Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

VASÁRNAP, 1974. AUGUSZTUS t Óvoda-bolcsfide együttes épül Tarjánban Tarjánban a gyermekin­tézmények építésének üteme eddig elmaradt az itt élő gyermekek számának nö­vekedésétől. Ezért fontos, hogy a meglevő óvodák és bölcsődék mellett újabbakat hozzanak létre. A IV-es ütemben, a Lugas utca és a körtöltés találkozásánál most kezdte meg a DELÉP la­kótelepi főmérnöksége a Szegedi Tervező Vállalat tervei alapján egy új, egy­emeletes, 100 személyes óvo­da és 80 férőhelyes földszin­tes bölcsőde építését. Jelen­leg a töltésre néző bölcsőde alapozását végzik. Az egy­mással kapcsolatban álló két intézményt a harmadik ütemben látottakhoz hason­lóan úgy építik, hogy az elő­regyártott váz összeállítása után erre paneleket, IOB — iskola, óvoda, bölcsőde — elemeket szerelnek. A jövő­ben ezekből építik a gyer­mekintézmények legtöbbjét. Hogy az épület betonelemek okozta sivárságát enyhítsék, a kazánház felőli oldalon az elemek egy részét színesre festik, a bölcsőde bejárati oldalán a homlokzat alsó sávját pedig natúr lakkozá­sú faburkolattal látják el. A tetőn levő szerkezeteket alumínium lemezzel burkol­ják. A bejárat előtt teraszt és játszókertet — pancsolóval — találnak az apróságok. Az óvoda belső helyiségeit ^ v ' n mmimm * > - 4 « " M4 A bölcsőde alapjait készítik a DÉLÉP dolgozói ugyancsak játszókert egészí- tes a tervek szerint a jövő ti ki. A két épületet egyéb- év őszére, azaz az idény kéz­ként folyosók kötik majd detére készül el. Ekkor je­össze. lentősen enyhülnek Tarján A közel 18 millió forintba lakóinak gyermekelhelyezési kerülő óvoda-bölcsőde együt- gondjai. a megye iparának termelése tTőlytatás az 1. oldalról.) tokban 3950 ember munkaalkalmat. A banki adatok azt bizonyítják, hogy az idei első félévben a la­kosság pénzbevétele 8 száza­ié, a ruhagyárban a férfiöl- cát a tavalyihoz hasonló tönyök gyártása, a baromfi- nagyságú területen vetettek, talál feldolgozó iparban a vágott s ezen belül — ez évben csirke mennyisége kétszeres, már 20 ezer hektáron — a á liba és a kacsa mennyisé- korszerű termelési rendsze­ge másfélszerese volt a ta- rek keretében belül folyik a valyinak. A felvásárolt tej kukorica termelése, lékkai emelkedett, bár ez a mennyiségének növekedése .. , , növekedés alacsonyabb mér- következtében nőtt a tejipar KeVOS <JZ dl"!! téku volt, mint az országos termelése is, így a tasakos , . , áíl;ig- . , ,, , ' . csomagolású tej több mint óc Cl fád Cl Cl Didó Az atlagbérek a megfigyelt 60 százalékkal, a túró csak- 3 r nem mezőgazdasági ágaza- nem 50 százalékkal, a sajt- A lakosság a fizetésének tokban 7 százalékkal javul- és egyéb tejtermékek alap- jelentős mennyiségét elkölti, tak a félév során, amely anyagának gyártása kétsze- míg bizonyos mennyiséget körülbelül ugyanannyi mir.t resérs emelkedett. A felvá- takarékban helyez el. A me­a korábbi esztendő első fél- sárolt többlet tej íeldolgozá- gye lakosságának takarék­évének eredménye. Az ipari sara Szegeden tejporgyárat betétállománya 1974. első dolgozó munkások fizetése, építettek. félévének végén meghaladta havi átlagos bére 2250 fo- örvendetes, hogy jelentő- a 3 milliárd forintot, persze rint volt, az építőiparban sen nőtt a szegedi és a a reális képhez tartozik, dolgozó munkások 2623, a Csongrád megyei iparválla- hogy a lakosság hitelkötele­kereskedelemben 2197, a köz- iat0k exportértékesítése, zettsége közel 2 milliárd fo­lekedésben 26G9, míg a szol- ameiy 17 százalékkal volt rint. A kiskereskedelmi üz­gáltatás területén dolgozó több> mint a múlt év hason- letek a megyében 3,8 millió munkások havi átlagbére időszakában. forintért adtak el árucikke­2090 forint volt. Hozzátarto- jtt érdemel említést az ket, amely mennyiség 9 szá­zik az adatok magyarázaté- építőipar munkája is: az zalékkal volt magasabb a hoz, hogy ebben az esztendő- első félévben 7,3 százalékkal tavalyi esztendő első félévé­ben is több területet érintett emelték termelésük értékét, nek forgalmánál, a központi bérintézkedés, amely nem volt magasabb a A piaci felhozatalra és az ami a munkások átlagbéré- tavalyinál. A vállalatok jú- ott kialakult árakra annál nek a múlt évinél nagyobb lius eisejéig 865 darab új több a panasz. A statisztikai mértékű növekedését ered- iakást adtak át, amelyből a felmérés szerint a piaci fel­DÉLÉP 805 darabot épített hozatal zöldség- és gyümölcs­fel. Az átadott lakások há- félékből évek óta csökkenő romnegyed része paneltech- tendenciát mutat. A megye nológiával épült, a hagyomá- piacain 1973-ban 12 százalék­nyos téglafalazatúak aránya kai volt kevesebb a zöldség­áru, mint három évvel az­előtt, az árak viszont egy­ményezte. Növekvő export Az ipari termelés 1974. első félévében mind a terven előirányzottat, mind mindössze 2 szazalek volt. pedig az országos átlagot ui.ía&ui _ -- - al . „ meghaladva dinamikusan rGllGfldUlO emelkedett és 10,5 százalék- r f kai volt magasabb, mint n||r|ttenVeSZteS 1973. első felében. A minisz- " "" 7 w tériumi ipar termelése 11,3 A szegedi táj mezőgazda­százalékkal, a szövetkezeti sága szépen fejlődött az első iparé 9,4 százalékkal, a ta- félévben. A megyében a nácsi iparé pedig 3,8 száza- mezőgazdasági hasznosítású lékkai emelkedett. A nehéz- földterület tavaly óta 2 ezer ipar fejlődése volt a legdi- hektárral tovább csökkent, namikusabb, az élelmiszer- s ez év tavaszán 358 ezer ipari is meghaladta a megyei hektár volt. Jelentős nagysá­átlagot, a könnyűipari vi- gú — szántóföldi művelésre szont jelentősen alatta ma- alkalmatlan — területet radt. A termelés dinamikus erdősítettek. A szántóföldi fejlődését jórészt a kőolaj- növénytermesztés szerkezete és földgázipar biztosította, a célkitűzéseknek megfele­Ezen kívül több termék ter- lően alakult. Nőtt a kenyér­naelése is nagymértékben gabona, a cukorrépa, a bur­emelkedett, így: a gumigyár- gonya, valamint a zöldség­ben a gymileme^-gui^töin- félék. vetésterülete. Kukori­harmadával voltak. magasabbak üizügy és magánvélemény E gy szegedi gyári osztályvezető meg­lehetős meggyőzően megmagyaráz­ta az újságírónak, hogy milyen kül­földi gépeket vásárol az üzem a termelés­korszerűsítéséhez, s amikor befejezték a konzultációt, csak úgy mellékesen odave­tette: „Persze, ha rajtam állna, a belgák­tól hoznék gépeket... De ez nem tarto­zik a tárgyhoz, ez az én magánvélemé­nyem ..."' Amit addig építgetett a gondolkodá­somban és a tájékoztatásomban, egy ha­nyag mozdulattal ledöntötte. Azt éreztem ki a szavaiból, hogy ő tudná mit kell csi­nálni, a legjobbat kínálná — de a többiek ott a gyárban, azok nem értik. S íme, el­vész a legjobb ötlet, megint félmegoldás születik! Tovább mentem, már-már el is felejtet­tem a belga gépeket, de újabb tapasztalá­sok most megint eszembe juttatták. Ma­napság ugyanis akármerre fordul az em­ber a kérdéseivel, szinte mindenütt ösz­szefut egy ilyen mellékmondattal. Divat­ja van a magánvéleménynek. Elmondják szépen, kereken az embernek, hogy mi­lyen tervek, döntések, határidők, techno­lógiai eljárások vannak érvényben, vagy milyenek következnek — s amikor kiala­kul a rend, megfricskázzák egy homlok­egyenest ellentétes, vagy messz-messze el­térő magánvariációval. Rendszerint olyan­nal, amely kétségbe vonja az eredetit, az érvényeset, a közösen elfogadottat. Mert a magánvélemény mindig okosabb, körülte­kintőbb, többet ígérő, olcsóbb stb. A ma­gánvélemény mindig emel azon, aki elő­adja, hozzáértését, gondosságát, alapossá­gát hizlalja, és lesújtja a gyülekezetet, amely másképpen döntött. Még akkor is, ha mindenki hozzátette a tudását eredeti­leg, ha minden magánvéleményt összead­tak a legjobb megoldás érdekében. A gondolkodásban és a magatartásban fájdalmasan kísért ez a jelenség. Már­már úgy tetszik, mintha nem is volna tel­jes értékű műszaki, várostervező, techno­lógus vagy akár politikus, akinek nincs különvéleménye; aki különösebb fenntar­tások nélkül elfogadja a kollektív, testü­leti döntéseket. Ebből pedig egyenesen kö­vetkezne, hogy nincsenek jó döntések sem­miben — csak értékes, de elhanyagolt ma­gánvélemények vannak! Mert ha jól meg­figyeljük, ez a dolog logikája: csodálatos képességű, akár látnoki érzékű egyének és tehetetlen testületek. Nagyszerű egyé­ni javaslatok és idétlen megoldások... Ostoba dolog lenne elvitatni a külön­vélemény jogát. Olyan is megesett már, hogy éppen az vált be. Nagyon sokszor el­segít bennünket a jobb, a tökéletesebb megoldás közelébe. A jó helyen előadott, a gondolkodást, a kollektív töprengés fo­lyamatába kapcsolt magánvélemények so­kasága óv meg bennünket hibáktól, téve­désektől; ezek szintézise adja minden böl­csességünket. Nem véletlenül szorgalmaz­zák mindenütt, hogy döntések előtt min­den vélemény fölkerüljön a listára, s mindegyiket megmérjék a határozathoza­tal folyamatában. Ilyenkor vélemények es­nek el és maradnak állva, s képességeink szerint leljük meg a megoldás optimu­mát. De elesett, elvérzett véleményeket, még meg nem valósítható ötleteket, „mesz­szelátó" elképzeléseket szembe helyezni a kollektív bölcsesség erejével, a lehetőségek mai kereteivel, a politikai és a gazdasági érdekekkel — enyhén szólva tisztességte­len és nagyzoló magatartás. Kitűnő gyakorlata van a vélemények ütköztetésére és a döntések meghozatalára a pártnak. Viták, töprengések, gondolatok megütköztetése és kollektív határozathoza­tal folyamatában kristályosodnak ki eb­ben a politikai műhelyben az álláspontok. De az egyetértés után, amikor a pártkö.. zösség döntött, nincs többé helye különvé­leménynek. Ez törvény és erkölcs a párt­életben. Így követeli a cselekvés egysége, a végrehajtás biztonsága, a kollektív fe­gyelem és felelősség. S bár jól tudom, hogy nem léphetünk fel a pártfegyelem köve­telményeivel a „polgári" életben, ez az ideális és követendő magatartás. Különösen tisztességtelennek tartom, ha olyanok lépnek fel a bölcsesség köntösé­ben, akik a kollektív fejtörés idején mé­lyen hallgattak, még véleményük sem volt, de amint azt tapasztalják, hogy a leg­jobb szándékkal, legteljesebb demokratiz­mussal, legnagyobb körültekintéssel meg­hozott döntés végrehajtása során ismeret­len mozzanatok lépnek a folyamatba, s ezek árnyékot vetnek a döntésre — azon­nal nyújtják a kezüket különvéleményre, ök megmondták, ők nem így gondolták, ők másként döntöttek volna! Ezek a ma­gánvélemények, az utólagosan megfogal­mazott bölcsességek csak taktikai ügyeske­dések az egyén presztízsének építgetésére. Ma, amikor annyi fórum, annyi lehető­ség kínálkozik arra, hogy gondolatainkat, elképzeléseinket a kollektív megítélés mérlegére tegyük, időben és korektül je­lezzük aggályainkat, kifogásainkat, egy­egy téglát hozzárakjunk a közös megfon­tolás épületéhez — a magánvélemények utólagos felmutatása ízléstelen. Közügyek­ben a közös fórumokon illik fellépni, 9 olyan időben, amikor a vélemények gyűj­tése van napirenden, s olyan helyen, ahol a téma leginkább otthon érzi magát. Mit ér az a zseniális gondolat, amit időszerű­sége után két évvel fogalmaznak meg? Mire megyünk azzal a csodálatos ötlet­tel, amit borozó cimboráknak mondunk el? Jó lenne végiggondolni a magánvéle­ménnyel tüntetőknek a társadalmi, köz­életi felelősség normáit. Meg azt, hogy nem elég okosnak, bölcsnek lenni — képessé­geinket időben kell felajánlani a társa­dalomnak. Meg nem értett zsenik mindig voltak és mindig lesznek; az el nem vett menyasszonynál nincs szebb a világon. De mennyivel nehezebb a ma problémáiban eligazodni, azokban rendet tenni, mint utólag bölcselkedni. Nem az idő igazság­tevésére kell várni, hanem az idő elé menni. S ha azt érezzük, hogy valamiben messzebbre látunk, mint a társaink, nem tagadhatjuk meg a közösségtől ezt a tu­dást Sőt bizony, még harcolnunk is kell igazunkért. Szenvedélyesen, ügyszeretet­tel, türelemmel. Ha jobbat tudunk, azt ér­vényesítsük; ha gazdaságosabb megoldást találunk, arról győzzük meg környeze­tünket; ha hozzá tudunk járuUd valami­vel a közösség előbbrejutásátaoz, ebben a tudatban lépjünk fel. M egtudakol 'am, hogy behozták-e azo­kat a b<_#a gépeket, amelyekről a vállalati osztályvezető magánvéle­ménye oly nagyszerű volt. Nem. Nem hozták be, mert majdnem ugyanolyan képességű felszerelést lehetett venni az egyik testvérországból. Minden számítás előnyösebbnek igazolta ezt a gazdasági megoldást. Az ő magánvéleménye mégis, máig is dacol minden tapasztalással. S erről jut eszembe, milyen olcsó mulatság mégis a magánvélemények tobzódása. Nem járhatunk végig minden ötletet, nem pró­bálhatunk ki minden variációt, így az­tán tényleg dicsérhetjük az el nem vett menyasszonyokat. De hogy közügyekben mindenképpen sok a magánvélemény, arról mindannyian meg lehetünk győződve, s nem nyugodha­tunk meg miatta. Ennél sokkal szimpa­tikusabb az egységes közvélemény! SZ. SIMON ISTVÁN KiSZ-isták segítsége az olajmezőn A szeged-algyői olajmező beruházásai felett vállalt KISZ-védnökség alapján az elmúlt három héten Csongrád megyei középiskolások dolgoztak az építkezéseken. Csőve­zetékek lefektetéséhez, nagy értékű berendezések alapjai­nak elkészítéséhez nyújtottak segítséget. Munkájuk szom­baton fejeződött be. A KISZ Csongrád megyei bizottsá­gának értékelése szerint a három hét alatt több mint 1000 köbméter földet mozgattak meg az ifjú önkéntes mun­kások. Az augusztus 20-át megelaző Emtiukarend Ebben az évben augusztus egy munkanap választja el, 20-a keddi napra esik A a heti pihenőnapot a köz­Munka Törvénykönyve vég- b6nső munkanapon kell ki­adni, es az utolso munka­rehajtási rendeleteben fog- napon a vállalatnál szoká­laltak szerint, ha a vasárna- sos szombati munkaidő-be­pot a munkaszüneti naptól osztást kell alkalmazni. En­nek megfelelően az augusz­tus 20-át megelőző munka­rend ebben az évben az alábbiak szerint alakul: au­gusztus 17. szombat — ren­des munkanap, augusztus 18. vasárnap — szombati mun­kaidő-beosztás, augusztus 19. hétfő — heti pihenőnap, au­gusztus 20. kedd — munka­szüneti nap. Ez a munkarend nem vo­natkozik a megszakítás nél­kül üzemelő és a rendelte­tése folytán munkaszüneti napokon is működő válla­latoknál, illetőleg ilyen jel­legű munkakörben foglal­koztatott dolgozókra. Elhunyt Szabi István altábornagy A Honvédelmi Minisztéri­um, a Magyar Partizán Szö­vetség, az MSZMP II. ke­rületi bizottsága mély meg­rendüléssel tudatja, hogy Szabó István nyugállományú altábornagy elvtárs, pártunk régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend és más magas kitüntetések tulajdo­nosa, rövid betegség után váratlanul elhunyt. Temeté­sére katonai tiszteletadás keretében 1974. augusztus 8­án, 14.30 órakor kerül sor a Mező Imre úti temetőben. Harcostársai, volt munkatár­sai, barátai kegyeletüket 14.00 órától róhatják le a Mező Imre úti díszravatalo­zóban. I I 4

Next

/
Thumbnails
Contents