Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

SZERDA, 1974. JÚLIUS 3L Szegeden a minszki balett Szombaton mutatják be A hattyúk tavát — Együttműködés a szeiedi szimfonikusokkal SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 19 74 ül. Művelődéselméleti Nyári Egyetem előadásai áz MTA Szegedi Biológiai Központjának előadóter­mében, délelőtt 9-tőL XV. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múze­um képtárában, szeptem­ber 16-ig. Kokas Ignác festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, szeptember l-ig. Kátai Mihály tűzzománc műveiből kiállítás a Kép­csarnok bemutatótermében, augusztus 2-ig. Mészáros Dezső szobrász­művész szabadtéri szobor­kiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupo­lájában, augusztus 20-ig. Móra Ferenc-emlékkiál­litás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. A tápai -gyékényszövés. Kiállítás a tápéi művelődé­si házban, augusztus 24­ig. Kis csoportokkal - emberközelbe Siflis József felvétele A minszki balett művészei kicsomagolnak a Royal Szálló előtt Olgert Cintin orgonaestje A dóm koncertjein a kö­zönség háttal ül a hangszer, nek, ám aki gyakran meg­fordult itt, lassan hozzászok­hatott. hogy fölülről, a kar­zatról szól a zene, nem za­varja. A hangversenynek szertartásrendje is némileg más, taps általában nincs, legfeljebb szórványosan, ha megfeledkezve a körülmé­nyekről kikívánkozik a hall­gatóságból. Így történt a szovjet Olgert Cintin hétfő esti szegedi bemutatkozó koncertjének végén, meg közben is egyszer, Bach ko­rálelőjátéka után. A rigai karmester-orgonis­ta nagyszerű manuális ké­pességekkel rendelkezik, Bach Esz-dúr prelúdium és fúgájának virtuóz előadása, műsorának nyitánya, egyér­telműen meggyőzte róla a templom ismét szépszámú közönségét. S amivel a ba­rokk muzsika (melyet ez­úttal Bach művei reprezen­táltak) tolmácsolásában né­mileg adósunk maradt az ér­zékletesebb, plasztikusabb hangszínekkel — kárpótolt a későbbi korok mestereiből választott művekben. Min­denekelőtt a koncert befeje­zéseként eljátszott C. Franck-korállai. a kompo­nista utolsó három nagy ko­ráljából az c-moli-lal, de remekül sikerült megszólal­tatnia Sosztakovics nak a műfaj minden jellegzetes szépségét fölvonultató Pas­sacagliáját is. Lehotka Gá­bor néhány nappal korábbi koncertje után újabb Liszt Consolationt hallottunk még Olgert Cintintői, aki szép műsorát a litván származá­sú Jazep Vitol Pastoraljával tette teljessé. N. I. Tegnap, kedden, a kora­délutáni órákban parkoltak Szegeden, a Royal Szálló előtt, a minszki balett társu­latát szállító autóbuszok. A szovjet művészek délelőtt a menetrendszerű repülőgéppel érkeztek meg Ferihegyre, Kecskemét határában az egyik társasgépkocsi kisebb javításra szorult. Moszkván keresztül jöttek, ahol zuho­gott az eső, Budapesten és Szegeden viszont meleg, kel­lő mennyiségű napfény nyúj­tott kárpótlást. Szegedtől ki­csit el is várták, miután tud­ták róla, a napfény városa. Ismerősként kopogtattunk be a Royal 220-as szobájába Nyikolaj Pantyelejmonovics Sevcsukhoz, a Belorusz Ál­lami Akadémiai Nagyszínház igazgatójához. Az év elején már találkoztunk a szabad­téri játékok igazgatóságán, háztűznézőbe jöttek, jó előre. — Látták, tehát a dóm­színpadot, milyen hírt vittek róla, benyomásaik miként módosították eredeti elkép­zeléseiket? — Lényeges változtatások­ra nincs szükség — kínált hellyel Nyikolaj Pantyelej­monovics. — Természetesen felhasználtuk a látottakat, a beállításokon módosítottunk, de a rendezés ugyanaz ma­radt, hiszen a mi színpadunk is körülbelül ugyanilyen mély, legfeljebb valamivel keskenyebb, mint a szegedi. — Tudomásunk szerint szőnyeget kértek a színpad­ra, ilyen borítás új a dóm előtti platón. Miért? — Nálunk minden balett­előadást szőnyegen tartunk, mely rávetítéssel bizonyos színek kifejezésére is alkal­mas. Az első két felvonás zöld, a harmadik piros meg­világítást kap, esztétikusabb látványt nyújt. Ny. P. Sevcsuk elmondta, 103-an érkeztek Szegedre, 95 művész. A társulat szabad­ságról tért vissza, a szegedi utat kéthetes próba előzte meg, s hazatérésük után is­mét pihenés következik. Kel­lemetlen közjáték zavarta az előkészületeket, az egyik leg­kiválóbb szólistájuk, Jurij Antonovics Trojan ínszaka­dást kapott, éppen érkezésük napján műtötték Minszkben. Így mindkét előadáson Zig­frid herceg szerepét Jevge­nyij Nyikolajevics Pavlovics táncolja. Az ugyancsak beteg Viktor Vlagyimirovics Szarkiszjan helyett Leonard Antonovics Poljakovszkij lesz az udvari bolond. — Reméljük, tetszeni fog szombat—vasárnapi bemutat­kozásunk az igényes magyar közönségnek — fejezte be rövid nyilatkozatát Ny- P­Sevcsuk. — Két művész­együttes találkozik Szegeden: A hattyúk tavát, a szegedi és a minszki művészek közös előadásában láthatja a pub­likum, mert a szegedi szim­fonikusok játszanak az orchesterben. Szívélyes, ba­ráti kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni szegedi kollégáink­kal, művészbarátságot, me­lyet a jövőben kamatoztatni szeretnénk. N. L A hatodik változat J. Csemodurov tervezte a díszleteket — Negyven éve dolgozom különböző színházaknál, de ilyen szabadtérre még so­hasem készítettem díszletter­vet — mondta Jevgenyij Cse­modurov, A hattyúk tava jel­mezeinek és díszleteinek ter­vezője. Kifejező kézmozdulattal je­lezte, nemcsak a tér mére­teire gondol. Bár februárban és áprilisban már járt Sze­geden, szemlét tartott, még mindig szokatlan számára, hogy a színpad fölött nincs más, csak a határtalan ég­bolt. — Közép-Ázsiában sok a szabadtéri színpad, de vala­mennyi fölött tetőszerkezet van. Nálunk tehát a tervező­nek nincsenek a kőszínházi­tól eltérő feladatai. Szegeden más a helyzet: számomra a Dóm tér éppen e „tetőnélkü­liség" miatt különleges, vá­ratlan és ismételhetetlen. De az egész társulatot ezért is érdekli, vonzza, tartja izga­lomba a szegedi szereplés. — Milyen gondokat je­lentett a tervezőnek a szege­di, valóban szabad tér? — Először is más mérete­ket követel. De a legnagyobb gondom az volt, hogyan le­het az otthoni, függesztett díszleteket „talpra állítani". Természetesen nem a zsinór­padlást kell pótolni, hanem mindent másképpen konst­ruálni. A másik probléma: a színházban az egész elő­adás hangulatos, festői szín­padképekre épül. Részben az nyugtalanított, hogyan le­het a második és a negyedik felvonás klasszikus, lírai ké­peit „összehozni" a dóm épü­letével. Másrészt, hogyan ér­hető el, hogy a bensőséges hangulati képek itt látvá­nyossá, nagyszabásúvá, erő­teljesebbé váljanak. Elsősor­ban szín- és fényeffektusok­kal. J. Csemodurov, negyven év alatt rengeteg klasszikus, és modern balett, opera szín­padképét tervezte meg hazá­jában és külföldön, nem egy A Szegedi Egyetemi Szín­pad tagjai ezekben a napok­ban már Győr-Sopron megye egyik kis falujának kastélyá­ban tartózkodnak, ahol „ed­zőtáborozáson" vesznek részt, s készülnek azokra az előadásokra, melyeket a me­gye falvaiban mezőgazdasági dolgozók előtt játszanak majd. Paál Istvánnal, az együttes művészeti vezetőjé­vel a fesztiválról beszélget­tünk. Az elmúlt év októberében, a „Kiváló Együttes" cím el­nyerésének második évfor­dulóján kilencnapos prog­ramsorozatot tartottak, hat produkciójukat 11 előadás­ban mutatták be. Ezután a Művészeti Hetek keretében megrendezett I. Budapesti Nemzetközi Színjátszó Fesz­tiválon szerepeltek Petőfi­rock című műsorukkal, majd Lengyelországba utaztak. Wróclawban a IV. Nemzet­közi Avantgard Színjátszó Fesztiválon vettek részt nagy sikerrel, majd lengyelorszá­gi turnéjuk során eljutottak olyan nagyvárosokba, mint Varsó és Lublin, de fellép­tek kis bányászfalvak mun­kásközönsége előtt is. A Lódzi Egyetem meghívását már vissza kellett utasíta­niuk. mert kezdődött a vizs­gaidőszak, majd ez év ele­jén a „Szóljatok játszók, re­gölök" vetélkedősorozat, melyben az elődöntőkig ju­tott az együttes a Kőműves Kelemen rádióra átdolgozott változatával. Áprilisban Debrecenben jártak a IV. Egyetemi Színjátszó Feszti­válon. Kőműves Kelemen cí­mű alőadásukkal elnyerték a fesztivál fődíját, és a leg­jobb alakítás díját. Verse­nyen kívül bemutatták a JAKAB új kabaréját, a MIKÉNT-et és a Petőfi-roc­kot. Az ugyanitt megrende­zett avantgard dzsesszfeszti­válon a Vágf-együttes óriási sikerrel lépett föl. Ezt a fesztivált jugoszláviai turné követte, melynek keretében részt vettek Belgrádban, a Kísérletező Művészek Be­mutatósorozatán és felléptek Újvidéken, az Ifjúsági Tri­bünön. Innen Olaszországba utaztak a 20. Pármai Fesz­tiválra, ahol ugyan nincs hivatalos rangsorolás, de a szegedi egyetemisták együt­tesét a legjobb csoportok kö­zött emlegette a kritika, s még ott meghívták őket a jövő évi fesztiválra. Az évad a kazincbarcikai II. Ifj. Hor­váth István Országos Szín­játszó Fesztivállal ért véget, amely az idén nemzetközivé bővült — finn, lengyel, jugo­szláv, cseh és szlovák ama­tőr színjátszó csoportok is Csemodurov a szegedi nézőtéren darabhoz többször is készí­tett díszleteket. Csajkovszkij balettjéhez ötször, a szegedit — ha a sok változtatást te­kintjük — akár hatodiknak számíthatjuk. Az öt díszlet bizonyára öt fejlődési sza­kasz művészi pályáján. — Ha csak annyit mondok, hogy harminc év alatt zaj­lott le az öt bemutató, máris kitűnik, mennyire más el­képzelések, ötletek, követel­mények és igények alapján készülhettek a munkáim. Nemcsak a színházak, rende­zői elképzelések, technikai feltételek változtak ennyi idő alatt, hanem saját tervezői nézeteim, elveim, sőt az esz­tétikai kategóriák és értékek is. Talán megbocsátható gyengeség; mindig a legújabb tervemet kedvelem legin­kább. Sulyok Erzsébet részt vettek a seregszem­lén —. és szakmai tanácsko­zással egészült ki. Itt fogad­ta Magyarországot tagjai so­rába az AITA. a Nemzet­közi Amatőr Színházi Szö­vetség. A kazincbarcikai se­regszemlén vezették be a közművelődési határozat szellemében az új amatőr minősítési rendszert, mely­nek alapján a Szegedi Egye­temi Színpad kiemelt együt­tes lett. Hivatalos rangsoro­lás — éppen a Szegedi Egye­temi Színpad vezetőinek kezdeményezésére — itt sincs, de egyértelmű volt a szakma és a közönség véle­ménye. a legmagasabb szin­tű előadást a szegediek Kő­műves Kelemenje jelentette. — A „hét fesztivál éve" milyen tapasztalatokkal szol­gált? — Úgy érzem, mind tar­talmi, mind formai törek­véseink egyre szélesebb kör­ben találnak utat a közön­ség minden rétegéhez; egye­temistákhoz éppúgy. mint munkásfiatalokhoz. lengyel bányászokhoz, a falusi ifjú­sághoz — mondja Paál Ist­ván. — Ugyanakkor, ezt az elmúlt évad bizonyítja, az Egyetemi Színpad betört a nemzetközi élvonalba. Szán­dékai, céljai és a megvaló­sult előadások a kor gondo­lataira reagálnak. Hogy jó úton járunk, számunkra meggyőzően bizonyítja az a tény, hogy idehaza éppúgy értettek bennünket, mint Lengyelországban. Jugoszlá­viában és Olaszországban. Ha az elmúlt év a fesztivá­lok éve volt. a jövő évadot a közművelődés évévé sze­retnénk tenni. Aktívan igyekszünk bekapcsolódni a közművelődés nagyon ne­mes. nagyon nehéz'munká­jába. Az együttesen belül kis csoportokat alakítunk, akik eljutnak műsoraikkal, iroda­lom- és színházkultúrát ter­jesztő, népszerűsítő előadá­saikkal a megye legeldugot­tabb falujába, téeszközpont­jába, és tanyai iskolájába is. Emberközelbe szeretnénk vinni az irodalmat, a színhá­zat. Az őszi évadban mutatja be új műsorát a JAKAB, az együttes pedig oratórikus feldolgozásban állítja szín­padra Tornai József Áldoza­ti ének című szertartásjáté­kát. melyhez Vági László szerzett zenét. Lesz néhány fesztiválszereplés is. Ott lesz az együttes a II. Buda­pesti Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon, ellátogatnak Lódzba, és részt vesznek az Ausztriában megrendezésre kerülő Kísérleti Színházak Nemzetközi Fesztiválján. Tandi Lajos' Pálvázali felhívás plakátok tervezésére A Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztálya — a képző- és iparművészeti lektorátussal egyetértésben — hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a házak falán és egyéb ob­jektumokon elhelyezendő plakátok megtervezésére nyilvános pályázatot hirdet a Képzőművészek Szövetsége tagjai, valamint művészeti alap-tagsággai rendelkező grafikusművészek részére. A pályázatra beküldhető tervek száma nincs korlá­tozva, mérete 50x70 centimé, ter. A pályázat jeligés: a szerző nevét és címét jeligé­vel ellátott zárt borítékban kell mellékelni. A beküldé­si határidő: 1974. december 2., déli 12 óra. A pályáza­tot a képző- és iparművé­szeti lektorátushoz — Bu­dapest. I. ker.. Úri utca 54 —56. — kell beküldeni. A pályázati díjak: egy I. díj: 20 000 forint, 2 II. díj: 10 000—10 000 forint négy III. díj: 5000—5000 forint Az első és második díj magában foglalja a felhasz­nálás jogdíját is. A képző- és iparművésze­ti lektorátus — a kiíró szervvel egyetértésben — a pályadíjakat a kiírástól elté­rő megosztásban is kiadhat­ja. A bíráló bizottságot a képző- és iparművészeti lek­torátus jelöli ki.

Next

/
Thumbnails
Contents