Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

KEDD, 1974. AGUSZTUS 6. 5 SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 19 74 XV. Szegedi Nyári Tárlat, a Móra Ferenc Múzeum képtáróban, szeptember 16-ig. Fotóklubok X Szegedi Szalonja. Fotókiállítás a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 20-ig. Kass János, Reich Károly és Würtz Ádám Shakespeare-illusztrációi, kisplasztikák, plakettek, érmek. Kiállítás a Képcsarnok bemutatótermében, 15-ig. augusztus Szeged környéki népélet, tékák, ládák, szőrhímzések. Néprajzi kiállítás a Bartók Béla művelődési központban, augusztus 20-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. művelődési központban, szeptember l-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móraparkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékklállítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. A tápai gyékényszövés. Kiállítás a tápéi művelődési házban, augusztus 24-ig. Három kiállítás A minszki balett A hattyúk tava ÜTSZS Sikerül-e legyőznie a legtisztább és legnemesebb emberi érzésnek a gonosz varázslatot? Beteljesülhet-e Zigfrid herceg és a hattyúvá változtatott Odette szerelme? Ezekre válaszol a balett és a zene sajátos művészi eszközeivel, nemzetközi nyelvén Csajkovszkij A hattyúk tava című balettje. A romantikus mesék jellegzetes, végletekig kiélezett kérdései ezek, melyekben az a szép, a magával ragadó és mindig új élményekkel telítő, hogy legyen bármi lyen banális a történet, hiába tudjuk első perctől a választ a naivnak tűnő kérdésekre, a próbák sorát vál laló és az átok, a varázslat, a gonosz felett sikereket arató hősökben, a legszebb emberi érzések diadalában mindig önmagunk jobbikszebbik énjének győzelmét is ünnepeljük. S lehetne-e ezen felfokozott érzések és indulatok kifejezésére, megjelenítésére alkalmasabb műfaj, mint az emberi mozdulatok, és a zene csodás kettősének harmóniája. Bizonyítja ezt a feltevést, hogy zsúfolt nézőtér előtt mutatta be két este Odette és Zigfrid történetét a Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház balettegyüttese a szegedi Dóm téren. A balett romantikus és mesés hangulatát erősítették J. Csemodurov díszletkompozíciója, valamint az előadás jelentős fényeffektusai is. Az első és harmadik felvonás kastélyának oszlopsora, függönyeinek ritmusa és a finoman megválasztott fényjáték a látvány dekorativitasát hangsúlyozta, a két tóparti felvonásban pedig a hideg kékes árnyalatok misztikus hangulata és az egyszerűsített diszletelemek a romantikus hatást erősítették. Már a díszlet is segített meghatározni közelebbről a balett műfaját Ügy jellemezhetnénk: romantikus költemény ez, a zene eszközeivel elmondva, tánccal megjelenítve. A klasszikus orosz balett kiemelkedő alkotása ez a mű. Szinte jellemző mozdulatalt, a koreográfia motívumait éppúgy ismerjük, mint a muzsika gyakran hallott részletelt. Mégis újból és újból élményekkel gazdagít a balett, minden előadáson új szépségeket fedezhetünk fel. Talán azért, mert a klasszikus orosz balettiskola táncmotívumainak és a romantikus orosz zene világának nagyszerű ötvözete A hattyúk tava. S kik ismerhetik Jobban ezt a zenét, ennek a táncnak elemeit, mint a szovjet balettegyüttesek, ahol nemzedékeken át folytatódik, hagyományozódik ez a stílus. A minszki balettegyüttes szegedi előadásai is azt bizonyították, hogy a táncosok anyanyelvi fokon sajátítottak el minden lépést, mozdulatot, tiszta szándékkal és alázattal alkalmazkodnak koreográfiához és zenéhez, s kitűnő szólistáik egyéniségükkel is fűszerezni képesek — a lehetőségek határain belül — szerepeiket. A mostani előli, assan hagyomány már, hogy az ünnepi hetek idején minden kedden három szegedi kiállításról számolunk be ezeken a hasábokon. Ez a hagyomány most ismét folytatódik. Tizedszer nyílt meg a Bartók Béla művelődési központban a Fotóklubok Szegedi Szalonja. A kiállítást vasárnap délben nyitotta meg dr. Laczó Katalin, a Csongrád megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója, a jubileumi fotószalon díjait pedig Radnóti Tamás, a városi tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, a Fesztivál Intéző Bizottság titkára nyújtotta át. Dr. Juhász Antal muzeológus tárlatvezetésével nyílt meg szintén a Bartók Béla művelődési központban a szegedi és Szeged környéki falitékákat, menyasszonyi ládákat és szőrhímzéseket bemutató néprajzi kiállítás. Tegnap óta, hétfőtől látható a Képcsarnok Kárász utcai bemutatótermében Kass János, Reich Károly és Würtz Ádám Shakespeare-illusztrációiból, valamint kisplasztikákból, plakettekből és érmekből rendezett kiállítás. Siflis Jozseí felvétele Odette és Zigfrid a hattyúlányokkal adások is emlékezetesek maradnak, éppen az előbb említett erények miatt. Azt sem hallgathatjuk azonban el, hogy a minszki balett előadásának ritmusa megmegtörik, a szólók, a népek táncainak bemutatói önálló betétként hatnak, nem épülnek be szervesen a történetbe. A kar az első felvonás kezdeti bizonytalanságai után magára talált, különösen a második felvonásban remekeltek a táncosok. Külön kell szólnunk a két est szólistáiról. Odette—Odilia kettős szerepét a bemutatkozó előadáson Nyina Pavlova táncolta, vasárnap pedig Ludmilla Brzsozovszkaja volt a hattyúvá varézsolt leány. Nyina Pavlova nagyszerű technikával, árnyaltan oldotta meg a „balettek királynője"-szerepet, jól alkalmazkodott az érzelmi hullámzásokhoz, s „fekete" Odiliaként megcsillantotta temperamentumának erényeit. Ludmilla Brzsozovszkaja kiváló balerina. Szinte mindent tud és mindent elmond, amit ebben a szerepben el lehet. Törékeny alkata, mozgásának tökéletes harmóniája különösen a lírai részleteknek adott ritkán látható mélységeket. Nem jóslás, ha azt mondjuk, sokat fogunk még hallani róla. Zigfrid herceg mindkét este Jevgenylj Pavlovics volt. Jó megjelenése, eleganciája, kulturált mozgása, illúziót keltő herceggé avatta. A hattyúk tavának bravúrszerepe: az udvari bolond. Virtuozitás, akrobantlka, humor ötvöződik ebbe a csörgősipkás figurába. L. Poljakovszki) e szerepnek elsősorban a humoros oldalát igyekezett kiaknázni. Energikus, lendületes alakításának párja Jakov Botvinnik varázslója- Alakításának erénye a temperamentum és kimagasló megjelenítő erő. A szegedi szimfonikusok az esték egyik legszimpatikusabb szereplőjének, a szabadtéri játékok első női karmesterének, Tatjána Kolomijcevánák vezetésével kiválóan illeszkedtek a produkcióba. Néhány próba elég volt ahhoz, hogy a karmester vezetésével a szegedi együttes teljes jogú részese legyen az előadásnak, Csajkovszkij zenéje éppoly magas hőfokon keljen életre, e kétszeri alkalommal, mint ahogy a balett, túl a kétszázadik előadáson. A Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház balettegyüttese, mely két estén a szegedi Dóm téren Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjével vendégszerepelt, tegnap, hétfőn elutazott Szegedről. Elutazásuk előtt az együttes tagjai megkoszorúzták a Széchenyi téren álló szovjet hősi emlékművet. A minszki balettegyüttes Szegedről Budapestre utazott, ahol 7-én és 8-án a Margitszigeti szinpadon lépnek közönség elé. Budapesti műsorukban négy egyfelvonásos balett szerepel: Bizet—Scsedrin: Carmenszvit, Chopiniana, Scsedrin: Kamaraszvit és Borogyin: Poloveci táncok. Tandi Lajos Próbálják a Turandotot Több mint negyvenezren látták idén a szabadtéri játékok eddigi nyolc előadását. Vörösmarty drámája. aCzillei és a Hunyadiak háromszor ment, ugyanennyiszer a János vitéz — mely szombaton, augusztus 10-én búcsúzik —, kétszer A hattyúk tava. Félidejéhez érkezik hét végén a Játékok műsora : Pénteken, augusztus 9-én újabb premier lesz. Puccini Turandotja. A nagy érdeklődéssel várt bemutató két szempontból is különleges eseménynek ígérkezik. Az operát játszották már a 30-as években a dómszínpadon, ám az 1965ös előadásait úgy tartják számon, a közönség és . a szakemberek, mint a Játékok talán legkiemelkedőbb operai teljesítményét. Most is Vaszy Viktor dirigál, Szinetár Miklós a rendező, Fülöp Zoltán a díszlet-, Márk Tivadar a jelmeztervező, mint kilenc évvel ezelőtt, s a hazai énekesek közül is többen ismételnek. Amy Shuard, Jeanette Pilou és Nikola Nikolov után idén is három külföldi szólistát ismerhet meg a publikum, Maria Angéla Rosattit (Turandot). Delfina Ambroziakot (Liu) és Gaetano Bardinlt (Kalaf). Különleges zenei eseménynek számít az idei Turandot azért is, mert ebben az évben emlékezik meg a zenei világ Pucciniről. halálának félszázados évfordulóján, s mint köztudomású, a Turandot volt a mester hattyúdala, melyet már asszisztense, Alfano fejezett be. A Szegedi Szabadtéri Játékok soron következő premierjére jó hete folynak a próbák. Szegeden van már Delfina Ambroziak. s tegnap késő estére várták a másik két külföldi vendégművészt is. N. L Tizedik éve, hogy az ország amatőr fotóklubjainak nyaranta a szegedi Bartók Béla művelődési központ ad otthont. Itt mutatják be évenként, immár egy évtizede legújabb alkotásaikat az ország különböző részén dolgozó fotósok. * Az ilyen jubileum lehetőséget ad az elmúlt évtized értékelésére, a visszatekintésre, a jelen útjainak vizsgálatára és a jövő körvonalainak vázolására is. Bizonyos vagyok benne, hogy ez a mostani kiállítás egy hosszú folyamat jelentős állomása, mely az elmúlt évek hagyományait éppúgy magán viseli, mint ahogy hű tükre a mai törekvéseknek, és ahogy felvillantja a fotók holnapjának jegyeit is. A mostani tárlat középpontjában — oly sok öncélú trükk, formai bravúr és üres filozofálgatás után — az ember áll. Sok a portré, az ember és természet kapcsolatát bemutató alkotás, s jó néhány fénykép tükrözi alkotójának intellektuális szándékait. Viszont még mindig kevés a humor, a groteszk, a szatíra. Bármennyire is klubok, alkotóműhelyek mutatkoznak be ezen a kiállításon, bármenynyire is jól látható, hogy mennyire segíti az egészséges alkotói légkör az egyéniség kibontakozását, mégis egy-egy kép marad meg leginkább a szemlélők emlékezetében. Így például olyan nagyszerű alkotások, mint Alapfy András Az én mozdonyom című szikrázóan szellemes képe, Kincses Gyula bájosan lírai ő című portréja, Hajdinyák Gyula Anya című fotója, Horváth Dezső Pótkocsin című szellemes műve, Tihanyi László Dunai ártéren című sorozata és különösen Táj lóval című kitűnő fényképe, valamint Török László A család cl' mű ironikus, slk gondolattal gazdagító alkotása. Az előző tárlatokhoz képest emberileg gazdagabb ez a kiállítás. Többet mond változó világunkról, formálódó, alakuló emberségünkről. Mindennapjaink ellesett pillanatalt éppúgy megőrizték a fényképek, mint az emberi arc rezdüléseit, vagy a fotósok gondolatait. Örvendetes tény, hogy meglepően sok a fiatal, pályakezdő fotós, a tehetségek jelentkezése pedig mindig új lendületet ad egy mozgalomnak, mindig gazdagodást, új színeket jelent. A Fotóklubok 10. Szegedi Szalonján tizenöt fotóklub 101 alkotójának 168 képe látható. A kiállítás fődíját a salgótarjáni fotóklub nyerte. Dijat kapott a győri, a budapesti, a debreceni, a bajai Duna, a szegedi és az esztergomi városi fotóklub. A népművelési intézet egyéni díjában részesült Alapfy András (Budapest), Herbst Rudolf (Salgótarján), Kincses Gyula (Debrecen), Koller Antal (Győr), Csonka Béla (Kaposvár) és Tóth István (Szeged). A különdíjak tulajdonosai : Tihanyi László (Győr), Balla András (Esztergom), Nagy Ottó (Székesfehérvár) és Rónay István (Baja). Lassan hagyomány, hogy az ünnepi hetek idején Szeged környéki népélet címmel a Móra Ferenc Múzeum bemutatja a tulajdonában levő néprajzi emlékek legszebb darabjait. Ezúttal falitékákat, menyasszonyi ládákat és szőrhímzéseket láthatunk a Bartók Béla művelődési központban. A szépen rendezett néprajzi bemutató világos és hű képet rajzol e paraszti bútorok stílusáról, motívumkincséről, színvilágáról. A kék alapú, pipacspiros díszítésű vásárhelyi és szegedi tékák és ládák, a piros alapú csokordíszes makói ládák és a tótkomlósl, élénk, dekoratív színekkel díszített bútorók gazdag képzeletvllágról, ugyanakkor tájegységi jellegzetességről tanúskodnak. A Dél-Alföld szőrhimzéses párnavégeinek szép darabjai egészítik ki a mostani kiállítást. Az igazi illusztráció újraalkotás. Több és más, mint a grafikusi tevékenység, hiszen ötvözni, újrateremteni, egy más műfajban újjászülni kell egy gondolatot, egy művészi világot. Shakespearedrámák illusztrálására vállalkozott — talán nem túlzás, ha azt mondjuk — a három legjelesebb magyar grafikus-illusztrátor, Kass János, Reich Károly és Würtz Ádám. Kass János a Hamlet drámához készített tíz rézkarcot. Kristálytiszta vonalai, világos, áttekinthető szerkesztése most is lenyűgöző. Szigorúság és alázat, az irodalmi mű tisztelete jellemzi lapjait. Egy felesleges vonal, egy öncélú motívum sincs ezeken a rézkarcokon. Reich Károly szinte varázslója a vonalnak. Beszédesek, virtuózak és játékosak Faistaff históriáját megjelenítő lapjai, A windsori víg nők-sorozata. Rajzi lelemény, önfeledt Játékosság jellemzi ezeket az alkotásokat. Szépség és rútság, öröm és kaján kuncogás, szeretet és harag természetes ellentétekként állnak szemben illusztrációin. Würtz Ádám a Szentivánéji álomhoz készített lapjai ritka virtuozitással teremtik újjá a vígjáték figuráit és szituációit. Szikrázóan szellemes humora, rajzi játékossága, bája magával ragadó. Sajnos, még- mindig nem ismerjük és szeretjük eléggé, nem látjuk lakásainkban a szobrászat kisműfajalt: kisplasztikái alkotásokat, plaketteket, érmeket. Jó alkalom e műfajok népszerűsítésére a Képcsarnok mostani bemutatója, ahol neves szobrászok müvei egészítik ki a rézkrrcokat. Olyan neves alkatók kisplasztikáival találkozhatunk, mint Szabó Iván, Kiss István, Tóth Valéria, Paál István, Potó Róza és Lisztes István, s olyan kiváló érmészek mutatják be alkotásaikat, mint Csikszentmihályi Róbert, Búza Barna, Kiss Sándor, Szőllósy Enikő, Sz. Egyed Emma. T. L.