Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

4 VASÁRNAP, 1974. SZEPTEMBER 29. « A marxista világnézet egyetemi oktatásának negyedszázada Szegeden A NEGYEDSZAZADDAL ezelőtt, az 1949—50-es tanévtől kezdve a marxizmus— leninizmus oktatásának bevezetése az egyetemeken már jelzi, hogy a proletárdiktatúra hatalmi-politikai viszonyai megszilárdultak, és elkezdődött a kibontakozó új társadalmi rend világnézetének egy sokkal határozottabb ütemű, céltudatos terjesztése az állami felsőoktatásban. És ez egészen terméazetes. Minden társadalmi rendnek ideológiai támaszra volt és van szüksége. A kizsákmányolásra épülő társadalmak eszmei-Ideológiai támasza elsősorban az egyház, a vallásos világnézet volt. Magától értetődik, hogy a kommunista párt vezette munkáshatalom eszmei-ideológiai támaszává a marxizmus-leninizmus, korunk forradalmi világnézete válik. A marxizmus—leninizmus mint a világról, a társadalom fejlődéséről alkotott nézetek rendszere; eszközül szolgált'a hatalom megragadásához, és ettől kezdve az új társadalom építésének tudományos ösztönzőjévé, segítőjévé lesz. Magunk is tanúi vagyunk, hogy a burzsoá hatalom minden erőszakosságával üldözött eszme, hogyan válik — különösen ettől az időtől — uralkodóvá. A marxizmus—leninizmus oktatásának elkezdése azt jelentette, hogy a felsőfokú tanintézetekben oktatott tudományok témaköre gazdagodott a marxista társadalomtudomány oktatásával. Itt azonban nem arról van szó, hogy ettől kezdve a hallgatóknak még egy új tantárgyat kellett tanulnlok, hanem arról, hogy a marxista—leninista társadalomtudományt olyan fokon kell elsajátítani, hogy az a hallgatók gondolkodásának és világszemléletének alapeszméjévé váljon. Ez a folyamat vette kezdetét a marxizmus oktatásának megkezdésével. A marxizmus oktatása hozzájárult ahhoz, hogy a szocializmus rendszerének jövendő — többségében munkás- és parasztszármazású — értelmisége megismerkedjék a marxizmus—leninizmussal, gondolkodásának, cselekedetének, társadalmi tevékenységének meghatározó elve legyen. Az ls lényeges, hogy a marxizmus—leninizmus oktatása az egyetemeken nagyban hozzájárult a marxizmus-leninizmus hegemón szerepének gyorsabb ütemű kibontakozásához, pozícióinak megerősödéséhez. Az Ideológiai tanszékek életre hívása és tevékenységük kibontakoztatása nem ment simán és zavartalanul. Ezt elsősorban azok ismerik, ukik kezdettói részt vettek ebben u munkában, ök tudják csak Igazán. hogy nemcsak ellenségeink rosszindulatává!, hanem saját felkészületlenségünkkel, tapasztalatlanságunkkal, a jegyzet és irodalom hiányával is meg kell küzdenlök. Ekkor olyan viszonyok között éltünk, amikor • politikai hatatom további térhódításának és megerősödésének elengedhetetlen része volt a marxizmus-leninizmus oktatásának kiterjesztése a felsőfokú tanintézetekre, de része volt a szocialista kulturális forradalom kibontakoztatásának ls. A párt tudta, hogy a marxista—leninista világnézet terjesztésenek kiszélesítése (egy Idő után), a hatalom ideológiai megerősödéséhez vezet, és növeli a szocialista építőmunka tudatosságát, Három évtizeddel a felszabadulás után saját tapasztalataink alapján ls állítjuk, hogy nincs korszerű műveltség, felkészültség a marxizmus—leninizmustól távol. Napjaink embere nem szolgálhatja jól a szocialista társadalom céljait, ha a korszerű ideológiát nem ismeri, és ha ez a világnézet nem hatja át munkásságát. Új korszak — új eszmét kíván, mi több; követel. A munkásosztály vezette társadalom eszmerendszere éppen ezért nem lehet a régi, a letűnt társhdalom világnézete. Mindez a kommunisták számára már akkor is világos volt, és egészen természetes. NAPJAINKBAN új helyzetbe kerültünk. Ennek lényege úgy fogalmazható meg, hogy a szocializmus anyagi forrásainak gyarapodásával tovább növekedett a szocialista eszmék hitele. Hazánk is ama országok közé került, amelyek elmondhatják magukról, hogy az utóbbi évtizedben lényegében képesek voltak anyagi javaik megkétszerezésére, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Csak néhány adatot. Az ipar 5 évenként több mint 40 százalékkal volt képes növelni termelését. Tízévenként ez 80 százalék feletti termelésnövekedés. Az 1965. évben a mezőgazdaság 2 millió tonna gabonát termelt, és 1974. évben 4,9 millió tonnát. Ez azt jelenti, hogy a szocialista mezőgazdaság 10 év alatt több mint megduplázta gabonatermelését. De elmondhatjuk ezt sertés- és baromfitenyésztésünkről is. Ez a gazdasági alap a leglényegesebb biztositéka jövőnk felgyorsuló alakulásának. A szocialista eszmékre épülő társadalmunknak növeli a tekintélyét, a hitelét, életrevalóságának bizonyítékát, ha a dolgozó ember létviszonyainak állandó javítására képes. Csak erősíthet bennünket, ha az uralkodó világnézet az anyagi javak növekedésivel párosul. Egyszerűbben szólva: korunk világnézetének materiális megvalósulását tapasztalják az emberek. Aligha van nagyobb társadalomformáló erő, mint ha az emberek gyakorlati tapasztalata egybeesik világnézetünk tanításával Az emberek anyagi helyzetének javulása felgyorsíthatja az ideológia, a világnézet elterjedésének és elfogadásának folyamatát. Ez o'van helyzet, amelynek lehetőségével élnünk kell. A marxizmus—leninizmus sajátságos társadalomtudomány. ame'v azáltal él, hogy állandóan kiegészül a társada'mi evokorlat ú.i tanasztaIntnlval. Ha dogmává merevítjük, akkor m«»gfosztlnk forraHalmlsácától, ha sarktételeihez n^m ragaszkodunk — az onnortunlzmus hibájába esünk. Pártunk ideológiai munkáiénak egyik jellemző vonása époen az, hogy a marxizmus —leninizmus tanításait sikerült a legfőbb társadalmi folyamatokra alkotóan alkalmazni — különösen az utóbbi. közel két évtizedben. Hadd b'znnvftsam azt néhány példával: Az a céltudatos erőfeszités, amit az államélet, a tanácsrendszer, a szocialista demokratizmus gazdagítása és továbbfejlesztése érdekében végzett pártunk a gyakorlatban. ez elméletileg nem más, mint a marxi—lenini államelmélet sikeres adaptálása a mai magyar viszonyainkra. A mezőgazdaság szocialista átszervezésében elért eredményeink elméleti alapjául a lenini szövetkezeti terv szolgált A gazdaságirányítás ma érvényesülő rendszerében, ennek kidolgozásához, a marxista politikai gazdéságtan nyújtotta az elméleti alapokat. PARTUNK mindig akkor ért el sikereket, amikor gyakorlati tevékenységében hozzáértéssel alkalmazta a marxizmus—leninizmus forradalmi tanításait. Mindez olyan történelmi tanulság, amelyet további munkánk során sohasem szabad szem elől téveszteni. Abban a helyzetben vagyunk, hogy a viharos gyorsasággal fejlődő természettudomány mind gyakrabban és mélyrehatóbban bizonyítja világnézetünk igazságát, objektivitását. Mindez megerősíti a marxista—leninista filozófia ismeretelméleti sarktételeit. E folyamat , tudatosításában nagy szerep várt és vár az egyetemek, főiskolák marxista tanszékeire is. A marxizmus—leninizmus oktatása megkezdésének egyik legnagyobb jelentősége abban volt, hogy határozottabb lett az egyetemek demokratizálódásának folyamata Napjainkban a marxista tanszékek tanárai, az Oktatási Igazgatóság vezető propagandistái, állandó előadói. Nélkülük nehezebben tudnánk ellátni feladatainkat, megfelelni annak a követelménynek, hogy a mozgalmi élet káderei képzésének és továbbképzésének megyei központja legyünk. A MARXISTA oktatók munkájának színvonalát és tekintélyét növelte a tudov.ányos kutatás gyakorlatának bővülése. A kutatómunka alapvető feltétele az volt, hogy a marxista oktatók szerezzék meg az ismereteknek és a tapasztalatoknak azt a nagyságrendjét, amely nélkül nincs tudományos oktató- és kutatómunka. Már önmagában az is nagy jelentőségű, hogy a tudományos kutatás és oktatás közelebb került egymáshoz. Csak hasznára vált a marxista nevelésnek, hogy az oktatott tananyag tárgykörébe tartozó témákat kutattak a tanárok. így alakult kl Szegeden a marxista oktatóknak az a gárdája, amely a pártoktatás, az ideológiai és a propagandamunka színvonalának, e színvonal állandó emelésének egyik legfőbb biztositéka. Benne élnek megyénk mozgalmi, politikai életében, katalizátorai számos folyamatnak. Tagjai párt-, állami és tömegszervezeti vezető testületeknek. Előterjesztéseket, vitaanyagot készítenek, folyóiratot, lapot szerkesztenek, és újak megjelenését készítik elő. A tanszékek és oktatóik hozzájárultak és maguk is tevékeny résztvevői a szélesedő helytörténeti kutatásnak. Az eddig megjelent tanulmányok, dokumentumkötetek, publikációk, monográfiák, életrajzi gyűjtemények stb. jelzik az élénkülő helytörténeti kutatás eredményeit. Néhány megjegyzést arról, mit kíván a jövő? Az egyik, hogy a marxizmus oktatói még jobban éljenek benne megyénk társadalmi életében. vegyenek Xészt az itt levő folyamatok tudományos igényű összefoglalásában, szintézisének elkészítésében. Vonjuk le a jelenségekből elméleti és politikai konzekvenciánkat — s tegyük azokat a politikai vezetés közkincsévé. A másik észrevételünk, miközben növekszik munkájuk, tanításuk elméleti színvonala, ne távolodjanak el a gyakorlattól. Az elméleti színvonal emelkedése ne vezessen a marxizmus—leninizmus elvont tanításához, puszta ismertetéséhez. S VÉGÜL szóvá teszem, hogy pártunk kongresszusai mindig hozzájárultak az elmélet és politikánk, a mozgalmi élet és munkastílusunk tartalmi elemelnek gazdagításához. Minden bizonnyal ezzel számolhatunk pártunk XI. kongresszusán is. Természetes tehát, hogy tanszékeink erre felkészülnek, és már e tanév tpasodlk felében a mindennapok oktató-nevelő munkájában hasznosítják majd a kongresszuson elhangzott elveket, az elfogadott dokumentumokat Évente több mint 1200 elvtárs tanul a megyei pártbizottság Esti Egyetemének különböző tanfolyamain, ahol a tanárok, a felsőfokú tanintézetek társadalomtudományi tanszékeinek oktatói, valamint a legfelkészültebb pártmunkások. Ebben a népszerű pártoktatási formában jól ötvöződik a magas színvonalú elméleti felkészültség, és a mozgalmi életben felhalmozott tapasztalatok. A marxista tanszékek kommunistái tevékenyen hozzájárultak az Oktatási Igazgatóság megbecsültségének növekedéséhez, a párt- és a mozgalmi élet kádereinek képzéséhez. De igaz ennek a folyamatnak az az oldala is, hogy jól felkészült pártmunkások ls tanítanak az egyetemek marxista tanszékein. Pártnapokat, politikai gyűléseket tartanak, ismerik az egyetemek oktató-nevelő és mozgalmi életét. A vidéken dolgozó egyetemek jobban benne élnek a táj, a város szellemi életében. növekvő kötődések fűzik őket a szellemi, a kulturális. de a mozgalmi élethez is. Gyakoriak a területi partés állami, valamint az egyetem vezetői közötti személyes kaocsolatok is. AZ IDEOLÓGIAI tanszékek hatása sajátságosan érvényesül az egyetemeken, mert a szaktanszékek előadói sem tudják (meggyőződésem, hogy nem is akarják) kivonni magukat ama hatás alól, amelyet az ideológiai tanszékek létezése és munkája teremt a tanintézetekben. Az ideológiai tanszékek eszmei hatással vannak a hallgatókra, a többi szaktanszékekre, ezek munkájának eszmei tartalmára. Javítják azt az egyetemi légkört, amelyben a párt-, a KISZ-, a szakszervezetek mozgalmi munkájukat végzik. Igaz, hogy a marxizmus— leninizmusnak önálló tanszékei alakultak, de nem feledhetjük, hogy nekünk szocialista egyetemeink vannak Ily módon a hallgatók és a tanárok marxista világnézetének formálása nemcsak 87 ideo'óojai tanszékek, hanem minden állami és mozgalmi szerv, és minden tanszék professzorainak, tanárainak természetes feladata. A szocialista világnézetnek kell áthatni egyetemeink enész oktató-nevelő tevékenységét Ebben a folvamatban nagyon gondos koordináló munkát is végeznlök kell a marxista tanszékeknek, ezek vezetőinek. Negyedszázad összefoglalt eredménye, hogy a marx'zmus—leninizmus feltartóztathatatlanul terjed a világ ban. A Szovtetunló vezette szocialista vljápr»ndszer ereiének növekedése él'pndé je'legú. Pártunk noütlkéta elfogadott, és népünk álta' támogatott. Az Ideolóela' tanszékek szerves részévé lettek az egyetemi, a főiskolai oktatásnak. Tudományo* tekintélyük növekvőben van A tanszéki dolgozók felké szilltsége állandóan gyarapszik. Meggyőződésből végzik munkájukat. Ezek a legfőbb biztosítékok a következő évtizedekre DR. AGOSTÖN JÓZSEF Szeged-Szőreg? Szeged (Algyő)? — vagy Tápé? Mióta az öt szomszédos község közigazgatásilag egyesült Szegeddel, a hivatalos iratokban elég nagy a zűrzavar: vajon most aztán hogy is nevezzük őket? Mint önálló községek, nagyközségek, közigazgatási helységnevek megszűntek, címszóként a Magyar Népköztársaság 1973. évi helységnévtárában sem szerepelnek már. A községegyesitések, községek városhoz csatolásai fejezetben ezt olvashatjuk: Tápé Algyő + Gyálarét f Kiskundorozsma + Szeged + Szöreg = Szeged (1973). S ez a formai változás tulajdonképpen megfelel az Elnöki Tanács egyesítést tartalmazó rendeletének, hiszen 17/1972. számú határozatában Szeged névvel rendelte el a közigazgatási egyesítést. Az Elnöki Tanács egyúttal úgy intézkedett, hogy „a KSH elnöke gondoskodjék a határozatban elrendelt egyesítésekkel kapcsolatos államigazgatási helynévváltozásoknak a Magyar Népköztársaság Államigazgatási Helynévkönyvében való nyilvántartásba vételről." A rendelet tehát nem hagy kétséget afelől, hogy AlRyő, Tápé, Kiskundorozsma, Szöreg és Gyálarét, mint közigazgatási helynevek megszűntek. Földrajzi helyenevekké váltak — mint városrészek. Olyanokká, mint Rókus, Alsóváros, Tarján, Odessza, Móraváros stb. A hagyománytisztelet és a megszokás természetesen lehetetlenné teszi, hogy ebbe a sorba napok alatt beilleszkedjenek a tudatunkban. De nem is volt cél, hogy ezeket a neveket kitöröljük a | használatból. Az egyesülés ' idején nyíltan kimondották I minden fórumon, hogy „a I községek Szegedhez csatla1 kozása nem sértt a helyi hagyományok, szokások ápolását, hanem elősegíti azt". Az egyesülést megszavazó tanácsülésen pedig a határozat kifejezetten említést tesz róla, hogy „a községek nevenek fennmaradása Szeged közigazgatási területén is biztosítható" legyen. A helyi jogszabulyi rendezés tiszteli is ezt az elvet, amikor a városi tanács működési szabalyzataban Algyő, Tápé, Kiskundorozsma. Szöreg, Gyálarét városrészekről tesz említést. Apróságnak tűnhet ez az alaposkodás, de nap mint nap beleütközünk és fönnakadunk a problémán. Írnak hatalmas közlekedési táblákon ilyen új kreációkat: Szeged-Algyő, Szeged-Szőreg stb lapunkban is tetten érhető az ingadozás, mert hol egyszerűen csak „Algyő", „Tápé", hol „Kiskundorozsma városrész", „Szöreg városrész" alakban emlegetjük a csatlakozott községeket, hol meg olyan hibás alak kerül a hasábokra, mint a közlekedési tábláké. A közlekedés számára készített táblák egyértelműen önkényesek, hiszen nem létező helységneveket tartalmaznak a lakott terület jelzésének helyén, de magukban hordozzák azt a dilemmát, amit az új helyzet okoz — nevezetesen: hogy félrevezető lenne az is, ha csupán a közigazgatási helynevet (Szeged) tüntetnék föl a táblán. Az utas így azt gondolhatná, hogy már átfutott Szegeden, holott csak egyik városrészét érintette, amely valamikor önálló pont volt a térképen, s amelyet még ma is sokfelé így őriznek az emberek. Mindenesetre jobb lenne, ha a közigazgatási helynévhez nem kapcsolnák hozzá kötőjellel a volt község nevét, hiszen ez önkényes megváltoztatása a hivatalos névnek. Ehelyett alatta vagy mellette, kisebb betűvel, zárójell>en inkább elfogadható a tájékoztatás — Szeged (Szöreg), Szeged (Tapé) —, s ha a mostani táblákat megviseli az idő, így lenne jó cserélni őket. Ha az egyesítést kimondó rendeleteket és határozatokat böngésszük, teljesen világossá válik: az egykori községneveket csak földrajzi helynévként kezelhetjük, amelyeknek jogi és közigazgatási jelentőségük nincsen. A kötőjeles Írásmód viszont éppen ilyet feltételez, s emiatt teljesen hibás variáns. Sehol az országban nem köveinek ilyen gyakorlatot. Nincs egyetlen táblán, egyetlen iraton, de még a köznyelvben sem ilyeh alak: Budapest-Soroksár, vagy Miskolc-Diósgyőr, 29 noha egyik név sem veszett ei az egyesülés folyamatában. Szegeden akkor járunk el helyesen, ha az egykori közigazgatási helyneveket földrajzi helynevekként használjuk az új szituációban. Így foglalt állást a városi tanács végrehajtó bizottsága is legutóbbi ülésén, fellapozva az egyesülés dokumentumait. A tudatban vezessük át a változást: Algyő, Gyalarét, Kiskundorozsma. Szöreg és Tápé városreszekl Az összeépülési folyamat kedvez ennek, a jövőben a megszokás is erősebb lesz. De hogy eredeti nevükön épüljenek be a várostestbe, az kívánatos is, meg elkerülhetetlen is. Akkor pedig Írjuk és használjuk ezeket a neveket eredetiben — ahol és amikor földrajzi értelemben szükséges — az új Jelentést értve rajtuk. Sz. S. I. Géppel aratják a nádrengeteget Hazánk legnagyobb összefüggő nádasa a Fertő tó magyar oldalán található. A mintegy 10 ezer holdas nádrengetegben az elmúlt idényben csaknem 2 millió kéve nádat arattak le, az aratáshoz kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére. A nád feldolgozását a Fertői Nádgazdaságt Vállalat fertőszentmiklósi üzemében befejezték. Az új aratási idényre megkezdték a felkészütést. Elsősorban a különböző típusú gépeket javítják. Rendbehozzák az úszó aratógépeket is, hogy magas vízállás esetén se szüneteljen az aratás A nád még zöld, a szálak erősek, és magasak. Az alsó levelek már színesednek, ami azt jelzi, hogy rövidesen megkezdődik az érési időszak. (MTI) Skodamozdonyok A csehszlovák Skoda Művek az elmúlt húsz évben világviszonylatban jelentős elektromosmozdony-exportőrré fejlődött: az ebben az időszakban gyártott háromezer mozdony közül kétezret külföldre — főként a Szovjetunióba — szállítottak.