Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. JÜLIUS Tl 5 Madách után Vörösmarty Marton Endre a Czillei és a Hunyadiakról Drámai múltunk nem bő- egészen pontosan körvona- zes bemutatója előtt, arról velkedik olyan kiemelkedő lazható koncepciónk (olykor beszélgettünk Marton End­alkotásokban, melyek a koc- a szemünkre is vetik), révei, hogy Szeged megúju­kázat veszélye nélkül ter- ugyanakkor letagadhatatlan: lást hozott a hazai színházi vezhetők a dóm lábaihoz. A az elmúlt 15 évben műsorra életben, kedvet teremtett a különleges méretű és kör- tűzött drámák kivétel nél- szabadtéri kultuszhoz, s a nyezetű szabadtéri színpad- kül kiállták a szabadtéri kezdeti nagy, lázas örömök ra, különböző érdeklődésű, próbát, tapasztalataik nyo- elültével művészileg még igényű nézők sokasága elég. mán kezdjük érteni, milyen igényesebb, átgondoltabb Meglehet, a szabadtéri drá- jellegű darabokat szeretné- produkciókon kellene mun­maelőadásairól ma sincs nek. A következő lépést kálkodni. Hosszabb távú nyilvánvalóan abba az műsorterveket készíteni, irányba kell tennünk, hogy ahová „föl lehet fűzni az évi hosszabb távra előkeressük műsorokat, s akkor a szege­ezeket a drámákat. Sokáig di nem egy lesz az ország Madách Tragédiáját hittük szabadtéri színpadai között, az egyetlennek. Éppen Mar- hanem a szegedi lesz", ton Endre szegedi „kirándu­lásai" segítettek formálni, • tágítani a kört mindjárt a Marton Endrére bizvást kezdetben Kos Karoly törte- számíthatunk Jó hónappal nelmi darabjával, a Budai ezelőtt ott ült a szabadtéri Nagy Antallal, majd az el- játékok és az ünnepi hetek, múlt nyáron Madách Móze- budapesti sajtótájékoztató­sével, idén pedig a Czillei és is- ™ másról kérdezhet­, tuk volna: hogyan készul­a Hunyadiakkal. nek a szabadtéri vörösmar­Ügy gondoljuk, a szegedi ty-premierjére? Játékok sem érzéketlen, a A mű hoss2tí ideje szere. maga sajátos módján és esz- j 0 Budapesti Nemzeti közeivel nyomon kíséri tol- Szinház programján, mi újat hasznalja, beépíti az általá- hozhat a szegedi eiöadás? nos magyar szinházkultura- _ „„, , , ban lezajló folyamatokat. - Tavaly a Mózessel** Ahogyan Madáchot lassan ^Jf a köszTnhlz Vagyis a megjelenítés mód­fölfedezték színházaink, ugy kepzeljuK ei a Koszinnazi ja eredményezi a Nemzetié­bővült (és bővíthető netán előadás átültetései: a darab tffl eltér- ü előadást _ kü_ tovább) a Játékok Madách- szellemi mondanivalóján ,önben belsó szellemi kon. repertoárja, s miként a természetesen nem vauoz- cepción ezúttal sem változ­Csongor és Tünde mellé tatunk. A Mózesban alig Vörösmarty nem is oly szuk neszi lateK Koncepciója is, száz tagú tömeg is főszerep­drámai oeuvre-jéből „pol- minden mas azonban uj lővé léphetett elő. Most a gárjogot nyert" színpadain- megfogalmazást kapott. Idén futaki országgyűlésben „ kon a Czillei-dráma, üdvö- tovább szeretnénk lépm Hi- t lom jeleBn%tét szeret­zölhetjük örömmel Szegeden ába játsszuk immár nyolca- nénk kiemelni a háttérből> is jeles klasszikus nemzeti £k ^f™*™£ü3TS2in? drámai térré íölcrösítcni' ^ Czilieit szamitasainK szerint a sz{ d egyszerre mutatja éppen Szegeden érjük meg a Bécset J Bud|t Futakot át. 200. eloadast - mégis de- díszlet^zés nélkül folyama„ SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 Compcontrol '74 nemzet­közi számítástechnikai kon­ferencia előadásai a megyei tanács épületében, délelőtt fél 9-től. Melocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupo­lájában augusztus 20-ig, 10—18 óráig. Acs S. Sándor felvétele premier Marton rendezője: Endre nyesíteni a darab belső di­namizmusát, lüktetését. alkotásunkat. Tavaly, a Mó­Pályájuk elején NEB-vizsgálat a fiatal diplomások életkörülményeiről Nem először fordul elő legnagyobb gondokat, ami Szegeden, hogy a különböző összefügg azzal, hogy Sze­szervek sokféle szempont ged általános- és középisko­alapján felmérik az ifjú­ság életkörülményeit. A vá­rosi tanács és végrehajtó bi­zottsága az utóbbi években többször foglalkozott fiata­lok problémáival és meg­vizsgálták a kezdő diplo­mások helyzetét is. Termé­szetesen a következtetések­nek megfelelően több taná­csi határozat is született a város ifjúsága helyzetének javítása érdekében — me­lyek egy része már megva­láiban évek óta pedagógus­felesleg van. Így kevésnek jut hely és sokan vállalják a bizonytalan szerződéseket a majdani státusz reményében. Persze előfordult olyan eset is, amikor a szerződéses pe­dagógus fizetése három év után sem lett több. Az is­kolaigazgató, a népi ellen­őrök figyelmeztetésére kor­rigálta mulasztását. Más a helyzet a tanítók és az óvó­nők alkalmazásánál. Itt lósult, vagy a végrehajtás szakemberhiány van, és ezért folyamatban van. A közelmúltban a szegedi városi és járási népi ellen­őrzési bizottság munkatársai felkeresték az 1970—71-ben végzett huszonéves diplo­mások egy részét, hogy a két évvel ezelőtti felmérés­hez további információkat gyűjtsenek, összehasonlítsák a jelenlegi állapotot a ko­rábbival. Mint minden ilyen vizsgálódás, ez is reprezenta­tív jellegű, így a teljesség igénye nem tűzhető célul. De az óvodákban egyetemet, vagy főiskolát végzett dip­lomásokat szerződtetnek, — olyanokat, akik a lakás vagy a család miatt Szegedhez ra­gaszkodnak. Két év óta a kezdő diplo­mások nagy részének alap­vető problémája megoldó­dott. Akkor osak 1,5 száza­léknak volt lakása, ez az arány most 70 százalékra ja­vult. Harminc százalékuk megváltoztatta munkahe­lyét, jelenleg 68 százaiékeié­Kirakatverseny büt5"?k/t A leegy- tóban váuk iáthatóvá a cse. szerűsftett, stilizált díszletei- lekmény £g még élesebben vei itt nem jutnánk messzi­rajzolódik ki a középkor és re; alapvető kérdés, hogyan a reneszánsz végzetes össze­építsük meg a környezetet, ütközése, mely kérlelhetet­Könnyű lehet egyszerűen fö- lenül és könyörtelenül kerí­dél nélküli színházat csinál- ^fX^^femm^l ni — az adott környezetből sem leheteti; tehetségtelenebb jól, bonyolultabb, nehezebb. Mátyásnál, a későbbi nagy A Mózes sikereihez döntő- királynál, de olyan társadal­.. . • „ „„,. • mi helyzetbe került, hogy el >arult h0ZZa a S2,rípad" kellett buknia. A szereposz­fcép, melyet akar a darab tas szinte teljesen azonos az gondolatiságának „meghosz- 1967-es budapesti bemutató­szabbításaként", látványsze- éval. Mindössze egyetlen rü kiterjesztésének értei- változás: Sztankay István ru mterjeszieseneK ertet idén átszerz6dött a Madách mezheteti a nezo. A swata- Színházhoz, Mátyás tehát új, got megjelenítő térszínpad és fiatal színész, Maróti Gábor a kagylószerűen föléboruló Iesz­égbolt vizuális töltést adott A főbb szerepekben Szer­c szöveghez. Mit látunk a sén Gyulát (Hunyadi László), Czillei és a Hunyadiak szín- Sinkovits Imrét (Czillei), padárt? Győrffy Györgyöt (Gara), — Birtokba vesszük aren- Raksányi Gellértet (Újlaki), delkezésünkre álló teljes já- Lukács Margitot (Szilágyi tékteret, majdhogynem be­kerítjük a nézőt. Az egy kö­zépponti és két mellékszín­padon lesznek pillanatok, mikor egyidejűleg folyik a Erzsébet), Kállai Ferencet (Szilágyi Mihály), Váradi Hédit (Ágnes) és Dániel Va­lit (Gara Mária) láthatja a szabadtéri játékok közönsé­játék. A színpadokat össze- 8e­Szabu Sándor felvétele A Szegedi Ünnepi Hetek programjában hagyományosan építjük, így szeretnénk érvé­szerepel minden esztendőben a város üzleteinek kirakat- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ versenye, amelyet tradicionálisan a városi tanács keres- i kedelmi osztálya rendez. Idén is számos üzlet nevezett be a kirakatversenybe, amelynek zsűrizésében részt vesz a Belkereskedelmi Minisztérium is. Képünkön: az Oskola és az Oroszlán utca sarki élelmiszerüzlet kirakatsorának rész­lete, A hattyúk tavának jellegzetes motívumával. A kirakat dekorációját tervezte Csengeriné Máté Otília. Rendezte az ÉLIKER dekorációscsoportja. Premier: július 20. Nikolényi István az effajta szondázás alkal- gedett állásával, beosztásá­mas arra, bizonyos tünetek- val, ugyanakkor 32 százalék re, jelenségekre felhívja a tervezi a munkahely-változ­figyelmet. Ezt a vizsgálatot tatást. a megyei NEB a többi vá- A népi ellenőrök az üze­rosra, illetve községre is ki- mek, egészségügyi intéz­terjesztette, mintegy száz mények, iskolák vezetőit is interjúalany kiválasztásával, megkérdezték. Általában elé­A szegedi felmérés 22 fia- gedettek a kezdő szakembe­tal diplomást és 17 vállalatot rek felkészülésével és mun_ érintett. A népi ellenőrök el- kajáVal sősorban arra voltak kíván- A fiatalok> a ]akás hiánya> csiak, hogy a két évvel ko- a fizetés és a munkaköri be­rábbi állapothoz képest osztás miatt türelmetlenek, ugyanazoknál a személyek- A. felmérés során megálla­nél az élet- és családi kö- Plt°Uak' hogy az elörehaIa" riilményekben milyen válto­zás állt be. Elöljáróban meg kell jegyezni: Szeged, mint dás, a jobb szociális körül­mények megteremtése két­három éves munka után ál­talában már gyorsabb. Ér­felsőfokú regionális központ, dek*t ™£on a . ™gkérde­, , , 7 , , . , . zettek csak a nepi ellen­mas lehetosegeket biztosít a őröknek mondták el prob­szakmai fejlődéshez és mást lémáikat, s a felelős vezetők a szociális helyzethez is, nemigen tudtak a gondokról. Két oka lehet ennek. A ké­mint egy kisváros vagy köz­rés, észrevétel megrekedt a ség, ahol sokszor lakással középszintű irányítóknál, várják a végzett szakembe reket. A megkérdezettek fizetési átlaga 2500 forint, de a szó­ródás igen nagy, 1800-tól 4000 forintig. Leglassabban a pe­dagógusok bére emelkedett. Többen kifogásolták, hogy összehasonlítva a műszaki vagy más értelmiségiekkel, — azok jövedelme jóval meghaladja az övékét. Egyéb­ként a vizsgálat során a tanároknál tapasztalták a Hétfőtől: füzet vásár A PIÉRT — az állami és a szövetkezeti kiskereskedel­mi vállalatokkal egyetértés­ben — július 15. és augusz­tus 15-e között országos en­gedményes füzetvásárt ren­dez. Az akció idején vala­mennyi általános és közép­iskolai füzetet, füzetcsoma­got 20 százalékos kedvez­ménnyel árusítanak — kö­zölte a PIÉRT—ÁPISZ szer­dai sajtótájékoztatóján dr. Gallai Katalin, a PIÉRT ver zérigazgatója, aki beszámolt az új iskolaév tanszerellátá­sáról is. A tájékoztatón dr. Miklós László, az ÁPISZ igazgatója bejelentette: a vállalat csat­lakozott az országos kedvez­ményes vásárhoz, s a füze­teken kívül a fővárosban az irószercsomagokat és az is­kolatáskákat is 20 százalé­kos engedménnyel kínálják az akció idején. Nők a szövetkezetekben Höbizottságok együttes ülése A szövetkezetekben dolgo­zó nők részvétele a szocia­lista munkaversenyben, ál­talános, politikai és szakmai képzésüknek tapasztalatai és a zöldség-gyümölcs ellátás szerepelt annak az együttes ülésnek a napirendjén, ame­lyet tegnap, szerdán délelőtt tartottak a KISZÖV Arany János utcai klubjában a fo­gyasztási, ipari és mezőgaz­dasági szövetkezetek szövet­ségeinek küldöttközgyűlése mellett működő nőbizottsá­gok. Ezen jelen volt Fehér Lajosné, a TOT titkára, az OSZT nőbizottságának elnö­ke, Fodor Mária, az OKISZ nőbizottságának elnöke, Horváth János, a Csongrád megyei KISZÖV elnöke és dr. Horti Győző, a ME­SZÖV-titkárság vezetője is. A három szövetkezeti ága­Izat nőbizottságának tagjai megállapították, hogy a szo­cialista munkaversenyhez, brigádmozgalomhoz csatla­kozni a nők részéről is po­litikai állásfoglalás. Ha ak­tívan részt vesznek a külön­féle tanácskozásokon, a szö­vetkezeti demokrácia fóru­main, a közvélemény formá­lásában, akkor nagymérték­ben hozzájárulnak gazdasági és társadalmi életünk fejlő­déséhez. A három ágazatban működő szocialista brigádok tagjainak 34,3 százaléka nő, jelentős tömeget képviselnek tehát, mégis, a versenyfor­mák nagy részét a férfiakra szabják. Az együttes ülés ennek az állapotnak a meg­változtatásához is adott ötle­teket, a megyéből érkezett hozzászólók révén. A nők egyre nagyobb számban jelennek meg a termelésben és a közéletben egyaránt. Ez a tény megkö­veteli általános műveltségük, politikai tájékozottságuk és szakmai képzettségük szín­vonalának emelését a szö­vetkezetekben is. Az elmúlt oktatási évben a szövetkeze­tekben dolgozó nők 33 szá­zaléka vett részt a pártalap­szervezetek és tömegszerve­zetek által tartott alapfokú politikai oktatásban, a ma­gasabb képzés iránt kisebb az érdeklődés. A nőbizottsá­gok feladatai között éppen ezért a jövőben is fontos he­lyet foglal el a nők tovább­képzésének szorgalmazása. Az együttes ülésen vége­zetül megtárgyalták a zöld­ség- és gyümölcsellátás ja­vításának kérdéseit, az erre irányuló kezdeményezések eddigi eredményeit vagy a fiatalok nem tartot­ták érdemesnek (s itt az in­díték már sokféle lehet) problémáikat közölni. A NEB a pályakezdő dip­lomások helyzetének továb­bi javítása érdekében ja­vaslatot, ajánlást tesz a mun­kahelyi vezetőknek. A szakmák elméleti, ál­talános ismereteit az egye­temeken, főiskolákon sajá­títják el, de a szakemberré érés csak a munkahelyen fe­jeződik be. Az, hogy ehhez mennyi idő szükséges, és mit tanul ott a társadalom, il­letve saját maga javára, az leginkább a kezdőkkel való törődésen és foglalkozáson múlik. H. M. Vízijármu­adó A pénzügyminiszter 15/1974. (V. 18.) PM sz. rendelete ví­zijármű-adó fizetési kötele­zettséget ír elő. A kötelezett­ség kiterjed bármely moto­ros és a 10,1 négyzetméter alapvitorla-felületű vitorlás vízi járművekre. A vizijár­mű-adót 1974. július 1-től kell fizetni. A fizetési köte­lezettséget a lakóhely sze­rinti tanács vb pénzügyi osz­tály adócsoportjai állapítják meg. Az adó kivetéséhez a vízi jármű tulajdonosa 1974. július hó 15-ig bejelentést köteles tenni

Next

/
Thumbnails
Contents