Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

SZERDA, 1974. AUGUSZTUS 14. 5 3 mmmmma Szeptemberben nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szep­tember 14-én, új premierre kerül sor a budapesti nem­zetközi vásárközpontban: megnyílik a fogyasztási cik­kek nemzetközi kínálatát bemutató első szakvásár, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Nagy az érdeklődés: eddig 29 országból jelentkez­tek kiállítók az őszi vásárra. A nagy nemzetközi sereg­tzemlén részt vevő — Ma­gyarországgal együtt — tíz szocialista ország sorában Kubából, Kínából és a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaságból is jönnek kiállí­tók Budapestre, s bemutat­ják fogyasztási iparcikkei­ket, élelmiszeripari termé­keiket és népművészeti, iparművészeti remekeiket. A Szovjetunió a szabad idő hasznos eltöltésének és jó kihasználásának különösen gazdag eszköztárát vonul­tatja fel. Táskarádióból 11­féle, színestelevízió-készülé­kekből ötféle változatot, to­vábbá a sportcikkek, a va­dászfegyverek, és játékok számos különlegességét mu­tatja be. Az őszi BNV-n jóval több fejlődő ország kiállítói vesz­nek részt, mint tavasszal a beruházási javak szakvásá­rán. A fejlődő országok kö­zül Brazília a legnagyobb kiállító. Nagy érdeklődés előzi meg a vásárközpont autó­parádéját, amelyen a szov­jet, a lengyel, az NDK-beli, a csehszlovák és a jugo­szláv gépkocsiipar újdonsá­gai mellett megtalálják a lá­togatók a Ford, a Chrysler, a Peugeot, az Audi, NSU, a Mercedes, a Volkswagen, a Volvo és a FIAT kocsik leg­újabb típusait is. A szakosításnak megfele­lően az őszi BNV-n hat szekcióban: az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élel­mezés, a szabad idő és a közlekedés szektorban össze­vontan találhatják meg a lá­togatók az azonos jellegű hazai és külföldi termékeket. V Az őszi bemutatóra már megkezdték az előkészületeket. A KIPSZER szakemberei a főbejírat mellett épült víz­tornyot 14 szintes, uégyszámyas épülettömbbel veszik kö­rül. ahol majd a Ilungexpo irodái kapnak helyet. Jelen­leg a szerelők az épülettömb acélvázát készítik elő az összeszereléshez. Szerelik az őszi BNV főbejáratát is. így könnyebb az összehason­lítás, a válogatás a szakem­bereknek és a nagyközön­ségnek is. A Hungexpónak, a vásár rendezőjének fontos célja, hogy a kiállítóknak nyújtott korszerű szolgálta­tásokkal a termékek magas színvonalú bemutatását se­gítse, s így hozzájáruljon az ízlésformáláshoz, a fogyasz­tói szokások fejlesztéséhez, Magyarország nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez, a szocialista integráció gaz­dagításához. Az üzletkötések és a ter­melési kooperációk zavarta­lan megbeszélése, lebonyolí­tása érdekében — a kiállítók kérésére — négy szakmai napot is rendeznek, amikor délután 2 óráig csak a szak­mai jeggyel rendelkező szak­emberek tekinthetik meg a vásárt. Az őszi BNV szep­tember 22-ig fogadja láto­gatóit a budapesti nemzet­közi vásárközpontban, ahol ugyancsak ebben az időpont­ban, tehát szeptember 14— 22, között rendezik meg az Agromasexpo '74 kiállítást, s a látogató belépőjegye — egyébként ugyanannyiba ke­rül, mint a tavaszi BNV-n — érvényes mindkét rendez­vény megtekintésére. sdás első percei Baktó jetone és jövője A legtöbb ember a vízre panaszkodik. Kevés van be­lőle, olykor pedig alig csepeg valami a kutakból. Máskor meg az a baj, hogy az utcákról vödörrel lehetne merni, akkora tócsák keletkeznek egy-egy esőzés után. Szerencsé­re, a járdák többnyire aszfaltozottak, így a nagy sarak idején is haza lehet jutni, de csak gyalog. Baktó még a szerény lehetőségek vidéke, de már a feszítő igényekkel. Nemcsak vízvezetékek kellenének, hanem kövezett utakat, jól felszerelt ABC-áruházat, s jobb közlekedést szeretnének az ott lakók. A Szegedhez csatlakozott községekhez hason­lóan, a városi viszonyok gyors meghonosításáért érvelnek, vitatkoznak, felszólalnak és társadalmi munkát végeznek. A körtöltésen kívül húzó­dó városrész csak néhány évvel ezelőtt vált népszerű­vé a családiház-építők köré­ben. A terjeszkedő Tarján egyre közelebb hozta javuló közlekedésével a városköz­pontot is. A távolságok ösz­zsezsugorodtak, és a zöldte­rület a letelepedéshez egyre nagyobb kedvet adott. Külö­nösen a körtöltésen belüli telepszerű építkezések nö­vekvő ütemével gyarapodott Baktó lakóinak a száma. Mi­vel sokan ragaszkodnak a kertes házakhoz, ehhez a le­hetőséget itt is keresik. Közel tíz éve már, hogy elkészült e terület beépítési terve. Már akkor számítot­tak a nagyobb arányú be­népesülésre, s ezért olyan rendezési terv született, ami tömegével biztosította az építkezésekhez szükséges házhelyeket. A porták szá­mát az új utcák megnyitá­sánál és a teleki endezéssei megsokszorozták, és igy mintegy ezer házhelynek te­remtették meg az alapját. A telekrendezés persze nem mindenütt találkozott a helyi lakosság rokonszenvé­vel. A 300—600 négyszögöles nagykertekből szükségszerű­en részeket hasítottak ki. Abban az esetben teljes ér­téküket pénzben megkapták, ha nem az új utcához, vagy útszélesítésre kellett a föld­darab. Amikor a közterület növelése miatt sajátították ki, csak abban az esetben fizetett a tanács, ha a leha­sított terület a telek nagy­ságának egyötödét nem ha­ladta meg. Az ezen felül eső részt kifizették. Félreértések abból adódhatrtak, hogy az emberek nem ismerik az er­re vonatkozó rendeleteket. A hatvanas években na­gyon sokszor kellemetlenke­dett a házak tövében fel­bukkan!. talajvíi A belvíz­csatornák kialakításéval megoldódott ez a probléma, majd a járdák kiépítésével tovább javult a kommunális ellátottság. Baktó eredetileg az újszegedi iparoskertekhez hasonló vidék volt. Gyümöl­csösök locsolását az alkalmi víztársulások úgy oldották meg, hogy a fúrt kutak vi­zét portáról portára vezet­ték, de sokszor a negyedik szomszédig már alig jutott egy-két csepp víz. Mindenki tudja, hogy a gerincvezeté­kek lefektetésével a vízháló­zat kiépítésével szüntethető meg a krónikus vízhiány. Már ebben az évben az al­győi út felőli részen sok he­lyen a házakhoz beköthetik a vizet, de csak 1976-tól kez­dik a teljes vízvezeték-háló­zat kiépítését. Noha 1971— 72-ben már elkészült Baktó vízellátási terve, de a meg­valósulás azért is késett, mert nem készült el a IV. és a VI. vízmű. Ez már ga­rantálja Szegednek az ele­gendő vízmennyiséget. Baktó a következő ötéves tervben nagyobbat léphet előre. ABC-áruházat kap, és több kutat kiaszfaltoznak majd. A városiasodásnak ezek csak a kezdő percei. Hi­szen a teljes kommunális el­látottságot a városrendezési terv 1985-ig helyezi kilátás­ba. Addigra felépül az óvo­da, bölcsőde és minden való­színűség szerint a jelenlegi ezer lakos helyett akkorra már ötezren élnek ebben a városrészben Halmr, Miklós Gépipari delegáció utazott Moszkvába Dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével gépipari delegá­ció utazott Moszkvába. Több szovjet minisztérium veze­tőivel tárgyalnak néhány magyar gépipari nagyválla­lat termékszerkezetének korszerűsítésével és rekonst­rukciójával kapcsolatos ma­gyar—szovjet együttműkö­désről. Román szövetkezeti hét Orosházán Orosházán, az ÁFÉSZ Csillag Áruházában kedden román szövetkezeti hét nyílt, amely viszonzása a július­ban Szlatinán és Ovinalon rendezett magyar szövetke­zeti hétnek. A hét alatt Orosházán a Csillag Áru­házban mintegy egymillió forint értékben hoznak for­galomba román élelmiszer­ipari és könnyűipari termé­keket. Magyar film sikere Lengyel' országban Augusztus 8—11-e között vndezték meg másodízben a lengyelországi Koszaiinban A fiatalok és a film elne­vezésű nemzetközi filmtalál­kozót. Magyarországot Szö­rény Rezső Idegen arcok cimű alkotása képviselte, amely a legjobb külföldi film, valamint a legjobb el­sőfilm díját nyerte. Hifiit a magyar tudósokra híztak A szocialista országok közötti műszaki-tudományos kapcsolatok negyedszázados, gazdag múltra tekinte­nek vissza. Már a KGST megalakulásának évében kimondták, hogy a tagállamok bocsássák egymás rendelke­zésére meglevő és a későbbiekben megszerzett tudományos és műszaki ismereteiket. A szocialista országok tudományos ismereteinek, mű­szaki tapasztalatainak és módszereinek hatékony elterjesz­tése jelentős eredményeket hozott a KGST-országok szá­mára, hasonlóképpen dinamikus előrehaladás történt az ál­lamok közötti egyetemi diák- és tudóscsere területén is. A magyar mérnökök jelentős része a Szovjetunióban sze­rezte meg diplomáját, s a napjainkban is változatlan inten­zitással folyik a tudományos kutatók külföldi, mindenek­előtt a Szovjetunióban történő továbbképzése. Az 1960-as években azonban már olyannyira felgyor­sult a fejlődés, hogy a korábbi tudományos együttműködési formák kevésnek bizonyultak. A tudományos-technikai for­radalom tempójával a KGST-országok külön-külön aligha tarthattak lépést. A kutatások, a fejlesztések mind jelen­tősebb összegű beruházási eszközöket igényelnek, s ezek fedezése, a megfelelő tudósgárda kiképzése, összefogása ki­zárólag a legszorosabb nemzetközi kooperáció útján va­lósítható meg. A Bukarestben elfogadott komplex program a tudo­mányos-műszaki együttműködés újabb lehetőségeit nyitot­ta meg. A tagországok 18 alapvető témakörben határozták el a szoros koordinációt. Célul tűzték, hogy közösen mun­kálkodnak egyebek között az új műanyagok és műtrágyák, a félvezetők kialakításán, az irányítás-szervezés gépesíté­sén, a hegesztéstechnológia és az élelmiszer-gazdaság szá­mos ágának fejlesztésében. Már 1971. áprilisában megalakultak az első közös tudo­mányos koordinációs központok, amelyek különféle téma­körökben szervezték meg a nemzetközi együttműködést. Hazánk tudósaira is jelentős feladatok jutottak e nem­zetközi méretű összefogásban. Amellett, hogy kutatóink tu­catnyi koordinációs központ munkájában vesznek részt te­vékenyen, Magyarország is több téma gazdája, felelőse. A Központi Fizikai Kutató Intézetben hozták létre azt a nem­zetközi kísérletező kollektívát, amely a nagy teljesítményű úgynevezett VVER (víz—víz—energiarendszer) -típusú atomreaktorok kritikus pontjainak fizikai vizsgálatával fog­lalkozik. A Közúti Közlekedési Tudományos Intézetet ugyancsak a KGST jelölte ki arra, hogy kifejlessze a leg­korszerűbb és a leggazdaságosabb közúti szállítási eszközö­ket. A budapesti Építésgazdasági és Szervezési Intézet ko­ordinálja a háztartási szemét, a hulladékok racionális megsemmisítésének, illetve hasznosításának módozatait ku­tató vizsgálatokat. Tavaly világszerte feltűnést keltett az az egyezmény, amelyet a KGST-országok képviselői éppen a magyar fő­városban írtak alá a rákkutatás gyógyszeripari kutatómun­káinak koordinálására. A magyar gyógyszeripar híre, sok kiváló eredménye régen átívelt már az országhatáron, az Onkológiai Intézet daganatkutatóinak sikereit pedig vala­mennyi kontinensen számon tartják. Ez a magyarázata annak a megtiszteltetésnek, amely a KGST keretében a magyar tudomány osztályrészéül jutott. Orvosaink, orvos­vegyészeink irányításával kiváló képességű nemzetközi stáb dolgozik Budapesten, s fáradozásukat minden bizony­nyal értékes felfedezések követik. Nemrég nyolc magyar gazdasági kutatóintézmény írt alá együttműködési szerződést a KGST égisze alatt működő Szocialista Világrendszer Gazdasági Kérdésekkel Foglalkozó Nemzetközi Intézettel. A szerződés alapján a Közgazdaság­tudományi Intézetben az integráció mechanizmusának kér­déseivel, valutáris és hitelezési problémákkal foglalkoznak. Az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézete az egyes népgazdaságok szerkezeti fejlődésével kapcsolatos kérdések vizsgálatára vállalkozott. A Konjunktúra és Piackutató In­tézet foglalkozik a KGST-országok külkereskedelmi áru­szerkezete és a kétoldalú kapcsolatok közötti összefüggések­kel, a tőkés világpiaci árakat alakító tényezőkkel. Mindent összevéve: a KGST-országok eddig több mint 40 sokoldalú tudományos és műszaki együttműködési meg­állapodást kötöttek, s a közös kutatási és fejlesztési prog­ramok lehetővé teszik, hogy lépést tarthassanak a techni­kai forradalom legújabb vívmányaival, s maguk is irá­nyítói legyenek a hétmérföldes léptekkel fejlődő tudomá­nyos kutatásoknak. I B. I. Megszűnt a belvízveszély Vásárhelyen Mint arról tegnap beszá­moltunk, a pénteki, majd a vasárnap déltől hétfő estig tartó esőzés következtében — pénteken 42, vasárnap és hétfőn összesen csaknem 70 milliméter csapadékot mér­tek — a belvíz újból súlyos veszélyhelyzetet teremtett Vásárhely mélyebben fekvő kerületeiben. A hétfői kora esti információ még úgy szólt, hogy másodfokú ké­szültség elegendő lesz a ve­szély elhárításához, de a ké­sőbbiekben el kellett rendel­ni a harmadfokú védekezést is. A nagy mennyiségű vizet ugyanis addigra a nyílt csa­tornarendszer végképp nem tudta befogadni, a folyama­tosan beállított szivattyúk segítségével sem. Mind több helyen került víz alá az út­test . és a járda. A Marx ut­ca 150 méteres szakaszán például már féllábszárig éri a víz, amikor az ATIVÍZIG egy nagy teljesítményű szi­vattyúja működésbe lépett. A tarjáni városrészben, a Szél utcában, a lakosság a házakhoz vezető átereszek felszedésével szinte az utol­só órában nyitott utat a tó­vá duzzadó víznek. Másutt hevenyészett gátakkal óvták a lakóházakat. A kertvárosi részen honyolította a helyze­tet, hogy a hódtói csatorna magas vízállása miatt visz­szaduzzasztott a gyűjtőterü­let árkaiba. * Szerencsére az eső este 8 órakor elállt, s keddre vir­radóra 7 szivattyú segítségé­vel számottevő javulás állt be. Így délelőtt a készültsé­get már másodfokúra lehe­tett mérsékelni. A szivaty­tyúk azonban egész nap tel­jes kapacitással dolgoztak. Ahonnan sikerült már leszí­vatni a vizet, onnan a gépe­ket olyan helyekre telepítet­ték át, ahonnan valamilyen oknál fogva nem folyt le a víz. Közben megkezdődött a károk felmérése is. Több helyről kémény- és tűzfal­ledőléseket jelentettek. Az Engels utca 40. számú házat elöntötte a víz, lakóját át­menetileg ki kellett telepí­teni. Várható, hogy a fel­ázott vályogépületek közül sokat ismét életveszélyesnek kell nyilvánítani. A városi tanács vb műszaki osztálya már megkezdte a bejelenté­sek kivizsgálását, s ahol in­dokolt, ott újból lehetőség nyílik a kamatmentes belvi­zes házépítési kölcsön igény­lésére.

Next

/
Thumbnails
Contents