Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-04 / 181. szám
VASÁRNAP, 1974. AUGUSZTUS t Óvoda-bolcsfide együttes épül Tarjánban Tarjánban a gyermekintézmények építésének üteme eddig elmaradt az itt élő gyermekek számának növekedésétől. Ezért fontos, hogy a meglevő óvodák és bölcsődék mellett újabbakat hozzanak létre. A IV-es ütemben, a Lugas utca és a körtöltés találkozásánál most kezdte meg a DELÉP lakótelepi főmérnöksége a Szegedi Tervező Vállalat tervei alapján egy új, egyemeletes, 100 személyes óvoda és 80 férőhelyes földszintes bölcsőde építését. Jelenleg a töltésre néző bölcsőde alapozását végzik. Az egymással kapcsolatban álló két intézményt a harmadik ütemben látottakhoz hasonlóan úgy építik, hogy az előregyártott váz összeállítása után erre paneleket, IOB — iskola, óvoda, bölcsőde — elemeket szerelnek. A jövőben ezekből építik a gyermekintézmények legtöbbjét. Hogy az épület betonelemek okozta sivárságát enyhítsék, a kazánház felőli oldalon az elemek egy részét színesre festik, a bölcsőde bejárati oldalán a homlokzat alsó sávját pedig natúr lakkozású faburkolattal látják el. A tetőn levő szerkezeteket alumínium lemezzel burkolják. A bejárat előtt teraszt és játszókertet — pancsolóval — találnak az apróságok. Az óvoda belső helyiségeit ^ v ' n mmimm * > - 4 « " M4 A bölcsőde alapjait készítik a DÉLÉP dolgozói ugyancsak játszókert egészí- tes a tervek szerint a jövő ti ki. A két épületet egyéb- év őszére, azaz az idény kézként folyosók kötik majd detére készül el. Ekkor jeössze. lentősen enyhülnek Tarján A közel 18 millió forintba lakóinak gyermekelhelyezési kerülő óvoda-bölcsőde együt- gondjai. a megye iparának termelése tTőlytatás az 1. oldalról.) tokban 3950 ember munkaalkalmat. A banki adatok azt bizonyítják, hogy az idei első félévben a lakosság pénzbevétele 8 százaié, a ruhagyárban a férfiöl- cát a tavalyihoz hasonló tönyök gyártása, a baromfi- nagyságú területen vetettek, talál feldolgozó iparban a vágott s ezen belül — ez évben csirke mennyisége kétszeres, már 20 ezer hektáron — a á liba és a kacsa mennyisé- korszerű termelési rendszege másfélszerese volt a ta- rek keretében belül folyik a valyinak. A felvásárolt tej kukorica termelése, lékkai emelkedett, bár ez a mennyiségének növekedése .. , , növekedés alacsonyabb mér- következtében nőtt a tejipar KeVOS <JZ dl"!! téku volt, mint az országos termelése is, így a tasakos , . , áíl;ig- . , ,, , ' . csomagolású tej több mint óc Cl fád Cl Cl Didó Az atlagbérek a megfigyelt 60 százalékkal, a túró csak- 3 r nem mezőgazdasági ágaza- nem 50 százalékkal, a sajt- A lakosság a fizetésének tokban 7 százalékkal javul- és egyéb tejtermékek alap- jelentős mennyiségét elkölti, tak a félév során, amely anyagának gyártása kétsze- míg bizonyos mennyiséget körülbelül ugyanannyi mir.t resérs emelkedett. A felvá- takarékban helyez el. A mea korábbi esztendő első fél- sárolt többlet tej íeldolgozá- gye lakosságának takarékévének eredménye. Az ipari sara Szegeden tejporgyárat betétállománya 1974. első dolgozó munkások fizetése, építettek. félévének végén meghaladta havi átlagos bére 2250 fo- örvendetes, hogy jelentő- a 3 milliárd forintot, persze rint volt, az építőiparban sen nőtt a szegedi és a a reális képhez tartozik, dolgozó munkások 2623, a Csongrád megyei iparválla- hogy a lakosság hitelkötelekereskedelemben 2197, a köz- iat0k exportértékesítése, zettsége közel 2 milliárd folekedésben 26G9, míg a szol- ameiy 17 százalékkal volt rint. A kiskereskedelmi üzgáltatás területén dolgozó több> mint a múlt év hason- letek a megyében 3,8 millió munkások havi átlagbére időszakában. forintért adtak el árucikke2090 forint volt. Hozzátarto- jtt érdemel említést az ket, amely mennyiség 9 százik az adatok magyarázaté- építőipar munkája is: az zalékkal volt magasabb a hoz, hogy ebben az esztendő- első félévben 7,3 százalékkal tavalyi esztendő első félévében is több területet érintett emelték termelésük értékét, nek forgalmánál, a központi bérintézkedés, amely nem volt magasabb a A piaci felhozatalra és az ami a munkások átlagbéré- tavalyinál. A vállalatok jú- ott kialakult árakra annál nek a múlt évinél nagyobb lius eisejéig 865 darab új több a panasz. A statisztikai mértékű növekedését ered- iakást adtak át, amelyből a felmérés szerint a piaci felDÉLÉP 805 darabot épített hozatal zöldség- és gyümölcsfel. Az átadott lakások há- félékből évek óta csökkenő romnegyed része paneltech- tendenciát mutat. A megye nológiával épült, a hagyomá- piacain 1973-ban 12 százaléknyos téglafalazatúak aránya kai volt kevesebb a zöldségáru, mint három évvel azelőtt, az árak viszont egyményezte. Növekvő export Az ipari termelés 1974. első félévében mind a terven előirányzottat, mind mindössze 2 szazalek volt. pedig az országos átlagot ui.ía&ui _ -- - al . „ meghaladva dinamikusan rGllGfldUlO emelkedett és 10,5 százalék- r f kai volt magasabb, mint n||r|ttenVeSZteS 1973. első felében. A minisz- " "" 7 w tériumi ipar termelése 11,3 A szegedi táj mezőgazdaszázalékkal, a szövetkezeti sága szépen fejlődött az első iparé 9,4 százalékkal, a ta- félévben. A megyében a nácsi iparé pedig 3,8 száza- mezőgazdasági hasznosítású lékkai emelkedett. A nehéz- földterület tavaly óta 2 ezer ipar fejlődése volt a legdi- hektárral tovább csökkent, namikusabb, az élelmiszer- s ez év tavaszán 358 ezer ipari is meghaladta a megyei hektár volt. Jelentős nagysáátlagot, a könnyűipari vi- gú — szántóföldi művelésre szont jelentősen alatta ma- alkalmatlan — területet radt. A termelés dinamikus erdősítettek. A szántóföldi fejlődését jórészt a kőolaj- növénytermesztés szerkezete és földgázipar biztosította, a célkitűzéseknek megfeleEzen kívül több termék ter- lően alakult. Nőtt a kenyérnaelése is nagymértékben gabona, a cukorrépa, a buremelkedett, így: a gumigyár- gonya, valamint a zöldségben a gymileme^-gui^töin- félék. vetésterülete. Kukoriharmadával voltak. magasabbak üizügy és magánvélemény E gy szegedi gyári osztályvezető meglehetős meggyőzően megmagyarázta az újságírónak, hogy milyen külföldi gépeket vásárol az üzem a termeléskorszerűsítéséhez, s amikor befejezték a konzultációt, csak úgy mellékesen odavetette: „Persze, ha rajtam állna, a belgáktól hoznék gépeket... De ez nem tartozik a tárgyhoz, ez az én magánvéleményem ..."' Amit addig építgetett a gondolkodásomban és a tájékoztatásomban, egy hanyag mozdulattal ledöntötte. Azt éreztem ki a szavaiból, hogy ő tudná mit kell csinálni, a legjobbat kínálná — de a többiek ott a gyárban, azok nem értik. S íme, elvész a legjobb ötlet, megint félmegoldás születik! Tovább mentem, már-már el is felejtettem a belga gépeket, de újabb tapasztalások most megint eszembe juttatták. Manapság ugyanis akármerre fordul az ember a kérdéseivel, szinte mindenütt öszszefut egy ilyen mellékmondattal. Divatja van a magánvéleménynek. Elmondják szépen, kereken az embernek, hogy milyen tervek, döntések, határidők, technológiai eljárások vannak érvényben, vagy milyenek következnek — s amikor kialakul a rend, megfricskázzák egy homlokegyenest ellentétes, vagy messz-messze eltérő magánvariációval. Rendszerint olyannal, amely kétségbe vonja az eredetit, az érvényeset, a közösen elfogadottat. Mert a magánvélemény mindig okosabb, körültekintőbb, többet ígérő, olcsóbb stb. A magánvélemény mindig emel azon, aki előadja, hozzáértését, gondosságát, alaposságát hizlalja, és lesújtja a gyülekezetet, amely másképpen döntött. Még akkor is, ha mindenki hozzátette a tudását eredetileg, ha minden magánvéleményt összeadtak a legjobb megoldás érdekében. A gondolkodásban és a magatartásban fájdalmasan kísért ez a jelenség. Mármár úgy tetszik, mintha nem is volna teljes értékű műszaki, várostervező, technológus vagy akár politikus, akinek nincs különvéleménye; aki különösebb fenntartások nélkül elfogadja a kollektív, testületi döntéseket. Ebből pedig egyenesen következne, hogy nincsenek jó döntések semmiben — csak értékes, de elhanyagolt magánvélemények vannak! Mert ha jól megfigyeljük, ez a dolog logikája: csodálatos képességű, akár látnoki érzékű egyének és tehetetlen testületek. Nagyszerű egyéni javaslatok és idétlen megoldások... Ostoba dolog lenne elvitatni a különvélemény jogát. Olyan is megesett már, hogy éppen az vált be. Nagyon sokszor elsegít bennünket a jobb, a tökéletesebb megoldás közelébe. A jó helyen előadott, a gondolkodást, a kollektív töprengés folyamatába kapcsolt magánvélemények sokasága óv meg bennünket hibáktól, tévedésektől; ezek szintézise adja minden bölcsességünket. Nem véletlenül szorgalmazzák mindenütt, hogy döntések előtt minden vélemény fölkerüljön a listára, s mindegyiket megmérjék a határozathozatal folyamatában. Ilyenkor vélemények esnek el és maradnak állva, s képességeink szerint leljük meg a megoldás optimumát. De elesett, elvérzett véleményeket, még meg nem valósítható ötleteket, „meszszelátó" elképzeléseket szembe helyezni a kollektív bölcsesség erejével, a lehetőségek mai kereteivel, a politikai és a gazdasági érdekekkel — enyhén szólva tisztességtelen és nagyzoló magatartás. Kitűnő gyakorlata van a vélemények ütköztetésére és a döntések meghozatalára a pártnak. Viták, töprengések, gondolatok megütköztetése és kollektív határozathozatal folyamatában kristályosodnak ki ebben a politikai műhelyben az álláspontok. De az egyetértés után, amikor a pártkö.. zösség döntött, nincs többé helye különvéleménynek. Ez törvény és erkölcs a pártéletben. Így követeli a cselekvés egysége, a végrehajtás biztonsága, a kollektív fegyelem és felelősség. S bár jól tudom, hogy nem léphetünk fel a pártfegyelem követelményeivel a „polgári" életben, ez az ideális és követendő magatartás. Különösen tisztességtelennek tartom, ha olyanok lépnek fel a bölcsesség köntösében, akik a kollektív fejtörés idején mélyen hallgattak, még véleményük sem volt, de amint azt tapasztalják, hogy a legjobb szándékkal, legteljesebb demokratizmussal, legnagyobb körültekintéssel meghozott döntés végrehajtása során ismeretlen mozzanatok lépnek a folyamatba, s ezek árnyékot vetnek a döntésre — azonnal nyújtják a kezüket különvéleményre, ök megmondták, ők nem így gondolták, ők másként döntöttek volna! Ezek a magánvélemények, az utólagosan megfogalmazott bölcsességek csak taktikai ügyeskedések az egyén presztízsének építgetésére. Ma, amikor annyi fórum, annyi lehetőség kínálkozik arra, hogy gondolatainkat, elképzeléseinket a kollektív megítélés mérlegére tegyük, időben és korektül jelezzük aggályainkat, kifogásainkat, egyegy téglát hozzárakjunk a közös megfontolás épületéhez — a magánvélemények utólagos felmutatása ízléstelen. Közügyekben a közös fórumokon illik fellépni, 9 olyan időben, amikor a vélemények gyűjtése van napirenden, s olyan helyen, ahol a téma leginkább otthon érzi magát. Mit ér az a zseniális gondolat, amit időszerűsége után két évvel fogalmaznak meg? Mire megyünk azzal a csodálatos ötlettel, amit borozó cimboráknak mondunk el? Jó lenne végiggondolni a magánvéleménnyel tüntetőknek a társadalmi, közéleti felelősség normáit. Meg azt, hogy nem elég okosnak, bölcsnek lenni — képességeinket időben kell felajánlani a társadalomnak. Meg nem értett zsenik mindig voltak és mindig lesznek; az el nem vett menyasszonynál nincs szebb a világon. De mennyivel nehezebb a ma problémáiban eligazodni, azokban rendet tenni, mint utólag bölcselkedni. Nem az idő igazságtevésére kell várni, hanem az idő elé menni. S ha azt érezzük, hogy valamiben messzebbre látunk, mint a társaink, nem tagadhatjuk meg a közösségtől ezt a tudást Sőt bizony, még harcolnunk is kell igazunkért. Szenvedélyesen, ügyszeretettel, türelemmel. Ha jobbat tudunk, azt érvényesítsük; ha gazdaságosabb megoldást találunk, arról győzzük meg környezetünket; ha hozzá tudunk járuUd valamivel a közösség előbbrejutásátaoz, ebben a tudatban lépjünk fel. M egtudakol 'am, hogy behozták-e azokat a b<_#a gépeket, amelyekről a vállalati osztályvezető magánvéleménye oly nagyszerű volt. Nem. Nem hozták be, mert majdnem ugyanolyan képességű felszerelést lehetett venni az egyik testvérországból. Minden számítás előnyösebbnek igazolta ezt a gazdasági megoldást. Az ő magánvéleménye mégis, máig is dacol minden tapasztalással. S erről jut eszembe, milyen olcsó mulatság mégis a magánvélemények tobzódása. Nem járhatunk végig minden ötletet, nem próbálhatunk ki minden variációt, így aztán tényleg dicsérhetjük az el nem vett menyasszonyokat. De hogy közügyekben mindenképpen sok a magánvélemény, arról mindannyian meg lehetünk győződve, s nem nyugodhatunk meg miatta. Ennél sokkal szimpatikusabb az egységes közvélemény! SZ. SIMON ISTVÁN KiSZ-isták segítsége az olajmezőn A szeged-algyői olajmező beruházásai felett vállalt KISZ-védnökség alapján az elmúlt három héten Csongrád megyei középiskolások dolgoztak az építkezéseken. Csővezetékek lefektetéséhez, nagy értékű berendezések alapjainak elkészítéséhez nyújtottak segítséget. Munkájuk szombaton fejeződött be. A KISZ Csongrád megyei bizottságának értékelése szerint a három hét alatt több mint 1000 köbméter földet mozgattak meg az ifjú önkéntes munkások. Az augusztus 20-át megelaző Emtiukarend Ebben az évben augusztus egy munkanap választja el, 20-a keddi napra esik A a heti pihenőnapot a közMunka Törvénykönyve vég- b6nső munkanapon kell kiadni, es az utolso munkarehajtási rendeleteben fog- napon a vállalatnál szokálaltak szerint, ha a vasárna- sos szombati munkaidő-bepot a munkaszüneti naptól osztást kell alkalmazni. Ennek megfelelően az augusztus 20-át megelőző munkarend ebben az évben az alábbiak szerint alakul: augusztus 17. szombat — rendes munkanap, augusztus 18. vasárnap — szombati munkaidő-beosztás, augusztus 19. hétfő — heti pihenőnap, augusztus 20. kedd — munkaszüneti nap. Ez a munkarend nem vonatkozik a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán munkaszüneti napokon is működő vállalatoknál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozókra. Elhunyt Szabi István altábornagy A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Partizán Szövetség, az MSZMP II. kerületi bizottsága mély megrendüléssel tudatja, hogy Szabó István nyugállományú altábornagy elvtárs, pártunk régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend és más magas kitüntetések tulajdonosa, rövid betegség után váratlanul elhunyt. Temetésére katonai tiszteletadás keretében 1974. augusztus 8án, 14.30 órakor kerül sor a Mező Imre úti temetőben. Harcostársai, volt munkatársai, barátai kegyeletüket 14.00 órától róhatják le a Mező Imre úti díszravatalozóban. I I 4