Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. SZEPTEMBER » Moszkvában a magyar párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról.) lan" — hangzik a csillag alatti felirat A friss virágok és koszorúk közé tette le de­legációnk a népünk háláját és kegyeletét kifejező hatal­mas koszorút, szalagján az aranybetűs felirattal: „A Szovjetunió szabadságáért, a népek békéjéért és az embe­riségért elesett szovjet hő­söknek — a Magyar Népköz­társaság párt- és kormány­küldöttsége" A koszorú zásl ünnepségen részt vett Konsztantyin Ka­tusé v, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Nyi­kolaj Rogyionov, külügymi­niszter-helyettes , a Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Vla­gyimir Govorov vezérezre­des, a moszkvai katonai kör­zet parancsnoka, Gennagyij Kiszeljov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának osztályve­zető-helyettese, Dmitrlj Nyi­kiforov és Nyikolaj Szlka­csov, a Külügyminisztérium osztályvezetői és több más hivatalos személyiség. * Szerda délután patinás környezetben, a Nagy Kreml Palota Katalin-termében megkezdődtek a magyar­szovjet hivatalos tárgyalá­sok. A tárgyaláson magyar részről részt vész Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A tárgyaló delegáció tagjai: Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Benkc Valé­ria. a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának ve­zetője. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Púja Frigyes külügyminiszter és Rapai Gyula. hazánk moszkvai nagykövete, az MSZMP KB tagjai. Szakértőként magyar rész­ről részt vett a tárgyaláson Katona István, a Népszabad­ság főszerkesztője, a KB tag­ja. Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője, Szűrös Mátyás, a KB kül­ügyi osztálvanak helyettes vezetője, Tóth József, a Kül­ügyminisztérium főosztályve­zetője. Szovjet részről a tárgyalá­son részt vesz Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon-T tl Bizottságának főtitkára. A tárgyaló delegáció tagjai: Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alek­szej Koszigin, a Miniszterta­nács elnöke, Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Konsztan­tyin Katusev. az SZKP KB titkára, Nyikolaj Bajbakov, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Vaszilij Kuznyecov, a külügyminiszter első he­lyettese és Vlagyimir Pav­lov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, az SZKP KB tagjai. Szovjet részről szakértő­ként részt vett a tárgyaláson Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának munkatár­sa. Nyikolaj Rogyionov, a KB tagja, külügyminiszter­helyettes, Gennagyij Kiszel­jov, a KB osztályvezető-he­lyettese, és Nyikolaj Szika­csov, a Külügyminisztérium 5. európai osztályának veze­tője. A testvéri barátság, szívé­lyesség és teljes kölcsönös megértés légkörében lezaj­lott eszmecserén a magyar és szovjet vezetők kölcsönö­sen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a szo­cialista és kommunista épí­tő munka eredményeiről, az MSZMP X. kongresszusa és az SZKP XXIV. kongresszu­sa által kitűzött feladatok végrehajtásáról. A felek kifejezték mély elégedettségüket afölött, hogy a magyar—szovjet kap­csolatok az élet minden te­rületén sikeresen fejlődnek, és a kérdések egész sorát te­kintették át az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköz­társaság és .a Szovjetunió közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés to­vábbi elmélyítésével kapcso­latban. politikai és egyéb te­rületeken. A küldöttségek a nemzet­közt kérdések széles körét vi­tatták meg. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak az MSZMP és az SZKP, a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió szoros együtt­működésének, a szocialista közösség további megszilár­dításának kérdéseire; a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének és összeforrottságának további erősítése érdekében. Megvizsgálták a nemzetkö­zi feszültség további enyhí­tésével összefüggő kérdése­ket, az európai és a nemzet­közi biztonság szilárd alap­jainak megteremtésével kap­csolatos témákat. A napirenden szereplő kérdések megvitatása során megerősítették a felek néze­teinek és álláspontjának tel­jes azonosságát. A tárgyalá­sok csütörtökön folytatód­nak. * Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet Minisztertanács szerdán este a Nagy Kreml Palota Granovitaja-termében díszvacsorát adott a Kádár János vezette magyar párt­és kormányküldöttség tiszte­letére. A díszvacsorán Leo­nyid Brezsnyev és Kádár Já­nos beszédet mondott. * Kádár Jánosné szerdán Moszkvában felkereste a Szovjet Képzőművészeti Akadémia tagjainak művei­ből rendezett Jubileumi kiál­lítást. A vendéget N. V. TomszM), a Szovjet Képző­művészeti Akadémia elnöke és más neves művészek üd­vözölték. » Kádár Jánosnéval együtt megtekintette a kiállítást V. P. Brezsnyeva, az SZKP Központi Bizottsága főtitká­rának felesége, valamint V. Z. Pavlova, a Szovjetunió magyarországi nagyköveté­nek felesége és Rapal Gyu­láné, Magyarország moszkvai nagykövetének felesége. Leonyid Brezsnyev Nagyra becsüljük a magyar nép, a magyar kommunisták munkáját Kedves Kádár elvtárs! Tisztelt magyar vendégek 1 Elvtársak! Nagy megelégedéssel üd­vözöljük Moszkvában a test­véri Magyarország párt- és kormányküldöttségét, őszin­tén örülünk érkezésüknek, elvtársak, és meggyőződé­sünk, hogy mindazok a szov­jet emberek, akikkel talál­kozni fognak itt Moszkvában es Leningrádban, a lehető legmelegebb, legörömtelibb fogadtatásban részesíti önö­ket. Találkozásunkra nevezetes Időpontban kerül sor. Har­minc évvel ezelőtt, 1944 szeptemberének harmadik harmadában a szovjet csapa­tok — kiűzve a hitlerista megszállókat az általuk el­rabolt területekről — felsza­badították az első magyar falut. Battonyát. Ezzel meg­kezdődött Magyarország fel­szabadítása a nácizmus Igá­ja alól. Az éveket és az évtizede­ket, amelyek azoktól az em­lékezetes napoktól ma elvá­lasztanak bennünket, együtt éltük át. Ez idő alatt a szov­jet-magyar barátság kivi­rágzott. Élő virágaiban ma, a szó szoros értelmében, min­denütt gyönyörködhetünk. Jeleit kis és nagy ügyekben egyaránt felfedezhetjük. összefüggenek tetteink* közős terveink A szovjet emberek, pár­tunk igen nagyra becsülik a magyar kommunistákhoz, a magvar néphez fűződő har­cos és kipróbált szövetségün­ket. Ml igaz barátoknak te­kintjük önöket, akik­kel összefűz az együttesen megtett út, összefűznek mai nagy tetteink és közös ter­veink a Jövőre, örömmel töltenek el ben­nünket a magyar dolgozók­nak a szocializmus építésé­ben elért sikerei, országuk fejlődésének, munkás hétköz­napjainak egyenlete^ ritmu­sa. Jól tudjuk, milyen fontos szerepet tölt be ezekben az eredményekben a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely politikájában szünte­lenül számbaveszl az orszá­gon belüli és a nemzetközi porondon végbemenő fejlő­dést, és hozzáértéssel Irányít­ja az MSZMP X. kongresz­szusa határozatainak végre­hajtásáért végzett munkát. Országunkban ismerik és nagyra becsülik a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, internacionalista politikáját. Teljes és kölcsönös megértés van közöttünk, és az önök pártjának vezetői között, élükön Kádár János elvtárs­sal. a harcedzett forradal­márral, a nemzetközi kom­munista mozgalom kiváló személyiségével, a Szovjet­unió és Lenin pártja hű ba­rátjával. Becsülünk mindent, amit a magyar kommunisták tettek a múltban és tesznek ma a szocialista országok egységének megszilárdításá­ért; becsüljük a szocialis­ta Magyarország hozzájá­rulását a Varsói Szerző­dés szervezete és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységéhez. Mély megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a testvéri szovjet—magyar együttmű­ködés napról napra szélese­dik és erősödik minden te­rületen, köztük a kereske­delem, a tudományos-műsza­ki élet és a termelési koope­ráció területén. Példaként megemlíthetjük a ma már széles körben is­mert olefinprogramot. Az or­szágaink közötti határ két ol­dalán ugyanannak a lényegé­ben egységes komplexumnak az alkotó részei jönnek létre, egy — a műanyagok és mű­szálak gyártásában kivétele­sen fontos — nyersanyag ter­meléséhez. Ezzel összefüggés­ben viharos fejlődésnek in­dult a fiatal magyar Lenin­város. Gyönyörű fővárosuk­ban, Budapesten, nemrégiben nyílt meg a metró, ami szov­jet szakemberek segítségével épült, a jól bevált magyar Ikarus-ok pedig, ha úgy tet­szik, kozmikus távolságokat tettek már meg a szovjet utakon. A legnagyobb ma­gyar üzemekben szovjet gyártmányú korszerű beren­dezéseket használnak, szá­mos szovjet kikötőben pedig magyar munkások kezemun­káját dicsérő daruk dolgoz­nak. Egyszóval, a Szovjetunió és Magyarország szoros együttműködése országaink fejlődésének szilárd, állandó és fontos tényezőjévé vált. Jól emlékszem legutóbbi magyarországi látogatásomra. Még most is szemem előtt vannak mozgalmas találko­zásaink Budapest lakóival, a vörös Csepelen megtartott lelkes tömeggyűlés, szívélyes beszélgetésünk a Magyar— Szovjet Baráti Társaságban. Azokban a napokban értel­münkkel és szívünkkel egy­aránt különösen élénken éreztük a népeinket egymás­hoz fűző baráti érzelmek me­legét. Ma, amikor testvérekként üdvözöljük az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány nevében a magyar párt- és kormány­küldöttséget. hadd mondjam önöknek, tisztelt barátaink: szeretettel üdvözöljük önö­ket! Szeretett, kedves ven­dégeinknek tekintjük önöket! Kedves elvtársak! Magyar­ország, a Szovjetunió és más testvérországok életében fe­lelősségteljes időszak követ­kezik. A nem túlságosan tá­voli jövőben sor kerül ha­talmon levő kommunista és munkáspártjaink következő kongresszusára. Ezek pedig korszakos események lesz­nek. Természetes tehát, hogy amikor holnapi feladataink­ra készülődünk, eszmecserét folytatunk egymással, együt­tesen keressük a további fej­lődésünk során felmerülő feladatok legjobb megoldá­sát. Arra gondolok példá­ul, hogy mind a Szovjet­unió, mind Magyarország és a többi testvérországok ér­dekeltek abban, hogy saját erőforrásaik sokoldalú fel­használása mellett évről év­re teljesebben állithassák nemzeti és nemzetközt ér­dekeik szolgálatába azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocialista országok szoros, önkéntes együttműködése rejt magába. Az akcióegység erősítéséért Nem kétséges, hogy a kö­vetkező évek újabb bizo­nyítékokkal szolgálnak majd annak a közös munkának az óriási jelentőségére, ame­lyet a testvérpártok folytat­nak a szocialista közösség országainak minden módon való közeledése és akció­egységük erősítése érdeke­ben. Természetesen vonatkozik ez a nemzetközi életre ls, ahol a szocialista országok együttműködése máris ered­ményekhez vezetett, és ezek az eredmények jótékony ha­tást gyakoroltak országaink­ra, és az általános békére. Nem kevés ezen a területen a még megoldatlan problé­ma, és igen hasznos, ha ezek megoldásán együttesen gon­dolkodunk. A közelmúlt gaz­dag volt jelentékeny világ­politikai eseményekben. Feszült figyelmet keltett a világban az Egyesült Ál­lamok vezetésében nemré­giben bekövetkezett válto­zás. Mi, a Szovjetunióban természetesen nem avatko­zunk az Egyesült Államok ügyeibe. De távolról sem kö­zömbös számunkra mindaz, ami érintheti a szovjet­amerikai kapcsolatok hely­zetét és fejlődését, amely­nek mi — érthető okokból — nagy jelentőséget tulaj­donítunk. Kádár János: A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet-amerikai kapcsolatokban végbement kedvező fordulatot, amely az utóbbi években következett be, mindkét fél konstruktív erőfeszítéseinek eredmé­nyeként. Ezért megelégedés­sel vettük tudomásul Ge­rald Ford elnök nyilatkoza­tát arról, hogy személyesen ő maga és kormánya ls foly­tatni kívánja politikáját az országaink közötti kapcsola­tok továbbfejlesztésére — a megkezdett irányban. A ma­gunk részéről mi közöltük az elnökkel, hogy a kontaktu­sok fenntartása mellett fog­lalunk állást a béke megszi­lárdítása, az országaink kö­zötti kölcsönös bizalom és jószomszédság erősítése cél­jából. Ezek a kapcsolatok mér létrejöttek és jelenleg úgy véljük, nem rosszak az előfeltételek ahhoz, hogy sikeres kezdetet jó folytatás kövesse az együttműködés új konkrét tényei formájában, a legkülönbözőbb területe­ken, mindkét ország népei és az általános béke érde­keiből kiindulva. A békéért hatékony küzdelmet kell vívni Szilárd meggyőződésünk, hogy a béke megszilárdítá­sáért, az enyhülés elmélyí­téséért és továbbfejlesztésé­ért vívott küzdelemben nem lehetnek szünetek. Hogy mennyire szükség van erre a küzdelemre, azt meggyő­zően bizonyítják a ciprusi események. Ismét szemléletesen bebi­zonyosodott, hogy a fasiszta rendszerek állandó fenyege­tést jelentenek a békére és a népek biztonságára. Ne­vezetesen ezek a rendszerek a kedvenc eszközei azoknak, akik imperialista intrikákat akarnak megvalósítani a szabadságszerető népek el­len. Egyszersmind bebizonyoso­dott az ls, hogy ezek a rend­szerek a népharag tűzhányó­jának csúcsán lebegnek és kérlelhetetlen pusztulás vár­ja őket. A Ciprus független­sége ellen szőtt imperialista összeesküvés végső soron oda vezetett, hogy a görögországi fasiszta katonai diktatúra összeomlott, az ország de­mokratikus erői lehetőséget kaptak tevékenységük akti­vizálására. Ez már önmagá­ban véve sem csekély vív­mánya a béke és haladás erőinek. Ugyanakkor, elvtársak, a világ újabb szemléletes bizo­nyítékot kapott arról ls, mi­lyen veszélyes szerepet tölt be a nemzetközi életben a NATO katonai tömbje, mennyire összeegyeztethetet­lenek e tömb puszta létezése és alapvető politikai céljai a népek szabadságának, füg­getlenségének és biztonságá­nak érdekeivel. Hiszen ép­pen a NATO stratégái voltak azok, akik miközben kiszéle­sítették katonai előkészüle­teiket a Földközi-tenger tér­ségében, Ilyen vagy olyan módon szüntelenül arra tö­rekedtek, hogv minél mé­lyebben vonják be ezeknek az előkészületeknek a ható­sugarába egy el nem kötele­zett ország, a Ciprusi Köz­társaság területét. Ezután mindannyian tanúi voltunk egy kevéssé vonzó képnek, amikor a NATO két tagálla­ma ezt, az önmaga megvé­désére képtelen országot a fegyveres összecsapások színterévé változtatta, pusz­tulást hozva polgáraira, rom­lást városaira és falvaira. Nincs mit csodálkozni azon, hogy ezeknek az események­nek az egyik következmé­nyeként Görögország, amely­nek közvéleménye és űj ve­zetői saját tapasztalatukból győződtek meg róla, hogy a NATO vezéreit legkevésbé a kis országok biztonságának és függetlenségének védelme érdekli, kilépett a NATO ka­tonai szervezetéből. Végül a ciprusi válság me­nete bebizonyította, hogy korunkban Európában és az egész világon az agresszív erők mesterkedéseivel szem­beszáll a béke, a független­ség és az állami szuvereni­tás védelmezőinek erős frontja. A kicsiny ciprusi ál­lam függetlensége ellen inté­zett támadás tiltakozást vál­tott ki az egész világ közvé­leményében. A Szovjetunió és más szocialista országok tevékeny részvételével egy­értelműen ebben a szellem­ben foglalt állást az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Ciprus szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének helyreállítása, a külföldi csapatok kivonása az ország területéről, való­ban tartós béke biztosítása Ciprus népe számára — ezek azok a fő feladatok, amelyek haladéktalan megoldást kö­vetelnek a ciprusi nép, az európai béke és biztonság érdekében. Az élet már ép­pen elég meggyőzően bizo­nyította be, hogy ez nem va­lósítható meg a NATO szűk, zárt körében. Helyes és ha­tékony megoldás lenne véle­ményünk szerint e probléma nemzetközi vonatkozásainak az ENSZ keretei között való megoldása, megfelelően te­kintélyes nemzetközi biztosi-; tékok mellett. Nevezetesen emellett foglalt és foglal ál­lást a Szovjetunió. A Ciprussal kapcsolaton események erélyesen emlé­keztetnek arra, hogy ha szi­lárd békére vágyunk Euró­pában, e békéért hatékony küzdelmet kell vívnunk. És szeretném itt hangsúlyozni; hogy e harc fő irányának ml továbbra is az összeurópai tanácskozás sikeres befejezé­sének biztosítását tekintjük Ez kétségkívül olyan kér­dés, amely figyelmet érde­mel, és érdemes arra ls, hogy a mi elvtársi körünk­ben megvitassuk, tekintetbe véve a szocialista közösség országainak tevékeny nem­zetközi szerepét, az általános béke szilárdításáról való szüntelen gondoskodásunkat! Kedves elvtársak: a mai napon megkezdtük tárgyalá­sainkat. A tárgyalásokat folytatni fogjuk. De már most magabiztosan kijelent­hetjük; a tárgyalásokon * teljes és kölcsönös megértés, a testvéri megbonthatatlan barátság szelleme honol! Másképpen ez nem is történ^ hetne, hiszen ugyanez a szel­lem jellemző pártjaink ée országaink kapcsolataira: Népünk erőforrása az együtt­működés a testvéri Szovjetunióval Tisztelt Brezsnyev elvtárs! Tisztelt Podgornij elvtársi Tisztelt Koszigin elvtárs! Kedves elvtársak! Szovjet barátaink! Mindössze néhány órája annak, hogy a magyar párt­ós kormányküldöttség Moszkvába érkezett. Máris elmondhatjuk azonban, hogy itt-tartózkodásunk minden percében érezzük a szovjet emberek igaz vendégszere­tetét. Ez mélyen meghat bennünket, különöskép­pen azért, mert tudjuk, hogy ez a megbecsülés és figye­lem mindenekelőtt a magyar kommunistáknak, a szocia­lizmust építő magyar nép­nek szól. Küldöttségünk ne­vében szívből megköszönöm a meghívást, a baráti fogad­tatást, és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs hozzáa> Intézett meleg szavalt. Elhoztuk magunkkal és át­adjuk önöknek, s az önöR személyén keresztül Moszk* va lakosságának, a kommu­nizmust építő nagy szovjet népnek a Magyar Szocialista Munkáspart Központi Bi­zottságának, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki TanácsM 1 v

Next

/
Thumbnails
Contents