Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

TORfBNAF, I9TL SZEPTEMBER X Tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) Az új Urakra való áttérés az alábbiak szerint történik: — azokban a helységek­ben, ahol a gázmérő leolva­sása kéthavonként történik, az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszá­mított gázmennyiség tel­jes egészében a régi áron, az október havi leolva­sás alapján kiszámított mennyiség 50 százaléka régi, 50 százaléka új áron, a novemberi leolvasás teljes egészében új áron kerül számlázásra; — azokban a helységekben, •hol a leolvasás havonta tör­ténik, az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszá­mított gázmennyiség teljes egészében régi áron, az 1974. októberi leolvasás alapján számított mennyiség pedig az új áron kerül számlázásra. e> A propán-bután gáz ára 5 vagy 11 kg-os palack­ban 3,— Ft/kg-ról 3,30 Ft/kg­ra (10 százalék), a 22 kg-os palackban 2,50 Ft/kg-ról 2,0 Ft/kg-ra emel­kedik (12 százalék). Az 5 kg-on aluli (turista) palackba töltött propán-bu­tán gáz ára nem emelkedik. Változatlan marad a házhoz szállítási díj is. m. TÁVFŰTÉS ÉS TÁV-MELEG VÍZSZOLGÁLTATÁS ÁRVÁLTOZÁSA A távfűtés díja 20 százalékkal, a táv-melegvízszolgál­tatás díja pedig 18 százalékkal nő. Ennek megfelelően a díjak a következők: Megnevezés régi ár új ár áremelés % távfűtés Ft/légköbméter folyamatos táv-meleg­vízszolgáltatás Ft/fő, A távhőellátási szolgálta­tásba 1962—63. évi fűtési idényben vagy azt megelő­zően bekapcsolt lakásoknál a díjak 2,20 Ft/légköbméterrel kerülnek felemelésre. A melegvíz-szolgáltatásba 10,80 13,— 20,1 H.Í 1972. augusztus 1. után be­kapcsolt lakásokban a fize­tendő díj a lakás nagyságá­tól függően átalányösszegben van megállapítva. Ennek emelkedése hasonlóképpen 18 százalék. IV. ÜZEMANYAGOK ÁRVÁLTOZÁSA Az egyes üzemanyagok ára a következőképpen emel­kedik: Megnevezés régi ár új ár áremelés % 86-os oktánszámú normál autóbenzin Ft/iter 92-es oktánszámú szuperbenzin Ft/liter 98-as oktánszámú extrabenzin Ft/liter benzin-olaj keverék (20:1) Ft/lit. gázolaj Ft/liter S,­5,— 3,50 2,20 4^0 5,60 — 4,60 3,20 40 31 45 A motorolajok ára nem változik. (MTI) A CSONGRÁD MEGYEI GÁZÁRAK A DÉGÁZ-től kapott tájé­koztatás szerint Szegeden és Hódmezővásárhelyen 30 köb­méterig 1,92 forintot, ennél magasabb fogyasztás után köbméterenként 1,54-et kell fizetni. A csongrádi és a szentesi háztartásokban fel­használt gáz 29 köbméterig 2,04 forintba, minden továb­bi köbméter 1,63 forintba ke­rül. A makóiak számláján 26 köbméterig 2,3 lesz a szorzó­szám, ennél több fogyasztás­nál pedig 1,85. Az 5 vagy 11 kilogrammos palackba nyomott propán-bu­tán gázkeverék hétfőtől ki­lónként 3,30 forintba, így a lakosság által vásárolt 11 ki­logrammos palack 36,30 fo­rintba kerül. A 22 kilogram­most ezután 61,60 forintért árusítják, mivel ennek ki­lónkénti egységára 2,80 fo­rint lett. A kedvezményes beszer­zésre jogosító olaj utalványok átvételekor a régi és az új ár különbözetét készpénzben kell kiegyenlítenie a vásár­lónak. Erőpróba előtt a vasút A MÁV áruforgalmi telje­sítménye messze meghaladja a korábban tervezettet. Az idén — a már módosított, megemelt terv alapján —* megközelítően 130 millió ton­na árut szállít le a vasút; ilyen teljesítményt csak 1980 —1985-re vártak. A vasút az idén minden hónapban több árut fuvaro­zott a tavalyinál. Nyolc hó­nap alatt 84,5 millió tonna árut szállított el, 5,1 millió-, val többet a múlt évinél, ami rekord volt. Ebben az időszakban 30 000-rel több tehervonat közlekedett. Min­den három vagon közül csak egy szállított belföldi, ket­tő pedig export-import, vagy tranzitárut. Az első félévi 62,9 millió tonnával szemben a máso­dik félévben 66 millió tonna áru elszállítása vár a vasút­ra. Szeptemberben és októ­berben 11,6—11,8 millió ton­nás teljesítményre lesz szük­ség. Felvétel a bölcsődékbe Az előzetes becslések sze­rint Szegeden ebben az év­ben majdnem kétszer any­nyi kisgyermek lát napvilá­got, mint tavaly. Máris sok szülő gondoskodik az apró­ság bölcsődei elhelyezésén, s a következő évben egyre többen fogják ostromolni a legkisebbek befogadására lé­tesített gyermekintézménye­ket. De sajnos, nemcsak az idén, jövőre is sokukat szo­morítja el az elutasító vá­lasz. Egy év alatt ugyanis mindössze húsz hellyel bő­vültek a bölcsődék, s jövő­re előreláthatóan csupán az új, nyolcvan személyes tar­jám bölcsőde jelent valami könnyebbséget, ha elkészül. Odessza jövendő új lakóit még ezzel sem vigasztalhat­juk. Ügy tűnik, hogy a böl­csődegond semmivel sem ki­sebb, mint az óvodai volt, s ebből is csak társadalmi összefogással lehet kilábal­ni. Nem kicsi a felelősségük azoknak, akiknek dönteniük kell arról, hogy hány gyer­meket és kiknek a gyerekeit vegyék fel bölcsődébe. A napokban ült össze az a bizottság, melynek tagjai voltak: dr. Kovács Zoltán anya- és gyermekvédelmi főorvos, dr. Tápai Tekla igazgató-főorvos, Bárányi Istvánné, a városi pártbi­zottság munkatársa, Szalma Gézáné SZMT nőfelelős, Szőke Mária városi vezető védőnő és valamennyi böl­csőde vezető gondozónője, összesen — a szőregiekkel és dorozsmaiakkal együtt — 542 jelentkezést kellett felülvizs­gálniuk, és márlegelniük, kik azok, akik legjobban rá­szorulnak a bölcsőde segít­ségére. Közülük, sajnos, csu­pán 293-an örülhetnek a vá­lasznak, 243 családnak ma­gának kell megoldania a gyermek elhelyezését. Milyen szempontok alap­ján döntöttek a bizottság tag­jai? A szülők előzetesen ki­töltöttek egy ívet, a kör­nyezettanulmányt, melyben feltüntették munkahelyüket, havi keresetüket, vallottak munkabeosztásuk rendjéről, gyerekeik számáról, él-e ve­Természetvédelem — környezetvédelem Befejeződön a „( Kapok" eseménysorozata A XVI. Georgikon Napok nagy gondot jelent az inten­keretében a Magyar Bioló- zív mezőgazdasági művelés giai Társaság a Magyar Tu- során alkalmazott növényvé­dományos Akadémiával, a dő szerek felhalmozódása a Mezőgazdasági és Élelme- talajban, s ezáltal a külön­zésügyi Minisztériummal, az böző vegyszermaradvanyok Országos Természetvédelmi jelenléte élelmiszereinkben. Egyetemi fellebbezések elbírálása Hivatallal és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel közösen augusztusban ren­dezte meg a XI. Biológiai Vándorgyűlést A háromna­pos rendezvény mintegy száz előadását a „Természetvéde­lem — Környezetvédelem" jegyében tartották az ország legkülönbözőbb helyeiről odasereglett agrárszakembe­rek, biológusok és orvosok igen nagy érdeklődése mel­lett Korunknak égető problé­mája az embernek és kör­nyezetének a védelme. Az iparosodás, a sporteredmé­nyekhez hasonlóan növekvő terméscsúcsok, a természeti kincsek mértéktelen kiakná­Külön előadások foglalkoz­tak a levegő és a víz kémiai, mikrobiológiai szennyezett­ségével, biológiai védekezési park (Hortobágy), és három tájvédelmi körzet (Tihany, Badacsony, Mártély). Az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatalhoz beérkezett javasla­tok és a felmérések alapján még legalább további 409 ezer hektár kiterjedésű, többé-kevésbé érintetlen te­rület szorul védelemre. Ben­nem az a gondolat merült mechanizmusokkal, valamint fel, hogy a határokon szíve­az urbanizációs ártalmak­kal. A Tiszakutató Munkacso­port beszámolt a Kisköre térségében, a mártély—saséri tájvédelmi körzetben és a Csongrád térségében végzett komplex kutatómunkáról, amelynek legfontosabb fel­adata megállapítani, hogy a vízi „ökoszisztéma" milyen hatást gyakorol a környék klímájára, természetföldrajzi viszonyaira, szárazföldi élő­világára, és azt, hogy a táj­rekonstrukció milyen hatá­zása, a „vegyszercentrikus" sokkal jár. Várható, hogy a Az Oktatási Minisztérium­ban befejeződött az egyete­mi és főiskolai fellebbezé­sek elbírálása. A fellebbezési bizottság — az egyetemek és főiskolák képviselőinek bevonásával — egyenként tárgyaltak meg minden fellebbezést és pana­szos ügyet. A fellebbezésre jogosultak száma meghalad­ta' a korábbi évekét, külö­nösen a bölcsész, a jogász i és egyes műszaki szakokon. A szakember-szükségleti tervben meghatározott felvé­teli keretszám miatt arra nem volt tehetőség. hogy va­lamennyi magas pontszámot elért tehetséges. rátermett fiatalt felvegyék. A műszaki egyetemekre és főiskolákra pályázók közül azok, akik fellebbezési jo­got kaptak, döntő többségük­ben abban aa intézmény­ben kezdhetik meg tanulmá_ nyaikat, ahová pályáztak. Másokat a bizottság — saját kérésükre — hasonló kép­zést nyújtó felsőoktatási in­tézménybe irányított át. A tudományegyetemeken, külö­nösen a bölcsészkar néhány szakán, a fellebbezésre jogo­sultak közül csak a legmaga­sabb pontszámot elérőket tudták felvenni. Mivel igen sokan voltak olyanok, akik magas pontszámot értek el, de az idén nem volt lehető­ség felvételükre, a bizottság — élve az előfelvétel lehe­tőségével — az 1975—76-os tanévre biztosította tovább­tanulásuk megkezdését. Ezzel az 1974—75. évi egye­temi és főiskolai felvételek lezárultak. A bizottság dön­téséről minden fellebbező né­hány napon belül értesítést kap, íki!» . világnézet egyre inkább fel­boríthatják. a természet egyensúlyát, ha arra kellő időben és mértékben nem fi­gyelünk, és nem vigyázunk. A ma emberének nemcsak a pillanatnyi, közvetlen ha­szonra kell törekednie, ter­mészet- és környezetátalakí­tó tevékenysége során a jö­vőre is kell gondolnia, vala­mint arra, hogy termelőüze­mén, vállalatén, intézetén kívül is élnek emberek, aki­ket ugyanaz a föld táplál, akár közvetve, akár közvet­lenül. örvendetes, hogy a termé­szet és környezetünk védel­me ma már a legkülönfélébb szakterületen dolgozó mér­nökök, kutatók, szociológu­sok szívügye, sőt az egyes részterületek problémáival bizottságok és végrehajtó testületek foglalkoznak. A referátumok és az előadások meggyőzték a hallgatóságot arról, hogy államunk óriási összegeket fordít a „társada­lom természeti környezeté­nek", mint egységes rend­szernek a fenntartására, és az úgynevezett „művi kör­nyezet" (lakótelepek, ipari, mezőgazdasági üzemek, egyéb létesítmények) káros hatásainak csökkentésére és megszüntetésére. Szó volt a természetvéde­lem távlati programjairól, tájhasznosítási kutatásokról, amelyek gyakorlati megvaló­sításához a társadalom min­den rétegének megértő és hozzáértő, alkotó és végre­hajtó tevékenységére van szükség. Hallottuk, milyen növénytakaró rekonstrukció­jával az állatvilág is gazda­gabbá válik. Az elmúlt négy évtized alatt kereken 300 természet­védelmi terület létesült, ösz­szesen 80 ezer hektáron. Köztük van egy nemzeti sen túllátogató magyar em­ber mennyire kevéssé ismeri még mindig országát! Ma­gamnak is feltettem a kér­dést: vajon a jelenlegi 300 természetvédelmi területből hányat láthattam? Nem so-» kat! Pedig fele biztosan el­érhető, sőt élvezhető; kirán­dulásra, természetbúvárko­dásra is alkalmas lenne. Automobilizált világunkban igazán nem jelentenek sokat a magyarországi távolságok, csak fel kellene kutatnunk, és racionálisan kellene fel­használnunk „termelésre", is­meretszerzésre, tanulásra, pi­henésre a természet e védett területeit, az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetve védelmükre, meg­óvásukra. Palágyi András lük más családtag, a lakás minőségéről, nagyságáról, fenntartásának költségeiről stb. Lehetőség volt arra is, hogy egyéb méltányolandó szempontot is beírj anak a szülők. Az egy főre jutó kereset kiszámítása után egyenként megtárgyalta a bizottság a környezettanulmányokat. Ennek alapján elsősorban az egyedülálló anyák gyerme­keit, a tényleges katonai szolgálatot teljesítők bölcső­dés korú gyermekeit, a há­romnál több gyermeket ne­velő szülők, a kis keresetű­ek (az 1400 forintnál keve­sebbet keresők) gyermekeit vették fel. Ugyancsak előny­ben részesültek azok, akik egészségtelen lakásban vagy albérletben élnek. Bizonyára maradtak az el­utasítottak között is olyanok, akik szintén nagyon rászo­rulnának arra, hogy könnyen megfizethető összegért böl­csődében gondozzák a gyer­meküket, míg ők dolgoznak. Számukra, tudjuk, nem vi­gasz, de talán megérthető érv, hogy az engedélyezett 600 bölcsődei helyen — ami természetesen az ezzel járó anyagiakat, berendezést, gondozó személyzetet is je­lenti — 806 kisgyerek tölti a nap nagy részét. Az egész­ségügyi előírósok a kórhá­zak után a bölcsődék szá­mára szabják meg a legszi­gorúbb követelményeket. A jelenleginél nagyobb lét­számmal már a gyerekek egészségét veszélyeztetnék elsősorban, és nemcsak a szükséges anyagiak hiánya járna beláthatatlan követ­kezményekkel, hanem a gondozónők túlterhelése is. Néhány bölcsődében máris olyan nagy a zsúfoltság, hogy csak erőfeszítésekárán tudják megfelelően ellátni a gyerekeket. Rókuson például a 35 személyes bölcsődében 61 apróságot gondoznak, Pe­tőfi telepen a 25 gyerekre mé­retezettben pedig 44-et. Ilyén adottságok mellett a nagymama segítsége nélkül bizonyára több édesanya lesz kénytelen hosszabb időre igénybe venni a gyermek­gondozási-segélyt. Ha a csa­lád anyagi helyzetének nem is, a kisgyereknek egész biz­tosan hasznára lesz, ha az édesanya otthon marad. Ch. A. Őszinte és jogos büszkeség tölti el nemcsak a bennszü­lött szegedieket, de a bevándorlókat is, amikor Tisza-parti városunk új, tarjáni lakónegyedét látjuk, vagy beszélünk róla. Különösen nagy öröm számunkra — akik itt lakunk —, hogy ma már nem­csak lakóházakat, hanem egyre több olyan épületet is épí­tenek, amelyek a tarjániak jobb ellá­tását hivatottak szol­Tarjám meditációk megfelelő játszótere­ket hozzunk létre. Bátran állíthatom, hogy Tarján gyer­mekei nem panasz­kodhatnak. Van ját­szótér bőven. De! Miért betonozzák ki a játszótereket? E veszélyesek. De, szé­pek. Manapság ország­szerte szinte vala­mennyi fórumon fog­lalkozunk az alkoho­nyiségben orvosság, nagy mennyiségben gyógyszer. Napi áron. Városunk új résre, Tarján nap mint nap szebb és vonzóbb lesz. Üj épületek, utak, parkok épül­nek, és Szeged egyik legszebb, legtisztább városrésze lett. De! Ezért a szép tiszta­ságért az ott lakók­nak áldozatot is kell hozni. Az utóbbi na­pokban, helyesebben gálni. Lesznek már játszótereket minden korszerű üzletek, s valószínűség szerint egyéb szolgáltatólé­tesítmények, gyönyö­rű parkokat és ját­szótereket is építe­nek. Játszótér ... Pár­tunk ifjúságpolitiká­jának egy igen fon­a kisebb gyermekek részére készítették, akik a játék hevében megfeledkeznek ma­gukról, és leesnek a másfél-kétméteres magas szerekről. Ha netán homok volna a tos része a gverme- játszóterek alatt, az kekrol való messze- ijedtségen kívül más menő gondoskodás. E gondoskodás egyik bajuk nemigen tér­formája, hogy gyer- ténhet, így viszont a mekeink részére játszóterek baleset­lizmus elleni harc éjszakákon, úgv éjfél kérdéseivel. Ezért le- tájban megjelennek pett meg minap, az utcaseprő kisgé­amint az egyik, Tar- pefc, és fülszaggató janba közlekedő lármával teremtenek 10/Y-os autóbuszon ragyogó tisztaságot utaztam, a következő járdáinkon. Hosszú kis plakát, amely a ideig törtem a fe­többi reklám között jern. hogy miért a szerenyen meghúzó- szellemek óráján je­dott. A plakáton csá- lennek meg a kis ta­bos kivitelben boros- karító ördögök. Az­üvegek sorakoztak, s tán rájöttem. Azért, eme elmés szöveg: — hogy így szoktassa­Régen, drága pénzért nak le bennünket a orvosság. Ma, napi szemetelésről, áron gyógyszer. Szakter Gyula Ez azl Kis meny- Szeged-Tarján, 111/B

Next

/
Thumbnails
Contents