Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-06 / 182. szám

fcEB®, 1974. AUGUSZTUS 8. 3 Őszintén - a tanácsadásról „Családtervezés, ugyan ki hallott ilyet?! Az én anyá­mék, ha annak idején ter­vezték volna a családot, bi­zony sem én, sem a testvé­reim nem születtünk volna meg!" — mondják többen, s ezzel elintézettnek vélik a kérdést. ja, mint a művi beavatko­zás!" ÚTBAN A BABA NINCS EBBEN MISZTIKUM — Mit gondol­nak, mit értünk családtervezésen? — kérdezi meg dr. Juhász Imre, a Pe­tőfi Sándor sugárúti rende­lőben a házasság előtti ta­nácsadáson megjelent fiata­loktól. A három pár mindkét nembeli tagjai szégyenlősen pislognak egymásra. Nem is a téma a szokatlan, talán in­kább ez a környezet, főként a fiatalemberek részére. Ne­hezen oldódnak. — Felejtsék el, hogy itt valami kötelező dologról van szo. Maguknak sem árt el­gondolkozniuk" .• a "jövőjükön — bátorítja őket tapintattal az orvos. — ön szerint pél­dául, mit jelent a családter­vezés? — mutat az egyik jól megtermett férjjelöltre. A fiatalember zavartan nézi a strandpapucsát, és csavargatja a nylon szatyor fülét: „Hát...!" — És mi a család? A helyzetet a menyasz­szony: hosszú, szőke hajú kislány menti: „A legkisebb közösség, szülők és gyere­kek." — A tervezés? — Mikor, hány gyereket •karunk. — Csak nyugodtan beszél­gessünk, nincs ebben semmi misztikum. Az előbbi fiatalember is feloldódik. — A homo sapiens abban különbözik az állattól, hogy tudatosan tervezi meg az életét, bizonyos meggondolá­sok alapján. A tudományosnak indult magyarázatot most már az orvos folytatja. A fiatalok komoly arccal hallgatják a rögtönzött, kis előadást. Most megtudják, mit neveznek pozitív és mit negatív csa­ládtervezésnek, miért fontos hogy kizárják az életükből a véletlenszerűséget. — A védekezés módszerei közül melyik a legbiztosabb? Erről mar biztosan olvastak, hallottak egyet s mást. Lassan érkezik meg a vá­lasz és nagyon halkan: „A tabletta." Az orvos elsősorban a Bi­securint ajánlja, szót ejt az Infecundinról, majd a spi­rálról is. S külön felhívja a figyelmet a férjek felelőssé­gére: „Nemcsak a gyerek felnevelésében kell részt vállalnunk, nekünk, férfiak­nak. A házasélet minden te­rületén. A védekezés sem kizárólag a feleség dolga! Mint nőgyógyász, azt taná­csolom önöknek, leendő anyáknak, hogy az első szü­lés előtt lehetőleg ne hasz­náljanak fogamzásgátló szert. Nem. mintha káros lenne, de a lehetősége még­is fennáll... Ha ennek elle­nére rászánják magukat, mindenképpen kérjék a kör­zeti nőgyógyász tanácsát. Azt kell mondanom, hogy inkább a megelőzés bármejy íorma­Az előb­bi párok közül csak egy marad a rendelőben. Kérdé­sük nincs, minden világos számukra. Az orvos bemu­tatkozik a fiatalasszonynak, mint leendő körzeti nőgyó­gyásza. — Ha bármi kérdése, pa­nasza van, csak keressen fel — mondja, s két aláírás el­lenében átadja a megjele­nést igazoló passzust. A következő pár: együttes koruk aligha van túl a negy­venen. A menyasszony babát vár. — Dicsérendő az ilyen kis­mama — fordul felém ma­gyarázatképp az orvos — házasságkötéstől függetlenül már volt is terhestanács­adáson, és megkapta a kis könyvet is. Máris a gyerek érdekét nézi... Jól van! Sok boldogságot mindhármójuk­nak — nyújtja kezét búcsú­zóul a fiataloknak. — Van valami kérdés? — érdeklődik a doktor a belé­pőktől. A menyasszony hallgat, s kérdően néz a vőlegényére, aki ért a pillantásból. — Nekem nincs, de neki, azt hiszem, van ... S o kislány elmondja, az a gyanúja, hogy terhes ... Az az érzésem, hogy a ma megjelentek számára kicsit későn jött ez a felvilágosítás. A család szemléletváltozá­sa. az iskolai felkészítés lép­csőfoka bizonyára meghozza az eredményt. Mégis örül­hetünk az orvossal együtt, hogy ezekkel a fiatalokkal itt találkoztunk és nem az ÁB-bizottság előtt... Az orvos elmondja, hogy gyakran keresik fel idősebb vagy elvált házasulandók is. Van, aki türelmesen, komo­lyan végighallgatja, de oly­kor-olykor mosolyt is lát át­futni az arcokon: „Nekem magyarázza?!" — Mindegy, nem árt több­ször is vissza-visszatérni er­re a témára, a felelősség nemcsak az egészen fiatalok­ra vonatkozik . OLVASNI IS SOK! Lelkiis­meretes, tapinta­tos és tü­relmes orvos tanácsadásán voltam jelen. Nem titok azonban, hogy gyakran elő­fordul ennek az ellenkezője is. Itt a városban és az or­szágban egyaránt. Hallot­tunk arról, hogy adminiszt­ratív munkává sekélyesedett ez a munka, s kimerül ab­ban, hogy a megjelenésről tanúskodó papírt átadják a házasulandóknak. Természe­tesen megvan az orvosok mentsége is, amelyet egyben olvastunk is a városi ta­nács egészségügyi osztálvá-' a szülész-nőgyógyász körzeti szakorvosok munkakörének leírásában: „A körzeti szü­lész-nőgyógyász szakorvos munkaideje napi 8 óra. Ezen belül látja el a nőgyógyásza­ti szakrendelést, a terhesta­nácsadást, a családtervezési tanácsadást, valamint a te­rület fekvő betegeit." Olvasni is sok! A felada­tokat szinte lehetetlen anél­kül ellátni, hogy egymás ro­vására ne mennének. Az or­vos is csak ember — és csak egy ember. De a betegeknek, a kismamáknak, a házasság előtt állóknak egyaránt tűre lemre, tapintatra és alapos­ságra van szükségük. Űgy láttam, ezt valameny­nyien megkapják a Petőfi Sándor sugárúti rendelőben is. Chikán Ágnes V alahogyan megfakult ma a lelkesedés, sőt jj mikor a hajdani idő­ket idézem, mintha görbe szemmel néznének rám" — ezt mondotta a . minap egy idős elvtársunk, amikor sor­sáról, életéről és főként — ami kedvenc témája — a mai fiatalságról beszélgettem vele. „Mintha a mi szép, régi értékeink devalválódtak vol­na az évek során, te is úgy látod, hogy ilyen erkölcsi el­veknek, mint a szolidaritás, lelkesedés, osztályhűség, in­ternacionalizmus, ina nincs akkora szerepe, mint a mi időnkben volt?" — tette fel a fogas kérdést. . Akkor is kifejtettem, hogy én másként látom ezt a kér­dést, lehet, hogy azért, mert én még „belülről" nézem a társadalmi folyamatokat, el­fáradt, idős, nyugdíjas elv­társam pedig kicsit „kívül­ről". Aztán azt is elmond­tam neki, emlékezzék csak abban a korban, amikor még együtt vettünk részt a magyar munkásmozgalom ko­rai harcaiban — én teljesen ifjúként, ő már akkor is kö­zépidejűként — akkor se voltak olyan egyneműek a társadalmi kérdések, mint ma emlékeink. Talán job­ban, látványosabban végez­tük a politikai munkát, meg aztán — mindketten — két évtizeddel fiatalabbak vol­tunk, s az is emberi tulaj­donság, hogy ifjúságunk idős korunkra megszépül és túl­ságosan fényesnek látszik. Mégsem tudtam azonban el­vetni teljesen aggályait, hi­szen abban igazat kellett ad­ni, hogy az általa ma kévé­séit nemes értékek, közös értékeink, a szükséglethez ké­pest tényleg nem elegendők, ezeket nemcsak ápolni, ha­nem szüntelenül gyarapítani is kell, hiszen ezek az új társadalmi rend alapvető er­kölcsi elvei. Nos, hogyan is állunk ezekkel a kérdésekkel? Tény­leg gyengült e nemes erköl­csiség társadalmi hatása? Én határozottan állítom, hogy nem, csak egy konszo­lidált helyzetben az jórészt rejtve munkál tarsadtl­munkban. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy ez a szolida­ritás milyen elemi erővel bontakozott ki mindenkor, amikor valami nagyobb baj volt: emlékezzünk csak arra az időre, amikor itt Szege­den, az árvízzel Wüszködtjink, vagy milyen nagy tömeg­mozgalommá vált például az Nem elsősorban látványos óvodaépítési akció, a tanyai frázisokra van nagy szük­iskolák villamosításának ség, hanem a hétköznapok ügye és így tovább. Vagy építő munkájának fáradsá­emlékezzünk arra, hogy mi- gos, de mégis eredményeket lyen elementárisán bontako- hozó feladatainak megoldá­zott ki a chilei nép iránti sára. S éppen eredményeink rokonszenv. Allende meggyil- igazolják, hogy ebben egy kolása miatti harag. népünk, lelkesen, odaadas­Nem! Az a. nemesi emberi sal, tudva, hogy a saját jó-, jellemvonás, amit ezzel az létét formálja — meg is old­ismert idegen szóval feje- ja ezeket a feladatokat. Hogy zünk ki, hogy szolidaritásott vannak, akik nem látják él ma is a dolgozó emberek eléggé ezt, s valami nagyobb millióinak szívében, egybe- látványosságot követelnek, kapcsolódik az azonos mó- Tanulságos ezzel kapcsolat­don élő másik ember iránti óan Leninnek még 1921-ben osztályhűséggel, s tényleges mondott, s az akkori építést társadalmi erőként ma isje- szintén lebecsülök számára len van. mondott szavait idézni: Ez természetes is olyan.»Akiknek ez a. ™"nka "unaJ­társadalmi rendben, amely- T; >>nem érdekes- "ért­nek alapvonása az egy min- ^tetlen«, aki az orrát fin­denkiért - mindenki egyért tol'gatJa yagy P.amkba eslk testvérisége, amelyben a tár- ItZnZSTZUlelkt sadalom egyik csoportját ma gl lendületet" a "regi lelke­már nem állíthatják szem- stb hiányáról szaval, ben a másikkal hntagoniszti- azt J°bb -fehnenten. a mun­kus gazdasági-társadalmi el kato1" es mattarba tenni, ^k De kéSren íioíy ho*y ne -árthasson-." a szolidaritás sokkal ütőké- n£gyya"a!ánh f^om persze azt, hogy ez ma mar pesebb tarsadalmi erővé is társadalmunkban mindenki­tudna válni, ha sikerülne le- nek jellemvonása és nincse­küzdenünk a vele szemben nek szkeptikus, savanyú, leí­rna még gyakran fellépő, s kesedés "elküb emberek. De . , ,,„ . sajnos ilyenek is vannak tenylegesen elo es viruló kis- még> mégpedig szép szám­polgári önzést, a „kaparj mai olyanok, akik ímmel­áuirta, neked is lesz" indivi- ámmal végzik azt, ami szá­dualista magatartásformáját, mukra rendeltctett, s csak a .. ,.. ,.... . , kezüket tartjak, de a karju­a „mit torodom en mások- kat nem m0zdítják. kai, csak nekem legyen" ka- Csak hat úgy vagyunk ez­pitalista erkölcsiségét, s amíg zel, hogy voltak időszakok, olyan gazdasági-társadalmi amelyeket életünk szegé­és morális közérzetet nem nyebb időszakaként tartunk , .... számon. Amikor a zsíros ke­tudunk egesz tarsadal- nyérnek is örülni tudtunk, munkban uralkodóvá tenni, mért ennek is szűkében vol­amelyben nem marad tere tunk, amikor kopott volt a az említett negatívumoknak. ™hánk, s mindenkié, mert . .. .7 . , „ egyformán szegenyek vol­Igy majd szüntelenül ero- . . .,, ... •. ,. ., ... ... tunk. Akkor tényleg a jobb södhet a társadalmi szolida­ritás. Kedves vitatkozó elvtár­Kiskunhalason vasárnap esküt tettek az újonc határörök. Az ünnepi díszbe öltö­zött Lenin téren sok száz Csongrád me­gyei hozzátartozó, ismerős várta legifjabb határőreink eskütételét. A díszemelvé­nyén ott voltak párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Az Internacionálé hangjai után a kato­nák az elöljárók és résztvevők előtt disz­menetben vonultak el. Ebéd után a szü­lők. rokonok, jóbarátok találkoztak az es­küt tett határörökkel és parancsnokaikkal. élelmet, a jobb ruhát némi­leg pótolta a szolidaritás, a lelkesedés, a hit abban, hogy sam ugyanis csak a felszínt kezünk nyomán rövidesen látja, amelyen néha látva- több ég jobb legz g mQst; nyosan és megbotrankoztato- amikor már j61 élünk> ami_ an tényleg kiütköznek kis- kQr a kenyér marnem polgári jellemvonások is. De mindig izlik_ sem a kopott nem ezek határozzák ma meg ruha nem ^^ SQkan a társadalmunk morális ar- tényleg azt hiszik hQgy haj_ culatát, hanem az egysége- dani_ régi nemes közös erlé. sülés, az összefogás, az keinkre _ szolidaritás, lel­együttboldogulás nemes el- kesedéSj osztályhűség, inter­vei. Egy botrányos vissza- nacionalizmus stb. _ kevés. élésnek persze mindig na- bé van már szükségünk! hi­gyobb a lángja-füstje, mint szen >ijórészt elértük, amit az emberek belsejében csend- akarunk», * ben munkálkodó nemes ér­zületeknek. De ha nem is- "pedig dehogy értük el! Csak sok mindent el­mernék fel, hogy a szolida- K. értünk de még sok ritás ma már általános tár- vár megvalósításra is. A sadalmi jelenség nálunk, ez- szocializmus emelt színjein zel tagadnók közösségi tár- járunk, itt rakjuk a falakat, sadalmunk nemes, ember- De ez még nem a betelje­ségre nevelő hatását is. sült Kánaán, ezt jól tudja És hasonlóan állunk a lel- mindenki. Van még szegény­kesedéssel is. Csak állandó- ség is, s sok mindenben még an, mintegy permanensen messze járunk termelési lelkesedni sem az egyén nem szintben, életszínvonalban és tud, még kevésbé tud a tár- az igények kielégítésében fő­sadalom. A lelkesedés azon- leg attól, amire eljuthat­ban a mi társadalmunkban nánk a világ mai gazdasági­mégis állandóan jelen levő tudományos adottságai ré­— noha többségében rejtet- vén. Ennek társadalmi aka­ten élő és munkálkodó em- dálya elvileg ma már nincs, beri tulajdonság. Hiszen le- de akadálya mindaz az el­het úgy is lelkesedni, hogy maradottság, amit még nem szüntelenül lobogtatjuk az küzdöttünk le. S ilyen hely­utcán a nemzeti zászlót, zetben nem kisebb, hanem vagy jelszavakat kiabálunk, fokozott jelentősége van — Lehet szüntelenül tapsolni, s az anyagiak mellett — az ezzel is igazolni lelkesedé- olyan nemes közös értékek­sünket. De úgy gondolorr^ nek is, mint a szolidaritás ezek — noha esetenként na- egymás iránt, a lelkesedés, a gyon fontos — de mégis kölcsönös megértés és egy­csak külsődleges jelei a lel- más segítése, az osztályhű­kesedésnek. Sokkal fontosabb SÉg, amely egyet jelent a a mindennapi becsületes szocializmus ügye iránti oda­tett, s a tudafbs cselekvés, adással, mint a testvérnépek cselekedeteink megfontolt és megbecsülése, a proletárin­a közös cél irányába össz- ternacionalizmus. pontosított tevékenyseg. RACZ LAJOS SZÉP, KÖZÖS ERTEKEINK

Next

/
Thumbnails
Contents