Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

fcEB®, 1974. AUGUSZTUS 8. 3 Őszintén - a tanácsadásról „Családtervezés, ugyan ki hallott ilyet?! Az én anyámék, ha annak idején tervezték volna a családot, bizony sem én, sem a testvéreim nem születtünk volna meg!" — mondják többen, s ezzel elintézettnek vélik a kérdést. ja, mint a művi beavatkozás!" ÚTBAN A BABA NINCS EBBEN MISZTIKUM — Mit gondolnak, mit értünk családtervezésen? — kérdezi meg dr. Juhász Imre, a Petőfi Sándor sugárúti rendelőben a házasság előtti tanácsadáson megjelent fiataloktól. A három pár mindkét nembeli tagjai szégyenlősen pislognak egymásra. Nem is a téma a szokatlan, talán inkább ez a környezet, főként a fiatalemberek részére. Nehezen oldódnak. — Felejtsék el, hogy itt valami kötelező dologról van szo. Maguknak sem árt elgondolkozniuk" .• a "jövőjükön — bátorítja őket tapintattal az orvos. — ön szerint például, mit jelent a családtervezés? — mutat az egyik jól megtermett férjjelöltre. A fiatalember zavartan nézi a strandpapucsát, és csavargatja a nylon szatyor fülét: „Hát...!" — És mi a család? A helyzetet a menyaszszony: hosszú, szőke hajú kislány menti: „A legkisebb közösség, szülők és gyerekek." — A tervezés? — Mikor, hány gyereket •karunk. — Csak nyugodtan beszélgessünk, nincs ebben semmi misztikum. Az előbbi fiatalember is feloldódik. — A homo sapiens abban különbözik az állattól, hogy tudatosan tervezi meg az életét, bizonyos meggondolások alapján. A tudományosnak indult magyarázatot most már az orvos folytatja. A fiatalok komoly arccal hallgatják a rögtönzött, kis előadást. Most megtudják, mit neveznek pozitív és mit negatív családtervezésnek, miért fontos hogy kizárják az életükből a véletlenszerűséget. — A védekezés módszerei közül melyik a legbiztosabb? Erről mar biztosan olvastak, hallottak egyet s mást. Lassan érkezik meg a válasz és nagyon halkan: „A tabletta." Az orvos elsősorban a Bisecurint ajánlja, szót ejt az Infecundinról, majd a spirálról is. S külön felhívja a figyelmet a férjek felelősségére: „Nemcsak a gyerek felnevelésében kell részt vállalnunk, nekünk, férfiaknak. A házasélet minden területén. A védekezés sem kizárólag a feleség dolga! Mint nőgyógyász, azt tanácsolom önöknek, leendő anyáknak, hogy az első szülés előtt lehetőleg ne használjanak fogamzásgátló szert. Nem. mintha káros lenne, de a lehetősége mégis fennáll... Ha ennek ellenére rászánják magukat, mindenképpen kérjék a körzeti nőgyógyász tanácsát. Azt kell mondanom, hogy inkább a megelőzés bármejy íormaAz előbbi párok közül csak egy marad a rendelőben. Kérdésük nincs, minden világos számukra. Az orvos bemutatkozik a fiatalasszonynak, mint leendő körzeti nőgyógyásza. — Ha bármi kérdése, panasza van, csak keressen fel — mondja, s két aláírás ellenében átadja a megjelenést igazoló passzust. A következő pár: együttes koruk aligha van túl a negyvenen. A menyasszony babát vár. — Dicsérendő az ilyen kismama — fordul felém magyarázatképp az orvos — házasságkötéstől függetlenül már volt is terhestanácsadáson, és megkapta a kis könyvet is. Máris a gyerek érdekét nézi... Jól van! Sok boldogságot mindhármójuknak — nyújtja kezét búcsúzóul a fiataloknak. — Van valami kérdés? — érdeklődik a doktor a belépőktől. A menyasszony hallgat, s kérdően néz a vőlegényére, aki ért a pillantásból. — Nekem nincs, de neki, azt hiszem, van ... S o kislány elmondja, az a gyanúja, hogy terhes ... Az az érzésem, hogy a ma megjelentek számára kicsit későn jött ez a felvilágosítás. A család szemléletváltozása. az iskolai felkészítés lépcsőfoka bizonyára meghozza az eredményt. Mégis örülhetünk az orvossal együtt, hogy ezekkel a fiatalokkal itt találkoztunk és nem az ÁB-bizottság előtt... Az orvos elmondja, hogy gyakran keresik fel idősebb vagy elvált házasulandók is. Van, aki türelmesen, komolyan végighallgatja, de olykor-olykor mosolyt is lát átfutni az arcokon: „Nekem magyarázza?!" — Mindegy, nem árt többször is vissza-visszatérni erre a témára, a felelősség nemcsak az egészen fiatalokra vonatkozik . OLVASNI IS SOK! Lelkiismeretes, tapintatos és türelmes orvos tanácsadásán voltam jelen. Nem titok azonban, hogy gyakran előfordul ennek az ellenkezője is. Itt a városban és az országban egyaránt. Hallottunk arról, hogy adminisztratív munkává sekélyesedett ez a munka, s kimerül abban, hogy a megjelenésről tanúskodó papírt átadják a házasulandóknak. Természetesen megvan az orvosok mentsége is, amelyet egyben olvastunk is a városi tanács egészségügyi osztálvá-' a szülész-nőgyógyász körzeti szakorvosok munkakörének leírásában: „A körzeti szülész-nőgyógyász szakorvos munkaideje napi 8 óra. Ezen belül látja el a nőgyógyászati szakrendelést, a terhestanácsadást, a családtervezési tanácsadást, valamint a terület fekvő betegeit." Olvasni is sok! A feladatokat szinte lehetetlen anélkül ellátni, hogy egymás rovására ne mennének. Az orvos is csak ember — és csak egy ember. De a betegeknek, a kismamáknak, a házasság előtt állóknak egyaránt tűre lemre, tapintatra és alaposságra van szükségük. Űgy láttam, ezt valamenynyien megkapják a Petőfi Sándor sugárúti rendelőben is. Chikán Ágnes V

alahogyan megfakult ma a lelkesedés, sőt jj mikor a hajdani időket idézem, mintha görbe szemmel néznének rám" — ezt mondotta a . minap egy idős elvtársunk, amikor sorsáról, életéről és főként — ami kedvenc témája — a mai fiatalságról beszélgettem vele. „Mintha a mi szép, régi értékeink devalválódtak volna az évek során, te is úgy látod, hogy ilyen erkölcsi elveknek, mint a szolidaritás, lelkesedés, osztályhűség, internacionalizmus, ina nincs akkora szerepe, mint a mi időnkben volt?" — tette fel a fogas kérdést. . Akkor is kifejtettem, hogy én másként látom ezt a kérdést, lehet, hogy azért, mert én még „belülről" nézem a társadalmi folyamatokat, elfáradt, idős, nyugdíjas elvtársam pedig kicsit „kívülről". Aztán azt is elmondtam neki, emlékezzék csak abban a korban, amikor még együtt vettünk részt a magyar munkásmozgalom korai harcaiban — én teljesen ifjúként, ő már akkor is középidejűként — akkor se voltak olyan egyneműek a társadalmi kérdések, mint ma emlékeink. Talán jobban, látványosabban végeztük a politikai munkát, meg aztán — mindketten — két évtizeddel fiatalabbak voltunk, s az is emberi tulajdonság, hogy ifjúságunk idős korunkra megszépül és túlságosan fényesnek látszik. Mégsem tudtam azonban elvetni teljesen aggályait, hiszen abban igazat kellett adni, hogy az általa ma kévéséit nemes értékek, közös értékeink, a szükséglethez képest tényleg nem elegendők, ezeket nemcsak ápolni, hanem szüntelenül gyarapítani is kell, hiszen ezek az új társadalmi rend alapvető erkölcsi elvei. Nos, hogyan is állunk ezekkel a kérdésekkel? Tényleg gyengült e nemes erkölcsiség társadalmi hatása? Én határozottan állítom, hogy nem, csak egy konszolidált helyzetben az jórészt rejtve munkál tarsadtlmunkban. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy ez a szolidaritás milyen elemi erővel bontakozott ki mindenkor, amikor valami nagyobb baj volt: emlékezzünk csak arra az időre, amikor itt Szegeden, az árvízzel Wüszködtjink, vagy milyen nagy tömegmozgalommá vált például az Nem elsősorban látványos óvodaépítési akció, a tanyai frázisokra van nagy szükiskolák villamosításának ség, hanem a hétköznapok ügye és így tovább. Vagy építő munkájának fáradsáemlékezzünk arra, hogy mi- gos, de mégis eredményeket lyen elementárisán bontako- hozó feladatainak megoldázott ki a chilei nép iránti sára. S éppen eredményeink rokonszenv. Allende meggyil- igazolják, hogy ebben egy kolása miatti harag. népünk, lelkesen, odaadasNem! Az a. nemesi emberi sal, tudva, hogy a saját jó-, jellemvonás, amit ezzel az létét formálja — meg is oldismert idegen szóval feje- ja ezeket a feladatokat. Hogy zünk ki, hogy szolidaritásott vannak, akik nem látják él ma is a dolgozó emberek eléggé ezt, s valami nagyobb millióinak szívében, egybe- látványosságot követelnek, kapcsolódik az azonos mó- Tanulságos ezzel kapcsolatdon élő másik ember iránti óan Leninnek még 1921-ben osztályhűséggel, s tényleges mondott, s az akkori építést társadalmi erőként ma isje- szintén lebecsülök számára len van. mondott szavait idézni: Ez természetes is olyan.»Akiknek ez a. ™"nka "unaJtársadalmi rendben, amely- T; >>nem érdekes- "értnek alapvonása az egy min- ^tetlen«, aki az orrát findenkiért - mindenki egyért tol'gatJa yagy P.amkba eslk testvérisége, amelyben a tár- ItZnZSTZUlelkt sadalom egyik csoportját ma gl lendületet" a "regi lelkemár nem állíthatják szem- stb hiányáról szaval, ben a másikkal hntagoniszti- azt J°bb -fehnenten. a munkus gazdasági-társadalmi el kato1" es mattarba tenni, ^k De kéSren íioíy ho*y ne -árthasson-." a szolidaritás sokkal ütőké- n£gyya"a!ánh f^om persze azt, hogy ez ma mar pesebb tarsadalmi erővé is társadalmunkban mindenkitudna válni, ha sikerülne le- nek jellemvonása és nincseküzdenünk a vele szemben nek szkeptikus, savanyú, leírna még gyakran fellépő, s kesedés "elküb emberek. De . , ,,„ . sajnos ilyenek is vannak tenylegesen elo es viruló kis- még> mégpedig szép számpolgári önzést, a „kaparj mai olyanok, akik ímmeláuirta, neked is lesz" indivi- ámmal végzik azt, ami szádualista magatartásformáját, mukra rendeltctett, s csak a .. ,.. ,.... . , kezüket tartjak, de a karjua „mit torodom en mások- kat nem m0zdítják. kai, csak nekem legyen" ka- Csak hat úgy vagyunk ezpitalista erkölcsiségét, s amíg zel, hogy voltak időszakok, olyan gazdasági-társadalmi amelyeket életünk szegéés morális közérzetet nem nyebb időszakaként tartunk , .... számon. Amikor a zsíros ketudunk egesz tarsadal- nyérnek is örülni tudtunk, munkban uralkodóvá tenni, mért ennek is szűkében volamelyben nem marad tere tunk, amikor kopott volt a az említett negatívumoknak. ™hánk, s mindenkié, mert . .. .7 . , „ egyformán szegenyek volIgy majd szüntelenül ero- . . .,, ... •. ,. ., ... ... tunk. Akkor tényleg a jobb södhet a társadalmi szolidaritás. Kedves vitatkozó elvtárKiskunhalason vasárnap esküt tettek az újonc határörök. Az ünnepi díszbe öltözött Lenin téren sok száz Csongrád megyei hozzátartozó, ismerős várta legifjabb határőreink eskütételét. A díszemelvényén ott voltak párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Az Internacionálé hangjai után a katonák az elöljárók és résztvevők előtt diszmenetben vonultak el. Ebéd után a szülők. rokonok, jóbarátok találkoztak az esküt tett határörökkel és parancsnokaikkal. élelmet, a jobb ruhát némileg pótolta a szolidaritás, a lelkesedés, a hit abban, hogy sam ugyanis csak a felszínt kezünk nyomán rövidesen látja, amelyen néha látva- több ég jobb legz g mQst; nyosan és megbotrankoztato- amikor már j61 élünk> ami_ an tényleg kiütköznek kis- kQr a kenyér marnem polgári jellemvonások is. De mindig izlik_ sem a kopott nem ezek határozzák ma meg ruha nem ^^ SQkan a társadalmunk morális ar- tényleg azt hiszik hQgy haj_ culatát, hanem az egysége- dani_ régi nemes közös erlé. sülés, az összefogás, az keinkre _ szolidaritás, lelegyüttboldogulás nemes el- kesedéSj osztályhűség, intervei. Egy botrányos vissza- nacionalizmus stb. _ kevés. élésnek persze mindig na- bé van már szükségünk! higyobb a lángja-füstje, mint szen >ijórészt elértük, amit az emberek belsejében csend- akarunk», * ben munkálkodó nemes érzületeknek. De ha nem is- "pedig dehogy értük el! Csak sok mindent elmernék fel, hogy a szolida- K. értünk de még sok ritás ma már általános tár- vár megvalósításra is. A sadalmi jelenség nálunk, ez- szocializmus emelt színjein zel tagadnók közösségi tár- járunk, itt rakjuk a falakat, sadalmunk nemes, ember- De ez még nem a beteljeségre nevelő hatását is. sült Kánaán, ezt jól tudja És hasonlóan állunk a lel- mindenki. Van még szegénykesedéssel is. Csak állandó- ség is, s sok mindenben még an, mintegy permanensen messze járunk termelési lelkesedni sem az egyén nem szintben, életszínvonalban és tud, még kevésbé tud a tár- az igények kielégítésében fősadalom. A lelkesedés azon- leg attól, amire eljuthatban a mi társadalmunkban nánk a világ mai gazdaságimégis állandóan jelen levő tudományos adottságai ré— noha többségében rejtet- vén. Ennek társadalmi akaten élő és munkálkodó em- dálya elvileg ma már nincs, beri tulajdonság. Hiszen le- de akadálya mindaz az elhet úgy is lelkesedni, hogy maradottság, amit még nem szüntelenül lobogtatjuk az küzdöttünk le. S ilyen helyutcán a nemzeti zászlót, zetben nem kisebb, hanem vagy jelszavakat kiabálunk, fokozott jelentősége van — Lehet szüntelenül tapsolni, s az anyagiak mellett — az ezzel is igazolni lelkesedé- olyan nemes közös értékeksünket. De úgy gondolorr^ nek is, mint a szolidaritás ezek — noha esetenként na- egymás iránt, a lelkesedés, a gyon fontos — de mégis kölcsönös megértés és egycsak külsődleges jelei a lel- más segítése, az osztályhűkesedésnek. Sokkal fontosabb SÉg, amely egyet jelent a a mindennapi becsületes szocializmus ügye iránti odatett, s a tudafbs cselekvés, adással, mint a testvérnépek cselekedeteink megfontolt és megbecsülése, a proletárina közös cél irányába össz- ternacionalizmus. pontosított tevékenyseg. RACZ LAJOS SZÉP, KÖZÖS ERTEKEINK