Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

2 VASÁKNAP, 1974. ÁOOtlSZTtlS l . I I —»— Portugáliában erősödnek a reakciós manőverek A Portugál Kommunista Párt nyilatkozata # Lisszabon (TASZ8Z, MTI) A Pörtugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyi_ latkozatot adott ki a legutób­bi napok portugáliai fejle­ményeiről. A nyilatkozat rá­mutat; a második ideiglenes kormány megalakulása, il­letve a gyarmatok önrendel­kezési jogának elismerése óta az országban rendkivUl erős reakciós és kommunistaelle­nes kampány bontakozott ki. Ez a kampány nagyszabású pénzügyi támogatásban ré­szesül, és minden jel arra mutat, hogy nagyrészt titkos szervezetek irányítják. „A kampány mindenek­előtt a kommunista párt el­len irányul, mert a reakció tudja, milyen fontos politi­kát szerepet tölt be a pórt a nemzetközi politika jelenlegi demokratikus Irányvonalé, nak megvalósításában —r hangoztatja a nyilatkozat. — Ugyanakkor a támadások a demokratikus erők. a fegy­veres erők mozgalma és az ideiglenes kormány ellen is irányulnak. A kommunista­ellenesség közismerten a szabadság és a demokrácia elleni küzdelem kedvelt megjelenési formája. A pro­vokatív kommunistaellenes kampányt olyan akciók kí­sérik. amelyek félreérthetet­lenül a fasizmus bélyegét vi­selik magukon." A nyilatkozat rámutat: nem szabad tétlenül tűrni a legkülönbözőbb formákban megnyilvánuló reakciós ma­nővereket. A demokrácia erői. a széles néptömegek nem nyugodhatnak bele eb­be a helyzetbe. A néptöme­geknek éberséget kell tanú­sítaniuk az ilyen kísértetek­kel szemben, le kell leplez­niük a reakció mesterkedé­seit. meg kell erősíteniük az egységet, és ha kell, javasol­niuk kell az ideiglenes kor­mánynak a beavatkozást — hangsúlyozta a Portugál KP Politikai Bizottságának nyi­latkozata. ' A Politikai Bizottság ál­lást foglalt azzal kapcsolat­ban is, hogy az illetékes ha­tóságok felfüggesztették né­hány lap megjelenését, és leszögezte: ugyanakkor, ami­kor nem szabad eltűrni a provokáció semmilyen for­máját sem, a szükséges in­tézkedéseket elsősorban a demokráciaellenes, ellenfor­radalmi erők ellen, kell al­kalmazni. A Politikai Bizott­ság a lapok megjelenésének felfüggesztését nyugtalanító jelenségnek minősítette, de erélyesen állást foglalt azok­kal a párttagokkal szemben, akik önkényes akcióikkál el­tértek a párt irányvonalától. Waldheim Lisszabonban 0 Lisszabon (MTI) Befejeződtek Kürt Wald­heim lisszabonj hivatalos tárgyalásai. Az ENSZ főtit­kára, aki pénteken érkezett a portugál fővárosba, szom­baton még egy megbeszélést folytatott Soares külügymi­niszterrel, akivel a világ­szervezet és az új ideiglenes kormány kapcsolatait vitatta meg, és tárgyalt a portugál kormány terveiről az afrikai gyarmatok függetlenné vá­lásával kapcsolatban. Waldheim még pénteken felkereste hivatalában Spi­nola tábornok köztársasági elnököt, akivel kizárólag az afrikai területek kérdéseiről tárgyattak. A megbeszélés igen szívélyes légkörben ment végbe, és a köztársa­sági elnök nagyjelentőségű tényként értékelte, hogy az űj. portugál vezetés és az ENSZ nézetei teljes mérték­ben egybeesnek a dekoloni­záció kérdésében. Kurt Wald­heim a kora esti órákban Vasco Goncalves miniszter­elnökkel is tárgyalt. A meg­beszélés után Goncalves ez­redes kijelentette, nagyfon­tosságú, hogy a világszerve­zet történetében először a főtitkár hivatalos látogatást tett Portugáliában. Goncal­ves ezredes leszögezte, a kormány mielőbb meg akar­ja valósítani a gyarmatok függetlenségének elismerésé­vel kapcsolatos múlt heti el­nöki állásfoglalás tartalmát Waldheim történelmi jelen­tőségűnek mondta, hogy az új portugál vezetés kész az afrikai területek független­ségének elismerésére. Waldheim vasárnap utazik el a portugál fővárosból. Zalka Máté-díj # Poltava (MTI) Poltavában átnyújtották « Zalka Máté irodalmi díj diplomáját és Jelvényét Zal­ka Máté lányának, Nataljá"­nak, a Szovjet Rádióblzott­&ág munkatársának, és Nyi­kolaj Babinnak, a Szovjetsz­kaja Zsenscsina (Asszonyok)' című szovjet folyóirat ma­gyarországi kiadványa szer­kesztőjének. A díjat a Zalka Máté nevét viselő kolhoz lé­tesítette, hogy emléket állít­son a legendás Lukács tá­bornoknak. I A tOznzünoti vonalakról: Tárgyalások Nicosiában a Nicosia (AP, Reuter, MTI) A görög és a török had­sereg megbízottai tegnap, szombaton Nicosiában foly­tatták tárgyalásaikat a tűz­szünet! vonalak és a szemben álló haderőket elválasztó üt­köző övezetek kijelöléséről. A tanácskozásokon jelen vannak az ENSZ ciprusi bé­kefenntartó erőinek és Nagy­Britanniának a képviselői ls. Egy ENSZ-szóvivő nyi­latkozata szerint az előző ta­lálkozón, a péntek este tar­tott négyórás tárgyalásokon nem sikerült eredményt el­érni. Kleridesz ügyvivő cipru­si elnök egyébként péntek este Nicosia török negyedé­ben Rauf Denktassal, a cip­rusi török közösség vezető­jével tárgyalt. A megbeszélé­sek tárgyáról nem érkeztek jelentések. Közös közlemény a magyar-Sierra Leone-i tárgyalásokról # Budapest (MTI) Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra dr. Siaka Stevens, a Sier­ra Leone Köztársaság elnö­ke 1974. augusztus 1—3. kö­zött hivatalos baráti láto­gatást tett a Magyar Nép­köztársaságban. A látogatás alkalmával dr. Siaka Stevens elnököt fo­gadta Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Dr. Siaka Stevens talál­kozott a magyar állami, gaz­dasági és kulturális élet több vezetőjével és képviselőjével, megismerkedett a Magyar Népköztársaság eredményei­vel. Az elnököt és kíséretét programja során baráti szí­vélyességgel fogadták. A két elnök a szívélyes légkörű megbeszélések során tájékoztatta egymást a két ország politikai és gazdasá­gi helyzetéről. Megvitatták a Magyar Népköztársaság és a Sierra Leone Köztársa­ság kapcsolatai további fej­lesztésének lehetőségeit és véleményt cseréltek az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy múlt évi találkozójukon Sierra Leo­néban kialakított álláspont­jukat az azóta történt nem­zetközi események igazol­ták. Egyetértettek abban, hogy a haladó erők harcá­nak eredményeként a nem­zetközi viszonyokban javu­lás következett be. Különösen nagy jelentősé­get tulajdonítottak a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok vezetői újabb tárgya­lásainak, amelyek tovább ja­vították a nemzetközi lég­kört és kedvező feltételeket hoztak létre sok megoldásra váró nemzetközi probléma tényleges rendezéséhez. Ez mégfelel valamennyi ország érdekeinek, függetlenül gaz­dasági erejétől és politikai berendezkedésétől. Egyetértettek abban, hogy a békés egymás mellett élést az enyhülés ellenfeleinek ak­ciói tovább veszélyeztetik. Megállapították, hogy a chi­lei fasiszta puccs után újabb el nem kötelezett ország, a Ciprusi Köztársaság függet­lenséget fenyegeti az imperia­listák által ösztönzött ag­resszió. A felek mély felhá­borodásukat fejezték ki Ciprus szuverenitásának megsértése, alkotmányos kormányának külső erő­szakkal történt megdöntése miatt. Követelik, hogy azon­nal hívják vissza a szigetor­szágban illetéktelenül be­avatkozó külföldi fegyveres erőket, tegyék meg a szük­séges intézkedéseket Ciprus szuverenitásának biztosítá­sára és az alkotmányos rend helyreállítására. Losonczi Pál és dr. Siaka Stevens egyetértően állapí­tották meg, hogy a gyarmati rendszer maradványainak végleges felszámolása nap­jaink elkerülhetetlen kö­vetelménye. Kifejezték re­ményüket, hogy Portugália új vezetői saját nyilatkoza­tuknak és az egyesült nem­zetek erre vonatkozó hatá­rozatainak megfelelően ma­radéktalanul megadják a portugál gyarmatoknak a függetlenséget. Megállapították, hogy a világ országainak túlnyomó többségét hátrányosan érin­tő nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi viszonyoknak az egyenlőség és a kölcsö­nös előnyök elvén alapuló rendezése és a jelenlegi helyzetben alapvető válto­zások létrehozása korunk egyik legsürgetőbb felada­ta. Az igazságos rendezés egyik legfontosabb feltétele a szocialista és a fejlődő or­szágok közös harca a nem­zetközi monopóliumok ki­zsákmányoló tevékenysége ellen. Az Elnöki Tanács el­nökei biztosította Sierra Leo­ne elnökét, hogy a Magyar Népköztársaság minden fó­rumon támogatja a fejlődő országok törekvéseit, me­lyek termeszeti erőforrásaik és nemzeti vagyonuk feletti szabad rendelkezés biztosí­tására irányulnak. A két elnök kifejezte re­ményét, hogy rövid időn be­lül sor kerül az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet harmadik sza­kaszának összehívására a legmagasabb szinten, ami jelentős előrelépés lenne mind az európai, mind más térségek tartós békéjének és biztonságának megteremtésé­ben. Nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a leszerelésről és a közép-európai haderő­csökkentésről folyó tárgya­lásoknak; ezek eredményes­sége jelentős anyagi eszkö­zöket szabadíthatnak fel a szükséget szenvedő orszá­gok támogatására, társadal­mi és gazdasági előrehaladá­suk meggyorsítására. Következetesen támogatják az arab népek megszállt te­rületeik visszaszerzéséért fo­lyó igazságos harcát, azokat az erőfeszítéseket, amelyek a palesztinai arab nép tör­vényes jogainak helyreállítá­sára és a térség állami biz­tonságának megteremtésére irányulnak. Egyetértenek ab-' ban, hogy a vitás kérdé­seket a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatainak megfelelően — a genfi tár­gyalások keretében vala­mennyi érintett fél részvé­telével — a legrövidebb időn belül meg kell oldani. A látogatás során az el­nökök kulturális együttmű­ködési egyezményt, a két kormányt képviselő mi­niszterek 2 évre szóló kul­turális, valamint a műszaki­tudományos együttműködés munkatervét írták alá. A felek kifejezték eltökéltségü­ket, hogy a megállapodások­ban rögzített feladatok a kölcsönös megértés és együttműködés szellemében időben megvalósításra ke­rülnek. A két fél hangsúlyozta, hogy dr. Siaka Stevens lá­togatása újabb jelentős lé­pés volt országaik és népeik kapcsolatának fejlesztésében. Tárgyalásaik hozzájárultak együttműködésük bővítésé­hez, álláspontjaik kölcsönős, jobb megismeréséhez. Fejszál—Szadat megbeszélés # Kairó (UPI, MTI) Fejszál szaúd-arábiai ki­rály szombaton Alexandriá­ban megkezdte hivatalos tárgyalásait Szadat egyipto­mi elnökkel. Az A1 Ahram című kairói lap szerint a tárgyalások középpontjában a genfi kö­zel-keleti értekezleten törté­nő palesztin részvétel és a tervezett arab csúcskonfe­rencia mellett a következő kérdések állnak: a Kőzd. Keleten a közelmúltban le­játszódott események, közös arab álláspont kidolgozása a genfi béketárgyalásokra, Egyiptom és Szaúd-Arábia kapcsolatai. Egyiptom gazda­sági életének konszolidálá­sa', az arab tőke részvétele az egyiptomi fejlesztési erő­feszítésekben, és a Szuezi­csatorna helyreállításának munkálataiban. Külpolitikai reflektor A genfi különtudósítók nem panaszkodhattak a héten az izgalom hiányára. Legalább háromízben érkeztek jelen­tések a brit—görög—török hármas konferencia holtpontjá­ról. eredménytelenségéről. De azután a három külügymi­niszter, Callaghan, Mavrosz és Gunes, hajlandó volt együtt, meglehetősen barátságos arccal, a fotóriporterek elé állni. Ez a közös fénykép már előrevetette a megállapodást, hi­szen korábban a görög és a török diplomácia vezetője alig volt hajlandó szóba állni egymással, rendszerint a brit kül­ügyminiszter Játszotta a közvetítő „postás" szerepét... A mosolygó külügyminisztereket ábrázoló fotónak azonban volt egy alapvető hibája: a szó rossz értelmében „plllanatkép"-nek bizonyult, s a genfi kompromisszum semmiképpen sem felel meg a valódi követelményeknek. Az első és alapvető kifogás, hogy a Ciprusról tárgyaló gen­fi értekezleten nem lehettek jelen Ciprus képviselői, csak a „garantáló hatalmak" — mindhárman a NATO tagjai — tanácskoztak. Elhangzott ugyan olyan ígéret, hogy a genfi második fordulóba a ciprusi képviselőket is bekapcsolják, egyelőre azonban teljes a bizonytalanság, hogy mikor és milyen keretek között folytatódhatnának a megbeszélések. A földközi-tengeri szigetországban ugyanis változatlanul feszült a helyzet: időnként kiújulnak a harcok, a szélső­jobboldali görög fegyveres csoportok nem tettek le ko­rábbi céljaikról, a török erők pedig folytatják csapatmoz­dulataikat. A genfi megállapodások így nem tölthették be a hirdetett „csodaszer" szerepét, s mind több a fenntar­tásokat, meggondolásokat kifejező nyilatkozat. Elégedet­lenségét nyilvánította Makariosz érsek, aki a héten Wa­shingtonban és Londonban tartózkodott; Kleridesz ideigle­nes elnök lemondással fenyegetőzik, Mavrosz görög kül­ügyminiszter feltételekhez köti visszatérését Genfbe. Minden jel szerint úgy tűnik, hogy erőteljes NATO­nyomás nyilvánult meg valamiféle átmeneti rendezés ér­dekében, s a ciprusi problémát megpróbálták a szőnyeg alá söpörni. A sietséget indokolja, hogy az elmúlt hetekben akut válságba jutott az Atlanti Szövetség egész déli szár­nya, amelyet eddig is a tömb leggyengébb pontjának tar­tottak. A portugál fordulat, az olaszországi belső válság, a ciprusi fejlemények, és az egynapos görög—török háború, az athéni diktatúra bukása, a NATO-hoz kapcsolódó Spa­nyolországban Franco betegsége, az utódlási gondok, a hét érdekes hírét idézve: ellenzéki egységfront alakítása Mad­ridban — mindez ízelítőt adhat, mitől fáj az atlanti stra­tégák feje. Ezért erőltették annyira a ciprusi egyezkedést, csakhogy egy megalapozatlan döntés már eleve irreális­nak mutatkozik. A szovjet képviselő ezért bírálta a Biztonsági Tanács elé terjesztett javaslatok gyengéit és hiányosságait: ezek az indítványok ugyanis a genfi megállapodásokon alapultak, s ezek értelmében kértek felhatalmazást az ENSZ-erők szá­mára. anélkül, hogy rögzítették volna a kéksisakosok s az ENSZ-vezetés megfelelő kötelezettségeit. A Szovjetunió ezért — egy eljárási kérdésben — kénytelen volt vétót emelni, majd az érdemi határozat elfogadásánál tartózko­dott a szavazástól. Fontos állásfoglalást tett közzé a ma­gyar kormány is. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy bizto­sítani kell a Ciprusi Köztársaság törvényes rendjének helyreállítását, az el nem kötelezett, pozitív semlegességi politika folytatását. Kormányunk ebben a szellemben biz­tosította teljes támogatósáról a szovjet diplomácia erőfe­szítéseit * A Ciprussal szomszédos közel-keleti térségben is fon­tos események játszódtak le. Fejszál szaúd-arab király Sza_ dathoz látogatott, és a „szomszédolást" milliárdos kész­pénzajándékkal, valamint különböző kölcsönök ígéretével tette vonzóvá. Erősödik tehát az arab jobboldalnak és arab tőkének az a törekvése, hogy Egyiptomot bűvkörébe vonja. Közben nőtt a feszültség Egyiptom és Líbia között, a kölcsönös vádaskodások tovább folytatódnak. Híre érke­»zett viszont annak is, hogy magas rangú egyiptomi vezetők kérték Szadatot: tisztázza viszonyát a Szovjetunióval, mi­után a nyugati országoktól nem tudják megkapni az or­szág védelméhez szükséges eszközöket. Az egyiptomi bel­ső vita, amely sok esetben a kairói sajtóban is helyet ka­pott, minden bizonnyal tovább folytatódik. A legtöbb szó változatlanul a palesztin problémáról esik a Közel-Keleten, felvetődött a szűkebb arab csúcstalálkozó terve ls. Nagy érdeklődésre tarthatott számot tehát Arafat moszkvai láto­gatása. A palesztin mozgalom derékhada hajlik a reális, politikai megoldásra, szélsőséges erők viszont elvetnek minden járható utat, még Arafatot is támadják, s az „el* utasítás frontjának" létrehozásával fenyegetőznek.— * Tekerőzik a Watergate-ügy tengeri kígyója is. A kép. viselőház ugyan két Nixon-ellenes vádpontot elutasított, de ezzel még nagyobb nyomatékot adott a már elfogadott ki­fogásoknak. Folyik a taktikázás: Nixon hívei például azt javasolták, hogy az elnök maga kérje: a képviselőház köz­felkiáltással fogadja el az ellene irányuló vádemelést. Ez­zel az államfő kimutatná magabiztosságát, s egyúttal a szavazás során nem lehetne megállapítani, hányan is van­nak valójában az elnök ellen. Természetesen, egy elnöki felszólításra kért egységes vádemelés sem tartozik az elő­nyös tényezők közé. Réti Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents