Délmagyarország, 1974. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

SZERDA, 1974. AUGUSZTUS 14. 5 Modern csillárok A VBKM Világítástechnikai Gyárában külön csoport foglalkozik a lakásvilágítás! eszközök tervezésével. Évente mintegy 26—30-féle csillárt, álló- és asztali lámpát terveznek. Képünkön új típusú csillárok. Nyereség és ösztönzés t Született hajdanán egy olyan rendelet, amely előírja, natra. Ez mér megint nemhogy mindazok, akik a vállalat nyereségének alakulását csak a példaként kiragadott számottevően befolyásoló munkakörben dolgoznak, nyere- Városellátó Közös Vállalatnál ségprémlumban részesítendők. A kollektív szerződések rög- van így, hanem máshol ls, zítik is, hogy melyek ezek a munkakörök, a rendelet pe- A probléma tehát jókkal szádig meghatározta a prémium mértékét 0,1—1,5-lg terjedő lesebb körű annál, hogy •zorzókulcsban, ami azt Jelenti, hogy a dolgozó munkabé- egyetlen vállalat keretein herének ennyi százalékát kaphatja meg nyereségprémium- lül megoldható legyen. Ha ként. már azt mondjuk, hogy ösztönzünk, akkor ösztönözzünk Mindezeknek függvényében rlnt, ennyit Jutalomként valójában, ne csak ilyen ,,netehát évente egyszer megál- megkap akármelyik munkás, sze semmi, fogd meg "jól" lapítják ezeket a szorzókat, a aki kiemelkedő teljesítményt módon. A becsületes munkagazdasági eredmények és a nyújtott a termelésben. Fél- végzés mindenkinek kötelesnyereségprémiumra jogosult reértés ne essék, nem a sége, ezért kapja a fizetését, dolgozók munkához való vl- munkástól sajnáljuk a jutal- Ha viszont azt akartuk, hogy •zonyának figyelembevételé- mat, megérdemli. A nyere- préseljen ki magából minden vei. ségpremizált munkakörökben pluszt, amit csak rejteget, Így történik ez a szegedi az°nban figyelembe kell ven- akkor adjuk ls meg neki Vároeellátó Közös Vállalat- nl az anya8i felelősséget is, mindazt, ami gazdasági nél is, minden évben. A leg- ami a maga posztján éppen erőnkből telik, hiszen a magasabb beosztású alkal- olyan súlyos például a háló- többletnyereség mindenkié, a mazottak nyereségpréml- Kati ellenőrnek, mint a vél- vállalat egészének használ az, urnának mértékét az igazga- íalat igazgatójának a saját aki igyekszik minél nyeresétö tanács állapítja meg — munkaterületén. Nem lehet- gesebbé tenni a gazdélkoközög vállalatról lévén szó. no mégis közelebb hozni azt dast- A prémiumkulcsokat ne A szakszervezet Jelen van n o,3-at az 1,3-höz? A fele- "By szabjuk meg, hogy azok •zen az értekezleten, de a lőssóg, a munkavégzés között egyenes arányban ernelkedstorzókulcs alakulásában sza- nincs akkora különbség, mint Jenek a beosztással, hanem a nyereségprémium differen- igazán demokratikusan, kiciáltsága. nek-kinek érdeme szerint. Álljunk meg ttt egy pilla- Bálint Ibolya A szakmunkások szakközépiskolája vazatl joga nincs. Idén azonban a nyereségprémium mértékét közlő levelekbe csak beleírták azt, hogy „a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben", a titkárral nem beszélte meg senki, ki, milyen összegű prémiumban részesüljön, így 6 nem tudta tolmácsolni a vállalati szakszervezet javaslatait. Nemcsak a városellátónál, hanem szinte valamennyi vállalatnál ez a munkabér és a béren felüli juttatások összegét meghatározó levelek szabványszövege, de ez a példa is mutatja, félő, hogy ez egyszercsak szöveg marad. Megkérdeztük a városellátó igazgatóját is, milyen megfontolásból születtek az új szorzókulcsok? Nem zárkózott el a válaszadástól. Megmondta kereken, hogy ez igazgatói döntési jogkörbe tartozik, figyelembe vette az egyes dolgozók munkaintenzitását, a vállalat mérlegének számalt, ezeknek alapján döntött. Ez helyes is. A visszás csak az, hogy a levélbe belekerült a szakszervezeti bizottsággal való egyetértésre hivatkozás, az üzemi demokrácia látszatát keltve. A kérdés másik oldala: vajon ösztönző-e a 0,8 — netán a 0,3 százalékos kulcscsal megállapított nyereségprémium? Nem akarunk indokolatlanul magas jövedelem hajszolására biztatni senkit. Ha azonban háromezer forintos havi munkabért veszünk alapul, akkor a 0,3 százalékos prémium összege egy fél óv Időszakára 540 foMár a címből is következtethető, hogy nem a hagyományos gimnáziumi és szakközépiskolai továbbtanulási formákról akarjuk tájékoztatni az érdekelteket, hanem valgmi másról, ami eddig nem volt. Az új oktatási formát szabályozó 115/1974. (MK. 9.) MM számú utasítás csak ez év május 3-án jelent meg, a képzést lebonyolító iskolák kijelölése pedig az elmúlt napokban fejeződött be. Mindenekelőtt hangsúlyozzuk, hogy az MSZMP oktatáspolitikai határozata nyomán, a munkásmüvelődés érdekében új iskolatípus született: a szakmunkások szakközépiskolája. Ennek lényege, hogy a szakmunkások továbbtanulása elől minden szervezeti akadály elhárult, mivel a szakmunkásképző iskola tagozatától függetlenül, különbözeti vizsga nélkül, esti vagy levelező oktatási formában, sőt egyéni felkészülés alapján is folytathatnak szakközépiskolai tanulmányokat korra való tekintet nélkül azok az ipari, élelmiszer- és fagazdasági szakmunkások, akik ,,a) az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezték, vagy azzal egyenlő értékű iskolai végzettségük van; b) szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek, és c) munkaviszonyban állnak vagy szövetkezeti tagok." (A c) pontban foglalt feltételek alól a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője — méltánylást érdemlő esetben — felmentést adhat.) A szakmunkások szakközépiskolájában a képzési idő három év. Az egyénileg felkészülő tanulók rövidíthetnek is, mert egy vizsgaidőszakban két évfolyam tananyagából összevont vizsgát ls tehetnek. Az esti és levelező oktatási formát mégis jobban ajánljuk, mert az esti tagozaton hetenként háromszor napi 5—6 óra kötelező jellegű tanítás alkalmával, a levelező tagozaton pedig heti egy- vagy kétnapos, illetőleg havi vagy negyedévi több napos (összevont) konzultációs foglalkozás keretében segítik a szaktanárok a tanulók felkészülését. Az 1974/75. tanévtől négy Csongrád megyei szakközépiskolában szervezzük meg a szakmunkások 3 éves szakközépiskoláját, de az ezt követő tanévtől több szakközépiskolában ls sor kerülhet erre, ha ennek az oktatási formának a népszerűsége ezt indokolttá teszi. Természetesen a hagyományos továbbtanulási lehetőségeket az összes középiskolában biztosítjuk. Azok a szakmunkások, akik már ebben az évben tovább akarnak tanulni a 3 éves szakközépiskolában, augusztus 25-től jelentkezhetnek a szegedi Rózsa Ferenc, a hódmezővásárhelyi Kossuth Zsuzsanna, a szentesi Pollák Antal erősáramú, és a makói Juhász Gyula Szakközépiskolában. Felvételi vizsga és tandij nincs. A jelentkezők három év alatt korszerű általános műveltséget szerezhetnek, szakmai anyagot tanulniok nem kell. A harmadik évfolyam sikeres befejezése után érettségi vizsgát tehetnek. Az érettségi bizonyítvány a középiskolai érettségi eredményét és a szakmunkás-képesítést ls tartalmazza. Akik nem érettségiznek, szakközépiskolai végbizonyítványt kapnak. Az érettségizettek technikusi minősítést is szerezhetnek. A továbbtanuló szakmunkásokat a vonatkozó rendeletben meghatározott tanulmányi kedvezmények megilletik. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkások a hagyományos tagozatokon tanulhatnak tovább. Jelentkezhetnek ugyan a szakmunkások hároméves szakközépiskolájába is, de számukra ez a képzési forma szakmai képesítést nem nyújt. A szakmunkások szakközépiskolájának megszervezésével újabb lehetősége teremtődött a munkásművelődésnek. Ezzel a lehetőséggel élni egyéni és társadalmi érdek. DR. SÖDAR MIHÁLY, a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya csoportvezetője Megyei szövetkezeti nap A Csongrádi Napok kere. tében augusztus 13-án. tegnap rendezték meg a Csongrád megyei fogyasztási szökezeteinek 1973. évi kultu_ rális munkáját. Ismertette a szövetkezetek között folyó kulturális vervetkezetek kulturális érte_ seny elmúlt évi eredményét kezletét. A megyében működő ÁFÉSZ-ek képviseletében 78-en látogattak Csongrádra és vettek részt a megyei szövetkezeti napon. Dr. Hortí Győző, a MÉSZÖV titkárságának vezetője nyitotta meg a tanácskozást. majd Böle Dezső, a SZÖVOSZ mozgalmi osztálya vezetőjének vitaindító előadása után Barna László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője értékelte a is. Első helyezést ért el a kisteleki Egység Fogyasztási Szövetkezet és ezzel elnyerte a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya által alapított vándorserleget. Második helyezést ért el és kitüntető oklevelet kapott a Szegedi ÁFÉSZ, harmadik helyezett — éa ugyancsak kitüntető oklevelet kapott — a Csongrádi ÁFÉSZ. A MÉSZÖV a szocialista kultúra művelése, terjesztése terén elért kiemelkedő eredményeiért több aktívét megye fogyasztási szövet- tárgyjutalomban részegített. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események ZJ Szegedi Napló, 1895. február 1. *»/• Munkáspanaszok. x A kubik. A panasz tárgya a földmunka, amiből több ezren élnek, ha bírnak. A kublk nehéz munka. Sok erő kell hozzá és teljes egészség, amely kibírja a táborozás-szerű élet minden kellemetlenségét. Ezért egy kublkért hatvan krajczárt ad az állam a vállalkozónak s ez a kubikosnak — tizenkettőt. Ahány krajezár marad el a hatvan és a tizenkettő között, annyi átok van ezen a nyereségen. Az a negyvennyolez krajezár el van véve a kubikostól. Az államnak nem kötelessége arról gondoskodni, hogy a vállalkozó a népen megzsarolt ily óriási haszonnal éljen meg, de kötelessége ez a gondoskodás ott, ahol neki a kiadásai így is, úgy ls egyre mennek, hogy nehéz munkájáért nagyobb díjat juttasson a szegény nép kezébe. Ezen a kormány sajnálkozhatna, mint azon, högy a muszka czár meghalt. Ezen a tízenkétkrajezáros kubikon. S ha még megkapná azt is a népi De nem mindenütt. Lelkiismeretlen vállalkozó van elég. Igaz, hogy agyonütött is volt már elég. E sarczolások legundokabb részét képezi a kubikmunka kifizetésénél lépten-nyomon tapasztalható igazságtalanság. Tessék elhinni, hogy a kubikos megtudja mérni a kiásott gödör köbtartalmát. Évek praxisa tanítja erre. Ásójának, lapátjának nyele mind tele van jegyzéssel, rovással s számítása oly helyes, hogy legfeljebb csak köbezentiméterekben téves. S most a számadáákor látja, hogy köbméterekkel rövidítik meg. M4t tegyen? Hová menjen? A töltésen a vállalkozó az isten, nincs fölötte úr. Persze ott a1 bíróság, a törvény rendes útja, mint mondani szokás. Tudvalevőleg a töltésmunkékat nem annyira éppen a királyi tábla elnökének ablaka előtt, hanem valahol kint a határokban végeznek s a törvény rendes útja, valamely kicsi járásbíróság ott van a legközelebbi mezővárosban — úgy hat óra járásnyira. De hát aztán ha oda megy is? Hét addig lovas-zsandárt fogadjon, aki éjjel-nappal őrizze az ő, immár pör tárgyát képezendő kubikját, hogy azt senki meg ne rontsa, hogy az teljes épségében fönnmaradjon, amíg majd két hónap múlva kiszáll a tisztelt bírósági hely-színi szemle az ő összes napidíjaival egyetemben? S addig ő éljen a levegőből? Mert hiszen az a vállalkozó, kivel ily formán pörbe áll, aligha ad neki munkát. Meg azután ki van kötve, hogy naponta enynyi és ennyi kublkot kell csinálni, máskép vége a szerződésnek — hát most miként menjen ő el onnan csak egy órára is, mikor átlag úgy is tizennyolez órát dolgozik. Még mindezek után az ls kérdés lévén, hogy követelését megítélik-e, káromkodva nyugszik bele a helyzetbe s tartja a markát a pénzért. Akkor aztán számolni kezdik neki a — Jancsibankót. Ez ismét szép találmány, ez a Jancsi-bankó. A kubikos, midőn útra, illetve dologra megy, kevés pénzét, ha van, családjánál hagyja itthon. Ö maga pénz nélkül utazik. A vállalkozó nem ad előleget, de ad Jancsibankót. Ez egy pecséttel ellátott, bizonyos értékot képviselő papírdarab, mely feljogosítja a kubikost, hogy a vállalkozó által a földmunkánál épített barakkorcsmában, kereskedésben vegyen érte azt, amire szüksége van. De csakis ebben a korcsmában. Máshol nem. Máshol ugyan nem is adnak arra, mert ha más mutatja be a vállalkozónak ezt a Jancsi-bankót, nem az ő korcsmárosa, nem fizet érte. Ez a barákszatócs pedig bért, aránylag elég magas bért fizet a vállalkozónak azért, mert ez kényszeríti munkásait, hogy egyedül csak nála vásárolhatnak. Tessék most mér elképzelni a tömegét azon visszaéléseknek, miket e monopólium következtében lelkiismeretlen emberek elkövethetnek. Pedig ez így van. Akinek nem tetszik, elmehet haza. A munkást itthon fölpakolják a vonatra, elviszik az ország túlsó végére, ha aztán ott nem tetszik neki valami, eljöhet haza, pénz és élelem nélkül, gyalog. Látnivaló, hogy e panaszok jogosultak s régen megértek mér arra, hogy vagy kormányvagy helyhatósági rendelet szabályozza ez üzletet, amely egy-két ember zsírosodása mellett egész néposztályt öl meg. A bajon segíthetne: I. A munkásoknak megbízható egyénék alatt társaságba való alakítása, amely társaság közvetlenül, mindenféle vállalkozó kizárásával kapná meg a munkát az államtól vagy bármely más munkaadótól. II. Ott, ahol ez nem mehet, ahol nagyobb tábor munkás szerződéses viszonyban áll a vállalkozóval megbízható, intelligens, állami közeg mindenkori és állandó alkalmazása, aki a szerződés pontos, szigorú, becsületes, és igazságos betartását ellenőrizze s aki a (vagy akik) fölmerülő véleményeltéréseknél vagy szerződésből kifolyó peres esetekben Intézkedési körrel s korlátolt jurisdikczióval bírjon. Ez nem a panaszoknak, a tőrtént, a történő, el nem tagadható Igazságtalanságoknak elejét venné. S mert a nép már ott van, hogy keresete nem lévén, nem nősül, s nem nevel az államnak gyermeket, (adó-alapot), pénze nem lévén, nem ad a dohányból hasznot az állami monopolnak (bagózik), vagyona nem lévén, nem fizet annyi adót, mintha vagyona volna, vagyona nem lévén, nem használ bélyeget (csak szegénységi bizonyítványt) — ha minden egyéb tekintet mellőzve lenne, még akkor ls, csupán saját üzleti érdekelnek szempontjából segítenie kell e bajon az államnak! (Folytatjuk^ ?