Délmagyarország, 1974. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

VASÁRNAP, 1974. SZEPTEMBER 15. G

YAKRAN EMLEGETIK ÜJSZEGEDET, MINT AZ ISKOLÁK, VAGY MINT A TUDOMÁNY VAROSÁT. MI TAGADÁS, EZEK A JELZŐK SZAMUNKRA TÖBBET ÉRNEK, MINTHA CSAK A NAPFÉNY VAROSAKÉNT TARTANÁK SZÁMON. NAGYON JÓ AZ ÁLDOTT NAPFÉNY, SOK KELLEMES ÖRÁT AD A VAROS LAKOSSÁGÁNAK ÉS A VENDÉGEKNEK (FŐKÉNT, HA STRAND IS VAN HOZZA), DE MÉGIS CSUPÁN FÖLDRAJZI ADOTTSÁG. AZ ISKOLÁKBAN, A TUDOMÁNYOKBAN AZONBAN BENNE VAN A VÁROS LAKOSSAGANAK SZELLEMI EREJE, SZELLEMI KINCSE IS. VÉLETLEN VOLNA, HOGY ITT KAPOTT NOBEL-DÍJAT EGY TUDÓS? VÉLETLEN VOLNA, HOGY RA HARMINCEGYNÉHÁNY ÉVRE AZ AKADÉMIA SZEGEDRE KÖZPONTOSÍTOTTA A BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK MŰVELÉSÉT? A VAROS SZELLEMI EREJE ÉVSZÁZADOKIG KÜZDÖTT AZ ELISMERTETÉSÉRT, MÍGNEM A FELSZABADULÁS UTAN MINDEN SZALON KIBONTAKOZHATOTT: AZ ELSŐ SZIKRÁT LOBBANTÓ ÓVODÁKTÓL AZ ÁLTALÁNOS MŰVELTSÉGET NYŰJTO NYOLC OSZTÁLYOS ISKOLAKON, A SZAKMAI ÉS HUMÁN MŰVELTSÉGET KINEVELŐ SZAKMUNKÁSKÉPZŐKÖN, SZAKKÖZÉPISKOLAKON AT, EGÉSZEN A FŐISKOLÁKIG ÉS EGYETEMEKIG. A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁG EGYIK LEGFONTOSABB SZELLEMI MŰHELYE MA SZEGED. ERRŐL SZÓL MOST MAGAZINUNK. A VAROS FELSZABADULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJÁIG, OKTÓBER 13-IG SOROZATUNKBAN MÉG A VAROS LAKÓINAK GAZDAGODÁSÁRÓL, SZEGED NAGY NAPJAIRÓL, VALAMINT BARÁTAIRÓL, ADUNK KÖZRE ÖSSZEÁLLÍTÁST. A fortélyos tudományokért K

i hinné, hogy mennyit talpúit, kilincselt, érvelt és hadakozott Szeged városa annak érdekében, hogy felsőfokú képzésre alkalmas tanintézetet kapjon Éppen 130 évig tartott, míg a bölcsészeti tanfolyam létesítésétől eljutott u valóságos egyetemi városi ranghoz. Az első akta 1700-ből származik, amely szerint a filozófiát tudományoknak Szeged városába való bevitele nemcsak hasznos, hanem szükséges is." A piaristák hatosztályos gimnáziumát — amelynek Dugonics András 1750 --58 között növendéke, nz 1701— 82-es tanévben pedig kinevezett tanára volt — végül is csuk többszöri, megismételt kérelem után lehetett folyamatosan a logikai, majd 1703-tól u fizikai osztály megnyitásával, tehát a teljes bölcsészeti vagy filozófiai tanfolyammal kibővíteni és Iyceuml rangra emelni. Így született az •iső olyan Intézmény, amely több mint ötven esztendőn keresztül Dél-Magyarország egyetlen felsőfokú -fskolája maradt, Az Itt tanulók nagyobb része vidéki volt, a növendékek magukat filozófusnak neveztették, s i»z egyetem bölcsészeti karán doktori szigorlatait tahattek. A város az Iskolának új épületet emeltetett, ennek ünnepélyes átadása IfM-Mn VWt. A piaristák képviselte erős magyar, nemzeti jelleg ellenére n tanítást nyelv egészen 1B44-Ig a latin volt. A jogakadémia létesítésének gondolata először 1803-ben született, mikor Pópsröl « főiskolát eredeti helyére, Győrbe helyezték vissza, A szegediek úgy vélték, hogy a pozsonyi ezzel fölöslegessé vélt, Jobb helye lenne Szege, den- Mielöit uz uralkodóhoz folyamodtak volna, a vármegyéktől péi'toló támogatást kértek Majd minden Indokolásban olvashatjuk, hogy Szeged város „tdza jó, levegője eaézzségas, a városban as élelmezés olcsa ás a lakosok jó erkőlezüek". A napoleonl háborúk miatt csak jóval később, 1837-ben került a kérelem érdemi elbírálásra a kancellárián. A felsőbb véleményt mi sem mutatja jobban, mint gróf Ceiráky frttnrnokmester méltatlan kodása: „, ,,ha a ,törvényes' iskolákat szaporítjuk, több lesz a prókátor, mint a pör, s aztán a magyar ember jólelkű, nem szükséges fortélyos tudományokra oktatni". Nyilván ez a szemlélet gátolta a későbblekben Is a kifejezetten nemzeti orientációjú Alföldön a főiskolák létrejöttét, pedig Szeged erejéhez mérten anyagi áldozatoktól sem riadt vissza. A negyvenes évek eseményei hosszú időre minden más gondot kiszorítottak, s talán a szegediek a „ma-. gasabb politikába" való belelátását és taktikai érzékét bizonyítja, hogy 1868-ban — a kiegyezés után — a törvénytudományt tanfolyam mellé homoki mintagazdászuti Iskolát is kértek — azonban ezt tt hiába. A hetvenes évektől kezdve a városok között megindult a versenyfutás a majdan létesítendő hurmudík egyetemért. (A pesti után 1872-ben alapították a kolozsvárit,) „Az egyetem kérdést kardinális pontja Szeged életerős újjáalkotásának" — írta a Pesti Napló az árvíz után. A Szegedi Naplóban is közzétett városi memorandum az Alföld nontos szerepéről írt a magyarsag alakulásában s azzal érvalt, hogy Szeged „Iskoláit maga tartja fenn, a víz elleni védelmet magáéból fedezte s egyetlen feladata volt eddig: rést állani a töltéseken'A Tehát „nemzeti, országos, tanügyi és városjólétl szempontok o.oti, amelyeket az egyetem elhelyezésénél figyelembe kell venni." S o főváros véleménye? Va^ tagadták a harmadik egyetem szükségességét, vagy pedig — ha már megvalósul — valamelyik dunántúli várost javasolták. Két s/emiélei küzdött egymással a továbbiakban ls: uz egyik a meglevő udottságok alapján akart dönti dl, a másik azt a várost akarta, ahol megítélése szerint nagyobb szükség lett volna egyetemre: a ez a város Szeged volt. „Magyar nemzeti érdekből kívánatosnak tartom, hogy Szegeden tudományegyetem létesíttessék, aminek a könyvtárral egyik előfeltételét kívántam megalapítani,,." — mondta Somogyi Károly, 1B81ben Trefort miniszter vezetésével neves pesti egyetemi tanárokból álló szakértői küldöttség érkezett osba. Egybehangzó megállani ,Mik szerint olyan nagy anyagi aldozatokre lenne szükség, amely meghaladná a város lehetőségen. (N/.eged 834 ezer forint értékű felejánlást tett — egyévi jövedelme normális körülmények között hozzávetőleg 885 ezer forint volt.) A felajánlást is tartalmazó feliratra nem érkezett válasz a nimis/lertől. Az ilyenformán megszakadt tárgyalások fonalát íuíu-hjn, u millenlumi ünnepségekre való fölkészülés alkalmából vették újrá föl, ekkor a miniszterhez intézett iratban a város monográfiájának tervéről, közművelődési palota építéséről és állandó vízvezeték építéséről adtuk hírt. A tanügyekre ebben az Időben a főváros után Szeged áldozta a legtöbbet. A város vezetői érveltek, bizonyítottak, a sajtó adatokat gyűjtött és közölt, de mert a költséges műegyetemi építkezések ekkor mér folytak — Ismét volt ok a halogató válaszra. Ettől az időtől kezdve jogakadémiáért már csak taktikából folyamodott'a város: fokozatossággal vélte ugyanis megvalósíthatónak kérése teljesítését. 1906-ban a város vezetősége elkészíttette az eddigi legtöbb adatot magában foglaló emlékiratot. A felajánlás értéke meghaladta a hatmillió koronát. Két év múlva újra küldöttség ment a kormányhoz. A helyzet biztató lehetett, mert a Szegedi Híradó azon sajnálkozott, hogy „vitairodalmunk legkedvesebb témája — a harmadik egyetem — nincs többé". Ennek ellenére 1010-ben új költségvetés és hozzájárulás készült, ezúttal több mint tizenkétmillió korona értékben. Ha ez sem segít, „...akkor nincs más hátra, mint hogy saját erőnkből állítsuk fői az egyetemet" — írta a Szegedi Híradó. A következő évben „egy egész országrész" járult az illetékesek elé. Az eredmény: az egyetemet Pozsony és Debrecen kapta. Szeged pedig egy ígéretet a majdani második műegyetemre, Itt tartottak az ügyek, mikor kitört a háború. 1919-ben — amikor már tudni lehetett, hogy a kolozsvári egyetem nem maradhat eredeti helyén — a polgármester közvetlenül az egyetemi tanárokhoz fordult. Hosszas huzavona után végre 1920-ban a miniszter döntött a négy kart magában foglaló kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegeden való Ideiglenes elhelyezéséről. A határozat 1021. február l-vel emelkedett törvényerőre. A döntésben szerepe volt Klebelsberg Kunó politikai meggondolásának, amely a fővárossal szemben akart tudományos és politikai ellenpólust teremteni. De hogy ez az ideiglenesség tartós szervátültetéssé válhatott, az már egyedül Szeged érdeme. A

z alsófokú népoktatás egészen a felszabadulásig szomorú szégyenfoltja volt a magyar kulturális életnek, amely azonban híven tükrözte a társadalom szerkezetének Irrealitását, nem hiába Jellemzik találó képpel, a csúcsára állított piramissal. Amikor a század elején már a környező államokban is 7—8 osztályos volt a" kötelező oktatás, hálunk még a 8 osztályos népiskolai törvény végrehajtása is nehézségekbe ütközött, részben politikai, részben gazdasági okok miatt. Szeged tehetségéhez és anyagi helyzetéhez mérten mindig szívügyének tekintette a népiskolát. Ennek alighanem társadalmi öszszetétele is oka lehetett, amelyről Mikszáth azt írta, hogy a demokráciának... Szeged a főfészke, az egyetlen város lévén, hol az iparoselem vergődött hatalomra a közügyekben 1* • • •" Innen indult a tanyai iskolák országos jelentőségű gyakorlata, s egy másik gondolat, az általános népiskoláé — megvalósulását 70 évvel megelőzve — is Itt röppent fel először. Az 1777-ben kiadott új tanügyi rendtartásig — a Ratio Educationis-ig — az oktatás Ugye az egyház kezében volt. A tanítás lényegében minden rendszer és módszer nélkül történt, s bár igaz, hogy az állam, a monarchia fennhatósága átfogóbb szervezetet és egységes intézkedéseket jelentett, de ezekért az előnyökért — csakúgy, mint később a Bachkorszakban — le kellett nyelni a fokozódó németesítést is, s ez a magyarságára különösen büszke szegedieknek igen rágós falat lehetett. A belvárosban négyosztályú „nemzeti Iskola" nyílt, ugyanakkor Alsó- és Felsővároson egyegy egyosztélyos. A négyosztályú városi iskola harmadik osztályából a gimnáziumba lehetett iratkozni, a negyedik osztályt azok végezték el, akik kereskedők, vagy iparosok akartak lenni. Ez volt az első „polgári" iskola, amelynek kiegészítésére 1799-ben a város rajziskolát ls állított. Csdk az 1868-as törvény adta vissza a nemzetnek az iskolaügyet. Szeged tanácsa ekkor — hogy teljesen szabad kezet kapjon — úgy döntött, hogy iskoláit községi kezelésbe veszi. Megalakult az első iskolaszék, mint autonóm hatóság, összeírták a tanköteleseket, megalakult nz Alföldi Tanító Egylet. Az 1870-es népszámlálás adatai szerint nz országos 50 százalék analfabétával szemben ez az arány Szegeden 83 százalék volt. Hiába volt ugyanis papíron a 12 éves korig tartó iskolakötelezettség, ha megfelelő számú terem és tanító hiányában u tanköteleseknek csak a tele járt Iskolába. Az 1870-es árvíz kemény csapást mért az iskolákra is, a rekonstrukciónak így a népiskola újraszervezése ls fontos feladata lett. A tanítás azelőtt ingyenes volt, de tekintettel a megnövekedett terhekre, 1883-ban a tanács bevezette a tandíjat, s ezt egészen 1909-ig szedte. A század utolsó évében már 41 tanyai osztatlan iskola, a 13 belterületi községi elemi Iskolában pedig 83 osztály működött. A tanyai iskolák terhét az állam magára vállalta. Egyre fokozódó anyagi terhelést jelentett a községi Iskolák fenntartása ls, ezért 1903-tól néhányat államosítottak. A Tanácsköztársaság ideje alatt a szegedi direktórium egységes tantervet, 8 osztályos iskolát tervezett bevezetni, amelynek realitása éppen Szegeden meg is lett volna. De ebből akkor semmi nem valósulhatott meg. Az 1921-gyei kezdődő évtized a klebelsbergl kultúrpolitika népiskolai programjának megvalósításával telt. A tankötelezettséget formálisan a 14. életévig hosszabbították meg. Fokozott szerepet kaptak az ismétlő vagy továbbképző Iskolák, ezeknek feladatát a miniszter abban határozta meg, hogy „a tanulóban elmélyítse az addig szerzett ismereteket". A tankötelesek 35 százatéka nem Járt Iskolába — de be se fért volna. Hiába voltak a büntető szankciók, a pénzbírság vagy elzárás, ha a szülő nem tudta a beíratási díjat kifizetni, a gyerek csak otthon maradt, vagy elszegődött pásztornak, klscselédnek. Az iskolaépítési programot Szeged elsősorban a belvárosban igyekezett megvalósítani. Ekkor már majd mindegyik felekezetnek is volt elemi Iskolája. Hogy mekkora színvonalbeli különbségek lehettek az egyes városrészek között, arra jellemző, hogy a somogyitelepi (ma Petőíítelep) iskola két, az új rókusi már tizenkét tantermes volt. A községi iskolák fenntartása egyre többe került, 1039 őszén osztályokat szüntettek meg, illetve vontak össze, tunítót állásokat töröltek. Nőtt a zsúfoltság, s csak öt évvel később foghatott hozzá a város négy új iskola fölépítéséhez. 1938-ban — kísérleti Jelleggel ugyan —, de megindult á tanítás egy nyolcosztályos oktatásra tervezett iskolában. Csak a fölszabadulás után érett meg a helyzet arra, hogy a mindenki számára kötelező, elvben azonos alapműveltséget nyújtó, nyolcosztályú állami általános iskola o gyakorlatban is megszülessen. Mivel ez az iskolatípus alapképzést ad, amelyet nem érint annyira a sokat emlegetett információrobbanás, mint más oktatási formákat, a legstabilabb, legidőtállóbb tanmenettel dolgozik. Szegeden jelenleg 28 általános iskolában — amelynek egy részében idegennyelvi, matematikai és zenei tagozat is van r- 898 pedagógus tanít. „Vize Jó. levegője egészséges, a városban az élelmezés olcsó és a lakosok Jó erkölcsűek." (A volt piarista gimnázium ma a természettudományi kar székhelye, a Béke-épület, • balról Szent-Györgyi egykori munkahelye.) / •v