Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

VASÁRNAP, 197!. SZEPTEMBER IS. 5 Nagy sikert aratott a bukaresti színház Kis gyertyalámpák füzéré- szerepeiben a kitűnő román vei rajzolták ki a rivaldát, színészek ma 6em ismeretlen az oldalsó földszinti páho- típusokat keltettek életre. Iyokba néhány zenész ren- Chirita naccsága és a kördezkedett be. szinesgolyó-für- nyezetében fölvonuló kisvátök lengtek a színpadtér fő- rosi, falusi figurák a grolött — míg belül harsány. teszk árnyalataival ma sem jókedvvel komédiázott, jó tévesztik el hatásukat. A két és fél órán át, a vidám szombat esti premier nagy társaság. közönségsikere után fokozott Három nagy sikerű buda- várakozással tekinthetünk a pesti előadása után tegnap mai előadás elé. Albee: Nem este Szegeden is bemutatko- félünk a farkastól című dazott a Bukaresti Nemzeti rabjával búcsúznak a roSzínház. Horea Popescu öt- mán művészek, akiket a tegletes, dinamikus rendezésé- napi előadás után fogadáson ben a román irodalom műit- látott vendégül a szegedi századi klasszikusának, Va- színház. A pohárköszöntőn sile Alecsandrinak egy olyan Giricz Mátyás igazgató mélszatirikus hangvételű komé- ... , ... . , , . diáját idézte meg Tudor Mu- tatta a kltuno P^dukciot satescu átdolgozása, melynek L M. Koncert Pénteken este a DÉLÉP KISZ-bizottságának szervezésében -rogresszív beatkoncertet tartottak az újszegedi szabadtéri színpadon. A hangversenyen fellépett: a szegedi Angyalok, valamint két budapesti együttes, a Mini és a Syrius. Az est teljes bevételét felajánlották a chilei szolidaritási alap javára. Talán a túl korai kezdés miatt, eleinte jó néhány sut Chiléért üresen ásítozott a nézőtéren. De a zene becsalogatta a fiatalokat, hamarosan telt ház előtt játszottak az együttesek. A szegedi Angyalok nyitotta a sort: sem eredetiségben, sem mesterségbeli tudásban nem maradtak alul a vendég ;enekarokkal szembon. A szünetekben Simon Éva és Faluhelyi Magda mondott Pablo Nerudayerseket Szegediek az őszi vásáron » Újdonságok, szép termékek — Hat szakcsoport Egy este Tömörkénnyel Kevesen tudják, a szegedi népélet halk szavú írója megpróbálkozott a színpaddal is. A századforduló táján egy önmagát túlélt műfajért kopogtattak nála a színházigazgatók, Somló Sándor, Szalay József, Almássy Endre győzködték népszínműért. Hanem Tóth Imrének, a Nemzeti Színház igazgatójának nevetve panaszolta Tömörkény: „Írnék én, csakhogy az én parasztjaim olyan lassú tempóban ejtik a szót, hogy egy hét is belételnék, mire annyit el l udnék velük mondatni, amennyiből egy darab kitelik." Aztán fél esztendő sem lelt bele, elkészült a Barlanglakók. Mindössze egyetlen felvonás, életkép, pesti bemutatóját követően került színre Szegeden, majd a premier után csak évekkel, évtizedekkel később párszor, mindannyiszor másodmagával, hiszen nem tölt ki teljes színházi estét. Film ls készült belőle. Párja, a Szelet hevernek, már nem jutott el a színpadig. A tévé minapi Tömörkény-estjének párszavas bevezetője rezignáltán vallotta be, kicsit mostohán bánt az utókor az egyik legszínesebb, legerőteljesebb magyar novellistával. A novellák vaskos köteteit beburkoló kriptacsönd fölkiabálásáért sokat tehet a televízió: átmentheti érzékletesen leíró stílusukat (narrátorral), miközben a látvány erejét kölcsönzi hozzá. Ilyen elgondolással ültette képernyőre Zeke Gyula és Litványi Károly Tömörkény néhány írását; az összeállítás rendezője Málnay Levente volt. A „Néhány fertályóra" kísérlet inkább, melynek eredményei biztatóak. Érdemes tovább lapozgatni a kötetekben, annyi jellegzetes figura él bennük novellákról novellákra tovább. A Halbőrök, Förgetegek és mások, némi biztatásra, előcsalogathatóak. N. L A nádas Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából az ország kulturális értékeinek megismerését kívánta elősegíteni a rádió — számos különböző témájú és műfajú műsorral. A héten bemutatott adások sok lehetőséget teremtettek arra is, hogy a hallgatók megismerkedjenek a magyar és a bolgár kulturális kapcsolatokkal. Térrlájában is magyar vonatkozású volt Ljuben Dilov kisregényének pénteken este sugárzott rádióváltozata, A nádas. Az egyszerű történetből — Noev bolgár író magyarországi tartózkodása alatt megismerkedik egy Mária nevű festőnővel, kapcsolatuk „ár napig tart, mert az író visszautazik Szófiába — különös hangulatú hangjátékot komponált Kopányi György. Egy mindennapos, szokványos flört története helyett példázatot hallottunk arról, hogyan verődnek egymáshoz emberek, és hogyan válnak szét, mert nincs erejük valódi énjük, természetes érzéseik és igényeik szerint élni. A bizarr jelenetekkel tűzdelt darabban a környezetnek és a szereplők belső világának elmosódó, talányos rajzával teremtődött vibráló feszültség. Egyszerre vált érzékelhetővé, ami az emberben ősi, természetes, meg, ami benne a modern világ terméke — és drámai pillanatokban lehettünk tanúi e belső kavarodottságnak. A mai ember bonyolult érzésvilágáról kaptunk ^gondolkodásra ingerlő, eligazító hatású metszetet. S. E. A Budapesti Nemzetközi Vásár tavaly megváltoztatta korábbi profilját. Az idén már másodszor rendeznek nemzetközi vásárt Budapesten, tavasszal a beruházási javakat sorakoztatják fel, amely elsősorban a szakemberek találkozóhelye. Az őszi vásár viszont a látogatóké, a vásárlóközönségé. Bór — s ebben a tekintetben akár kritikai megjegyzéseket is tehetünk — az őszi vásárból mégis kirekesztik a nagyközönséget, mert nemigen engednek beleszólást részükre. Csak az iparnak és a kereskedelemnek adnak fórumot; egyezkedjenek, tárgyaljanak, rendeljenek, akár komoly összegű ügyleteket is realizálhatnak, de kérdés, hogy döntéseik megfelelnek-e a mindennapi vásárlók igényeinek? Majd a gyakorlati élet dönt. A Szegedi Ipari Vásár e tekintetben előrébb jár, mert a piackutató intézetnek és a kereskedelmi ellenőrző szerveknek nagyobb lehetőséget ad a közvélemény „megdolgozására". A hivatalos buletin szerint az őszi BNV a nagyközönségnek szól, de a szakembereknek is sok érdekeset, újat ad. Reméljük, hogy úgy is lesz. Lássuk a megoszlást, mivel a vásáron hat szakcsoportban mutatkoznak be a kiállítók, közöttük a szegedi iparvállalatok is. Mit láthatnak a vásáron a kíváncsiskodók? L Az öltözködési szektorban találják meg az alsó- és felsőruházati termékeket, kalapot, sapkát, kesztyűt, fonalat, cérnát, öltözködési rövidárukat, lábbeliket, munkaruhákat, bőröndöket, táskákat, órákat, ékszereket, szöveteket, kötött és hurkolt kelméket. Ebben a pavilonban gyönyörködhet a nagyközönség a hódmezővásárhelyiek szép termékeiben is. 2. Az „Otthon" szektorban láthatják a látogatók a bútoripari termékeket; fürdő-, mosdó-, mosogató- és egyéb egészségügyi lakásberendezéseket, szerelvényeket, lakásfelszereléseket. finomkerámiát, üveg-, fém-, fa- és műanyagtermékeket. Ebben a csarnokban mutatkozik be a vásárhelyi porcelángyár is, a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyára és más, környezetünkben ismert vállalat. 3. A „háztartós" szektorban mutatkozik be a különböző edények sokasága, a háztartási gépek kavalkádja, közöttük a legújabb típusú hűtőszekrények, padlókefélők, porszívók és konyhai berendezések. 4. Az „élelmezés" kirakatában megtalálhatjuk a szegedi szalámit, paprikát, konzerveket és különféle húskészítményeket, levesporokat, zöldség- és gyümölcskonzerveket. Sokat időznek a szegedi konzervgyár halpaprikásdobozainál, a Pick-szalámirudaknál és a halászlékonzerveknél. 5. A „szabad idő" szektor látnivalói között említést érdemelnek a kiskertek szerszámai, sportszerek és hangszerek. 6. A „közlekedés" című szektorban a csónakok, vitorlások, motorcsónakok, kerékpárok, oldalkocsik és utánfutók, lakókocsik, személygépkocsik, robogók és mopedek hívják fel magukra a figyelmet. Az idei, s egyben első őszi BNV-n minden eddiginél több fogyasztási cikkel találkozhat a látogató. A szegedi ipar jelentős szerepet vállalt a kiállításon. A nemrégiben megrendezett Szegedi Ipari Vásár kiállítóit mind ott találjuk Budapesten, s lehet, hogy sokan lokálpatriótának tekintenek, de az az érzésem, hogy a szegedi vásár egyre jobban megtalálja helyét, s minden második esztendőben, a nyári időszakban komoly szerepet játszhat a fogyasztási cikkek bemutatásával, s szélesítheti kiállítóinak körét nemzetközi vonatkozásban is. E nemzetközi seregszemlén a szűkebb hazánk iparvállalatai méltón büszkélkedhetnek. A Szegedi Ruhagyár kiváló férfiöltönyeit Kanada vásárolja szívesen, de a hazai" kereskedelem is „megszoríthatná" végre a szegedi üzemet, hogy necsak tízezer kilométerre tőlünk élvezzék a szegediek szép termékelt. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyárainak termékei ugyancsak elismerést érdemelnek; ponyvaszöveteik, a tűzött nemezanyagaik, hálóik, zsinegeik, zsákjaik valószínű a külföldi partnerek érdeklődését is felkeltik. Nagyon szépek a Minőségi Cipőgyár jövő évi termékei. Hiszen a divatkreálorok előre járnak és már bemutatják az 1975-ös cipődivatot. Hasonlóan szépek, de valószínű drágák is a Pannónia Szőrmekészítő Vállalat tetszetős bundái. Sokáig sorolhatnánk még szűkebb pátriánk szorgalmas munkásainak tehetségéről árulkodó fogyasztási cikkek dicséretét, de most elégedjünk megenynyivel. Bátran javasoljuk olvasóinknak, hogy ha idejük engedi, nézzenek körül az első őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Gazdagh István A Szegcdi Ruhagyár exportra szánt divatöltönyei A Kenderl'onó és Szövőipari Vállalat legújabb termékei A fteunénta, Szőrtuekészítö .Váltalat bundái Acs S. Sándor felvételei •i A itfiniVési Cipőgyár 1975-ös ajánlatai f.