Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

2 KEDD, 1974. AUGUSZTUS <t Portugál kormány­nyilatkozat 0 Lisszabon (MTI) A portugál kormány kész független államként elismer­ni Bissau-Guinea Köztársa­ságot és kész arra is, hogy azonnali megállapodásra Jus­son vele a közigazgatás át­adásáról. Ennek megfelelően teljes mértékben támogatni fogja az ország felvételét az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe — hangoztatja az a közös közlemény, amelyet vasárnap adtak ki Lisszabon­ban Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának tárgyalá­sa iróL TEGNAP: Viszonylagos nyugatom Cipruson • Nicosia (TASZ8Z, AFP, MTI) Cipruson hétfőn egészében véve viszonylagos nyugalom urajkodott. Éjszaka csak a nicosiai ügynevezett „zöld vonal" mentén hallatszott lövöldözés. Hétfőn újabb illést tartottak a török és a görög fegyveres erők, vala­mint Anglia és az ENSZ kép­viselői a tűzszüneti vonal ki­jelöléséről. A találkozó után kiadott közlemény szerint a bizottság ténymegállapító helikopter-repülése „hasz­nos" tájékoztatással szol­gált, a tűzszüneti vonalat azonban mindezideig nem sikerült kijelölni. A török hatóságok Cipru­son, Kyreniától nyugatra új ideiglenes kikötő építését kezdték meg és a mérnökök hozzáfogtak egy állandó ki­kötő kijelöléséhez is. Egyide­jűleg „valahol Észak-Cipru­son" megkezdődtek egy új nemzetközi polgári repülőtér építkezési munkálatai is. A Közös Piac importtilalmáról Baczoni Jenő államtitkár nyilatkozata Ember­kereskedők 0 Berlin (ADN) Az NDK gerai körzeti bí­rósága emberkereskedés vád­jával 15 évi szabadságvesz­tésre ítélte Lothar Pfiffer nyugat-berlini lakost. A pots­dami kerületi biróság ugyan­csak emberkereskedés vád­jával négy-, illetve három­évi szabadságvesztéssel súj­totta Manfréd Prüfer és Ava­Maria Huf nyugatnémet ál­lampolgárokat. A román nagykövetség sajtótájékoztatója 0 Budapest (MTI) A közeljövőben ünnepli a Román Szocialista Köztár­saság népe hazája felszaba­dulásának '30. évfordulóját Ebből az alkalomból Ioan Cotot, budapesti román nagykövet sajtóértekezleten ismertette az ország fel­szabadulásának eredményeit, a román nép szocialista épí­tőmunkájának eddigi ered­ményeit, s a fejlesztés továb­bi terveit Hangsúlyozta: a román nép örök hálával és nagy­rabecsüléssel adózik a dicső szovjet harcosoknak, akik óriási áldozatok árán meg­semmisítették a náci hadi­gépezetet, felszabadították a leigázott népet Fasiszta vonatrobbantás Olaszországban Tizenkét halott, 48 sebesült —. Felháborodás Itáliában — Az Olasz KP felhívása 0 Róma (MTI) A Rómp—München nem­zetközi gyorsvonat ellen va­sárnap bombamerényletet követtek el. A szerelvényt hajnali fél kettőkor Firenze és Bologna között hatalmas robbanás rázkódtatta meg. A szerencsétlenségnek 12 halá­los és 48 sebesült áldozata van. A vasúti közlekedés megszakadt, mentőosztagok és rendőri szervek vonultak ki a helyszínre a robbanás okainak és körülményeinek felderítésére. A robbanást feltehetően óraszerkezettel működésbe hozott trotilbom­ba okozta. Olaszországban mélységes megdöbbenés és felháboro­dás lett úrrá a Firenze—Bo­logna vasútvonalon, Bologna közelében, vasárnap hajnal­ban elkövetett véres terror­cselekmény kapcsán. Az ál­dozatok azonosítása nehezen megy, mivel a holttestek a felismerhetetlenségig össze­roncsolódtak. Eddig három személyt tudtak azonosítani. A halottak és sebesültek kö­zött több külföldi turista is akad. A szerelvény zsúfolva volt az NSZK-ba visszatérő olasz vendégmunkásokkal és nyaralásra igyekvőkkel. A sebesültek közül kettőnek az állapota életveszélyes, töb­ben elvesztették szemük vi­lágát, Felrobbantott vasúti kocsik * A nyomozást végzők fel­tételezése szerint a merény­lők vagy Rómában szálltak fel a vonatra és helyezték el a csomagtartóban a bombát tartalmazó csomagot, vagy pedig — s ezt tartják való­színűbbnek — a firenzei ál­lomáson, ahol a vonat né­hány percig állt. A nyomozást végzők, aki­ket Santillo, a belügyminisz­térium terrorizmus elleni főfelügyelőségének vezetője személyesen irányít, kijelen­tették, hogy a robbantás technikai részleteinek felde­rítését végezhetik csak el, s szinte kizárt, hogy a tettesek nyomára akadjanak. Politi­kai körökben és a közvéle­ményben pillanatig sem két­séges senki előtt, hogy új­fasiszta eredetű politikai me­rényletről van szó. 1989-től máig Olaszországban szélső­jobboldali körök több tucat merényletet követtek el vas­útvonalak vagy vonatok el­len. Ezeknél számos esetben csak a véletlenen vagy a vas­utasok éberségén múlott a mostanihoz hasonló tragédia megakadályozása. A nyomo­zás szálai .minden esetben szélsőjobboldali körökhöz, csoportokhoz vezettek. A jobboldali felforgatás, a feszültségszító terrorizmus alig két hónappal ezelőtt Bresciában tömegvérengzés­hez vezetett. Az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívásában rámutat: „Az újfasiszták bűnös akciói folytatódnak azzal a céllal, hogy megbénítsák az ország életét, demokratikus intéz­ményeit ... Most betelt a mérték. Egységes, a fellépés­re erőteljes mozgósításra szólítjuk fel a dolgozókat, az antifasiszta erőket. A töme­gek határozottságára és éberségére van szükség, a fasiszta veszéllyel szemben." A „Fekete rend" elnevezé­sű újfasiszta terrorszervezet magára vállalta a vasárnapi vonatrobbantást egy sokszo­rosított röplapon, amelyet Bolognában, egy telefonfül­kében találtak meg. „A tro­tilbombával, amelyet a ró­ma—firenzei gyorson elhe­lyeztünk, megmutattuk a nemzetnek, hogy bombát tu­dunk tenni oda és akkor, ahová és amikor csak aka­runk. A náci zászló nem halt meg Berlinben 1945-ben, to­vább éi a fasiszta és náci j nagy Olaszországért." — hangzik a gyalázatos röp­iratban. Az aláíró „Fekete rend" ugyanaz a szervezet, amely a bresciai robbantást is elkövettet 0 Budapest (MTI) A Közös Piac bizottsága — mint ismeretes — július kö­zepén importtilalmat veze­tett be az élő vágómarhára és a marhahúsra. Baczoni Jenő külkereskedelmi állam­titkár ezzel kapcsolatban nyilatkozott. A Közös Piac tagországai­val folytatott kereskedel­münkben hagyományosan fontos helyet foglal el élő vágómarha- és marhahús­exportunk. így az import­tilalom hazánk export­érdekeit és a közöspiaci tagországokkal fennálló két­oldalú gazdasági kapcsolata­inkat súlyosan sérti. Termé­szetesen a rendelkezés szá­mos más, a Közös Piacon kí­vül álló ország gazdasági ér­dekeit is érinti. Hazánk képviselője a GATT július 19-én tartott tanácsülésén kifej tette: mélységes aggodalommal fi­gyeljük a világkereskedelem nagy problémáinak megoldá­sát célzó körtárgyalások megindulása során azt, hogy egy olyan országcsoport, amely a világ kereskedelmé­nek majdnem 40 százaléká­ban részesedik, milyen fele­lőtlen módon jár el, semmi­be veszi a GATT célkitűzé­seit, a nemzetközi kereske­delmi szabályokat és partne­rei érdekeit. A tanácsülésen az érintett országokkal együtt követel­tük a kérdésnek a GATT keretében való napirendre tűzését. A Közös Piac fel­ajánlotta a konzultációt az érdekelt országoknak. A GATT keretében a konzultá­ción — mint teljes jogú GATT-tagok — természete­sen részt fogunk venni. El­várjuk azonban, hogy a kon­zultációk eredményeképpen, a kölcsönös érdekek figye­lembevételével megfelelő in­tézkedések történjenek. Sem­mi értelme nem volna a konzultációnak, ha diplomá­ciai formulákkal közölnék velünk, hogy az egyoldalú intézkedéseket továbbra is fenntartják. A Közős Piac szervei rendkivül nehéz húshely­zetre hivatkoznak ennél az intézkedésnél. Ebben az összefüggésben hogyan ítélhető meg a Közös Pi­ac lépése, illetve lehetett-e ezt az intézkedést előre látni? — Megítélésem szerint, az intézkedést formailag ugyan a Közös Piac bizottsága hoz­ta, de az intézkedésért né­hány közöspiaci ország fele­lős. Ezt azért szükséges meg­jegyezni, mert a Közös Pi­ac tagországai a saját ne­vükben jelennek meg a ma­gyar piacon, amikor el akar­nak adni, piaci lehetőségei­ket növelni szeretnék; ugyanakkor Brüsszelre utal­nak, amikor olyan rendsza­bályokat hoznak, amelyek a mi eladásainkat nehezítik, és kifejtik, hogy ez nem az ő intézkedésük, hanem a kö­zösségé. A Közös Piacon belüli rendkívül nehéz húshelyze­tért nem a kívülálló orszá­gok szállítói a felelősek. A nyugati országokban folyó gazdasági viták is igazolják ezt a megállapításomat, va­lamint azt is, hogy erősen kétségbe vonható a megtett lépés indokoltsága és cél­szerűsége. A nemzetközi ke­reskedelmi szokásoknak, a közöspiaci országokkal fenn­álló kétoldalú szerződéseink­ben vállalt kötelezettsége­inknek az felelt volna meg, hogy velünk piaci problé­mák esetén konzultáljanak, és gazdasági konzultáció ke­retében a kölcsönös érdekek figyelembevételével keressék a megoldási módokat. Amint ismeretes, az első félévben a Közös Piac már különböző — számunk­ra hátrányos — korlátozó intézkedéseket léptetett élet­be, intézkedéseit többször változtatta. Kapkodó^ a ke­reskedelempolitikai szoká­soknak ellentmondó intézke­désekkel nagyon nehezen le­het előre számolni. Több érintett országban foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy megtorló rendszabályokat léptetnek életbe. Mi a véleménye er­ről? — Mi magunk az említett konzultáció eredményeitől tesszük függővé azt, hogy mi­lyen módon érvényesítsük GATT-beli szerződésen ala­puló jogainkat, amelyek ilyen esetekben ellenintézke­désekre jogosítanak fel ben­nünket. Említettem, hogy egy sor ország érdekelt a kérdésben. Elvileg a „kereskedelmi há­ború" ellen vagyunk, de ter­mészetes az, ha egyes érin­tett országok önvédelemből ellenintézkedéseket tesznek. Milyen tanulságokat lő­het levonni ebből az eset­bői a jövőre nézve? — Kereskedelmi partnere­inket nem aszerint kell meg­ítélni, amit mondanak, ha­nem amit tesznek. Sajnála­tos tanulság, hogy az elmúlt egyéves időszakban a Közös Piac tagországaival folyta­tott, igen gyümölcsöző gaz­dasági tárgyalások; az együttműködés fejlesztését célzó megállapodások betű­jével és szellemével szemben a tagországok olyan intézke­déseket hoznak, amelyek ré­vén gazdasági kapcsolataink egészséges fejlesztése várat­lan akadályokba ütközik. Egyik legfontosabb tanul­ság. hogy tovább kell mélyí­teni együttműködésünket a szocialista országokkal, ahol a kölcsönös segítség elve és gyakorlata érvényesül, nem pedig az elzárkózás és az önkényes döntés. Tovább kell folytatnunk piaci kapcsolataink szélesí­tését és erősítését a nem szocialista világban is, olyan országokkal, ahol ilyenfajta meglepetésektől nem kell tartani. Ez különösen olyan nagyobb beruházásokhoz kapcsolódó vásárlási szán­dékokra vonatkozik, ame­lyek hosszú évekre kötnek le jelentős eszközöket. Támaszkodva a szocialista országokkal folytatott együtt­működésünkre, külkereske­delmünk biztosítani tudja, hogy a Közös Piac mostani intézkedéseit is kivédjük, és így ezek az intézkedések a hazai tervszerű termelési programot ne zavarják. Moszkvában megnyitják a PFSZ képviseletét Közlemény Arafat látogatásáról 0 Moszkva (TASZSZ, MTI) Moszkvában vasárnap köz. leményt hoztak nyilvános­ságra Jasszer Arafatnak, a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet végrehajtó bizott­sága elnökének és az általa vezetett delegációnak * a szovjet fővárosban tartott megbeszéléseiről. A PFSZ delegációja — hangzik a közleményben — üdvözölte a Szovjetuniónak a béke megszilárdítására és a nemzetközi feszültség eny­hülés további biztosítására irányuló erőfeszítéseit. Nagy­ra értékelte az SZKP és a szovjet kormány által a szabadságukért, a függet­lenségért és törvényes nem­zeti jogaikért küzdő népek­nek nyújtandó segítség kér­désében folytatott elvi po­litikát. A PFSZ-küldöttsé­ge mélységes elismerését fe­jezte ki az arab nemzeti felszabadító mozgalom és az ehhez tartozó, palesztinai el­lenállási mozgalom számára változatlanul nyújtott szov­jet segítségért és támoga­tásért. A PFSz delegációja síkra szállt azért, hogy tovább erősítsék a Szovjetunióval és más szocialista országok­kal való barátságot és együtt­működést. A szovjet fél megerősítet­te: a Szovjetunió álláspont­ja nem változott abban, hogy támogatja az arab népeknek az 1967-ben megszállt terü­leteik maradéktalan felsza­badításáért folytatott harcát. A szovjet fél kijelentette, hogy támogatja a PFSZ-nek a genfi békeértekezleten való egyenjogú részvételét. A szovjet fél a PFSZ vég­rehajtó bizottságának kéré­sére beleegyezését adta t ah­hoz, hogy Moszkvában meg­nyissák a PFSZ képvisele­tét — jelenti be végül a közlemény. AMEK 1974. AUGUSZTUS 5-TÖL A KIJELÖLT BOLTJAIBAN nyári őszibarack­vásárt rendez SZEGEDEN: 1. sz. ABC-áruház, Tarjánváros, 30. sz. ABC-áruház, Tarjánváros, 16. sz. ABC-áruház, Tarjánváros 24. sz. áruda, Tolbuhin sugárút 53., 27—28. sz. áruda, Marx tér, vásárcsarnok, 18. sz. áruda, Algyő, Szegedi u. 8. MAKÓN: 201. sz. ABC-áruház, Rákóczi út 33., 202. sz. áruda, Juhász Gyula tér, 203. sz. áruda, Hosszú u. 38., 204. sz. áruda, Bajcsy-Zsilinszky u. 25., 205. sz. áruda, Deák Ferenc utfcai piac. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN: 302. sz. áruda, Lenin u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents