Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

4 SZERDA, 1971 JÜLIUS it Vízkezelés - ózonnal Az ivóvíz fertőtlenítéséhez, csírátlanításához, kellemetlen íz- és szaganyagainak eltávolításához világszerte háromféle anyagot használnak: klórt, ózont és fluort. A sokat szidott, néha kellemetlen ízt adó klórral való vízfertőtlenítés és — szagtalanítás a legolcsóbb megoldás. Az ózonnak viszont az a legfőbb előnye, hogy a hatására keletkező vegyületek nem kellemetlen ízűek. Hátránya azonban az, hogy meglehetősen drága. Az ózon előállításához ugyanis sok villamosenergiára van szükség. Drágasága mellett még egy jelentős hátránya van: ellentétben a klórral, hatása nem folyamatos, vagyis csak egyszer csirátlanítja a vizet, míg az újabb fertőzésekkel szemben — például ^ r amikor a csövek sérülése miatt fertőző baktériumok kerülnek a vízbe — hatástalan. A 12 egységből álló ózonlzáló üzemet egy franciaországi vízműben állították üzembe. Az ózonfejlesztést úgynevezett villamos csendes kisülés segítségével végzi. A csendes kisülés terén keresztül levegőt áramoltatnak, amely onnan ózonban dúsulva távozik. Ezt azután átáramoltatják a tisztítandó vízen. Hazánkban szerény múltja van az ivóvíz ózonizálásának. Balatönföldvárorí 1962. óta működik egy kisebb teljesítményű ózonozó berendezés. A jövőben Szolnokon, Debrecenben és Szigetszentmiklóson tervezik egy-egy ózonozó üzem létesítését. Fürdőruhák, fehérnemük Divatról, orvosi szemmel A szellős nyári viseletek viszonylag kevés egészségügyi problémát okoznak — mondja dr. Rácz István kandidátus, a Budapesti Bőrklinika tudományos osztályának vezetője. — Leginkább az allergizáló műszál- és festékanyagok okoznak gondot, elsősorban a női fürdőruhák, amelyek meglehetősen tarkák. Legtöbbjük anyagát különféle anilin festékkel színezik, s ezek a festékek elég gyakran okoznak allergiás kontakt túlérzékenységet. Ha az ilyen festékanyaggal színezett fürdőruhát nedves testen viselik, vagy az ilyen anyagból készült ruhába beleizzad valaki, a kioldódó festék könnyen okozhat allergiás bőrgyulladást. Ezért, ha valaki a strandolási, fürdést követő egy-két nap után a fürdőruha által fedett bőrfelületen viszketést érez, vagy észreveszi, hogy bőre kipirosodik, lehetőleg vegyen más fürdőruhát. Az ilyen jellegű túlérzékenység leghatásosabb ellenszere az, ha minél jobb minőségű és minél színtartóbb anyagból készült fürdőruhát viselünk. Fürdőruhánál ebből a szempontból teljesen közömbös a szabás, vagy az, hogy milyen anyagból készült. Alsóneműnél azonban egyáltalán nem mindegy, a műanyagból, különösen a nylonból készült fehérneműk ugyanis nehezítik a bőrfelület párolgását. Alattuk a bőr nyirkos marad, és a befülledt nyirkos bőr kedvező táptalaja a gombás, fertőzéses megbetegedéseknek. Hasonló a helyzet a nylonzoknik viselésénél is. A műanyag zokniknak azonban nagy előnyük, hogy könynyen, gyorsan moshatók, tisztíthatók. Ugyanez áll természetesen a műszálas fehérneműkre is. Ez utóbbiak viselése akkor ésszerű, ha fölöttük netn hordunk meleg holmit, amitől még jobban felhevülhet a szervezetünk, mert ez is fokozná bőrünk izzadását. Egészségügyi szempontból a minél porózusabb, ritkább szövésű anyagból készült ruhák a legelőnyösebbek, köztük is azok, amelyek kevert műszálas alapanyagú textíliákból készültek. — Kerüljük a durvább szálakat tartalmazó gyapjú vagy kötött műanyag ruhanemük viselését, ha azok közvetlenül érintkeznek a bőr felszínével. Az ilyen műanyagszálak, vagy durvább gyapjúszálak ugyanis beleakadnak a bőr szárazabb hámsejtjeibe, és erős mechanikus ingert, viszketést váltanak ki. Ha az ilyen bőrt a körmünkkel piszkáljuk, ez is könnyen bőrbetegségekhez, fertőzésekhez vezethet. Ezért pulóver viselése ing nélkül — ami manapság divat — nyáron különösen hátrányos. Nem túl egészséges a szűk nadrágok viselése sem: a túl feszesre szabott nadrág ugyanis nem biztosítja a bőr megfelelő szellőzését, ez elsősorban a combhajlatban okozhat bőrgyulladást. Arról nem is beszélve, hogy a szűk nadrág viselése a férfiaknál hoszszabb távon szexuális károsodáshoz is vezethet. — Végül még egy jótanács. A desodoráló szerek alkalmazása előtt mindig gondosan mosakodjunk meg, és töröljük szárazra bőrünket. Ha Izzadt testrészre spricceljük vagy kenjük a desodort, ez szintén kellemetlen, viszkető érzést vagy gyulladást okozhat Az izzadtsággal keletkező bomló anyagok és a desodoráló szerek keveredéséből irritáló anyag keletkezik, ami igen erőserj izgatja a bőrt M. P. vő útia a bizalom — Valamerre mindenképpen lépnünk kell, mert, ahol most tartunk, igen kevés. — Az ásotthalmi szakszövetkezetek párttitkárai mondták ezt a napokban egy beszélgetésen, amikor a kisgazdaságok jelenéről, és várható jövőjéről folyt a szó. Mi kértük a beszélgetést. * A négy szakszövetkezetnek összesen 1347 tagja van, a közösen művelt terület nagysága viszont pár hold híján csupán 4 ezer hold. A közös terület* nem feltétlenül jelent nagyüzemi termelést. Az Alkotmány Szakszövetkezet 110, az Egyetértés 130 olyan földdarabbal számol, amelyben a 800 négyszögöltől a 25 holdig minden méret megtalálható. Ráadásul sovány homok valamennyi. Van olyan, amelyik 15 éve nem látott trágyát. Átokházáról azt mondja az itt élő ember: az isten is eddig ment, aztán visszafordult. Kevés a gép. Több van ugyan, mint tavaly volt, de így is kevés. A szakember is kevés. — Ide legtöbbször csak az jelentkezik, aki máshol nem talál helyet, és csak addig marad, amíg elmenni nem tud. * — Helyből lenne jó kinevelni a szakembereket. Előbb kellett volna erre gondolnunk. Ha nekik adtuk volna, amit a vándorlókra fordítottunk, maradtak is volna, és talán tovább is juthattunk volna. — Aki produkálni akar, megszökik. Itt úgy érzi, keze-lába meg van kötve. — Miért? — Elaprózódik a munkája a sok kicsi területen, eszközök sem állnak rendelkezésére, a vezetés pedig olyan volt legtöbbször, hogy kölcsönösen nem tudták elviselni egymást. Speciális szövetkezeti forma a szakszövetkezet. A tagok munkájuk zömét otthon dolgozzák. Gépekkel, beszerzéssel segíti őket a szövetkezet. és magára vállalja a termékek értékesítését. Midkor erős tehát a szakszövetkezet? — Ha a tagok gazdasága jó, sokat segít. Nagy a pénzforgalom, az otthon termelt áruért a szakszövetkezet árkiegészítést kap. Sertés, paprika — ez hozza a legtöbbet. De nem ez tartja fönn a szakszövetkezetet. — Akkor nem is ez a jövő útja? — Semmiképpen. A földtől sokan szabadulnak, beadják a közösbe. Ez lenne az igazi, a nagyüzem,- de nehezen lép előre. ' * Vegyük sorra, mivel próbálkoztak. — A megoldás egyik ága, hogy vissza kell térnünk a mezőgazdaságba. Eddig a melléküzemágaktól vártuk a csodát, meg is hozták: mérleghiányba zavartak mindnyájunkat. Megszabadultunk tőlük, maradunk a földnél. — A sok, apró földnél? — Nagy táblákat szeretnénk kialakítani. Földünk van is hozzá, mindig több, mégis nehéz. Vegyük azt a példát* hogy össze, tudnánk vonni tíz holdat, de van benne három, nagyon jó parcella. Azt nem adják be, el kell cserélni. De aki cserél, föltételei vannak: ne legyen messze az új, és az is jó legyen. Nekilátunk, megjavítjuk a csereparcellákat, és utána javítjuk az egész tíz holdat. Kétszer javítunk, hogy egyszer a közösnek jó legyen. — Minden homokot javítani kell? — Ha nagy táblát akarunk, föltétlenül. — Helyzeti előny: itt a lápföld. — Ügy vagyunk vele, mint a szakemberek képzésével. Nem hittük el, hogy mérnök is lehet abból, akit ismertünk, aki közülünk való. Ha messziről jött, akármilyen volt, az volt a jó. A lápföldet is vitték máshová. Be is vált, mi féltünk tőle. — Mit lehet akkor tenni? — A homok úgy terem, ha trágyázzák. Trágya akkor lesz, ha állatot tartunk. Tartani tudnánk is, takarmány lenne hozzá. Állat is lenne, amit beköthetünk az istállókba, de istálló nincsen. Egyik szövetkezet se áll úgy, hogy akár nyári istállót tudna építeni. Nincs pénzünk hozzá. Nem tudtam, hogy gyújtóbombához nyúlok: — Ha egyik sem tud külön, miért nem építenek közösen? Nagy hallgatás a válasz először, azután kérdés: — Társulásra gondol? — Arra. — Ahhoz a meglevő apparátust mind a négy szakszövetkezetben le kellene váltani, Es a tagokat kicserélni. — Nem értem. — Nem lehet még egyszer beugratni őket. — Miért „beugratni?" — Mert már sokszor beugrottunk. Itt van a hűtőház. Mondjam? — Ismerem. Vakvágányon van valóban. — Itt volt a kacsatelep, társulással ment az is, nem is vált be. — Merre fordulhatnak akkor? — Ha tavaly a szőlő nem lett volna, mind a négy szakszövetkezet mérleghiánnyal zár. De a szőlő se fut be minden évben. És fogy a szőlő, 30 évvel ezelőtt duplája volt a mostaninak. Közbevetem: Zákányszék, Mórahalom, Domaszék közel esik ide. Ott sokkal jobbak a szakszövetkezetek. — Jobbak a földjeik. — Csak ez a magyarázat? — És frissebbek voltak. Mindig hamarabb észre vették a lehetőségeket. Mi mindig lekéstük a vonatot, mindig akkor akartunk kapaszkodni, amikor nem lehetett. A tagok sokáig azt hitték, úgyse válik be a szakszövetkezet. ne erőlködjünk. Most már rossz néven veszik, ha a többiek megelőznek bennünket. — Lépjünk vissza a szőlőhöz. Tavaly mennyi termett? — Hatvan mázsa, hektárra számítva. — Az állami gazdaság többel számol. A téeszek is. És ők diktálják az iramot. Verseny lesz a szőlőnél, új fajták, új termelési eljárások, kombájnok, helikopterek szólnak bele nemsokára a versenybe. Mit tud ehhez képest lépni a szakszövetkezet. a maga apró parcelláival? Szinte semmit. De lépni muszáj. — Közösen kellene bolygatni a szőlőt. ' Hosszas vita indul innen.' Lehet-e egyáltalán közösen? Mind a negy párttitkár azt mondja, az ő szövetkezetük tagsága ebbe nem menne bele. És a vezetőség sem. Akkor se. ha ez a jobb. — Ki győzi meg őket? A Kissori embernek jobb a földje, az átokházié rossz. A Kissori ennél fogva fázik a kézfogástól: én tartsam el amazokat is? — Erről nincs szó. De ha összefognak, jöhetne az a szakember, aki itt is, amott is egyformán jól tudna gazdálkodni. — Nincs bizalom. Megint kanyarog a vita. Mondom én. hogy előáll valaki Bábolnáról, azt mondja, másképpen kell a kukoricát termeszteni. A fél ország csatlakozik hozzá. Előáll egy másik Nádudvarról, megy utána majdnem a másik fele. Itt az állami gazdaság szép szőlője, miért nem kérnek innen szaktanácsot? — Nincs bizalom. — Ez nem bizalom, ez tudás, szakértelem kérdése. Bábolnának. Nádudvarnak se az ábrázata tetszik, hanem a számai. A garantált számai. —• Most hallottuk, a pincegazdaság 100 holdon akar szőlőt telepíteni Ásotthalmon. Meg is rémültünk, mert elszívná a munkaerőt. * Megint vita arról, hogy ölbe tett kézzel nem lehet nézni, hová fejlődik, aki bátrabban lép. Most jutunk el a cikkünk első mondatában leírt kijelentéshez: — Valamerre mindenképpen lépnünk kell. Az egyik lépés az összefogás lehetne. Vagy a szőlőtermesztésben, vagy az állattenyésztésben. A másik lépés a mindenben való összefogás. Választhatunk a kettő közül. Csak ehhez megint bizalomra lenne szükség. Nem abban kellene megbízni, aki hangosabban mondja a magáét, abban inkább, aki meggyőzőbben. A szakértelemben. Abban, hogy eddig is eltartotta ez a föld Ásotthalom népét, ezután jobban el kell tartania. De ehhez a mezőgazdasági tudományok minden ágára, a ma és a holnap technikájának minden áldására, megfontolt tervezésre, megalapozott újrakezdésre van szükség. Könnyen előfordulhat, hogy egy vonatról megint lemaradna Ásotthalom. Jó lenne megmutatni az itt élőknek, hol tartanak most a szomszédok, és merre mennek a távolabb lakók. Horváth Dezső Hőerőmű Alma-Atából jelentik: az Ekibasztuzi szénmedencében megkezdték a 4 millió kilowatt kapacitású hőerőmű építését. A távlati tervek szerint még három, ugyanilyen teljesítményű hőerőmű épüL A termelt villamos energia egy részét a szomszédos közép-ázsiai köztársaságokba és a Szovjetunió európai részére juttatják el. Az energetika a kazah gazdasági élet egyik leggyorsabban fejlődő ágazata: jelenleg húsz perc alatt annyi villamos arámot termelnek, mint 1913-ban egy év alatt. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események JJ Szegedi Napló, 1883. június 1. A csángó-egyesület igazgató bizottsága szerdán Kamermayer K. elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés főtárgyát gr. Bánffy Béla jelentése képezte. Először magához a czélhoz s az annak megvalósítására választott eszközökhöz szólt. A czél az Al-Dunánál rendelkezésre álló földeken Zalánkeméntől Kubinig magyar elemnek letelepítése volt. Nyolcz öbölzet állott itt rendelkezésre, melyek közül hatban halak laknak, ladikázni s hajózni lehet még ma is, a telepítés itt tehát keresztül nem vihető. Csak két öbölzet van mentesítve, de ezek is akként, hogy még az sem tudható, vájjon egy nagy dunai árvíz ellen mennyire képesek e töltések a földeket megvédeni. Ez öbölzetek Pancsovánál kezdődnek s Ráday-falván alól végződnek. Mentesítésük részben az akkori lakosok, részben egy társulat által kíséreltetett meg, de akkor keresztülvihető nem lévén, a társulat egyezségre lépett a katonai kincstárral, minek folytán bizonyos földmennyiség a társulat rendelkezésére maradt. — A telephely a következői L cojloviczi erdő, Paru csova tőszomszédságában, minden tekintetben kitűnő hely, de ebből még a régi jogosult telepeseknek is határt kell kiszabni. Itt lenne Hertelendy-falva községe, mely már részben a régi telepesekből be is van telepítve. 2. Ivánova, jelenleg Nagy-Györgyfalva; a Duna mellett az ártérben, alsó része 30—40 méternyire a töltéstől. — E helyen szóló telepítést nem tartja keresztülvihetőnek, sőt töltésszakadás esetére veszélyeztetve látja a települők életét és vagyonát, följebb pedig nincs a kincstárnak földje, itt venni kellene. 3. Gyurgyevó jelenleg Ráday_fal_ va. E községet három méterrel való feltöltése megóvná ugyan az ártól, de külső határát nem, különben e töltés is igen nagy összeget emésztene föl. — Mindezek folytán e helyeken nagymérvű település alig lehetséges. Bánffy az ott levő csángók első csapatát Ivánován találta föld és gyékényből készült sátorokban egymás hátán. A bolgároktól elvett kertekből adtak nekik. A felső részen levők elég száraz helyen vannak, de az alsón levőknek a leszivárgó víz folytán rossz a helyzetük. Élelmiszerük máléliszt, burgonya, egy kevés túró és só. Éhségről itt nem lehet szó. Rosszabb volt a helyzet Gyurgyevón. Az újonnan ideérkezetteknek semmi fedelük nem volt, s élelmiszerekkel is rosszabbul voltak ellátva. Itt sürgősen kellett intézkedni: a kormánytól táviratilag pénzt kértek, amelyből számukra barakkokat készítettek s a kormánybiztost fölkérték, hogy azonnal vásároljon élelmiszereket. A kubikolásból szerzett pénzzel aligha fogják magukat fönntartani, mert míg egy idevaló munkás négyszer annyit képes dolgozni és saját élelmével el van látva, a csángók közt alig van e munkára képes 900 ember s ezek keresményükből mintegy 2300 egyént kénytelenek tartani. A munkabíró férfiakat belvízlevezetésre, csatorna-ásásra akarják fölhasználni, de itt is csak 500 ember kaphat alkalmazást. Mindezek szerint a dolog el volt hamarkodva, amin bánkódni nem lehet, hanem segíteni kelL Indítványozza, kéressenek meg a bukovinai papok. hassanak a népnél oda, hogy a bizottság újabb fölhívása nélkül ne jöjjön. Ideutazásra egyelőre senkinek se kell pénzt adni. Szilágyi Dezső szerint nem a régi bizottság a hibás, hanem azok, kik tévesen informálták. E hibát csak a kormány teheti jóvá s ez irányban már történtek intézkedések. Abba nem egyezhetik bele, hogy a csángók mint olcsó cselédek egyeseknél elhelyeztessenek. Vagy ^ új községet kell nekik alapítani, vagy a meglevőket erősíteni. A kormány figyelme, szerinte, emlékirat útján fölhívandó lenne ez állapotra, amely czélból 5 tagú bizottság kiküldetését indítványozza. Ugyanekkor a Szegedi Napló vezércikke: A kormánynak becsületbeli kötelessége, hogy a Bukovinából becsalogatott csángó magyarokon segítsen, mert az „ígéret földjére" hozott rokonaink a szó legszorosabb értelmében nyomorognak. Földbeásott^ vermekben tengődnek, ami a kiváló hegyi levegőhöz szokott csángó egészségét nagyon veszélyezteti, kiváltképp a meleg idők beálltával a mocsárgőz dögletes bűze tizedeli meg őket. De a lakviszonyok tarthatatlanságánál is égetőbbek a kereseti viszonyok lehetetlenségei. Egy erős munkás ember 2 'frt 58 krajcárt kereshet inaszakadtáig való munkával. 1 kilógramm kenyér 14 krajcár. Egy 5—6 tagú család kenyérrel sem lakhatik jól ilyen kereseti források mellett. Amelyik családban kenyérkereső férfi nincs, ott asszonyok állnak az erejüket meghaladó kubikos munkába. Torontál megye közgyűlése azt javasolja, hogy a kormány folyósítson minden családnak 800 frt-ot, amiből 400 frt fordítódna házépítésre, 200 frt kocsira, lóra, 200 frt egyéb fölszerelésekre. Kétségtelen jelentékeny áldozat ez a deficites államháztartásra, de nem hagyhatjuk idecsalt csángóinkat a megmutatott nyomorban elpusztulni, s nem tehetjük ki magunkat a külföld gúnykacajának, és Ausztria kárörömének. (.Folytatjuk.J