felek kijelentették, le­hetséges és szükBéges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet je­lentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amely­nek végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés konti­nensévé válik. Fontos sza­kaszt jelenthet ez a világ­méretű enyhülési folyamat megszilárdításában, és visz­szafordfthatatlanná tételében is. Kiemelték annak jelentő­ségét, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet második, genfi szakaszán több, fontos kér­désben megegyezés született, ügy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfo­gadható megállapodásra va­lamennyi eddig nem egyez­tetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az össz­európai értekezlet a legköze­lebbi időben fejeződjék be, és zárószakaszára a legma­gasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törek­szik, hogy az európai politi­kai enyhülést egészítsék kl a katonai enyhülést célzó In­tézkedések. E tekintetben megerősítették a Vursól Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testülete 1974 áprilisában, Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. An­nak az elvnek nz elismerése, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága Sem károsodhat — figyelem­be véve az összes európai állam biztonságát —, teljes mértékben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről konstruktív megállapodás szülessék. A közép-európai fegyveres erök és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgya­lások sikere lényeges eleme lenne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket te­remtene ahhoz, hogy a Jövő­ben ugyanilyen tárgyalások­ra kerüljön sor Európa más körzeteiről, A véleménycsere során meggyőződésüket, fejezték ki, hógy hatékony intézkedése­ket kell tenni a fegyverkezé­si hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes lesze­relés megvalósítására, ami — megfelelő nemzetközi el­lenőrzés mellett — felölelné mind a nukleáris, mind pe­dig a hagyományos fegyver­fajtákat. Ennek elérésére időszerűnek, és hasznosnak látszik, hogy gyakorlati lé­péseket tegyenek az összes nukleáris hatalom részvéte­lével megtartandó leszerelést világértekezlet összehívásá­ra. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-köz­gyfilés 29. ülésszakán beter­jesztett „Egyezmény a ter­mészeti környezetre és az éghajlatra ható, a nemzetkö­zi biztonságot, az emberek jólétét és egészségét károsító katonai és más célú intézke­dések eltiltásáról" című szovjet javaslatnak. Ügy vé­lik, hogy a fentieknek meg­felelő megállapodás megkö­tése a világ minden orszá­gának és népének érdekét szolgálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nemzetközi enyhülés öve­zeteinek további kiszélesíté­se mellett. Abból Indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érdekelnek és törekvé­seinek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az ázsiai biztonsági és együtt­működési rendszer létreho­zásának eszméje konstruktív jellegű. E rendszert vala­mennyi ázsiai állam kollek­tív erőfeszítéseivel lehetne kialakítani, az erőszak alkal­mazásáról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének kölcsö­nös tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Ez jelentős mértékben kiszé­lesítené a gazdasági és kul­turálrs együttműködés lehe­tőségett. A tárgyalés résztvevői megvitatták a közél-keléti helyzetet, és megállapították, hogy a Sitiai-télszigeten és a Golan-fennsíkon végrehaj­tott csapalszétválasztást csu­pán eiső lépésnek tekintik a közel-keleti konfliktus élta­lános rendezése felé. A fé­lek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukul, hogy tartós és igazságos béke eb­ben a térségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1097­ben elfoglalt összes arab te­rületekről való kivonása, és a palesztinai arab nép törvé­nyes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A félek síkraizállnak a genfi közel­keleti békekonferencia mun­kájának mielőbbi felújítása mellett, a palesztinai arab nép képviselőinek teljes jo­gú részvételével. E konferen­cia keretében kell megvizs­gálni és megoldani a közel­keleti rendezés valamennyi kérdését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból meg­erősítik, változatlanul támo­gntják a vietnami nép igaz­ságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes for­radalmi kormánya erőfeszí­téseit, az 19711. Január 27-i párizsi egyezmény előírásai­nak következetes és mara­déktalan teljesítésére, Hatá­rozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatáséval az pgyezmény szabotéláséra irányuló politikáját, és kije­lentik, hogy csakis a Pá­rizsban elért megállapodások pontos és maradéktalan tal­iesítése biztosíthatja a szi­lárd és igazságos békét Vlét­namben. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért hala­dással, és készek arra, hógy elősegítsék a független és semleges laoszi állam fejlő­dését. Síkraszéllnak a kam­bodzsai kérdésnek a kam­bodzsai nép nemzeti érdekéi­vel összhangban történő mi­előbbi megoldása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is témogatja a Koreai Népi 4

Next

/
Thumbnails
Contents