Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

I CSÜTÖRTÖK, 1974. SZEPTEMBER 12. A konstruktőr A szervező, tervező embert, — akárcsak a művészeket — fantáziája Is dicséri az Invenclózus tehetség bizonyítékaként. Ez a csillogó szó: fantázia — sokak számára a valóságtól való elszakadást jelenti. No. de egy konstruktőr elvcszitheti-e — akár egy pillanatra is — valóságérzékét szakmai képzelőereje bűvöletében? A kategorikus válasz: nem, hiszen a gyártmányszerkesztő fantáziájával a gyárak jövőjét, tőbbczer ember boldogugyártmány bevezetésénél bizonyos mértékig természetszerűen növekszenek: új szerszámok. új gépek, új anyagok kellenek, s itt az űj kézenfekvően nem mást, hanem korszerűt, tehát magahibák sokasodnak, akkor itt aligha az emberben — sokkal inkább az új feladatban kell keresni az okot, amely megbontotta a kialakult munkafogások és addig megfelelő gyártóeszközök közti sabb értékűt is Jelöl. Ha ez összhangot. Az új konstrukaz Indokolt ráfordítás-többlet az értékesítésben megtérül, akkor a konstruktőr bizonyosan jól, a realitásoknak megfelelően dolgozott. A konstruktőrök munkájának színvonalára következtethetünk abból is. ha az üj lását befolyásolja. A konst- gyártmányra több lesz a paruktőr azonban mert alkotó nász, mint a régire és megember és ticm reprodukáló — n szakmai képzelet szárnyalása nélkül sem dolgozhat, rossz konstruktőr lenne önmaga és a vállalat kárára. Ezért a gyártmányszerkesztőtől valósághű fantáziát kívánunk. m növekszik n selejtkár, u garanciális költség. Persze az új termék kapcsán a gyártásban ls keletkezhetnek hibák — mondják a szerkesztők Ilyenkor —, amelyek nem a konstrukció gyengeségéből adódnak. No, de éppen ez a pont az, amire nem figyelnek eléggé az új termékek Indításakor. Napjainkban persze a konstruktőrt rengeteg minden csábítja: a technikai haladás és a technikai forradalom számtalan új lehetősége csillan fél előtte: purkaükurnban, korszerűségben, élettartamban, minőségben. Megannyi szirénhang a technikai fejlődés óceánján a vitorlázó konstruktőr-hajósok fülében, és hol az árbóc, amelyhez odakötheti magát, hogy el ne térjen a hazai gazdaság realitásaitól? 2. > Tehát: ha a régi terméket kevés selejttel gyártották, s az újnál mkgas lesz a selejtarány — akkor ezt nem lehet csak a gyakorlatlanság számlájára írni. Ne feledjük ugyanig, hogy mondjuk a rádiógyárban, vagy a tömegcikkgyártó gépipari üzemben, vagy a cipőgyárban a munkásokra háruló feladat jellege általánosan és Naponta kísértő veszély ez gyökeresen sohasem változhat meg. Például a Bzakmunkús a tömeggyártás keretében kialakult munkamegosztásban többnyire szakadatlanul szerel, forgácsol, vagy — cipőgyárban: az elcsábíllalás a gyártmányfejlesztő munkájúban, amire több jelenség utal. Ezek közé tartozik, például a gyártási költségek emelkedése. Ez ugyan több okból növekedhet ott is, ahol eset- gaszt. Képzettségének megcló — s ez a lényeg — még átmenetileg sem szakadhat el az üzemben létező technikai szinttől, személyi felkészültségtől és adottságoktól. Kibúvó, ha ilyen helyzetben elhangzik a mondat: majd beletanulnak... Sokszor tapasztalhatjuk például, hogy u prototípusból csak hosszú Idő után lesz c sorozatban gyártott termék. Amikor az Ötlettől a sorozatgyártás megindulásáig különösen hosszú idő, évek telnek el, ez árulkodik talán a legékesebben a gyártmányszerkesztői elképzelés túlzásairól. Ebben az időszakban zajlik ugyanis a konstruktőrök és a technológusok birkózása: a szerkesztői elképzelést be kell szorítani a vájlalat műszaki lehetőségei, a dolgozók szakképzettsége, és H fejlesztési alap szabta korlátok közé, Azt is meg kell nézni, hogy az új termék szabta követelmény összhangban áll-e a kooperáló partnerek képességeivel: minőségben, árban, mennyiségben. Ha ezeket a tényezőket nem vizsgálják meg alaposan és nem teremtik meg a megfelelő összhangot az adottságok és az új konstrukció között, akkor a gyártás igen kockázatos vállalkozás lesz: örökös kompromisszumokkal, magas selejttel, költségekkel és a szállítási határidők szüntelen megsértésével. leg új gyártmányt nem is indítottak. Másfelől az is igaz, hogy a termelési ráfordítások egy korszerű, új felelő rutin munkát végez — megfelelő eszközökkel. Ha ennél a munkáját Jól ismerő és begyakorlott embernél a ai Készítik az erdei tornapályát Társadalmi ftsszalogússnl, bizottságon. munkahelye üzemek és Iskolák segítsége- Sportfcletösenél vagy iskolai vei ma megkezdődtek a uá- testnevelő tanáránál jelentbor Aron utca és u József kejhet. A város felszubaduAttila sugárút közötti, kör- lnstlnuk 30. évfordulójára eltöltésen kívüli erdei torna- készülő errlei tornapálya így pálya építésének előkészüld- lesz mindannyiunk közös tei. A Normafánál levő bu- munkájúnak pihenést, spordapestt pálya módosított ter- tolást, kikapcsolódást szolgávui alapján elképzelt ÍR oka- ló eredménye. dály 32 jelzőtáblájának fa anyagát a városi KISZ-bizottság munkatársainak irányításával több szegedi vállalat KISZ esel társadalmi munkában készítették elő, s a 20 fős testöbrigád már ezen n héten be ls fejezi munkáját. A Tlszn Bútoripari Vállalat. az ATIVIZIO, a Bútoripari Szövetkezet, a Máguséi Mélyépítő Vállalat fiatallal a faipari munkák elvégzését vállalták, a 3 ezer forint értékű festéket pedig a BUDALAKK bocsátotta renielkezésükre. A Tömörkény gimnázium iparművészeti tagozatának tanulói, a Radnóti gimnázium KISZ-esei délutánonként ecsetet, lapátot fognak, s a szocialista brigádtagokkal körösen a JÖVŐ héten megkezdik u terep takarítását, a tornaszerek és táblák földbeszerelését. A KISZ-bizottságnak Jelenleg csak az a gondja, hogy a szépszámú önkéntes kezébe nem tud elegendő szerszámot adni. Addig is, amíg a városi tanács központi szerszámkészletet teremt, kérik azoknak a gyáraknak, üzemeknek a segítségét, ahol nélkülözhető szerszámkészlet található. A sok dolgos kéznek sok lapátra, ásóra, gereblyét*, talicskára lenne szüksége. Aki pedig kedvet érez a város új létesítméPOrcoek építéséhez, a KISZHol az árbot tehát, amelyben a konstruktőr megkapaszkodhat, hogy íantúziája ne szakadjon el a valóságtól? Ezt az „árbócot" társaiban kell megtalálnia: elsősorban a technológusban, aki a kivitelezés realitásút nyújthatja a szerkesztő elképzeléseihez. Társa a piackutató: létezik-e már az új termékre a kereslet. Társa a közgazdász, aki a pénzügyi lehetőségek és az új termék fejlesztési szükségletei közt teremtheti meg a harmóniát. Ez u szakembercsoport adhatja meg nagy bizonyossággal a legmegfelelőbb iránytűt a gyúrtmúnytervező számáru: velük szoros és hurmónikus együttműködésben ölthet testet a szerkesztő alkotó fantáziája. Gerencsér Ferenc A tanya világ a mai társadalomban 1. Csökkennek a távolságok 40 százalékában motorkerék. A tanyakérdés a magyar csupán mezőgazdasági tevétársadalom több évtizedes kenységből élő családok pár. A tanyai népességnek problémája. A múlt század mellett megjelent ós mind ma már ezek a legfontosabb végére kialakult magyar ta- több a kettős (mezőgazda- közlekedési eszközei. A mo* nyuvllág felett az egész ka- sági és ipari vagy egyéb) Jö- torkerékpárok mellett megpitalista fejlődés csaknem vedelmű család. A tanyáról jelentek a gépkocsik Is. (A nyomtalanul vonult el. Az eljáró dolgozók nemcsak te- tanyák 0 százalékában.) A utóbbi két-három évtized- vékenységükben. hanem szo- legtávolabb élő és a legneben viszont lényeges váltó- kasaikban szemléletmódjuk, hezebben megközelíthető lazások történt* ezen a t&- ban és fogyasztásukban is kóknak viszont továbbra is a —^^ hordozói a tanyasi életmód lovas kocsi a fő közlekedési rületen is. A szocializmus építésének útjára éppen csak változásának, rálépő társadalmunk Igen A foglalkoztatási struktúhamar behatóan foglalkozott rában bekövetkezett váltóeszköze. A megfigyelt tanyák ÍR százaléka használta közlekedési eszközként a lovas a jelentós számú és megle- zást azonban minden jelen, kocsit. A közlekedés) eszközökben hetősen elmaradott körűimé, tősége ellenére sem lenne nyek között élő tanyai lakos, helyes túlbecsülni. Ezek az tehát keveredik az új a régiság problémáival; 1949. ja- arányok egyrészt még messze vei. Ez azonban nem ugyan, nuár 22-én a kormány lét- állanak például a községek annál a családnál jelentke. rehivta a Tanyai Tanácsot, foglalkozási struktúrájától zlk. A tanyai családok egy amely fennállása alatt sokut (ahol 40 százalék a mezőgaz. részének Igényel és lehetőlett a tanyavilág sajátos dasági keresők aránya), más. ségei is nagyobbak a techniföldrajzl, települési, gazdasági részt az egyéb népgazdasági ka kínálta eszközök igény, és kuituráliB helyzetéből adó- ágakba való beilleszkedés is bevételére, a többségében még csak a szak. dó elmaradottság felszámo. lásáért. Még az 1970. évi képzetlen munkások szintmásik részének viszont sem Igénye, I M sem lehetősége nincs azok népszámlálás ls 880 ezer fő jén történik. Csak a követ- használatára. A keveredést külterületi (vagyis nem a lyző évtizedekben számít- ez a szóródás teszi proble. község, város belterületén hatunk nagyobb arányú vál- matikussá. Hogy ezt jobban élő) népességet írt össze, tozúsokra a foglalkozási érzékeltessük, és a tanyai né. amelyből 500 ezerre tehető a struktúrában. tanyán élők száma. A településeknek a föld rajzi, a gazdasági és az észté- böző pesség helyzetét több oldal. A külterületi-tanyai né- tói is bemutassuk, a tévotsApesség helyzetét és a külön- gokkal kapcsolatban még toszolgáltatásokkal való vábbt két tikai követelmények mellett ellátottságát kedvezőtlenül megemlítenünk, lehetővé kell lenniük az ott befolyásolja a külterület tálakók bekapcsolódásét a tár. volsága a központtól. Az • munkamegosztásba; esetek túlnyomó többségéproblémát kell sadalmi Az egyik a tanyák villamosítása. amely a hivatkozott. felmérés szerint a tarészesíteniük kell őket a túr- ben ugyanis a közigazgatási, " Y»r sndalom által igényelt és ál- az egészségügyi, a kulturú- ">«Rn®k " talánossa vélt egészségügyi, lis. a kereskedelmi és a takulturális, szociális, kereskedelmi, stb. szolgáltatásokból; biztosítaniuk kell számukra rosban találhatók, és távol- , . . ,, , . a kötelező ismeretszint elsa- ságuk, megközelíthetőségük J- Viri ,ES játitésát, és annak fejlesztő- egyben igénybevételük gya- *«umi 'tadés né£ffl nem le *ét ricknh, fanfnivnm rúriió icort.űoz* i. m»hatiiMA7j, het megismerni es megérteni nuiásl-művelödési lntézmél A tanyai népesség csaknem nyek is a faluban vagy a vá_ * '™ * V'L lamosftús nélküli házakban, a kultúra és a tudomány sét (iskola, tanfolyam, rádió, koriságát is meghatározza. televízió, folyóiratok); meg A távolságok viszonylago- , „ . .... . __ ... kell oldaniuk a kapcsolat- sak és önmagukban véve legalapvetőbb ismereteit sem, tartást a társadalom többi nem szükségszerűen jelente- "gyanugv ® v'1'a^oss,iig1 más . települések nek hátrányos helyzetet. Ha ^ jgSE^Sffiífc tagjával gyors megközelítését (telefon utak, közlekedési közelsége stb.). a központtal vagy annak in- ^ ^ iirmAntmiiFni „ - 1 nek és eszközeinek hasznéeszközök lézményeivel a gyors kapeso, lat jó közlekedéssel, telefon. A külterületi és a tanyai nal vagy egyéb formában településmód általában ezek- megvalósítható, akkor blzonek a követelményeknek kielégítését gátolja nyos esetekben a hátrányok úgyszólván eltűnnek, Ehhez Intát teszi lehetetlenné (televízió. mosógép, hűtőgép stb). Es valóban, az említett felmérés szerint a tanyáknak csak 5,3 százalékúA kültertleti-tanyal né- azemban jó Ták ^kiépttett 8™* TAKT pesség zömmel a mezőgaz. közlekedési és telefonhálózat, ^fli^llf dósághoz kötődik: lQ70.b«n a esetleg rádió adó-vevő álló- í'®**,. .TnweliL keresők kétharmada (68 szá. mások kellenek. Külterületi W»nzlsstorltólAs megjelenése. zaléka) dolgozott a mezőgaz. lakott helyeink túlnyomó daságban és csak harmada többsége azonban nem ren. (34 százaléka) a ftépgazda- dclkezik ezekkel az eszköság többi ágazatéban. Ha zökkel. a távolságok időben azonban ezeket az adatokat nagyok és az év egyes szaH korábbi egy vagy két évtized adataival hasonlítjuk nagv nehézségek árén küzd össze, akkor itt is dinamikus változásnak lehetünk ta_ tanyai népesség zöme alapnál. líMP-ben u külterületi- vető szoleállatásokat kényte. tanyai népesség keresőinek len nélkülözni. Ugyanis még 82 százaléka 1968-ban az alföldi tanyámért ennek kővetkezőében a tanyák 78,4 százalékában mégis használhatták a rádiót. (A tranzisztort zálrtg a televíziókészülékeket is gvor. " "T TtC "an elterjesztené.) Palackos kaszaiban (osszel-telen) csak „mh. (még 1960-ban ls 73 százaié- kon végzett felmérés adatai ka) dolgozott a mezőgazda ságban. Mindez a tanyai élet gázzal minden ötödik tanya 1 f... ,,-,,tn, „i ,. volt ellátva. Mindez annak a S; W* hogy a tanyasi lakosság belső — anyagi, jövedel. mi — helyzetének javulása gyorsabb volt. mint a külső, infrastrukturális — utak. telefon. közlekedés — körülszerint a tanyák 92 százaié- „„s-J-ifA kában volt kerékpár (egyne- e y ' forma Változását jelzi: a gyedében kettő-három is) Dr. Takács József Számadás a kezeimről üldögélek. Van már Időm erre ls. Nézegetem a bepólyázott bal kezemet, és a jobbal kis klengesztelődéSBel írogatok a kezeimről. Ott keltene kezdeni viszonyunk boncolgatását, amikor Édesanyáin elkezdte: „Ez elment vadászni..." — és a kis ujjak értelmesen, engedelmesfen nyiltak él csukódtak, nyíltak és csukódtak, egészen a kusz-kusz-kuszig. Anyám kifogyhatatlan volt szórakoztató ötletekben. Színes papírból szép hengert készített, jobbról-bnlról benyomkodta, es a papír a szemem láttára füzérré változott. K6pA kéz a cselekvés eszköze. Testi és szellemi ráitató, szivgt-szemet ingerlő gyönyörűség volt, erőim felett úrrá a kezeim tettek. Velük épit- a tehetségém pólens/.emecskéi. G.vermckujjakgeltem fel saját magamat. Minden alkotó indu- nak a papír nehezen engedelmeskedett, de én is latomat, anyagalakító szándékomat rajtuk ke- megcsináltam. En lettem n család „Csinálókája". resztül és velük éltem kl. Az anyagban cselekvés Nevetve mesélte Édesanyám, hogy milyfen elmévllúgában nekik köszönhetem minden új és szép lyülten. milyen makacsul görbitgettem a papifelfedezésemet. Hatvan év ütésélményei idegződ- rosokat. Valószínűleg élveztem már a formnalatek és összegeződtek gyorsasággá, pontossággá és biztonsággá bennük. Reprodukáló foktól produkáló fokig fejlődhettem Általuk. Háromszor segítettek a dobogó legmagasabb fokára (és háromszor kicsit alább). Most hűtlenek lettek. Elromlott a viszonyunk. Szinte gyűlölöm már őket. A Gabonakutató Intézet számára a Bezosztája és sok más — hazánkban ls bevált — búzafajta kinemesítőjének a domborművét simogattam ki a lemezből. Egy hosszú munkaszakasz után — lehajló búzakalászt dédelgettem a kalapácsommal — felegyenesedtem, hogy letöröljem az izzadtságot. Megdöbbentem. A kezem nem engedte el a szerszámot. Megrökönyödve szóltam rá: Na, engedd el! Nem engedte el. Nem fájt, nem volt görcsben, csak éppen nem engedte el a domboritót. Kénytelen voltam a másik kezemkítés gyönyörűségét. A papírosanyagra gyorsan ráúntam, jött a huhúzás korszaka. Gyermek számára legengedelmesebb, legkedvesebb matéria a sár. A sárba zárt levegő nagyokat durrant. mikor földhöz, vagy éppen falhoz csaptuk. Ennél a műveletnél már a csuklónak, alkarnak, felkarnak, és — ha nagyon nagyot akartunk durrantani — már a vállövnek is szerep jutott. Huhúzás Utén a gombozás, kltkkerezés is szemet, kezet fegyelmezve, precíz, kimért mozdulatokra szoktatott. A dólézás és métázás már szélesebb látómezőben tett úrrá, és a vállak mellett a törzs izmait is dresszirozta. Negyedik elemiben, a kézügyességi órákon már brillíroztam. Ekkor kerültem szakember, igazi pedagógus kezébe. Hálából nagy betűvel ideírom a nevét is: SAVAI JÁNOS. Mikor a kezéből kikerültem, a kezeim mér fegyelmezett, engedelmes mel egyenként lefejteni az ujjaimat. Másnapra a nyeregízüíettf eszközök voltak^eprogramozásra érettek. Szakkaptam a megerőltetéstől. Elkoptak az íztányé- mAt tanultam. Hét évet töltöttem el a vasszakrok. mában. Legnagyobb egyetértésre a kezeimmel a kemény fémek, u vas és acél nlakitása közben jutottam. A vas és acél szinte korlátot nem ismerve alakult a kezem alatt. Kovácsolás közben: a kar, a vállöv, és a derék statikai izmai is kiszolgálták már a kezeimet. Mellesleg ide írom, hogy embereszményelmet is a lakatosok között találtam meg. A kezeim között alakuló anyag már az érzéseimet is mozgatta. Már nemcsak mechanikus fogóműszerek voltak a kezeim, de az életem eseményeire, lelki válaszuk fogalmazására ls alkalmas életműszerek lettek. Megszabták, kialakították a képzeletjárúsom egész tartományát. Munkámban a felajzott indulatrobbanástól a leheletakasztó gondig biztos szerzőtársaim lettek. Néha — úgy érzem — elszakították a pórázt, és a szándékom is csak követte i a kezeim teremtő mozdulatalt. Most ezek hagy' tak cserben. A viszonyunk talán azért romlott el, hogy a kenyérkereső munka mellett lélekben is hozzájuk kérgesedtem. Megélhetési kényszer alatt végzett sok-sok bérmunka, fantáziatermék helyett rutinmunka, megunt robot, verejték, a szabadon játszogató lendület helyett. Legutóbb már azt is észrevettem, hogy a munkarutlnból éppen a rutin fogyogat. Sok munka közben a tétova kalapácsütés, sok a félrecsapott szerszám és a kézreütés. Munkám alaptónusn belső kontaktus híján az indokolatlan mérgeskedés. A kezeim biztosan azt szeretnék csak kicirógatni a lemezből, ami legeslegbelől éget, hogy megkönnyebbülten, megelégedett sóhajjal tehessem le a kalapácsot. Hiszen annyi, de annyi kívánkozik még ki, ami fojtogat, kínoz, gyötör. Mire hozzájutottam, hogy mentesülhettem a hérmunkéktól — felemelték a nyugdíjamat —, akkorra két haszontalan fájó-lógó végtag lett a kezemből. Hát valahogy igy volt, és ez van. Tápai Antal szobrászművész 1