Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1974. JÜL1US It A nagyszerű halál Uj magyar dráma a gyulai Várszínházban pontosan célba talált, és az előadás hasznára vált. Sajnos, a kitűnő szereplehetőségeket kínáló drámában csak néhány színész volt igazán a helyén. DamAugusztus 23-án lesz száz- eltérő. A szerző műhelytahuszonöt éve annak, hogy nulmányában beszél arról a Anrep orosz tábornok a sokféleségről, mely a cságyulai várban átadta az oszt- szár szolgálatát a szabadságrákoknak a magyar honvéd- harcéra cserélő katonák közt sereg tizenhárom tábornokát, megfigyelhető. Nagy-Sándor Az évfordulón kívül azon- kivételével mindnyájan el- janich János kulcsfontossában még jó néhány érv szólt ítélték a függetlenségi nyi- gú szerepével Paláncz Feamellett, hogy Száraz latkozatot, s az utolsó pilla- renc láthatólag nem tudott György A nagyszerű halál natig az alkotmányért, s mit kezdeni, alakítása néhol című drámáját a gyulai Vár- nem a forradalomért harcol- súlytalan és erőtlen volt. A tak. „Nem voltak forradal- huszárokat emlegető, bommárok Mi az oka mégis, lott agyú Lenkeynek (Orbán hogy ők váltak 1848—49 Tibor) a helyzet tragikumát szimbólumává? Mert nekik kellett volna erősítenie. — kellelt fizetni mindenért Nem erősítette. Nagy Gábor mindenki helyett." — írja is csupán a két főváros hajSzáraz György. dani „legsnájdigabb aranyifA kitűnő dramaturgiai ér- jújának" külső jellemzésére események és a bemutató zékkel megírt, eszközeiben vállalkozott, színhelyének egyezésénél is már-már puritán dráma A Nagy-Sándor Józsefet fontosabb okról van szó. — színrevitelének sikerét — alakító Csíkos Gáborról viArról, hogy a magyar olva- többek között — a szinte szont sok jót tudunk monsóközönség történeti érdek- minden pillanatban fölszikráz- dani. A forradalomhoz leglődésének kielégítése után tatható drámai mag biztosit- közelebb álló honvéd táborimmár a színházkedvelók ja- Az esszé igényű, rangú nok alakjában egy nagy emhasonló igényét sem szabad és értékű műhelytanulmány- beri drámát sikerült fölvilfigyelmen kívül hagyni. S ban ismertetett írói szándé- lantania. „... amire az élemég jobb, ha ezt az igényt k°t tehát a színház, az élő olyan — irodalmi értékét színpadi előadás szabályainézve is nemes — alapanvag nak tokeletes ismerete segíti. Ebben a darabban minden szereplőnek, minden jelenetnek funkciója van. Mindvégig színhelyen színház bemutassa. Természetesen az sem az utolsó szempont, hogy a darab (műfaji meghatározását nézve „drámai utójáték egy történelmi tragédiához") éppen Gyulán játszódik. De valójában a valóságos történelmi Merre halad a szénbányászat? A harmadik ötéves terv- egyben azt is lehetővé teszi, mintegy 176 millió tonnát kiidőszak végén — az akkor hogy bányákat csak ott zár- tevő, lefejtésre tervezett ligfeltárt új hazai szénhidrogén- janak be, ahol a szénvagyon nitvagyona ily módon a néplelőhelyek és a gyors ütem- kimerülése, vagy egyéb ob- gazdaság villamosenergiaben növekvő szovjet kőolaj- jektív körülmények ezt elke- igényének kielégítésében is szolgálja, mint Száraz Györgynek a Tiszatájban is megjelent (1973. 10. sz.) műve. (Hogy az ilyen bemutatóknak a korszerű szocialista nemzettudat formálásátem tettem, azt végig akartam csinálni, és azt hittem, mások is végigcsinálják" — mondja Damjanichnak. Nagy-Sándor vívódásaira ezért is rezonál olyan nagy ugyanazon a erővel a második részben (gyulai Weck- Jeliszkij kapitány „nagyjeheim-kastély), magyar, orosz íenete", amelyben az „Élni ban is milyen nagy szerepük és osztrák tisztek, foglyok és annyi, mint szolgálni!" filovan nem kell bizonvíta- f°£va tartok pontos „jele- zófiájából fölocsudó részeg nun'k) nései" viszik előre a cselek- 1825 levert orosz nemesi A, ményt — kiszámítottság, ki- forradalmára emlékezik. JeAz arad, vértanuk „otne- nos precizitás nélkül. A fo_ Hszkljt Kézdy György ját„ gyed évszuzada egységes íyóiratban megjelent váltó- szotta — jelentős sikerrel, szoborcsoportját" középpont- zattól csak a kezdés és a be- Tordai Teri is jól érezte maba helyező mű azt az idő- fejezés tér el. A siratóasszo- gát Radetzky Friderika szakot próbálja megragadni, nyok bevonulása kétségtele- grófnő, a mondén, császárhű „amikor a »jobb kor« rémé- nül nagy erejű jelenet, de dáma testhezálló szerepében. arra a kérdésre, hogy való- iványi József és Szoboszlai ban szüksége volt-e a darab- Sándor mellett — a kisebb nak erre a hatásfokozó ki- szerepekben — Kövösztös egészítésre, nem mernék István és Szénást Ernő alaigennel felelni. Vujicsics Ti- k,'tása tetszett hamér székely keserveseket idéző kísérőzenéje viszont import eredményeképpen — rülhetelenné teszik, kedvező lehetőség adódott, Tavaly felülvizsgáltak minhogy a szénbányászatban den üzemet, ahol az évi szénésszerűen koncentrálják a fogyasztás meghaladja a hátermelési kapacitásokat. Ez a romezer tonnát. A vizsgálatjelentős szerepet játszik. Az olaj- és gázfogyasztás növekedésével a szén a következő években, sőt a távlati tervekben sem vészit jegyakorlatban azt jelentette, tal azt kívánták elérni, hogy í*" a, *nö Wv fpl^nmniwtálr o az inari foevasztók a irivő- lentőségéből. Az egyre növekvő villamosenergia-igények kielégítésében előtérbe kerülnek — az atomerőművek mellett — a hazai szénfejtésekre összpontosítják. A bükkábrányi lignit külfejtésre telepíthető mintegy 2000 megawatt teljesítményű Bükki Energetikai Kombinát fejnyét felváltotta a "nagyszerű halál" víziója". Erre az átmeneti állapotra a drámában olyan figurák sorsa vet fényt, kiknek jelleme, gondolkodásmódja, politikai fölfogása néha már végletesen Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események A pálya állomásai Az Esti Hírlap minapi szá- vében hosszú életet, jó egészmában szép megemlékezést séget és további sok sikert, ír Ladomerszky Margit ér- Jenő István demes művészről. A cikkíró leírja, hogy a nyugállományban levő színésznő pályafutásának ötvenedik esztendejéhez érkezett el, mely idő alatt ötszázszor játszotta a Warrennét és közli a továbbiakban. hogy „a Vígszínházban kezdte, a Nemzetiben folytatta, és ez a két színház volt a fehérvárin kívül pályájának egy-egy állomása..:" Az Igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy Ladomerszky Margit a fenti állomáshelyeken kívül Kaposvárott, Pécsett játszott, és 1925—26-ban a szegedi színháznak is tagja volt, ahol nem is akármilyen szerepekben vált a közönség kedvencévé. Móricz Zsigmond Sári bírójának Manci szerepében mutatkozott be. és ezt követték a Cyranóból Roxan. Ibsen Solness építőmesterének női főszerepe és a Hedda Gabler parádés alakítása mellett még sok más. Hadd említsük itt meg. hogy amikor 1965-ben a művésznő születésnapja alkalmából e lap hasábjain megemlékeztünk szegedi szerepléséről, e sorok írójáhdi intézett levelében többek között így ír: „Egy színész pályájának legszebb jutalma, ha emlékeznek munkájára, egy-egy szerepére, egy-egy életre keltett alakjának belső világára ... Én öntől ennél többet kaptam és nemcsak, hogy emlékezik minden szerepemre négy, eseményekkel terhes évtized távlatában, szinte elénk vetíti akkor végzett nem is rossz munkánkat.,." E szép jubileumhoz tehát ezúton is kívánunk Ladomerszky Margitnak „a régi bálás szegedi közönség" ne-i A jó ritmusú előadás rendezője, Sík Ferenc, a szereposztási tévedések ellenére is jól szolgálta az írói szándékot, mindvégig feszült drámai légkört teremtett. Ebben a jelmeztervező Schaffer Juditon, a jóformán csak jelzésszerű díszleteket elgondoló Csányi Árpádon kívül természetesen a későgótikus, téglából épített gyulai vár is segítette. Olasz Sándor hogy felszámolhatták a vesz- az ipari fogyasztók a jövő teségesen vagy alacsony ter- ben csak ott térjenek át a melékenységgel működő ak- széntüzelésről a fűtőolajnákat, a munkaerőt, s a nagy vagy gázfogyasztásra, ahol értékű gépeket pedig maga- ezt a technológia, a környe- . . ... .. sabb termelékenységű bá- zetvédelem vagy a műszaki re, telepíthető széntüzelésű nyákba csoportosíthatták át. követelmények indokolják. A erőmüvek Az elkepzeieseiv A koncentráció eredménye- több száz üzemre kiterjedő szennt az erőmüveket neképpen az egy aknára jutó felmérés eredményeképpen hány nagy, jol gepesitett, termelés mintegy negyven, a 200—300 ezer tonnával sike- magas termelékenységű széntermelékenység pedig csak- r^t növelni a szénigényeket, bányára, elsősorban külszíni nem ötven szazalekkal emel- . . .... ...... ., kedett, miközben a működő A leghatékonyabb mtezkedeaknák száma a felére csök- sek az erőművekre vonatkozkent. A szénbányászati mun- tak. Ezek lényege az, hogy kák racionalizálása egyszer- a meglevő széntüzelésű erősmind a kitermelt szén mi- műveket a műszakilag lehetnőségét is javitotta. séges legnagyobb mértékben lesztési koncepcióját már jóA racionalizálás jelentősé- használják ki. A korábbi váhagyták. Ennek alapján ge abban összegezhető, hogy előirányzatokhoz képest így megkezdődött az előkészítő az elmúlt egy-két évben meg- jövőre mintegy egymillió munka, s a beruházási jaszilárdult a szénbányászat tonnával, 1980-ra pedig csak- vaslat kidolgozása is folyik, helyzete, stabilizálódott a nem 2,5 millió tonnával nö- Emellett vizsgálják az Orosztermelés és a felhasználás. A velhető a hazai erőművek lányi Erőmű bővítésének termelés például 26—27 mii- szénfelhasználása. műszaki-gazdasági lehetősélió tonna közötti szinten ál- A szénbányászatban új sza- geit is. landósult. A szénbázisú erő- kaszt nyitott a nagy kapa- Mint dr. Szekér Gyula neművek teljes kihasználásé- citású külfejtések üzembe hézipari miniszter az ország val a hazai széntermelés két- helyezése. A hazai lignitkincs energiahelyzetével foglalkozó harmad részének állandó ér- kiaknázásának jelentős léte- sajtótájékoztatóján elmondta, tékesítése biztosított. Az idén sítménye a visontai Thorez a szénhidrogének mellett az erőművek a szénbányászat külfejtés, amely a Gagarin számunkra továbbra is iontermelésének 64 százalékát Hőerőmű szénbányájaként t06 a szén. Bár aránya a tüveszik át 1969-ben kezdte meg a ter- zelőanyag-felhasználásban Most, amikor az energia- melést. A teljes termelési csökken, az erőművekben elválság hatására világszerte kapacitás elérése utánakül- égetett szén mennyisége eznőtt a szén „becsülete", fel- fejtés évente csaknem nyolc- után is növekszik. A már vetődik a kérdés: milyen jö- millió tonna lignitet ad —a megtett és a tervezett intézvője van a hazai szénbányá- mélyműveléses bányászatnál kedések — ezekről hozott haszatnak? tízszer nagyobb termeié- tározatot a Minisztértanács Az elképzelések szerint a kenységgel. Ezzel nyolcszáz legutóbbi ülése — hosszú következő években is az erő- megawatt erőművi teljesít- távra stabilizálják a hazai művek lesznek a hazai szén mény szénellátását teremtet- szénbányászatot, legnagyobb fogyasztói. Ez ték meg. A visontai bánya K. Ny. J. 43. A víz utáni első újság Burger úr nyomdájában készül, Jó barát címen. 1882. július 2-án. a folyóirat első számának előfizetési felhívása így szól: ii JÖ BARÁT! Helybeli és vidéki tanügyi körökben rég érzik hiányát egy Szegeden, mint az Alföld középpontján megindítandó ifjúsági lapnak, mely a szegedi, vidéki és az egész alföldi tanuló-ifjúságra művelőleg hasson magyaros, nemzeti szellemben. Ezen hangoztatott hiányt pótolni leend föladata a „JÖ BARÁT"-nak, melynek szerkesztését a tantestületek többszöri felszólítására s anyagi és szellemi támogatása mellett elvállaltam. Elvállaltam komoly lelkesedéssel, ambíczióval, mert megvagyok győződve, hogy e még mindig parlagon heverő tér művelésével szolgálatot teszek a közügynek, szolgálatot teszek különösen Szegednek, melynek, mint az Alföld középpontjának. a szellemi téren is minden irányban lépést kell tartania külső emelkedésével, hogy a jövőjéhez kötött remények valósulhassanak. Pósa Lajos fcleiős szerkesztő Kóstoló vers a Jó barátból: A suszterinas temetése. Két sorban írta az újság minapába, Hogy egy suszterinas belefúlt a Dunába. Egy halász kifogta, asztalos megmérte. Hat kemény deszkának fektették ölébe. Koporsója után hintók nem robogtak, A halottas menet pár anyóka volt csak. Pár anyóka, meg a majszt'uram családja. Három suszterlegény s egy inas-pajtása. Sem apja, sem anyja, a ki megsirassa. Árva volt, szegény volt: az isten nyugtassa! Legalább nem érzi többet a lábszijjat, Verésre nem fekszik, verésre nem virrad. Pap ki nem kísérte, meg sem is dicsérte, Mikor a jéghideg, szűk sirba tették le. Könnyel nem itatta a földet senki sem — Csak a majszter lánya sírt, sírt keservesen. Bagyik Ferencz. Ismeretterjesztő rovata; Az ember életkora. Az ember életkora általában véve azon körülményektől függ, a melyek közt élünk, minthogy életmódunk természetszerű befolyással van egészségünkre. Legidősebbek általában az erdőmesterek, ezek után az ügyvédek és papok. A kertészek, tanítók és mészárosok átlag 56 11/12 évet élnek. A tímárok 56 1/12, a halászok 55 3/3, az orvosok 52 1/4, a pékek 51 1/2, a serfőzők 50 1/2, az ácsok 49 1/6, a kőművesek 48 2/3, a festők és könyvkötők 47 1/2, a czipészek 47 1/4, a nyomdászok 47, az asztalosok 46 1/2, a lakatosok 46 1/4, a szabók 45 1/2, a kőfaragók 44 5/6, a betűszedők és öntők 41 3/4, stb. — A gyári munkások, bányamívelők stb. igen természetesen még rövidebb életkorúak. De leggyakoribb a kora elhalálozás azok közt, kik éjjeli szolgálatra vannak kötelezve. Rang tudatában. Egy piczi herczegnőcske egyszer a nevelőnőjével játszott. Egyszerre megnézte a kezét, megszámlálta saját kacsójának ujjait és bámulva kiáltott föl: „Ah, istenem, hiszen magának is öt ujja van, mint nckemfj Születésének évében megszűnt. Minden odaadó készsége ellenére merev szerkesztségűnek tartotta az olvasó, modorosnak, az élet valóságos kérdéseitől távolinak. 10 krajcár volt az ára. A napilapok 2 krajcárba kerültek, 1 kiló kenyér 5 krajcárba. Ugyanekkor, a Szegedi Naplóból: Rabipar a szegedi fogházban. Érdekes képet nyújt jelenleg az élésházi fogház. A czellák egy része műhelyekké alakíttatott át s a rábök szorgosan készítik új palotájuk, az épülő fogház- és börtönépület belső berendezéséhez szükséges tárgyakat. Ma meglátogattuk a rabok műhelyét. Az egyikben az asztalos munkát végzi tizenegy rab, dologra gyürkőzve, kötőben. A műhely sarkában egy nagy fagépezet zakatol, mely az első pillanatra megragadja a figyelmet. Rabok találmánya, mégpedig olyanoké, kiknek szerszám sohasem volt kezökben, hanem azelőtt valahol az alföldi tanyákon gulyát, ménest őriztek. — E gép szerkezete, melyen a fűrész- és esztergályosmunkát végzik, a lehető legegyszerűbb, de olyan leleményes és czélszerű, hogy bizony becsületére válnék bármely képzett technikusnak. Két rab hajtja s egyidőben végzi a fűrész és esztergályos munkát. Egy körfűrész a legnagyobb darab fát is gyorsan elvágja, egy függő fűrész a finomabb munkát végzi s ezalatt az esztergályos padon, mely szintén a gép által hajtatik. a legcsinosabb faragásokat teszi egy sertés elhajtásért raboskodó kanászlegényke. A gép szerkezete különösen érdekes az erő átvitel tekintetében, egyik kerékről a másikra, és egyik munkaeszköztől a másikhoz. Az emeltyűt egy a gerendához erősített hajlékony fiatal faág képezi. mit a géppel összecsomózgatva madzagdarabok kötnek össze. Az asztalos-munka igen szépen halad. Halomban feküsznek körül a kész asztalok, székek, szekrények s egyenkint hordják át a szomszéd lakatos műhelybe, hol szintén nagy erővel folyik a munka. Egy okirat hamisításért raboskodó ifjú ember olyan munkakedvvel kovácsolja az üllőn az ablak-. ajtó- és szekrényvasakat, mintha aranyat fizetnének munkájáért. Pedig csak egy negyed font kenyérrel kap naponként többet. mióta munkába állt. És a fegyelem valóban példás. Szorgosan, kedvvel dolgoznak a rabok s közbeközbe érdekes beszéddel fűszerezik a munkát Muskó kir. ügyész hetenkint többször tesz látogatást a fogházban s régen nem volt rá eset, hogy valamely rab ellen panasz lett volna. [Folytatjuk^ >