Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
eanSRDA. ÍM*. S2RPTKMBER 3S. 3 Ünnepi tanácsülés Csanádpalotán Kedden délután a Keleftien László Művelődési Házban ünnepi ülést tartott Csanádpalota nagyközségi közös tanácsa, amelyen dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, Szőnyi Ferenc, a makói járási pártbizottság első titkára és Szabó Jánosné, a makói járási hivatal elnöke is részt vett. A nagyközségi közös tanács elnöke, Balázs István emlékezett meg arról, hogy barminc esztendővel ezelőtt, 1944. szeptember 24-én szabadították fel a szovjet csapatok Csanádpalotát. Beszédében részletesen foglalkozott az eltelt három évtized alatti politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődéssel. Szólott arról is, hogy a közelmúltban adták át Csanádpalotán az új művelődési házat, az orvosi rendelőt, az ABC-áruházat, az öregek napközi otthonát, s új lakótelep is épült a nagyközségben. Kövegyen általános iskolai és óvodai napközi otthont építettek, valamint elkészült az öregek napközi otthona. Felszólalt az ünnepi tanácsülésen dr. Perjési László. Elismeréssel szólott a helyi eredményekről is, s további jó munkát, sok örömet kívánt Csanádpalota és Kövegy valamennyi lakójának. Ezután átnyújtotta öt tanácstagnak a Tanácsi munkáért emlékplakettet, húsz éve végzett munkájukért. Balázs István 61 kiváló társadalmi munkásnak adott át jutáimat. Végül színes műsor következett, s azután az ülés- résztvevői megtekintették a nagyközség új létesítményeit. Az oktatási igazgatóságon: Új diplomásokai köszöntöttek Ünnepélyesen köszöntötték tegnap az iskolán kívüli politikai oktatás új végzőseit Szegeden. Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának Oktatási Igazgatóságán rendezett ünnepségen 56 diplomát, közöttük 13 vörösdíplomát, valamint 139 végbizonyítványt nyújtottak át. Az előbbit a marxizmus —leninizmus esti egyetem szakosító, utóbbit az egyetem 3 éves tagozatán végzettek vették át. Az ünnepségen dr. Szilágyi Júlia, az oktatási igazgatóság vezetője mondott rövid bevezetőt, köszöntve az űj diplomásokat, és a 3 éves tagozaton eredményesen vizsgázott hallgatókat. Ezután dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára beszélt a tanulás, a továbbtanulás szerepéről, jelentőségérői. Azzal a javaslattal bocsátotta útra a végzett hallgatókat, hogy a diplomát, a bizonyítványt elsősorban egy új időszak kezdetének tekintsék, amelyben a fő feladat.: hasznosítani a tanultakat, további ismereteket szerezni, s azokat tovább adni. Dr. Ágoston József ezután a következő elvtársaknak adta át a főiskolai diplomát: Galambos József, Birling József, Bíró János, dr. Czap Károly, Czifra Pál, Gazsi Lajos, Gáilzser József, Gémes Ferenc, Gyánti Ferenc, dr. Hegedűs Gizella, ár. Hrabovszki Mihályné, dr. Hrabovszki Pál, Jakab Sándor, Joó Tibor, dr. Karcsú Sarolta, Kárpáti Lajos, Kemény Lajos, Kovács Tibor, Kristó Imre, dr. Kuczik István, Lengyel László, Lénárd Miklós, Madar Pálné, Márkus Sándor, Mészáros Antal, Motika Zoltán, Nagy László, Nagy László, Nagy Rébék Ferenc, Nagy Sándor, Orvos László, Nyári Ernő, Pataki Sándor, Pigler Lajos, Pigler László, Popovits Miklós, Rákász János, Révész Ferenc, Szabó Jenő, S2X.ppanos István, dr. Szemere György, Szöllösy István, Tanács Mária, Tanács Imréné, Tihanyi Ernő, Tóth István, Tóth Istvánné, Tóth János, TörökGVÖrgy József, Thurzó Ferenc. Udvarhelyi Ferenc, Úri Imre, Veres János, Vincze Rókus, Zlatniczky István és Zoltánfi Zoltán. Nőtt a föladat, csökkent a létszám Sajtótájékoztató a vasút gondjairól ós terveiről Jubileumi ülésszak A József Attila Tudományegyetem marxizmus— leninizmus szakcsoportja jubileumi ülésszakot rendez abból az alkalomból, hogy 25 evvel ezelőtt indult meg a marxizmus—leninizmus oktatása Szegeden. A kétnapos program holnap, csütörtökön délelőtt kezdődik a JATE központi épületének aulájában. Az ülésszakot dr. Fodor Géza akadémikus, az egyetem rektora nyitja meg,majd dr. Rácz János egyetemi tanár, rektorheiyettes, a tudományos szocializmus tanszék vezetője* számol be a szegedi marxizmus—leninizmus oktatás negyedszázados történetéről. Az évforduló tiszteletére rendezett kiállítást délután nyitják meg. Holnapután, pénteken többek között a marxizmus —leninizmus oktatás módszereiről lesz szó. A Kereskedelmi Kamara elnökségének ülése A Magyar Kereskedelmi Kamara kedden kibővített elnökségi ülésen vitatta meg a világgazdaságban bekövetkezett változások hatását a magyar ipargazdaságra, és az ebből következő iparpolitikai és külkereskedelempolitikai feladatokat. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Uj gvógyli^lliö Hévízen a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat négymillió forintos beruházással háromemeletes gyógyüdülőt épített dolgozóinak. A beutaltak orvosi felügyeletben részesülnek. Egyre súlyosbodó gondunk a köilekedés. Aki elindul valahová, az természetesen gyorsan és lehetőleg kultúrált körülmények között szeretne célhoz érni, s ha ez nem sikerül, rögtön bosszankodik. Az egyén legtöbbször mindent a maga szemszögébői mérlegel és ítél meg, bizony még kevesen vannak olyanok, akiket a problémák indítéka, összefüggése is érdekel. Pedig a befelé fordulí mérgelődés, de még- a maximális igények benyújtása is kevés a föladatok megoldásához. Sok a panasz a vasúti személyszállításra és teherfuvarozásra is. Urbán Lajos, a MAV vezérigazgatója e panaszokat általában jogosnak ismerte el a legutóbbi sajtótájékoztatón. Valóban igaz: sokfelé lassúk, piszkosak, kényelmetlenek a személyvonatok, bajok vannak a világítással, a fűtéssel, a menetrend betartásával. De még nagyobb gond — jóllehet az utazóközönség ezt kevésbé érzi-tapasztalja — a hallatlanul megnőtt fuvarozási igények kielégítése. Tizen-, négy évvel ezelőtt még 93 millió tonna árut szállított a vasút, az idén pedig megközelítőleg 129—130 millió tonnával kell számolnia, összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítményt nyú.it tehát, mint korábban bármikor, mégis tény, hogy a megrendeléseknek nern mindig tudott hatándőre eleget tenni. S ez most mar nemcsak az őszi időszakra vonatkozik, hiszen — mint elmondották — a szállítási csúcs év kezdetétől év végéig tart. Talán egyesek számára furcsán hangzik, de a viszonylagos lemaradás ellenére is nagy elismerést érdemelnek a vasutasok. A minisztériumi vezetek értékelése szerint sok munkahelyen szinte hősies munkát végeznek. A sokkal nagyobb feladatokat elég szűkös fejlesztési összegek fölhasználásával és egyre aggasztóbb munkaerőhiánnyal végezték el. A vasúti dolgozók létszáma az utóbbi nyolc évben mintegy 20 ezerrel csökkent, s különösen a legfontosabb és legnehezebb munkakörökben — kocsi rendezés, saruzás, vonatkísérés — mutatkozik nyomasztó hiány. Olyan A korszerűsítés legújabb eredménye: önműködő váltóalli-asos, vágányfékcs rendező pályaudvar Szolnokon számolnak be, hogy a vezetőség akár a saját, akár a közgyűlés határozatait hogyan hajtotta végre. Elmulasztják az alapszabály és a belső szabályzatokban foglaltak végrehajtásának ellenőrzését. és az állami felügyeleti vizsgálatok éves észrevételezései során tett elnöki vagy vezetőségi intézkedések tapasztalatainak megítélését. Gyakran vizsgálnak még panaszügyeket, és igyekeznek azokat is érdemben elintézni. Ezzel elvonják a feladatot az arra illetékes szervtől, a döntőbizottságtól. Vizsgálnak olyan részügyeket is, amelyek a vezetői ellenőrzés hatáskörébe tartoznak. Az ellenőrző bizottságok — ha nem alkalmaznak felkért szakértőket — tapasztalataikat és megállapításaikat ritkán közlik a termelőszövetkezet vezetőségével irasban. Pedig az írásbeliség azért is hasznos, mert a vezetőség csak így tud megfelelő intézkedéseket tenni a hibák kijavítására. Szórványosan, de még előfordul, hogy külső szervek vizsgálatuk vagy ellenőrzésük előtt nem adnak értesítést az ellenőrző bizottságnak. Így a bizottság a munkában nem vehet részt. Pedig a törvény kötelezővé teszi külső szervek részére a vizsgálat előzetes bejelentesét, hogy az ellenőrző bizottság — amennyiben szükségesnek tartja — az ellenőrzésben, vizsgálatban részt vehessen. Hiszen a külső szervek aRal vegzett ellenőrzések során értékes tapasztalatokat szerezhetnek, igen sokat tanulhatnak, és e vizsgálatok eredményeit későbbi munkájukban jól hasznosíthatják. cüer>on» tt"ieii£qyüe£ mágus erkölcsi szintet és hozzáértést is követel a bizottságoktól. Ellenőrző bizottságaink személyi összetétele jól igazodik a feladatokhoz. Az elmúlt két évben történt választásoknál javult a fiatalok és a nők aránya. Folyamatosan érvényesíteni kell itt is a káderkiválasztás elveit, de szükséges jól képzett szakemberek beválasztása is e bizottságokba. Az az elv, hogy az ellenőrző személy magasabb képzettségű legyen, mint az ellenőrzött, természetesen nem valósulhat meg. Nem is feltétlen szükséges, hiszen az ellenőrző bizottságok munkájához megfelelő szakmai segítséget nyújthat a szövetségi revizori iroda, és egyéb, esetenként igénybe vehető szakértők. Tagsaüvetkezeteink kötelessége, hogy az ellenőrző bizottságok szakmai továbbképzését biztosítsák. Jelenleg két úton valósul meg a továbbképzés: a központi szervezésben — jelentkezés alapján — a Mérnök- és Vezetőképző Intézet útján szervezett tanfolyamon, vagy a szövetségünk által végzett éves, csoportos továbbképzésen, munkaértekezletekkel és konzultációkkal. Ezen nemcsak az eb-elnökök, hanem a bizottsági tagok is részt vesznek. Gondoskodunk arról is, hogy szövetségünk jól kiépített jogi ügyintézői és jogtanácsosi szervezete útján a szövetkezetekben dolgozó jogászok megfelelő tanácsokkal segítsék az ellenőrző bizottság munkáját. Fontos az éves munkaterv vagy intézkedési terv jó összeállítása, mely ösztönzően hat az ellenőrzések végrehajtására, Szükséges az. is, hogy tagszövetkezeteink vezetőségei és az ellenőrző bizottságok együttes ülésen évente legalább egy alkalommal tárgyalják meg a feladatokat, és az ellenérzéssel kapcsolatos konkrét kérdéseket. A cél alapvetően az ellenőrzés fejlesztése legyen. Az ellenőrzés magas színvonalú ellátása érdekében területi szövetségünk továbbra is kiadványokkal, oktatás és konzultációk rendszeres megtartásával segíti a tulajdonosi ellenőrzés továbbfejlesztését. Tagszövetkezeteink zöme felelősségteljesen, szabályszerűen gazdálkodik, megfelelően eleget tesz a közös vagyon védelmének biztosítása, a bizonylati rend, az okmányfegyelem, a pénz- és értékkezelés, a munkadíj és a bérelszámolás terén reá háruló kötelezettségeknek. Az a tapasztalatunk, hogy szövetkezeteink tagsága — a rendszeres munkavégzés mellett — tulajdonosi joga alapján egyre inkább részt kíván venni a közös gazdaság irányításának, fejlesztésének és ellenőrzésének gondjaiból, feladataiból. Ezért mind jobban igényli a szövetkezet helyzetével kapcsolatos rendszeres ellenőrző bizottsági tájékoztatást. Egyidejűleg elvárja a tagság az általa megválasztott, vagy alkalmazott vezetők erkölcsi és anyagi tisztaságát is. Ezek a feltételek biztosíthatják tagszövetkezeteink gazdálkodásának, belső életének fejlődését, a szövetkezeti demokrácia és a társadalmi érdekek együttes érvényesülését. ÁRENDÁS GYÖRGY, » Szeged városi-járási TszSzövetség elnöke embert, aki az effajta nehéz munkát vállalná, havi hatezerért is nehéz kapni. Ráadásul 1975. január 1-től a MAV-nál is csökkentett munkaidőben dolgoznak majd, így a szállítási feladatokat még nehezebb lesz megoldani. A minisztériumban már kidolgozták a vusútíejlesztés V. ötéves tervének koncepcióját. Pontos adatok még nincsenek, csak az alapvető célkitűzésekből lei indulva tudják meghatározni, melyek a legfőbb, legsürgősebb tennivalók. Számítanak rá, hogy a személy- es áruszállítás tovább növekszik. Ezért több személykocsit szándékoznak forgalomba állítani, gondolnak a járatok sűrítésére, a gyorsaság fokozására, s mindenekelőtt a tisztaságra, a kényelemre. A fokozódó áruszállítási igények kielégítése érdekében korszerűsítik a pályákat, amelyek túlnyomó részt mar hatvanévesek; a biztosító- és távközlő berendezéseket felújítják; növelik az útkereszteződések biztonságát; fejlesztik a vagonparkot; második vágányt építenek, ahoj szükséges; esetleg villamosítanak. A további villamosítás természetesen mélyreható műszaki-gazdasági elemzést igényel, tekintettel a nem éppen zavartalan energiahelyzetre. Egyébként a villamosításban nagyot léptünk előre: az év végére befejezzük a Budapest—Lökösháza vasútvonal villamosítását, s ezzel a villamosított vonalak hossza eléri az 1125 kilometert. Minden téves hiedelemmel ellentétben a vasút nem osztá'yozza-válogatja megrendelőit. Ahogyan megfogalmazták, „a MÁV nem sorol, de a népgazdaság igen." A szénbányák, vagy a cukorgyárak termékeinek elszállításához például muszáj vagonokat adni. a mind nagyobb forgalmú Záhonyból is el kell fuvarozni a hazánkba érkezett szovjet árucikkeket. A rakodások meggyorsításával azonban lehetne enyhíteni a szállítási gondokon. Hogy a megrendelők késedelmeskednek a vagonok kirakásával, azt a hosszú kocsiállások miatti „bírságok" növekedése is jelzi. Az ilyen pénzbevétel azonban korántsem érdeke a MÁV-nak, sokkal fontosabb számára, hogy a belföldi kocsifordulót is meggyorsítsa. A közlekedéspolitikai elgondolások megvolósításához hozzátartozik a gyenge forgalmú vasútvonalak megszüntetése is. És ez már Szegedet és környékét is érinti, amennyiben az ásotthalmi kisvasúínak meg vannak számlálva a napjai. Azért probléma ez, mert ha nem lesz vonatjárat a szegedi járás községei, tanyái közé, ennek következtében várhatóan megnövekszik az amúgy is igen keskeny, gyenge minőségű közutak forgalma. A MAV vezetői azonban kevésbé aggódnak emiatt. Szerintük a közutakra átterelődő forgalmi többlet nem jelentős, hiszen a vasút ls a lecsökkent szállítási igények miatt szűnik meg. Azt azonban megígérték a minisztériumban, hogy a Szeged környéki keskeny utak szélesítését igyekeznek meggyorsítani. Nem tértek ki ol.van kérdések elöl sem a MAV vezetői, hogy a jövőben javul-e majd a főváros és Szeged közötti összeköttetés. Ügy ítélik meg, hogy a reggeli órákban Budapestről Szegedre, illetve az este visszainduló expressz vonatpár hétközben csak 55—60 százalékig van kihasználva. Mint mondották, elfogadhatóak a viszonyok a déli-koradélutáni gyorsvonatpáron is. Rosszabb a helyzet a Szegedről reggel induló gyorsvonaton. Különösen hétfőn sok az állni kényszerülő utas, visszafelé pedig többnyire vasárnap nagy a zsúfoltság. A kényelmesebb utazás csak több személykocsi beállításával oldható meg, amire azt válaszolták a KPM I. főosztályán: „A megvalósítás későbbi terveinkben szerepel, tekintettel arra, hogy jelenleg más vonalakon is hasonló, sőt súlyosabb gondokkal küzd a MÁV." Mit mondhatunk? Azt, hogy a személyszállítással kapcsolatos jogos észrevételeket kár volna „úgy sincs rá pénz'' indoklással asztalfiókba rakni. Mindemellett kétségtelenül igaz: most az a legfontosabb, hogy év végéig — a többi között — rendeltetési helyére szállítson a vasút több mint 5,6 millió tonna szenet, közel 3 millió tonna terméskövet, 1,1 millió tonna cementet, körülbelül 3 millió tonna cukorrépát, sok gabonát és gyümölcsöt. Jó tudni, hogy a nehézségek ellenére fölkészültek a nagy munkára. E, Nagy Istww .