Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

SZERDA. 1074. SZEPTEMBER W. Az ENSZ-k6zgyűlésen: Gromiko ismertette a szovjet álláspontot az égetft nemzetközi kérdések rendezésére # New York (TASZSZ, MTI) Tegnap, kedden New York­ban folytatódott az ENSZ-köz­K 'ülés 29. ülésszukának általá­nos politikai vitája. A közgyü­1 sen nagy érdeklődés kísér­li' A. Qromlko szovjet kül­ügyminiszter felszólalását. Gromiko, kiemelte a szo­cialista közösséghez tartozó i i-s/.ágok összehangolt poll­i'kájának sikereit. A Szov­'tunió politikáját szorosan íí isze hangolja szö vetségesel • vcl és barátaival. A szocta­listu államok közössége a közös alkotó munkában egye­síti résztvevőit az élenjáró társadalom felépítésében, uúiely társadalom lényégénél fogva elutasítja a háborút. Nem véletlen, hogy sok rum ahhoz, hogy a közel- megakadályozná új hadvlse­keletl problémát, annak lést eszközök megjelenését, egész bonyolult komplexu- és egyidejűleg elősegítené az mában megvizsgálja és egész emberiségre kiterjedő megtalálja azokat a meg­oldásokat, amelyek kielé­gítők a konfliktusban részt vevő felek számára. Magától értetődik, hogy ez teljes mértékben vonatkozik a palesztinai arab népre is, amely képviselőinek teljes jogú résztvevőként kell Je­len lennlök a konferencián". Gromiko ezután így foly­feladut megoldását; a kör­nyező közeg védelmét". A Szovjetunió külügymi­nisztere hangsúlyozta, hogy fontos lenne konkrét Indít­ványokat kidolgozni a lesze­relési világkonferencia össze­hívásának gyakorlati vonat­kozúüiűpfl, A Szovjetunió külügymi­nisztere megnevezett néhány tatta: „A Szovjetunió állást 0lyan elsőrendű feladatot, foglal amellett, hogy Izrael amelyekre összpontosítani független, "uverén állam- kell az áUamok cröteBzlté. ként létezzék és fejlődjék. „eit, Ezek a Következők: Mi erről sokszor beszéltünk _ Me kell kezdeni és ismét megerősítjük ezt. tényleges clprusl rendezést, A közel-keleti rendezés ügyé­ben a haladás és nem az 11­nagy Jelentőségű békés luzórlkus, hanem a reális ha kezdeményezés a scorlallz mus országaitól Indult, éa Indul kl. Kz óv áprilisában a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének értekezletén együttesen meg­erősítették azt az eltökélt szándékot, hogy harcolnak a békének, a népek gazdasági és társadalmi haladása esz­ményeinek győzelméért" —, mondotta Gromiko. A fejlődés Iránya — han­ladás megteremti az előfel­tételeket ahhoz, hogy a Szovjetunió fejlessze kap­csolatalt a Közel-Kelet min­den államával, beleértve Iz­raelt". Az európai ügyeket érlnt­va Gromiko hangsúlyozta: „A Szovjetunió elsőrendű jelentőseget tulajdonít az európai biztonsági együttműködési értekezlet sikeres befejezésének. Ez ma az európai politikai goztatta -- nem kétséges: élet első számú kérdése. Ha ma az enyhülés és azeny- objektíven értékeljük azt, amit már elértek az értekez­az iiií lés re való törekvés uralkodó tendencia, Az európai kontinensen „nemcsak, hogy megoldást nyertek n területi-politikai berendezés kiélezett kérdé­sei. hanem egészében fel Is tárult Európa megbízhatóbb békés jövöjenek perspektívá­ja" T-S mondotta a külügy­miniszter. A ciprusi helyzetről szól­va a Szovjetunió külügymi­nisztere hangsúlyozta: — A ciprusi problémát ki kell vezetni abból u zsákut­cából, amely a NATO arra irányuló kísérletei következ­tében jött létre, hogy titok­bon, politikai homálvba bur­kolva és a militarista körök szúk érdekelnek megfelelően oldják meg ezt a kérdést. En­nek a célnak, leten, el kell Ismerni, hogy az eredmények egészükben impozánsak". A Szovjetunió­nak meggyőződéso: megvan a lehetősége annak, hogy az értekezlet rövid időn belül az európai biztnnság érdeke­it szolgáló nagy jelentőségű határozatok elfogadásával fe­jozzük be, amikor ezt mond­juk, mi nemcsak megfelelő módon értékeljük a már el­végzett kollektív munkát, ha­nem abból is indulunk kl, hogy a még meg nem oldott problémák megoldása séges, ha valamennyi részt vevő a szükséges politikai el­tökéltséget és realizmust ta­núsítja" —, mondotta a kül­ügyminiszter. Gromiko — egyebek kö­• xött — aláhúzta a folytatódó a ciprusi probléma igazié- fegyverkezési hajsza veszé­Kos megoldása céljainak az lyesiágét. A fegyverkezési a szovjet Javaslat felel hajsza csökkentésével — meg. hogy az EN3Z ke- mint mondotta — szembehe­relel közölt hívjanak ősz- lye -kodnok az azon nyerész­sze Ciprussal foglalkozó, k«úő katonai-ipari körök, nemzetközi értekezletet, Az kiszolgáló politi­A ciprusi probléma megöl- már régóta a népek dását, amtlyat a ciprusi köz- v^kozásal fölé helyezik a társaság képviselőinek köz- J2"1' erdekeket. E körök he­veden részvéteiével fogad- 'olyasa megmutatkozik min­nák al, és amely nx ors/.ug de" leszerelési tárgyaláson meg kell szüntetni az erő­szakot Ciprussal és népével szemben. Biztosítani kell a ciprusi ál­lam szuverenitásának, füg­getlenségének és területi sérthetetlenségének tisztelet­ben tartását, és e célok el­érése érdekében össze kell hívni az ENSZ keretei kö. zött egy Ciprussal foglalko­zó tekintélyes nemzetkőzi konferenciát. — Sürgősen fel kell újí­tani a Közel-Kelettel fog­lalkozó genfi békekonfe­renciát e térségben az igazságos és tartós béke megteremtésével összefüggő kérdések megol­dására. — Rövid időn belül be kell fejezni az európai biztonsági és együttműködési értekezletet olyan legmagasabb szinten hozott döntések elfogadásá­val, amelyek biztosítják az európai kontinens békés jö­vőjét. — Konkrét megállapodá­sokra kell törekedni a stratégiai fegyverzet kor­látozásával foglalkozó szov­lehet- jet—amerikai tárgyalásokon, a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet csök­kentésével foglalkozó sokol­dalú tárgyalásokon, a lesze­relési bizottságban. — Intézkedéseket kell fo­ganatosítani annak érdeké, ben, hogy megvalósuljanak az ENSZ-közgyűlés legutóbbi rendkívüli ülésszakának azok a határozatai, amelyek a fejlődő országok gazdasági függetlenségének megerősítését szolgálják. Kétmilliárd rubel A magyar—szovjet árucseréről, gazdasági kapcsolatokról A történet mintegy két év_ elégíteni, hanem kiviteli vei ezelőtti. A magyar— árualapunk is bővül. A tim­szovjet éves árucsere-forgal- föld-alumínium-termelési mi megállapodás tárgyalásai., együttműködés nagymérték­ra Moszkvába érkezett dr. ben hozzájárult a magyar Bíró József külkereskedelmi műszaki színvonal fejlődésé­miniszter. Ugyanabban az hez, sőt magyar és szovjet időben ott tartózkodott Stans tervezők megállapodást ír­akkori amerikai kereskedel- tak alá évi 600 ezer tonna miniszter is. Patolicsev' kapacitású jugoszláv tim­főldgyár közös tervezésére és építésére. A legsokoldalúbb együtt­működés a közúti járműipar, ban bontakozott ki. Hazánk 18-féle alkatrészt szállít a Zsiguli személygépkocsik el­ső típusához, s a népszerű, kis fogyasztású autók to­gyon sok még lan lehetőség. a kiaknázafc­mi szovjet külkereskedelmi mi­niszter a vendégeket meg­hívta a Nagy Színház egyik előadására. Amikor a szünet, ben néhány szót váltottak hármasban, a házigazda Stans felé fordulva megje­gyezte : — Magyar kollégámmal a napokban kétmilliárd rubeles vábbfejlesztett változatában árucsere-forgalmi megálla­podást írunk alá a követke­ző esztendőre. A nagy számokhoz szokott amerikai minisztert látható­an meglepte a bejelentés és csodálkozással vegyes sóvár­gással kérdezte: — Vajon mikor jut majd el ilyen ma­gas szintre a szovjet—ame­rikai gazdasági kapcsolat? Szaval őszintén hangzottak, nem csupán az illem mon­datta őket. A magyar—szovjet árucse­re-forgalom 1946-ban 18,7 millió rubel volt. A kölcsö­nösen szállított termékek tükrözték a két népgazdaság akkori teherbíróképességét. Az első jelentős fordulópon­tot, az évi 800 millió rubeles forgalmat, az ezt követő 13. esztendőben haladták meg. A következő nagy állomás 1988, amikor a kölcsönös szállítások értéke elérte az egymilliárd rubelt. A beve­zetőben is említett 2 mil­liárd rubeles hatért 1973-ban lépie át a két ország keres­kedelme. Amint a számok ls mutatják, a múlt években a magyar—szovjet külgazdasá­gi kapcsolatok még lendüle­tesebben fejlődtek. A két ország együttműkö­désében különösen fontosak a szakosítási és kooperációs megállapodások, amelyek ma már jóformán minden ter­melési ágazatot átfognak. Magyarország figyelemre­méltó bauxittartalékkal ren­delkezik. Gazdaságos haszno­sítását az 1062-ben ktílőtt megállapodás teszi lehetővé. Az 1967—80-ra szóló keret­egyezmény 2,6 millió tonna timföld szállítását irányozza elő a Szovjetunióba, cserébe 1,3 millió tonna alumíniumot kapunk vissza. Ezzel a mennyiséggel nemcsak a ha­zai szükségleteket tudjuk ki­is felhasználnak majd ma­gyar részegységeket, Az 1971 —75. évekre alóírt szerződés értelmében ellentételként 65 000 Zsiguli személygépkex. cslt kap a magyar népgaz­daság. Kedvezően alakul az autóbusz mellső, és hátsó­híd_kooperáció is. Az együttműködési megál­lapodások segítik a magyar műszaki-tudományos fejlő­dést. s az árucsere-forgalom bővülését. A számítástechni­kai egyezmény 1971—75-ben 225 millió rubel értékű for­galomra rúg. A kedvező eredmények ellenére sem le­hetünk elégedettek a két or­szág szakosítási és kooperá­ciós megállapodásainak Je­lenlegi szintjével, mert na­A múlt évtizedekben nem­egyszer bebizonyosodott, hogy a magyar—szovjet kül­gazdasági kapcsolatokra so­hasem hatottak konjunktu­rális szempontok, mindig a tervszerűség érvényesült. Nugyszerű példája volt en­nek a nemrégiben lezajlott nyersanyag- és energiavál­ság. A Szovjetuniótól előre meghatározott ütemben és áron, folyamatosan, pontosan kaptuk a megállapodások­ban előirányzott alapanyago­kat és energiahordozókat. A két ország árucsere-forgal­mában a főbb szállítási ará­nyok már régen kialakultak. Kivitelünknek mintegy 30 százaléka gép és berendezés, 30 százaléka fogyasztási cikk és gyógyszer, 16 százaléka mezőgazdasági termék, a fennmaradó néhóny százalék különböző nyersanyag. Be­hozatalunknak mintegy 70 százaléka nyersanyag és fél­késztermék, 30 százaléka gép és berendezés. Kapcsolataink elmélyítésé­nek minden bizonnyal újabb határköve lesz a magas szin­tű magyar—szovjet találko­zó, és hozzájárul majd az ed­dig is sokoldalú tudomá­nyos-műszaki, gazdasági kap. esolataink további bővítésé­hez sok ifjúsági szervezetei veze­tőinek kétnapos tapasztalat­csere-értekezlete. Washington Az amerikai képviselőház hétfőn 82,6 milliárd dollár összegű rekord katonai költ­ségvetési tervezetet hagyott Jóvá és utalt végleges dön­tésre a szenátus elé. A sze­nátus a hét folyamán szavaz a katonai költségvetésről. Nicosia A ciprusi háború során Addisz Abeba Ismét kiéleződött a hely­zet Etiópiában. Az ideigle­nes katonai kormány rende­letére hétfő este letartóztat­ták Bejen Szolomont, íz Eti­ópiai Munkásszervezetek Szövetségének elnökét és Fi­szehaszlon Teklét, a Szak­szervezeti Szövetség főtitká­rét, Szldon Izraeli repülőgépek ked­den bombázták Libanon déli területeit. A negyedóráig tartó támadásban tíz repülő- fogságba esett görögök, lllot­gép vett részt, Súlyos anyagi ve törökök újabb csoportját károk keletkeztek. Varsó Varsóban kedden megkez­dődött a szocialista tőváro­helyezték szabadlábra ked­den Nicosiában. Ezzel 1083­ra emelkedett a szabadon­bocsátott ciprusi görögök és töröltök száma. függetlenségének, szuverenl tásának és területi sérthetet­lenségének biztosítására irá­nyulna, hatékonyan szavatol­nák a Biztonsági Tanács ál­landó tugúllamal". Gromiko a továbbiakban kijelentette: „Ahhoz, hogy A Szovjetunió külügymi­nisztere kijelentette: „a Szovjetunió arra fog tő­rekedni, hogy a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása végül Is egyetemes és dl­talános legyen". Emlékeztetve arra, hogy a végérvényesen megvalósuljon Szovjetunió é« az Egyesült Vietnamban u politikai ren- Államok júliusban elható­dozés, mindenekelőtt r0zták, további korlátozáso­£í " • vezetnek be rakétaelhá­nl rezsimet, hagyjon fel a rft6 stratéeial feavverrend rIzNÍ nípB!iii«nnríV««a Ju* mind mennyiségi aknáziiát íiuriefií' vonatkoz^8ban - Gromiko a kei kísérletek- következőket mondotta: „A A •nul.iM.u „x.i ízovJet küldöttség Genfben, $25 J$»2lSÍ 'f ffir h^ro^ruta! y K KV sítást kapott, hogy töreked­jék e kérdések megoldására". „A Szovjetunió a jövőben ls lankadatlanul munkálko­dik majd azon, hogy előre­lendítse a leszerelés ügyét sításával. ras politikai rendezéshez ve zotnek a Közel-Keleten. Ar­ról van szó, hogy haladék­talanul fel kell újítani a genfi bé­kekonferencia munkáját, atokon a területeken, ahol amely a legmegfelelőbb fó­KATONA JÓZSEF v(»- tu gizsicrelS mester, Értesí­tem Ügyfeleim, hegy műhelyem Zárda u. Miől — Merey u. II. es. uM költözött. az lehetségesnek bizonyul, keresse azokat az újabb te­rületeket, amelyeken az álla­mok együttes erőfeszítéseivel etérhetőek a konkrét ered­mények". Gromiko a közgyűlés elé terjesztette annak a nemzet­közi konvenciónak a terve­zőiét, amely törvényen kívül helyezné a környező közeg felhasználását katonai célok­ra. „E konvenció megkötése A tulajdonosok és az ellenőrzés A tagszövetkezetekben önálló válla­lati gazdálkodás folyik, s ezzel a fe­lelősség és az ellenőrzés jelentősége megnövekedett. A tsz-törvény és vég­rehajtási rendelkezései az ellenőrzés fontosságát félreérthetetlenül ki is hangsúlyozzék, és lehetőséget ls biz­tosítanak annak maradéktalan végre­hajtására. A belső ellenőrzésre vonat­kozó és tagszövetkezeteinkre is érvé­nyes állami rendelkezések, továbbá a párt KB szövetkezetpolitikai munka­közösségének állásfoglalása, és a TOT ajánlása útbaigazítást adtak a szük­séges intézkedésekre. Az ellenőrzés hatékonyságának fokozását kívánja gazdálkodásunk színvonalának állandó emelése ls. A tulajdonosi ellenőrzés tehát ön­kormányzati feladat, amit szövetkeze­leinkben a társadalmi érdekek védel­mében úgy kell ellátnunk, mint bár­mely más, fontos gazdasági célkitű­zést. Szoros tartozéka ez a szövetke­zeti demokráciának, ezért fejlődése — szövetkezetenként eltérően ugyan — de állandóan biztosított. Alapvető feladatnak tekintik tag­szövetkezeteink vezetőségei, hogy az operatív vezetői ellenőrzés és a tulaj­donosi ellenőrzés megfelelően szétvá­lasztódjék; vagyis: a munkaköri fel­adatok meghatározásakor világossá kell tenni, hogy a függetlenített veze­tők (elnök, főkönyvelő, főagronómus stb.) munkaköri feladata a vezetői el­lenőrzés, a tulajdonosi ellenőrzést pe­dig az ellenőrző bizottságok révén — a szövetkezeti demokrácia elvei alap­ján — szövetkezeti tagok gyakorol­ják. E bizottság kötelessége, hogy a tagság nevében a szövetkezet egészé­nek társadalmi és gazdálkodási tevé­kenységére szélesen kiterjedő tételes ellenőrzést végezzen. Tapasztalataink szerint tagszövetke­zeteink ellenőrző bizottságainak tevé­kenysége a fejlődés biztos jeleit mu­tatja, de még több helyen nem kap­csolódik a szövetkezet fejlődéséhez. Szövetkezeteink többsége az elmúlt időszakban nagymérvű gazdasági fej­lődést mutatott, de az ellenőrzés fej­lődése lassúbb volt. A továbbiakban állandó, céltudatos, szervezett mun­kával segíthetjük elő az ellenőrzés gyorsabb ütemű fejlődését. Fontos munka ez, és az a célunk, hogy az ellenőrző bizottságok mindenütt a vezetés segítői, partnerei legyenek, és erősítsék a kapcsolatot a tagsággal. Mindezek arra indították elnöksé­günket, hogy az ellenőrzés kérdése^ vei, é6 az ellenőrző bizottságok hely­zetével elemzűen foglalkozzunk. Szem­léietünk alapja, hogy az ellenőrzés olyan munka, melyben a tagság, a ve­zetés, a csoportok és a népgazdaság érdekei azonosulnak. Ha ezt a szemlé­letet elfogadtatjuk és tudatosítjuk, az e téren még jelentkező hiányosságok megszűnnek, és az ellentétek is felol­dódhatnak. Az ellenőrzés nehéz és felelősségtel jes feladat. Valamennyi ellenőrző bi­zottságunk vállalta mindezt a szövet­kezeti tagság érdekében, amikor <> közgyűlésen e tisztségre szavazató; kaptak, é6 a megbízást elfogadták Szövetségünk ezért állandó segítségei nyújt e munka elvégzéséhez, erősíté­séhez. Itt említem meg a szövetség mellett szervezett revizori iroda mun­káját, mint ellenőrző bizottságaink állandó 6zakmal segítőjét. A revizorok minden esetben időben és színvonala­san végzik el az ellenőrző bizottságok megbízásait i6, a szövetkezeti moz­galom tisztasága érdekében. Elnökségünk megállapította, hogy az ellenőrző bizottságok egy részénél (fő­leg a kisebb üzemméretű és kedve­zőtlen termelési adottságú szövetke­zetekben) a bizottsági, kollektív tar­talmú munka nem mélyült el. Az el­lenőrző bizottság elnöke legtöbb esel ben egymaga látta el a feladatot, kc szitette el a közgyűlési beszámolót, é a bizottság tagjai e munkából nen vették ki kellően részüket. Pedig a de­mokratizmus ilyen körű biztosítása, a kollektív munka sokoldalúsága, böl­csessége nagy segítséget jelenthet a vezetésnek es a tagságnak egyaránt. Jelentéseikben a közgyűlésen nem 1 V

Next

/
Thumbnails
Contents