Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

4 SZERDA, 1074. JÚLIUS 31. SORSOK HOLTPONTON Az a városi ember, aki csupán a vonatablakból ismeri a tanyavilágot, igencsak elcsodálkozik, amikor véletlenül belecsöppen, és közelebbről tekintheti meg a tanyákon élő emberek életét. Már a bekötőutakon ráfeledkezik egy-egy személygépkocsira, amelyet fejkendős néni vezet,- a tanyaközpontban az épülő házakra figyel fel, s megnézi a fiatalok új divat szerint készült jersey nadrágjait. Meggyőződhet róla, hogy a fészerekben a motor helyére egyre inkább autó kerül, s ahol villany van, ott nem hiányzik a televízió, a mosógép, a porszívó, a hűtőgép sem. Sajnos, a tanyai emberek gondolkodásmódja nem mindenben tartott lépést életszínvonaluk emelkedésével. És ennek sokszor a gyerekek isszák meg a levét. Salamoni döntés A Balogh családdal munka közben ismerkedtem meg. Dél volt, rekkenő hőség. Balogh József kaszált, a felesége és a három lánya pedig kukoricát kapált. Tíz, a nagyszülőkét is hozzászámítva tizenöt hold földet kell megművelniük, s ez nagyon sok munkát igényel. Emellett az állatokat is el kell látni, a kilenc tehenet, a jó néhány sertést, háziszárnyast. A két nagyobb lány nem szereti ezt az életmódot, de otthon kellett maradniuk, mert szüleik, anyagi körülményeikre hivatkozva, nem egyeztek bele abba, hogy tovább tanuljanak. Pedig Anna igen szeretett volna élelmiszeripari szakközépiskolába jelentkezni, de Piri kijelentette, hogy akkor ő ls tanulni akar A szülők úgy tettek igazságot, salamoni módra, hogy mindkettőt otthon tartották. Napszámosnak. Félő, hogy hasonló lesz a sorsa a harmadik kislánynak, aki hetedik osztályba lép most ősszel, s eddig legtöbbször tiszta jeles bizonyítványt vitt haza. Annának osztálytársa volt Horváth Kata, akit az édesanyja ugyancsak azért nem enged el otthonról, mert akkor Ifi műveli a földet, ki segít a gyümölcsösben és a háziállatok gondozásában! Ne legyen kivétel ? K. A. Mórahalmon fejezte be az általános iskolát. öt testvére van. Négy már elkerült otthonról, az egyik kisebb nála. Édesapja iszik, ilyenkor szétkergeti a családot. Édesanyjának néhány évvel ezelőtt idegösszeroppanása volt, beteg asszony ma is. Vele tudtam csak beszélni. — Hol találkozhatnék Aval? — Ne találkozzon vele, ne szítsa fel ismét a családi viszályt! — Volt? — Nem volt. De ha maga telebeszéli a lány fejét mindenfélével, akkor lesz. — A. nővérei és bátyjai nem támogatják a továbbtanulás gondolatát? — Nem. — Ellenzik? — Nem. De évek múlva ne tegyenek nekem szemrehányást, hogy hat gyerekem közül egyet taníttattam, ötöt pedig nem. Látom én, hogyan van a többi családnál. A testvérek kimarják maguk közül azt, amelyikből úr lett — Szakmunkás sem lehet? — Majd a saját erejéből! Mi már döntöttünk. Kár erősködniük! El úgysem vehetik! Valóban nem vehetik el, s nem is ez a megoldás. Ténx, hogy höltponton van azoknak a gyerekeknek a sorsa, akiket a szülők nem engedtek továbbtanulni azért, mert a munkaerőre szükségük van, vagy azért, mert a nagyobbakat nem tudták taníttatni, s most a kisebbel sem tesznek kivételt, vagy mert egyszerűen nem akarják, hogy tanult ember legyen a gyerekükből. Ide sorolhatjuk azokat a fiatalokat is, akiknél a szó szoros értelmében véve nem beszélhetünk szülői tilalomról, csak motor, gépkocsi, ház ígéretével tartották őket otthon, és azokat is, akiket elengednek tanulni, de minden anyagi támogatást megvonnak tőlük. Tény, hogy ezeknek a fiataloknak az érdekében a hivatalos szervek semmit sem tehetnek. Miért nem? Mert a családjogi törvény — amennyiben a szülők a gyerek gondozását, nevelését, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítják — csak a tizenhatodik életévét betöltött gyermeknek ad lehetőséget arra, hogy gyámhatósági engedéllyel a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhassa a számára kijelölt tartózkodási helyet. Segíteni kellene Vajon két év elteltével milyen esélyekkel kezdheti újra a tanulást az a fiatal, aki a nyolcadik osztály elvégzése után munkába áll, s két éven át nehéz fizikai munkát végez? Nem valószínű, hogy képes lesz ugyanolyan eredményt elérni, mint amit a folyamatos tanulás esetén mutatna fel, s az is kérdéses, hogy bejuthat-e két év múlva abba az iskolába, ahová most valószínűleg minden további nélkül felvennék. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a gyerekek igyekeznek szabadulni a szülők által rájuk kényszerített életformától. Legtöbbjük úgy képzeli el a jövőjét, hogy tizenhatéves korában városba, gyárba megy dolgozni, és ott fog valamilyen szakmát tanulni. A szóban forgó gyerekek iskolájukban az élgárdához tartoztak, ha átlagot számolnánk. eredményük négy egészen felül lenne. Az osztályfőnöki jellemzések alapján sok közülük középiskolában is megállná a helyét. Eszes, tehetséges, érdeklődő gyerekek. És az illetékesek tehetetlenek. Főleg lányok esetében makacsolják meg magukat a szülők, mert arra számítanak, hogy két év alatt vőlegényt talál magának a lányuk, és akkor már 6 sem akar elmenni otthonról. Továbbtanuló fiatalokban nincs hiány. Otthon, a tanyán is szükség van a munkáskézre. De nem szabad tehetséges, jó fejű gyerekekre erőszakkal rákényszeríteni ezt az életformát. Nem mentség az, hogy nem túl gyakori az ilyen eset, hogy kevés gyereknek ilyen a sora. Mindenképpen el kell érni, hogy ha a tehetséges gyermek ragaszkodik a továbbtanuláshoz, a szülők ehhez hozzájáruljanak, és kötelesek legyenek a tanulás feltételeit — tőlük telhetően — biztosítani. Haulis Ágnes Kezdeményező brigádok Kistelekiek munkaversenye Lermontov emlékére Skanzent létesítenek Pjatyigorszkban, abban a kerületben, ahol egykor Lermontov lakott. A Masuk-hegy lábánál elterülő város e kerületének arculata ismét olyan lesz, mint a múlt század első felében. Restaurálják azokat a házakat, amelyekben Lermontov megfordult, védelem alá kerülnek a kaukázusi Mineralnije Vodi más nevezetes helyei is. Gondoskodnak róla, hogy a szél által lecsupaszított Kolco-hegy épp olyan legyen, amilyennek a költő leírta. Üjra megszólal a szélhárfa a költő kedvelt pihenőhelyén, a sziklapadkára épült kioszkban. Lermontov végzetes párbajának színhelyén 70 hektáros természetvédelmi parkot alakítanak ki Az MSZMP szegedi járási bizottsága 1974. május 16-i határozatában úgy intézkedett, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó versenymozgalmat támogatni és segíteni kell. Ennek érdekében a községekben össze kell hívni a szocialista brigádok vezetőit, valamint a szocialista címért küzdő brigádok vezetőinek értekezletét, s megtárgyalni a munkaversenyt, a közösségekre háruló feladatokat, a segítségnyújtást, a verseny értékelését, nyilvánosságát, valamint az anyagi- és erkölcsi megbecsülést. A szocialista munkaverseny elterjedésének mind a vállalatoknál, mind a mezőgazdasági nagyüzemekben a gazdasági eredmények mellett elsősorban politikai jelentősége van. A szocialista munkaverseny legfejlettebb formája a szocialista brigádmozgalom. A legnagyobb ereje kétségtelenül a különböző termelési feladatok megvalósításában mérhető, de nem tulajdoníthatnak kisebb jelentőséget a kulturális, művelődési, a közösségi élet területén kifejtett hatásának. Kisteleken a gazdaságpolitikai munkabizottság kapta feladatául, hogy a különböző gazdasági egységeknél vizsgálja meg a kongreszszus tiszteletére indított SZOL. cialista munkaversenyt, tájékoztassa a párt végrehajtó bizottságát, hívja össze a szocialista brigádok vezetőit. A nagyközségben 92 szocialista brigád működik 778 dolgozóval. Kitűnt, hogy a különböző brigádok vállalásai méltóan tükrözik a kongresszus jelentőségét. A felajánlások a pártszervezetek, szakszervezetek. KlSZ-bizottságok egybehangolt és egyértelmű állásfoglalásával születtek. Az elmúlt években passzivitás volt tapasztalható Kisteleken ezen a téren, tavaly, de különösen az idén komoly lendületet vett a munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. A mezőgazdasági üzemekben is jelentős létszámmal alakultak a szocialista címért versenyző szocialista brigádok. A Kisteleken üzemelő gazdasági egységek versenyvállalásai a többlettermelésre, gazdaságosságra, vagyonvédelemre, társadalmi munkára, szociális, kulturális, sportrendezvényekre vonat, koznak. Sikeres valóra váltásuk jelentős eredmény lesz mind az üzemek, mind a nagyközség számára. Forintban értékelni, meghatározni a felajánlásokat, elég nehéz, hiszen termelőegységenként a vállalás eltérő az adottságokhoz viszonyítva, de kétségtelen. hogy a munkaversenyben rejlő hatalmas erkölcsi és politikai erő felmérhetetlen jelentőségű, amit nem lehet csak pénzben kifejezni. A Kézműipari Vállalat termelési tervét 1 millió forinttal akarja túlteljesíteni, a2 ÁFÉSZ évi áruforgalmi tervét 12 millió forinttal, s gazdálkodási eredményét 3,4 százalékkal. A HÖDGÉP gyáregysége nyereségtervét 200 ezer forinttal szeretné túlteljesíteni. A Magyar— Szovjet Barátság Tsz-ben a szántóföldi növénytermesztés, zöldségtermesztés, szőlőtermesztés és sertéstenyésztés eredményeit javítják. Társadalmi munkára is tettek felajánlásokat az üzemekben. (gy a tejipari vállalatnál működő szocialista brigád 560 társadalmi órát ajánlott fel az üzem javítására, karbantartására. a HÓDGÉP gyáregységében 900 óra társadalmi munkát szánnak a brigádok tagjaik lakásépítési munkáira és a gyáregység karbantartására. Ugyancsak társadalmi munkában csinosítják üzemüket a pincegazdaság dolgozói és az ÁFÉSZ dolgozói is jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel. A kibontakozó munkaversenyt a gazdasági vezetők támogatják, kisebb üzemeknél a versenyfelelős posztot is ellátják, nagyobb egységekben viszont megbízott versenyfelelősök serénykednek. Már most tapasztalható, hogy növekszik a brigádok erkölcsi és anyagi megbecsülése. Jellemző, hogy a több és jobb munkáért nem marad el az anyagi elismerés. A Kézműipari Vállalatnál brigádonként 5-től 15 ezer forint jutalmat adnak, s Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényt. Az ÁFÉSZ-nél kolektív szerződésben rögzítették, a munkaversenyben kiváló címet elért brigádtagok 300-tól 900 forintig való többlet-nyereségrészesedését. ezen túlmenően Kiváló Dolgozó kitüntetést, jutalomszabadságot. A kongresszusi versenyben még van idő. Lehetőség a tervszerűbb, jobb munkára. A kistelekiek élnek e lehetőséggel. Űj régészeti leletek a Hanságban A hegyeshalmi templom tatarozása során koponyák kerültek elő a földből. Pusztai Rezső, a Hanság Múzeum régésze tovább kutatott a helyszínen, s a templom falában talált két románkori ablakot, két gótikus ablakot, s kiderült, hogy a gótikus szentély mellett románkori templomhajó maradványai is állnak. Néhány falfestményt is feltártak. Megállapították, hogy a templom hajóját még a tatárjárás előtt készítették. A mosonszentpéteri katolikus templom környékén is kutattak a régészek, s arra a következtetésre jutottak, hogy a templom alapja még az Árpád-korban épült. (MTI) Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események C7 A Szegedi Napló heti mellékleteként megje® * • lent a Hüvelyk Matyi c. illusztrált élclap. Az alig egyéves Szögedi Paprika összeolvadt a Hüvelyk Matyival, amelynek szerkesztését a kedves, szelíd humorú Tömörkény István látta el, 1917-ben bekövetkezett haláláig. Vele a Matyi is sírba szállt. Hiteles vlsszaemlékezők szerint, Tömörkény féleszméletű agóniája között is a Matyinak szánt írnivalókkal bíbelődött. A Matyi hangvételéből, ízelítőnek, hadd következzenek az alább megidézett írások: A „boldog" Szegedből. — 1889 — Odahajlik paprikatörő Pap Adány az anyjukhoz. HÜVELYK MATYI. — Anyjuk, viszöm a malaczot be a piaczra, mert itt jártak a porczióért. És a mint búsan hajtja kifelé a mangaliczát az apjuk, sír a jó anyjuk. Mönnek, möndögélnek, hátul Adány gazda, elől a malacz, vígan ficzánkolva a réten, hát egyszöribe elibök áll a városi csősz. — Fizessék kend fűbért, mert a város füvit őszi a kend malacza. Adány gazda a strimfli-szárból kigurít egy húszast. Mönnek. möndögélnek, hátul Adány gazda, elől a malacz, s egyszer csak a vámházhoz érnek. Előlép a vámos. — Hej, át ne szöktesse kend azt a sonkást. A vámot ide! Nyílik a strimfliszár, kigurul a húszas, ümmget Adány gazda. — Hányan vagytok he? — Én, mög a malacz. — Kend kétlábú, 4 krt, a négylábú 2o krt fizet. Nyílik a strimfliszár, stb. A városi flaszteren vígan ugrik a kövérke mangalicza. — Hej, atyámfia, nem lehet ám a drága flasztert koptatni potyára. Kövezet-vámdíjat fizet kend. Nyílik a strimfli, stb. No, végre a piaczra érnek. — Helypénzt fizessék kend a Jószágért. Nyílik a strimfli, stb. Másfél forintocska oda a vámon, míg végre a révre akad egy vevő, s mikor belevág Pap Adány markába, odaszól a piaczbiztos. — A. jószágot a városi mázsára vigyék kendtek. Visít a malacz a mázsa tetején. Adány gazda mázsapénzül kifizeti az utolsó garasát. A vevő, maga előtt hajtva malaczot, mennek — áldomásra. Nyílik a strimfli-szár és se pénz, se malacz, se porczió. Szegedi specialitások. — Vendégeink figyelmébe. — Egy szegedi élelmes kereskedő piros czédulákon hirdeti, hogy nála kitűnő „Szalon bocskorok" kaphatók. Mi is fölhívjuk a vidékiek figyelmét a következő szalonczikkekre: Szalon — suba. Szalon — fejsze. Szalon — juhászkutya. Szalon — paprika. Szalon — tarhonya. , Szalon — szalonna. Szalon — bunkósbot. Szalon — betyár. Ugyanakorr: Rakpart-komédia. Szomorú történet. (A helyi lapok nyomán.) Szegedi Napló, szeptember 2. Szomorú ébredés! A rekonstrukczió bűnei most kerülnek felszínre. Íme, a milliókba került rakodópart. Szeged büszkesége, bomlásnak indult. Ma a mérnöki hivatal a közúti híd mellett levő falszakaszon 25 cm. szakadást konstatált, stb., stb. Szegedi Napló, szeptember 3. Amitől tartottunk, bekövetkezett. Ma reggel villámként hatotta át városunkat a rémes hír, hogy a rakodópart 90 méternyi vonalszakasza ledőlt, maga alá temetve a milliókat, miket a vállalat efnberei e műbe beleöltek. Hová jut Szeged? Fog-e valahára véget vetni a sors szenvedéseinek?, stb., stb. ' Szegedi Napló, szeptember 4. Rakpartunk helyét, városunk büszkeségét, romok jelölik. Ezernyi néptömeg hullámzik a Tiszaparton. Nagy az elkeseredés a kormány s a rekonstrukczió közegei ellen. A körünkbe érkezett miniszterek az iszonyú pusztulás láttára hangos zokogásba törtek ki. Még egy ily csapás s végkép veszve van Szeged, stb., stb. Szegedi Híradó, szeptember 4. Láttuk a szakadást. Semmi az egész. Bagatell! Nem is a rakodópart, hanem a talaj süppedt. Már pedig mindenki tudja, hogy ez a vizek s tengerek mellékén rendes jelenség. Örökké semmi sem tarthat ugyan, de mi jótállunk e rakodópartért. Ha lesüppedt a talaj, majd egyszer fel is emelkedik. Ez geológiai törvény. És ebből önként következik, hogy a rakodópart látszólagos romlása nem ad aggodalomra okot. Nyugodtan alhatunk, stb., stb. (A komédia még tovább folyik.) Rakparti dal. Márványkővel, kőhányással Támasztják a rakpartot. Hajdanába Tisza Lajos Sok mérnöke kapart ott. Kaparnak ott jó czimborák Ezután is eleget. Nem csoda, hogy minden évben Bedűléssel fenyeget. ÍFolytatjuk.)