Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

8 SZERDA, 1974. SZEPTEMBER 18. Á telefonhírmondótól a „beszélő újságig" Emlékezés Puskás Tivadarra A ISO esztendeje született le közvetlen összeköttetésben levő méslk készülékkel lehe­tett beszélgetést folytatni. Mindenki mindenkivel Így állt a telefon ügye, amikor Puskás Tivadar fel­kereste Edisont, és felvázol­Puskás Tivadar azon szak­emberek egyike volt, akiket legkiválóbbjai között tart nyilván az egyetemes techni­katörténelem. A lexikonok A. T. Edison munkatársa­ként, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója­ként emlékeznek meg róla. A szűkszavú megfogalmazás azonban csak kevéssé fejezi ki munkásságának a jelentő- (iotta: a készülékeket ne kös­ségét, életmüvének nagy sék össze egymással közvet­horderejót. lenül, hanem minden készü­Mal telefonkészülékünk őse lék vezetékét vezessék be egy 1876. március 10-én továb- központi helyre, ahol egy bította először a feltaláló, A. kapcsolótáblán bármely két G. Bell bostoni pedagógus állomás összeköthető egy­által jól érthetően tagolt mással a beszélgetés tarta­és egy számot, valamint azt is megoldották, hogy csenge­téssel miként lehet értesíteni a központot, illetve a köz­pont miként csengethet ki a hívott állomásra. Az ún. LB (local battery) központrend­szereknél az előfizető laká­sán, a CB (central battery) rendszereknél a központban ta előtte a telefonközpont voltak elhelyezve az áram­gondolatát. Puskás aztmon- szolgáltató telepek mondatokat. Az akkor 20 éves Bellt csakhamar szárny­ra kapta a világhír, s talál­mánya a szeme előtt futotta be szédületes „karrierjét". Ám arról már akkor és az­óta is sokan elfeledkeztek. „Nagysáilka" helyett automata Időközben — az 1920-as évektől — a telefonos kis­nyék nyilvánvalóak voltak, asszony munkáját fokozato­méra. Az ebből származó elő­így Puskás tervei nyomán csnkhagyam elkészültek elő­ször Amerikában, majd Eu­rópában uz első központok, á voltaképpen ekkor kezdő­hogy a telefont voltaképpen dött meg n telefon bámula­egy magyar feltaláló gondo- tos térhódítása. (Budapesten san automata vette át. A Ro­tary-rendszerű központokból a kagyló felemelése után élő hang helyett gépi jel: tár­csázási, folyamatosan búgó hang jelentkezik. A készülé­ken számozott tárcsa van, lata, a telefonközpont tette 1881. május 1-én nyílt meg amelynek elforgatásakor az igazán naggyá, hlszon a köz- az első „messzeszóló köz­pont segítségével lehet a te- pont", ötven előfizetővel, lefonkészüiékeket egymással Az első központok — mai kapcsolatba hozni. szemmel nézve — nagyon A telefon feltalálása Ide- kezdetlegesek voltak. A ha­jén kétfele készülék volt talmas kapcsolótáblák előtt kapható Amerikában. A/, ol- ánva kellett, dolgozni, szün- •• csóbb készülékkel mintegy telen hajlongva, Ide-oda ug- mót< ^ összekapcsolja a két 1,5 km, a drágábbal pedig 6 ráiva, hogy a kezelők a kí- állomást. km távolságra szavatolták a vánt kapcsolást létrehozhas­beszélgetést. Bárki vehetett 8ák. A központkezelő kap­kéazüléket, s* megtehette, csoláskor az egyik dugót a hogy például az üzlethelyi- hívó> a másikat pedig a hi­séaét és fl lakását összekö vott óllornás kapcsolóhüve­ségét és a lakását összekö- lyébe ^^ {gy hozy6n létre áramkör annyiszor szakítódik meg, amennyit egy-egy szám jelöl. A megszakításokból eredő Impulzusokat a köz­pont felveszi, rögzíti, s a ka­pott „Információ" alapján a gép kikeresi az előfizető szá' Az utóbbi évtizedben még ennél Is újabb megoldás szü­letett: a Crossbar-rendszer, amelyből kiiktatták a forgó, mozgó — tehát kopó és el­használódó — alkatrészeket, Egy hét Észak-Lengyelországban Politikai munka lengyel módra a baj, hogy egy bizonyos ké- kapcsolóhüvely fölé egy kis szülékről mindig csak a ve- jelzőberendezést helyeztek el Készül a kuruzslók könyve tette telefonnal. Am az volt a fémes kapcsolatot. Minden Helyettük elektromágnesek, elektronikai elemek végzik el a kapcsolást, nagy gyor­sasággal. Talán Bell, Edison és Pus­kás képzelete sem tudott olyan messzire elrugaszkod­ni, mint ameddig a telefon fejlődése napjainkig a való­ságban eljutott. A „beszélő újság" Ma, a rádió és televízió ko­rában alig tudjuk elképzelni, milyen hallatlan szenzáció volt a maga Idejében Puskás Tivadar másik világhírű ta­lálmánya, a telefonhírmondó. A párizsi 1881, évi világkiál­lítás talán legbámultabb ter­me a telefonhírmondóé volt, ahol a fal mellett álltak a látogatók, és néma csendben, fülükre szorított telefonkagy­lón át színházi és operamű­sort hallgattak. A későbbi budapesti Telefonhírmondó útján központi stúdióból, il­letve az események színhe­lyéről kapták a legfrissebb híreket, majd később a mű­vészeti események közvetíté­seit is az előfizetők. Ez a „beszélő újság" a telefon egyik gyakorlati mellékhaj­tása volt. O Aki ismeri Lengyelor­A- szág tragikus történel­mét, vagy látta, hogy a len­gyelek mily vandál pusztítá­son emelték újjá Varsót, az olthatatlanul meggyülölte a fasizmust. De a barbár ho­rogkeresztcsek a balti-tenge­ri lengyel városokat szintén porig égették, itt is szinte a semmiből kellett föltámasz­tani az életet. Azt hiszem, a kommunisták elévülhetetlen érdeme ezen a tájon is, hogy bizodalmat és erőt, sőt len­dületet tudtak adni a lakos­ságnak. Mert bármerre jár­tunk, nézelődtünk, most har­minc esztendő múltán, min­denütt a lengyel élni akarás jeleit, a szocialista építő­munka nagyszerű bizonyíté­kait láthattuk. Vajon hogyan dolgoznak Jelenleg a Lengyel Egyesült Munkáspárt Koszalin megyei bizottságán? Melyek a párt­munka itteni sajátossagai, amelyek a kommunistákat, közéleti embereket foglal­koztatják? Zblgniew Glo­wackivel, a megyei pártbi­zottság titkárával ős Henryk Kruszynskivel, a Slupsk vá­rosi pártbizottság első titká­rával is volt alkalmunk er­ről beszélgetni. Talán mon­danom sem kell, készségesen adtak Igen tárgyilagos vá­laszt minden kérdésre. Nem­csak az eredményeket emle­gették, hanem szóltak a ne­hézségekről ls. Űj házak a romok helyén Érdekes munkába fogott Baranyai Aurél gyógyszerész, a népi gyógyászot Ismert pé­csi kutatója: feldolgozza az egykori híres baranyai ku­ruzslók tevékenységét, re­giszterbe foglalj u az általuk alkalmazott gyógynövénye­ket és gyógymódokat. A rá­imádkozó, babonázó java­sok mellett ugyanis olyan gyógyítók is akadtak, akik figyelemre méltó eredmény­nyel hasznosították a füben­fában rejlő orvosságokat, és lyeknek gyökerei az ősi ere­detű folklórgyógyászatig nyúlnak vissza. Az ormánsá­gi Sósvertikén élt híres nép­gyógyász-asszonyról kide­rült, hogy olyan növények főztével gyógyított, amelyek­ből ma fontos gyógyszerek készülnek, s valóságos mű­vésze volt az orvoslásnak. Baranyai Aurél a népi gyó­gyászatra rakódott sok-sok babonán kívül számos olyan eljárást és növényt talált, amelyeket a tudomány ls nemzedékről nemzedékre hasznosíthat fav szerzett is­UHnHA maWászeii •„„„«,_ nasznosunat. Így szerzett ts­öröklódö gyógyászati tapasz­talatokat. A pécsi gyógyszerész ed­dig harmincnál több élt vagy élő javast kutatott fel, s fel­dolgozta életüket és tevé­kenységüket. Sokatmondó felismerése, hogy az igazi népgyógyászok sohasem kér­tek ellenszolgáltatást az or­voslásért, elfogadták, amit a betegek adtuk. Ezzel szem­ben a kuruzslóknak szabott taksájuk volt, és ráolvasó versikéjükbe rendszerint be­leszőtték a következő soro­kat: „Ha Jól fizet, használ­jon, ha nem, bizony hadd fájjon!" A kuruzsló reklá­mozza magét, hókusz-pó­kusszal igyekszik leplezni sarlatánságát és legfőbb cél­ja, hogy megtollasodjon. A népi gyógyító viszont arra tö­rekszik, hogy — mint jó orvos — segítsen a beteg em­beren. Vitathatatlanul kuruzsló volt a sellyei javasasszony, aki szerint például reuma el­len három vadgesztenyét kel­lett a kabétzsebben hordani, vagy a szalántai kuruzsló­asszony, aki u hujtincsből „diagnosztizált". A mecsek­szabolcsi kuruzsló férfi kö­römvirággal gyógyított szív­es rákbetegeket, míg u vizs­gára készülő diákoknak ser­kentőül citromfű teát uján­lott. Egyesek különleges el­járásokat alkalmaztak, ame­meretei is segítették abban, hogy összeállíthatta 'a Me­csek teljes gyógynövény-fló­ráját. Herbáriuma több mint háromszáz gyógynövényt tar­talmaz. mofyan vette a kiadott lel- nevelni kell az embereket szót. A fölvonuló tömeg Amikor az iskolák diákjai transzparensein tetszetős közösen arra vállalkoztak, számok voltak olvashatók, hogy rendbehozzák a város de ha annál csak egyetlen purkjait, világos volt: ké­mázsával is kevesebbet pro- sőbb ls gondozni fogják, s dukáltak volna, később — vigyáznak rá. A párt és a különösen az egyéni gazdái- tanács vezetőinek bőven kodók között — hitelét vesz- megtérül a társadalmi mun­ti a legfontosabb fölhívás is. ka szervezése és koordinálá­Pedig az egyéni földműve- sa, mert annak értékét csak lök száma Itt ls jelentős, sok millió zlotyban lehet ki­Bár az állami gazdaságok u fejezni. vajdaság földterületének 55 M6s hely3,et a fiaetésért természetes, hogy n többter- SUSnnenTÍÍnS Tsí akadozik tervek ^ljesité­ügy ls ez. Altalános örömet ezeknek a termelését lehe­okozott, hogy az újjáépítési tetien figyelmen kívül hagy­célok elérése mellett — a nii felszabadulás 30. évforduló- •• jának tiszteletére - a ke- A -falvak külsőleg ls mefl­nyérgabona hektáronkénti szépültek a terméshozamát is sikerült esztendőben. Egyik legfőbb gond ezen a hűvös talajú északi vidéken, a mezőgazdaság termésho­zamainak növelése. A mind fejlettebb iparú ország 32 milliós lakosságának zavar­talan kenyér- és húsellátása nem lehet közömbös a ko­szallnlak számára sem, ezért ukadozlk a tervek teljesíté­se. Az egyik iskolában szep­tember elején azért nem kezdődhetett meg a tanítás, mert u renoválók „elfelej­tették" betartani a határ­legutóbbi két Időt: a megyei lap fotósa Koszallnban „megörökítette" őket, amint eddig példátlan mértékben ügy fogalmaznak: „A falu- a deszkákon üldögélvo. rá­rn pú növelni Iffaz sokkal esztétikában igen sokat fej- érősen Iszogatnak és disku­mhh mfltráavát használtak Mdtünk." Persze nem min- rálnak. Elmesélték a SKAN­öl és a pértmunkások a dig ment simán a dolog, POL szállóval kapcsolatos szakemberek úBvszólván élt Voltak, akik legyintettek a történetet is. Az elegáns ho­nappaUA téve fáradoztak, de megyei fölhívásra. Ilyenkor tel elnevezésére annak Id­éz alig von le valamit abból W kls nyomást alkalmaz- jén nemzetközi pályázatot az hnnonáló tény bői hogy a tak a hanyagokkal szemben, hirdettek, amelyet egy svéd valdTsáaban először teljes! mondván, később rájönnek fiatalember nyert meg, elle­tették a gabonatermelési majd, hogy a saját érdekük- tesen egyesítve Skandinávia tervet. És ami szintén sokat ben kényszeritették őket ta- ós Lengyelország nevét. A i«ip«t- sTpntpmhpr pHeién a kantásra, renovólasra. A díj kifizetésekor azt ls fel­hanaul a tos betakar í tás 1 ün - kisgyerek se érti meg, miért ajánlották neki, hogy a Septege^azt'^hangoztatták a kell oltásra mennie az ál- szálló e^észülése után két fölszólalók, hogy ezt a la™ azonban tudja, hogy ez hétig üdülhet benne., mennyiséget 1975-ben ls aratják majd. bár­!e­Meggyőződéssel vallják a koszalini kommunisták: soha nélkülözhetetlen az egész­séghez. A kolobrzegi ország­út mentén az egyik tanya környéke azért oly szépen gondozott most, mert az ér­nem értek volna el Idáig, ha tetlenkedő tulajdonossal a megyei pártbizottság föl- szemben úgynevezett „gaz­hívása nem talalt volna dasági erőszakot" alkalmaz- felénél tartott, a munkások élénk visszhangra a lakos- tak. Figyelmeztették, ha pedig egy félreeső zugban ság körében. Mindenki ko- nem hallgat a szóra, a saját kupakoltak egy-egy üveg mely időpontban. Az illető óvatos volt, s csak hosszú három év múltán határozta el, hogy él a lehetőséggel, és áthajózik a Balti-tengeren, És mit kellett látnia? Azt, hogy uz építkezés valahol a Térden felül Az anyósom, Matr­jonu FJodorovna megérkezett hozzánk. Vendégségbe jött. Fa­luról. Fejőnő volt. Most nyugdíjba ment, Jött megnézni az uno­káit. És hát milyen a falusi anyós? Egy- RicslnoBÍtják magu- mégis úgy szerű munkaszerető, kat_ frizurájukat dik, mint hír. Iván Sztyepanics, a főnök behívat, éa azt mondja: — Ml van nálatok, Galuskin? ÜJ rend költözött a házba? Tartsál mértéket.., Rossz híreink vannak öltözkö- házad népéről... egy Bri­kedves szeretetre- „ mzurajuKat O K, mint egy ori- Az anyós miatt egy­méltó Megérkezett re"dbe a2e16/ glt e ,®ardot- * ez a re több kellemetlen­macát most be8flget" "óloknak rosszpél- ségem lett annak eI_ 8? í,rZÍ ™ag6t' m°st nek, vitatkoznak er- damutatés, különö- jenére "hoay"egysM­ben nvucnlomhan " *n61< ^^ mÍVel Ga* rű beCSÜ^tes E, ben, nyugalomban. Katjék az előadást, luskin - ez én va- nénike És miatta még Nappal eljár «züz- így aztán tisztában gyok tehát — gyere, mértéket is kell tar­letbe bevásárolni, vannak a világ dol- keit kell nevelni... tanom7! Megfőzi az ebédet, sé- gaival. Az udvaron utána tál a gyerekekkel az Vannak, akiknek néznek... é6 háta udvaron. Éli a városi nem tetszik, hogy az mögött megmosolyog­életet, és mesél ifjú- én anyósom, Matrjo- ják. koráról, a nehéz asz- nu Fjodorovna nem Hazajössz és hal- lamennv, szonyl sorsról, csípi úgy ki magát, lod: „Megérkezett „A., „ mlnt a többlek, hoRy Bárdot vejei" tstenKent nézi a [alusiasan öltözködik. Mitrofonlcs, a ház­televizio aűasait, vagy Szajukra vették. Azt mester, már nem is illítják ; helytelen, köszön, Ha meglát, logy ilyen réglmó- ráhajol a seprűre, és eljár az ismeretter­jesztő előadásokra. Nálunk, a házban az Jlan öltüzködik. Azt annak anyósok mind eljár- mondt4ki hoey ' nem Hippi... hippi... nak ezekre az elő- Kislány már, hanem Sőt, még a munka­adásokra. Ilyenkor így idős asszony, és helyemre is eljutotta Éjjel, amikor az egész család aludt, szép csendesen felkel­tem és az anyós va­ruhájának levágtam a hosszából. Levágtam belőlük annyit, hogy mind térden felül érjen ne­A többi vén­asszony is ilyet hord. mnnHnuatia- 10 "wu. ™ Ha ez a mértéktartás, ám legyen V. Klemovics költségére államilag hozat­ják rendbe épületeinek tető­zetét. Végül a gazda maga fogott munkához, a tanács pedig segített neki, hogy építőanyaghoz jusson. Igen büszkék Kőszálin vajdaságban arra, hogy a társadalmi munkának meg­nőtt a becsülete. Az egyik városban új stadiont építet­tek az önkéntes szerszám­forgatók, Slupskban nyári színház építését tervezi in­gyen a lakosság. A pártbi­zottság serkenti, buzdítja az ilyen kezdeményezést. Kru­szynskl elvtársnak meggyő­ződése, hogy erre szoktatni, sörrel a kezükben. E kls sztori hallatán meg­jegyeztem, hogy ez Szegeden ls megtörténhetett volna. Mire Hódi Sándor kísérőm, aki öt éve tanul és faipari mérnöknek készül Varsóban, sietett megmagyarázni, hogy egyáltalán nem ez a jellem­ző Lengyelországban sem. Csak láttam volna, mekkora buzgalommal építették a fő­város lakói a kelet—nyugati irányú .hatsávos gyönyörű autópályát! A tucatnyi alul­és fölüljáróval, Visztula-híd­dal, műszaki berendezések­kel együtt rövid másfél év alatt elkészültek vele. E. Nagy István Kétéves alapfokú müszakirajz-tanfolyamot Indít a TIT és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Mű­szaki Tanszéke, melyre jelentkezni lehet szeptember 24-ig, a TIT Kárász utca 11. szám alatti központjában.

Next

/
Thumbnails
Contents