Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

VASÁRNAP, 1971. SZEPTEMBER 29. 5 Korszerű módszerek a fogászatban Befejeződött Szegeden az Árkövy-vándorgyűlés Szombaton befejeződött Szegeden a Magyar Fogorvosok Egyesületének XI. Árkövy Vándorgyűlése. Három nap alatt hazai és külföldi szakemberek száznál több tudományos előadást tartottak az újszegedi Biológiai Központban. A kongresszus alkalmával rendezték meg a Magyar Fogorvosok Egyesületének kétévenként esedékes, soros vezetőségválasztó közgyűlését, ahol elnöknek ismét dr. Tóth Károly egyetemi tanárt, a Szegedi Orvostudományi Egyetem fogklinikájának Igazgatóját, főtitkárnak dr. Csiba Árpád budapesti adjunktust választották meg. — A vándorgyűlés előadói csak kutató jellegű, eddig még nem publikált munkákkal szerepelhettek. Áttekintve az előadott anyagot, világossá válik, milyen sokrétű problémák adódnak a fogászatban, helyesebben a stomatológiéban, ezek a problémák az emberek igen nagy tömegét, csaknem egészét érintik. A kongresszus tanúsíthatja, hogy itt sem nélkülözhetőek a legmodernebb vizsgálómódszerek, így az egészséges és kóros foganyag, a fogtartó szövetek, a nyál, a vérszérum összetevőinek legpontosabb elemzése, az állatkísérletek bevonása, az ultramikroszkópos vizsgálatok, izotópok stb. — Három témakörben hangzott el a legtöbb előadás: a fogszuvasodás kóroktanában, a fogpótlástanban és a szájsebészetben, valamennyinek igen komoly gyakorlati jelentősége van. Közismert, hogy korunkban olyan méreteket ölt a fogszuvasodás, melynek akkor sem vethetünk gátat, ha jelentősen növelnénk a fogorvosok számát. Leghatékonyabb gyógymód a betegség megelőzése, ebben a tekintetben egységesnek mondható a tudományos álláspont; nagy előrehaladást a fluor alkalmazása jelenthet. Az ivóvíz fluorozása nemcsak nálunk, hanem más, nyugati államokban sem oldható meg, ezért új, alternatív módszerek kidolgozásán fáradoznak. Széles körű vita alakult ki, az előadók, hozzászólók mielőbbi megoldást sürgettek. Lehet, hogy Angliában a tej fluorozását valósítják meg: angol szakemberek bemutattak egy olyan készüléket, mely a tej fluorozására alkalmas, a portsmouth-i E. W. Borrow, Alapítványának megbízásából, a szegedi fogklinikának adományozta a vándorgyűlés Munka és munkaidő A kérdésre — mennyi is a napi, vagy a heti munkaidő hossza Magyarországon? — voltaképpen roppant egyszerű a válasz: napi nyolc, vagy heti 44— 48 óra, attól függően, hogy a szóban forgó munkahelyen már megvalósíthatták-e a munkaidő csökkentését, vagy még nem. A válasz már sokkal komplikáltabb, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi a napi vagy heti munkaidő hossza a valóságban ? A napi fizetett félórányi ebédidőt eleve le kell vonnunk, mert ez alatt többnyire nem dolgozunk, viszont a törvényesen megállapított heti 44, vagy 48 órás munkaidőbe ez is bej leszámít. Némi matematikai alapismerettel könnye! dén kiszámolható, hogy a tényleges munkaidő máris heti 41, vagy 45 óra. Bár csak így lenne! — sopánkodnak, joggal, a munkaügyi szakemberek, a műhelyfőnökök, s általában mindazok, akiknek hivatali kötelmei közé tartozik a munkarend, a munkafegyelem, a munkaintenzitás figyelemmel kísérése, vagy éppen az ezzel kapcsolatos írott szabályok és íratlan normák betartatása. Hol az a munkahely, ahol mondjuk a reggel hat órakor kezdődő műszakot valóban hatkor kezdik, s hol az a hivatal, ahol reggel nyolckor, fél kilenckor mindenki munkával — értve ez alatt a produktív tevékenységet — kezdi a napot? A műhelyekben jó esetben is fél—egv óra telik el az anyagért, szerszámokért, alkatrészekért való futkosással, az irodák világában bevett szokás a reggeli kávézgatás, némi í kis tereferével fűszerezve, s ezek a közjátékok átlag két-három óránként megismétlődnek, további negyed —félérákkal csökkentve a valóságos munkaidőt. S ne csak a munkásokról és a beosztott alkalmazottakról essék sző. Néhány éve úgynevezett munkanap-fényképezést végeztek egy iparág vezető beosztású alkalmazottai körében. Kiderült, hogy a vezetők is kénytelenek napi munkaidejük tekintélyes részét olyan tennivalókra fordítani, amelyek alaposan csökkentik a produktív munkaidőt. Statisztikai közhely, hogy például az iparban az úgynevezett műszakegyüttható mindössze 1.4 körül mozog, s már hosszú évek óta nem sikerül feljebb tornáztatni. Ez annyit jelent, hogy az ipari termelőberendezések, az optimális három műszak helyett alig másfél műszakban dolgoznak, s korántsem csak a munkaerőhiány miatt. Mindez csak némi adalék a kérdés megválaszolásához: mennyi is a munkaidő hossza Magyarországon? Ha nem lenne szervezetlenség, ha lényegesen szilárdabb lenne a munkafegyelem, ha megfontoltabb lenne a technológiai tervezés és a gyártáselőkészítés, ha racionálisabb módszereket alkalmazná• nak az ügyvitelben, akkor a valóságos — tehát a munkával eltöltött — idő feltehetően erősen megközelítené a törvényesen meghatározott heti 44, vagy 48 órát. De ha mindezeket figyelembe vesszük, s valamilyen módszerrel megnróhálnánk kiszámítani — és leszámítani — az ilyen-ol van okokból adódó veszteségeket, akkor is bajba lennénk az iménti kérdésre adandó válasszal. Mert bizony előfordul — nem is ritkán —, hogy valóban munkával telik el a napi nyolc óra. Rendszerint a nagy túlórázások idején. V. Cs. színhelyén is kiállított, működés közben bemutatott készüléket. Reméljük, hazánkban a só fluordúsítását való- j sítjuk meg, ezen a téren a szegedi fogászati és szájsebészeti klinika — már a korábbi években is ismertetett — eredményei komoly nemzetközi érdeklődést váltottak ki. — A fogpótlástanban, a megtartó fogászatban igen sok dolgozat foglalkozott egyrészt a használatban levő, minél korszerűbb anyagok vizsgálatával, másrészt az űj anyagok gyakorlati alkalmazásával. Fogpótlást lehet készíteni rosszul, rossz anyagból és a szervezetre káros anyagból. A kutatók munkásságát azok a törekvések hatották át, melyek a károsodások minél teljesebb kiküszöbölését szolgalmazzák. Korunk orvostudományának törekvése, hogy korszerű, altatógépekkel felszerelt, intezív osztállyal rendelkező szájsebészeti osztály álljon mtnden stomatológiai intézet rendelkezésére. Több előadás hangzott el az állcsonttörések korszerűbb gyógyításáról, a daganatos betegségek korai felismerésének szükségességéről, módszereiről, azok műtéti megoldásáról és a helyreállító plasztikai sebészetről. A beszámolók szerint ma már nem szorul hosszú klinikai ápolásra a foghúzással vérzékenységben szenvedő beteg, a beavatkozás — megfelelő ellátással — elvégezhető az ambulancián is. Meg kell még említenem azokat az eredményeket, amelyeket ugyancsak a szegedi fogászati és szájsebészeti klinika kutatói mutattak .fel az izotópos vizsgálatok terén a nyálmirigyekkel és az állkapocs-ízülettel összefüggésben. — A szegedi fogászati és szájsebészeti klinika fennállásának 25. évfordulóján Szegeden rendezett Arkövy Vándorgyűlést sikeresnek mondhatjuk. Az előadók komoly tudományos eredményeket ismertettek a stomatológiának majd minden területén, ezek a tudományos munkák nem öncélúak, hanem az embert, az emberiséget szolgálják. N. L Senki sem kényszeríthető arra, hogy több évtizede megszokott környezetét elhagyja, addigi életmódját megváltoztassa. A tanyán lakók életkörülményei azonban egyre kevésbé felelnek meg közösségi és egyéni érdekeiknek. Szociális helyzetükön a községi tanácsok csak akkor tudnak eredményesen, lényegesen javítani, ha a tanyaiak elszigeteltségét megszüntetik, beköltözésüket a községekbe elősegítik. „A község lakosságának 56,9 százaléka külterületen él. A tanyai lakások száma 1114, ebből körülbelül 40—50 üres, romos, vagy romosodó. A lakások 60 százaléka egyszobás, az itt élők fele 60 évesnél idősebb, beteg, vagy munkaképtelen ember." (Részlet Mórahalom nagyközség legutóbbi tanácsülésének jegyzökönyvéből.) Magda néni egyedül él a kis tanyában több, mint harminc éve. Arcán a ráncok nem takarják még el hajdan volt szépségét. Mindig mosolyog, barátságos. — Egyre megy, ha búsulok, ha nem. Negyvenháromban halt el az uram, azóta alig nyitja rám valaki az ajtót. De csak megvagyok így, egyedül is. A házat mindig körbetapasztom, ameddig elérem, lemeszelem, legyen csak rendes. Mondják is a szomszédok: Magda mindig meszel. Még bírom, hát csinálom. Eldolgozgatok a ház körül, ha elfáradok, lefekszem. Tudja, a meleget nem nagyon bírom. Itt bent meg jó hűvös van. Igaz, a pulykákra fűteni kell a gazdaságban, nehogy megfázza-' nak éjszaka. Este hattól reggelig vigyázok rájuk. Egyszer már rosszul is lettem a melegben, küldtek gyorsan az orvoshoz vérnyomást méretni. Amit a gazdaságban keresek, meg ami a ház körül megterem, abból élek. Senkim sincs. A szomszédba néha átmegyek beszélgetni, de nemigen van rá időm. Egy-két órát alszom délben, aztán meg mindjárt megyek a gazdaságba. Az legalább közel van. Bemennék én lakni a faluba, de ott miből élnék? Ez a kis tanya nem kell senkinek. Nem pénz ez már. Én innen nem mehetek sehova. Engem már csak visznek. És mosolyog a szeme. Söpri a kis konyhát, ahová lehajolva lehet csak belépni. „A tanyák forgalmi értéke olyan alacsony, hogy ha valaki el is akarná adni, belterületen nem tudna érte lakást venni." Az udvar homokját frissen gereblyézték, alig hullt rá még falevél. A nagy tanya körül mindenütt rend és tisztaság. A gazda a községbe ment gyógyszerért, a néni róla beszél. — Olyan nyugodt volt régebben, most rneg olyan idegesféle. Én nem tudom, mi baja' mindig. Itthon vagyunk, senki sem bántja. Hacsak az nem, hogy nem bírja már úgy a munkát. Én meg a rendet szeretem. Az unokáim is, ha itt vannak, csak pakolok utánuk. Van már hét, a legidősebb 12 éves. Az egyik fiam sofőr Pécsett, a másik bent lakik Mórahalmon, de Szegeden dolgozik. Hát ők se nagyon tudnak seÁ fegyveres erők napja alkalmából: Ünnepségek, kitüntetések A fegyveres erők napja alkalmából Budapesten, a magyar néphadsereg központi klubjában Oláh István altábornagy, magyar néphadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes adta át a honvédelmi miniszter elismerését társadalmi és állami szervek vezetőinek, egészségügyi dolgozóknak, továbbá olyan aktivistáknak, akik huzamosabb idő óta tevékenyen részt vesznek a honvédelem erősítésében, a hadkiegészítési feladatok előkészítésében és végrehajtásában, a tiszti és tiszthelyettesi pályára irányítás segítésében. A ki'üntetések átadási ünnepségén megjelent a magyar néphadsereg vezetői állományának több tagja. Csongrád megyében a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokizatát kapták: Murányi György, a mórahalmi községi tanács elnöke, dr. Salgó Gábor, a szegedi rendelőintézet igazgató főorvosa, dr. Sódar Mihály, a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője és dr. Varga János, a hódmezővásárhelyi városi tanács igazgatási osztályának vezetője. A fegyveres erők napja alkalmából a MÁV Szegedi Igazgatóságának MHSZszervezete, munkásőrség szakasza, katonai szállítási és szervezési osztálya, valamint a IV. közlekedési és szállítási igazgatóság szombaton Szegeden, a MÁV Petőfi Sándor művelődési házban közös ünnepséget rendezett. Az ünnepségen ott voltak a szegedi helyőrség, a Csongrád megyei kiegészítő parancsnokság, az MHSZ megyei és városi, járási vezetőségének, valamint a munkásőrség megvei és városi parancsnok-ágának képviselői is. Az ünnepi beszéd után a honvédelmi miniszter napiparancsát Nagy József őrnagy, a közlekedési és szállítási igazgatóság vezetője ismertette, majd ezt követően kitüntetéseket adtak át. A Honvédelmi Érdemérem 20 éves fokozatát kapta Horváth Józsefné, a békéscsabai állomás felügyelője, 15 éves fokozatát Tóth M. Tibor, a kiskunhalasi állomás tanácsosa. a 10 éves fokozatát Kirsch Vilmos, a MÁV Igazgatóság szegedi főfelügyelője, dr. Simándi István, a MÁV Igazgatóság szegedi tanácsosa, Máté György, a Szegedi MÁV Nevelőintézet főtanácsosa. A Kiváló Honvédelmi Munkáért bronz fokozata kitüntetésben részesült Bálint Dezső és Hoffmann László, a MÁV Igazgatóság szegedi dolgozói. Ez alkalommal 62 dolgozó 42 ezer forint jutalomban részesült. Tegnap este a munkásőrség, a KISZ és az MHSZ a Szegedi Ruhagyárban is megünnepelte a fegyveres erők napját. Ez alkalommal kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Mészáros István, a Kiváló MHSZ Munkáért arany fokozatot Bereng József és Rujavecz Ernő, a Honvédelmi Érdemérmet Terhes András és Oláh Árpádnó kapta. gíteni. Ha kijönnek — mert azért jó fiúk, kijönnek ide gyakran — csak azt nézem, mit rakjak a szatyrukba. Fizetik a részletet, meg bővítik a házukat, kell a pénz nekik is. Ha itt vannak, kérdezik, mit vihetnének. Egy kis tojást, egy tábla szalonnát adok én jó szívvel. Csak az uram nyugodna meg, mert kevés már a két kezem. A fiatalokhoz kellene beköltözni, de az uram nem akarja. A maga ura volt hetven évig, öregkorára nem akar a fiúk terhére lenni. Vizet húz a gémeskútból, készül az ebédfőzéshez. Délre várja haza az urát. „Mind többen vannak, akiknek nem felel meg a vályogfalú ház, az ásott kútból merített ivóvíz, akik belátják, hogy a belterületen jobbak a kommunális, egészségügyi, művelődési lehetőségek." Tanyája környékét beborítja a gaz, a vályogfalú épület minden pillanatban összedőléssel fenyeget. S fenyeget a kutya ugatása is. Hárman élnek itt, a hetvenéves agglegény, A kutya és a mindent uraló sivárság. A gazda a foga közt szűri a szót. — Az öcsémet elvitte a rák három éve. Csak a kutya maradt velem. Asszonyra sose néztem. A faluba is ha bemegyek sót, kenyeret venni, visszakívánkozok a magaméba. Mit kérdezi, hogy élek? Láthatja. Fát vágok, elador., termett egy kis kukoricám, eladom. Hát ebből. Míg egészség van, megélek csak-csak. Nem kell velem törődni. Hagyjanak békén, egyedül jó nekem. „1960. és 1974 között 721 fö költözött, be a községbe külterületről." Szerencsére nagy a kommunális, egészségügyi és művelődési lehetőségek vonz! ereje. A még tanyán lakó ! rialalok és a munkaképes I felnőtt korosztály igényeinek növekedése a beköltözési folyamat fontos támasza. De adminisztratív intézkedésekkel nem gyorsítható, kampányszerűen meg nem oldható a folyamat, ami csak Mórahalom körzetében háromezer embert érint. Pálfy Katalin Tárlat Szentesen Szombaton Szentesen, a Móricz Zsigmond művelődési központ kiállítótermében Csorba György, a városi tanács elnöke megnyitotta a Koszta-emlékéremmel kitüntetett nyolc festőművész j tárlatát. Csikós András, Fejér Csaba, Fülöp Erzsébet, Hézső Ferenc, Koszta Rozália, Németh József, Szalai Ferenc és Zoltánfy István mintegy 50 alkotása látható a tárlaton. A reprezentatív kiállítás megnyitásával megkezdődött a hagyományos őszi szentesi kulturális hetek gazdag eseménysorozata,