Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

4 KEDD, 1974. AUGUSZTUS <t A tartásdíjról Gy. F.-né szegedi olvasónk a gyermektartásdíjról szóló új rendelkezésről kér tájékoztatást. A gyermektartásdíjról szóló rendelkezések megtalálhatók a Magyar Közlöny 1974. évi 31., illetve 44. számában. A gyermektartásdíjról a 12/1974. (V. 14.) M. T. sz. rendelet, végrehajtásáról pedig a 8/1974. (VI. 27.) I. M. sz. rendelet intézkedik. A rendelkezések szerint a gyermektartásdijat — megegyezés hiányában — a bíróság a tartásra kötelezett személy munkabére, járandósága, egyéb jövedelme és vagyoni viszonyai alapján állapítja meg. A munkabérhez hozzá kell számítani a kötelezettet megillető minden egyéb rendszeres jövedelmet. Vagyis munkaviszony alapján járó Jövedelemnek számít: a bérköltség terhére kifizetett minden díjazás, a részesedési alap terhére pénzbeli részesedésként kifizetett minden díjazás (prémium, jutalom, nyereségprémium és nyereségjutalom, év végi részesedés, újítási és pályázati díj stb., a hűségjutalom és céljutalom. A szövetkezeti tagság alapján járó jövedelemnek számít: a munkadíj és minden bérjellegű juttatás, részesedés (osztalék), a szövetkezeti tisztségviselők tiszteletdíja. a háztáji gazdaságból, valamint a tagsági viszonyból eredő minden egyéb jövedelem. A tartásdíjat a bíróság általában úgy állapítja meg, hogy gyermekenként elérje a kötelezett átlagos munkabérének és az őt megillető juttatásoknak a húsz százalékát. Az érvényesíthető összes tartási igény a munkabér és Juttatások ötven százalékát nem haladhatja meg. A bíróság a tartásdíjat az összes körülmények mérlegelése alapján a gyermek szükségleteinek figyelembevételével húsz százaléknál alacsonyabb vagy magasabb összegben is megállapíthatja. Ennél figyelembe veszik a gyermeket gondozó másik szülő anyagi körülményeit is. Két vagy több gyermek tartásánál különösen, ha nem egy helyen vannak elhelyezve, a tartásdíjat úgy állapítják meg, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe. A rendelkezések szerint a tartásdíj ősszegét kézhez vevő személy köteles a tartásdíjat a gyermek szükségletére fordítani. Ezt indokolt esetben a gyámhatóság is ellenőrzi. A munkáltató, a szövetkezet, illetve a tartásdijat folyósító szerv a letiltásra vonatkozó határozat kézhezvételétől a jogosult részére rendszeresen folyósítja a megítélt tartásdíjat. Ha a tartásdíjat a bíróság százalékosan állapította meg, a munkáltató a kiutalásra kerülő összeget esetenként százalék alapján számítja ki, amennyiben a munkabér, illetőleg a juttatás összege emelkedik. A munkabér csökkenése esetén sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül kisebb tartásdíjat folyósítani, mint amennyit a bíróság százalékos megállapítás mellett alapösszegként megállapított. A munkáltató a jogosultat — kérelmére — tájékoztatni köteles a munkabér, valamint minden olyan juttatásnak az összegéről, amelynek alapján a tartásdíjat ki kell számítani. Dr. V. M. HÁZASSÁG L kerület Szeged: Bús Árpád Péter éz Szelest Zsuzsanna, Hajdú István György és Konkoly Katalin, Maklárl-Klekner András Zoltán éa Pilkó Györgyi Piroska, Nagy András és Szöllösl Mária Ilona, Lázár Attila éa Hajdú Magdolna Julianna. Gözon János és Boruzs Katalin, Kovács István József és Maróthy Zsuzsanna, Daróczl Mihály János és Doba Márta. Kaluzsnyl Miklós Béla es Gregus Margit, Lukács József és Llker Ilona Erzsébet. Lakatos Jenő és Papp Edit, Kovács Tamás és Kiss Katalin Mária, Gyuris Gábor ég Vurl Katalin, Üveges László és Gyuri Mária, Lévai Ferenc éa szögi Irén, Basa István Sándor és Balogh Márta Katalin. Sastyln Károly és DobO Anna Margit, Sántha Árpád és Modróczkl Magdolna, lUés-Tóth István és Nagy Ágnes, Hézsal András és Oláh Mária Magdolna. Merő György és Radlcs Anna, Kéri Pál és Haás Julianna Irén, Kalmár Ferenc és Horváth Rozália házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Berta László István és Felföldi Ilona, Krajcsl Sándor János éz Förgeteg Aranka, Mukus István és Juráncslk Anna. Német Ferenc és Kerekes Julianna. Molnár István és Családi események Bepillantás a nyelvtudomány műhelyébe alkalmazása a nyelvtudó- nyelvek kutatásának, a szla. mányban), Illetőleg a kü- visztikának. Az orosz meLlőnféle újabb elméletek, lett főleg a szlovák és a irányzatok — például az szerb-horvát nyelv történeti zott tervek szerint folyik, utóbbi időkben a generatív kérdéseivel, e nyelvek maEzek a kutatóhelyek az nyelvészet, a szemiotika, a gyarországi nyelvjárásaival nyelvszociológia stb. —meg- foglalkoznak kutatóink. Foismerése, alkalmazása és lyóiratuk a Studia Slavica. Az utóbbi két évtizedben nyelvtudományunknak kialakultak a kutatóhelyei, ahol a munka meghatároMTA Nyelvtudományi Intézete, illetőleg a felsőoktatási intézmények nyelvészeti tanszékei. Az intézet elsősorban kutatási feladatokat lát el. A tanszékek dolgozóinak vimeghonosítása. Nemzetközi viszonylatban A felmerült problémáknak is igen tekintélyes ága a maviták során való tisztázása, gyar nyelvtudománynak a a tudomány egyik fő feladakeleti nyelvek orientalisztika. kutatása, az Hazai kutanyeiről, problémáiról az Ál- gol nyelveket kutatják. talános nyelvészeti tanulmányok c. sorozatból kaphatnak áttekintést az érdeklődők. Fontos területe a hazai nyelvészetnek a romanisztika és a germanisztika is. A romanisztikában főképpen Nyelvészeink többsége ter- olasz, román és francia, kimészetesen a magyar, ille- sebb mértékben spanyol voszont az oktatás a fő fel- ta. A hazai általános nyel. __ adatuk, és emellett folytat- vészeti kutatások eredmé- tói főleg a török és a monnak kutatómunkát. A társadalomtudományi kutatómunkának — így a nyelvtudományinak is — kettős feladata van. Egyrészt ki kell elégítenie a szakterület korszerű elméleti, módszertani, szakmai igényeit, másrészt eleget kell tennie a társadalmi hasznosság követelményének. Ez a kettős cél a kutatómunka során természetesen nem válik el ilyen mereven egymástól. Mert kétségtelen, hogy pl. a Magyar Értelmező Kéziszótár amely 100 000 jelent meg, készítői gyakor. lati céllal állították össze: hogy közvetlenül emelje tártőleg a finnugor nyelvtudó, mány területén dolgozik. natkózásban, a germanisztikában pedig a német és az Vizsgálják a mai köz- és angol viszonylatában folyirodalmi nyelvet, nyelvjárá- nak számottevőbb kutatásainkat, a magyar nyelv sok. Különösen jelentősek a történetét. Folynak külön- hazai német nyelvjárási és böző módszertani eljárások nyelvtörténeti kutatás eredalapján nyelvtani, a szó- ményei. készlettel foglalkozó, stillszr munkát iujlo.^, „mia„ tikai, jelentéstani, kísérlepeiaanyDan ü fonetikai stb kutatások. A finnugor nyelvészek pedig elsősorban a legközeleb- rekednek, hogy bi rokon szovjetunióbeli eredményeit Gyorsan fejlődő területe a nyelvtudománynak az alkalmazott nyelvészet. Művelői különösképpen arra tökutatásaik társadalom , , _,_ ,, • . ui iun-uu öiuviciuiuuucu b,cuiuc,i/cib a bai sauaium nyelvekkel, a vogullal, oszt- közvetlenül is íelhasználhasanyanyelvi műveltségét. De ahhoz, hogy ezt a gyakorlati jákkal, illetőleg a zürjénnel, a cseremisszel, valamint a sa. A nyelvművelés és a helyesírás témaköre mellett Katalinnak József László, Hebők Szilveszternek és Auer Margitnak Róbert László, dr. Kiss Ákosnak és Pálinkás Márta Gizellának György Akos, Künn András Lászlónak és NagyívlroK Juditnak Zsuzsanna. Prlskln László Antalnak és Peregi Piroskának Tamás László, Savanya Istvánnak és Dudás Erzsébetnek Róbert, Rózsa János Tibornak és Rózsa Irénnek Attila Viktor. Lehotal Istvánnak és Kiss Ilonának Zoltán, Mester Ernő Lajosnak és Kurucz Franciskának Ernő Csaba, Sánta Istvánnak és Papp Veronikának Tibor, Hell Illésnek és Frank Máriának István, Hell Illésnek zsébet, és Frank Máriának Mária, Hal- Károly, lal Péternek és Nojcsek Anikónak Tamás Gábor, Bertha István Lászlónak ós Vass Rozáliának István László, Farkas József Ferencnek és Kiss Katalinná:: József Ferenc, Acsal János Eszter Márta, CsUrke József Lászlónak és Börcsök Zsuzsannának József, Nagy-Berta Jánosnak és Koczka Magdolnának János, dr. Berecz Ferencnek és Hanzó Zsuzsannának Richárd Ferenc, Ábrahám Mártonnak és Rozsnyai Jolán Irénnek Péter Gábor, Castag Sándor Jánosnak és Ambruzs Julianna Annának Emese, Horváth Adrásnak és Szabó Emőke Annának Levente, Kormányos Istvánnak és Szabó Rozáliának István, Kurucz Jánosnak és Bodor Katalinnak Csaba Krisztián, Czagány Jánosnak és Radics Juliannának Attila, Molnár Pálnak és Jópet Rozália Klárának Szilvia. Vörös Józsefnek és Szulcsán Arankának Róbert József nevű gyermekük született. • ----- - 11U.. JU43C1 rcicnv, /ICSU1 ÜUIIUS Ungvári Költ Magdolnu Erdődl Józseínek t,s Novodovszky RoLászló és Csllló Róza házassá- — • - got kötöttek. III. kerület Kiskundorozsina: Koslk Dénes Pál és Márta Judit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Könuves Ferencnek és Bakos Horninak Ferenc Tibor. Jani Mihálynak és Oláh Mártanak Attila Mihály, Zsemberi Istvánnak és Nagygyórgy Teréziának Emese Terez, Ban Sándornak és Kiss Jolánnak Jolán. Nógrádi István Bélának ós Hunvölgyl Eva Ilonának István Béla, Kun-Szabó Józsefnek és Pintér irma Piroskának Zsolt. Hankóczy Jenő Gyulának és Aranyossy Beatrixnek Beatrix. Tóth Lajosnak éa Tandorl Gizellának Csaba. Ábrahám Ferencnek éa szabó Máriának Ferenc. Mosolygó Gyula Károlynak és HorU Margit Katalinnak Katalin, dr. Bartha Istvánnak és dr. Sári Máriának Péter István. Rácz Árpádnak és Rostái Karolinának Árpád, Szilvás! Zoltánnak és nurl Máriának Andrea Beáta, Bálint Dezsőnek és Tartóezkl Margitnak Dezső Csaba. MaróU Kálmán Istvánnak és Vasas Gizella Katalinnak Krisztián. Hajdú Sándornak és Lévai Margitnak Anita Virág, Vékony Miklósnak és dr. Balta Évának Eva. Zsötér Mihály Zoltánnak és Pataki Margit Franciskának Ágnes Anett, Bírd Istvánnak ca Deák Katalinnak Attila István, Nyári János Józsefnek és Rostás Herminának Attila, Tóth Györgynek es Vigh IVtna Eszternek Erika, Lapu Ferencnek éa Horváth Katalinnak Anita Szilvia. Szabó Istvának és Csanádi Erzsébet Rozáliának Zsolt, dr. Juhász Imrének és dr. Polyák Évának Rita Eva. Herczeg Mátyásnak és Nyilasi Zsuzsanna Klárának Zsuzsanna Erika. Pöltl Zoltán Antalnak ós Murntl Judit Ágnesnek Krisztián Zoltán, szkoptl Bélának és Vékás Évának Iván, Szekeres Lajosnak és Farkas Erzsébet Annának Edina Magdolna, Békési Pálnak és Posta Ilona Veronikának Zsolt Pál, Nagymihály Józsefnek és Gurmal Piroskának Tamás, Lajkó Gézának és Szekeres Ilonának Orsolya, Karácsonyi Jóeseí Ferencnek és Bodó Piroska zállának Anikó, Krizsán Andrásnak és Sándor Sarolta Eleónórának Violetta Eva, Csernok Jánosnak és póplty Erzsébetnek Mónika Magdolna, Pártos István Zoltánnak és Farkas Mártának Tóth Béla: HALALOZAS I. kerület Szeged: Bugyi Józsefné Szécsl Erzsébet, dr. Merényi Miklós, Szűcs Sándor, Seres Csaba Attila, Bugyi Jánosné Kis Irén, Hall Ferenc, Balog István Jánosné Németh Etelka, Csendes Pál, Nacsa Gergelyné Bense ErMészáros Mihály, Ungl Légrádl Mária, Nagy Károlyné Zsurkán Rozália, Szilágyi János. Toppantó Jánosné Kószó Rozália, Toronykőy Béla, Gál Menyhértné Békési Piroska meghalt. II. kerület Szeged: Dékány György, Lakatos Károly, Gyányi Sándor meghalt. in. kerület Klskundorozsma: Szögi Imréné Lajkó Mária, Bene Károlyné Gál Mária meghalt. célt korszerűen meg tudják szamojéd nyeivekkel fog- nálunk ma különösen előtérvalosítani, előzőleg alapos és lalkoznak. Itt és most még be kerültek a magyar nyelszerteágazo tanulmányokat a legjelentősebb könyvek vet valamilyen más " rltv1ögbf Íerülete?nyeMerí sínes mód ^ fTÍSJSEK feljebb néhány nagyobb, a nyelvtudománynak igen sok ágazata van! S közülük nem egyet nálunk ls eredményesen művelnek. Ha röviden ls, tekintsük át ezek közül a legfontosabbakat! • Az általános nyelvészet a nyelv általános jellegű, elméleti kérdéseivel foglalkozik. A nem szakember réegészben vagy részben elkészült összefoglaló művet említhetek meg. Pl.: A magyar nyelv értelmező szótára; A mai magyar nyelv rendszere; A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára; A magyar szókészlet finnugor elemei; A magyar nyelvjárások atlasza; Petőfi-szótár stb. Előkészületben van több szére minden bizonnyal más nagyszabású munkálat meglepő, hogy még ideoló- is; pl.: Nyelvművelő Kézinyelvvel (angol, orosz, francia, német, szerb-horvát) egybevető „kontrasztív" nyelvtani kutatások, a különféle statisztikai vizsgálatok, s elsősorban ezen a területen egyre nagyobb szerepet kapnak a nyelvészetben is a számítógépek. S a nyelvtudósok résztvesznek természetesen az anyanyelvi oktatás korszerűsítését előkészítő munkában is. giai, filozófiai vonatkozás- könyv; A magyar ban is milyen bonyolultak kézikönyve; Uráli az efféle — oly egyszerűnek látszó, de megnyugtató maszótár: Üj Magyar Tájmódon máig meg nem ol- szótár. Elkezdődtek — töbkiejtés etimológiai szótár; Magyar szinonidott — kérdések, mint az, hogy: mi a nyelvi jelentés; a szójelentés és a szóalak viszonya; a mondat meghatározása; a nyelv és a gondolkodás, a nyelv és a társadalom összefüggései; melyek azok a sajátosságok, amelyek jellemzők sok problémát vetnek fel az egyes módszertani kérdések elméleti vonatkozásai ls (pl. a matematikai módszerek bek között — egy történeti magyar nyelvtan, valamint a magyar nyelv gyakorisági szótárának a munkálatai. Az érdeklődő olvasó a Magyar Nyelv, a Magyar Nyelvőr, illetőleg a Nyelvtudományi Közlemények c. minden nyelvre folyóiratok alapján kaphat stb. Hasonlóan némi áttekintést ezen a két nagy területen folyó munkáról. Nagy hagyományai vannak Magyarországon a szláv Bepillantás a magyar nyelvtudomány műhelyébe — ez ennek a rövid beszámolónak a címe. A címmel magával is jelezni akartuk: nem kívánjuk áttekinteni még csak vázlatosan sem a nálunk ma folyó nyelvészeti kutatások minden részletét, csupán érzékeltetni szeretnénk, hogy milyen sokszínű tudományág is a nyelvészet. Imre Samu, a nyelvtudományok doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézetének megbízott igazgatója SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események £4 Szegedi Híradó. 1891. október 5. Ol. Öngyilkos katonák és más halálos témák. Megdöbbentő a ml hadseregünk öngyilkossági statisztikája elvontan is, más hadseregek ugyanazon adataival összehasonlítva is, megdöbbentő mindenképpen. Mindig megújul a kérdés, ml az oka annak, hogy olyan olcsó a katonaélet. Sokat tanakodtak már ezen, akik nem három forintjával becsülik a besorozott legényt, amenynylbe fejpénze kerül. Utóbb a londoni egészségügyi kongresszuson egy tudós katonaorvos tartott erről a szomorú tárgyról fölolvasást és kimutatta. hogy az osztrák—magyar hadsereg az első helyen áll ezen a téren. Minek az a kétes dicsőség, hogy a legtöbb öngyilkosunk van. Az a pontos adatok alapján összeállított kimutatás, melybe a mi hadseregünk szolgáltatja a legtekintélyesebb számot, tulajdonkép fölér a szegénységi bizonyítvánnyal. Ennek az elsőségnek ugyan nincs okunk örülni. Íme a tabella, melynek hiteles számaira hivatkozunk. Annak a tudós doktor úrnak kimutatása szerint százezer katona közül öngyilkosságot követ el: Ausztria—Magyarországban 149 Németországban 67 Olaszországban 40 Franciaországban 29 Belgiumban 24 Angliában 23 Oroszországban 20 Spanyolországban 14 Látható ebből, hogy az eltérés Igazán megszégyenítő. A legtöbb hadseregével összehasonlítva, a mi katonáink öngyilkossági számaránya ötször, hatszor sőt tízszer nagyobb. Vagy hogy összehasonlító számot kiragadjunk példának, Oroszország 20 katona-öngyilkosával szemben nálunk 149 van, azaz több, mint hétszer annyi. Pedig nagyon szeretjük Oroszországot lenézni és rémmeséket terjesztünk arról, hogy az orosz katonák éhségnek, fagynak, nélkülözésnek vannak kitéve, hogy kegyetlenül, embertelenül bánnak velük. Vájjon ml a titka mégis, hogy az elcsigázott, megkínzott orosz katonák közül egy fordítja maga ellen a szolgálati fegyverét addig, míg a ml legénységünk soraiból heten Hobják el fiatal életüket? Hiszen azzal szoktak dicsekedni a delegáczlók előtt, úgy történt az idén is, hogy a legénységről a legjobban gondoskodik a katonai kormányzat, hogy ellátja étellel-itallai bőven, hogy kitűnően épült és gondosan fölszerelt kaszárnyában helyezi el és hogy a szolgálat jó. Lehetetlen, hogy elviselhető, emberséges legyen az a fegyelem, mely elől egyenesen a halálba menekülnek a kaszárnyák legényei, és kétségtelenül Itt rejlik a végzetes titka annak a pusztító öngyilkossági láznak, melynek betegei és halottai oly sötét számcsoportot töltenek ki az osztrák—magyar hadsereg moral-statisztikájóban. Évtizedes tapasztalásokból okulhattak volna a hadsereg ügyeinek intézői, hogy a legénységet képezni, nevelni és nem dreszszírozni kell. De a hadsereg intézői nem okulnak és nem tanulnak. Még mindig nem hiszik, hogy az emberből nem lehet kidreszszíroznl az emberi érzést akkor sem, ha egyenruhát visel és a vállán Mannlicher-puskát hord. melylyel oly szépen el tudja örökre némítani bolondosán érzékeny háborgó szívét. Ugyanekkor: Hétszáz kis koporsó. Megrendítő szám ez s mind a hétszáznak volt lakója, mind a hétszázba egy angyallá vált gyermek kicsi testét fektették be alig másfél év alatt a szomszéd H._M.-Vásárhelyen. Mind a 700-at a gyermekek réme, a dtfteritisz fojtotta, ami 16 hónap óta pusztít a szomszéd városban és összesen 1991 gyermek életét támadta meg. Mint onnét lapunknak Írják, a borzasztó Járvány ellen eddig hiába küzdöttek, s most a szörnyű csapásról és a tett óvintézkedésekről Berger városi főorvos jelentéséből a hatóság fölterjesztést Intéz a belügyminiszterhez. Egy hónappal később: Halálozás. A kicsiknek halottjuk van, az ő kedves bácsijuk, Székely Gábor, a belvárosi óvoda kitűnő vezetője nincs többé. Kedden délután hagyta el őket betegen, s ma este 8 órakor kínos szenvedés utón kimúlt. Húsz év óta működött a nőegylet által fenntartott óvóintézetben s halála nemcsak a városi óvóügyre nézve veszteség, hanem kimúlása az országos óvóintézetre nézve is nagy csapás. A boldogult kitűnő képzettséggel és műveltséggel bírt. Annak idején tanulmányozta a külföldi óvóintézeteket, bejárta Svájczot, Poroszországot, s alapos, kitűnő szakismerettel vezette a kisdednevelést. A helyi tanügy is sokat vesztett benne. Buzgó tagja volt a „Csongrád-megyei tanító-egyesület"nek s mint az „Eötvös-alap" pénztárnoka tevékeny munkálkodást fejtett ki az egyesület keblében. ÍFolytatjuki