Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

4 SZERDA, 1971 JÜLIUS it Vízkezelés - ózonnal Az ivóvíz fertőtlenítésé­hez, csírátlanításához, kel­lemetlen íz- és szaganyagai­nak eltávolításához világ­szerte háromféle anyagot használnak: klórt, ózont és fluort. A sokat szidott, néha kellemetlen ízt adó klórral való vízfertőtlenítés és — szagtalanítás a legolcsóbb megoldás. Az ózonnak vi­szont az a legfőbb előnye, hogy a hatására keletkező vegyületek nem kellemetlen ízűek. Hátránya azonban az, hogy meglehetősen drága. Az ózon előállításához ugyan­is sok villamosenergiára van szükség. Drágasága mellett még egy jelentős hátránya van: ellentétben a klórral, hatása nem folyamatos, vagy­is csak egyszer csirátlanítja a vizet, míg az újabb fertőzé­sekkel szemben — például ^ r amikor a csövek sérülése mi­att fertőző baktériumok ke­rülnek a vízbe — hatásta­lan. A 12 egységből álló ózo­nlzáló üzemet egy franciaor­szági vízműben állították üzembe. Az ózonfejlesztést úgynevezett villamos csen­des kisülés segítségével vég­zi. A csendes kisülés terén keresztül levegőt áramol­tatnak, amely onnan ózon­ban dúsulva távozik. Ezt azután átáramoltatják a tisz­títandó vízen. Hazánkban szerény múlt­ja van az ivóvíz ózonizálá­sának. Balatönföldvárorí 1962. óta működik egy kisebb tel­jesítményű ózonozó beren­dezés. A jövőben Szolnokon, Debrecenben és Szigetszent­miklóson tervezik egy-egy ózonozó üzem létesítését. Fürdőruhák, fehérnemük Divatról, orvosi szemmel A szellős nyári viseletek viszonylag kevés egészség­ügyi problémát okoznak — mondja dr. Rácz István kan­didátus, a Budapesti Bőr­klinika tudományos osztályá­nak vezetője. — Leginkább az allergizáló műszál- és festékanyagok okoznak gondot, elsősorban a női fürdőruhák, amelyek meglehetősen tarkák. Leg­többjük anyagát különféle anilin festékkel színezik, s ezek a festékek elég gyak­ran okoznak allergiás kon­takt túlérzékenységet. Ha az ilyen festékanyaggal színe­zett fürdőruhát nedves tes­ten viselik, vagy az ilyen anyagból készült ruhába be­leizzad valaki, a kioldódó festék könnyen okozhat al­lergiás bőrgyulladást. Ezért, ha valaki a strandolási, für­dést követő egy-két nap után a fürdőruha által fedett bőr­felületen viszketést érez, vagy észreveszi, hogy bőre kipirosodik, lehetőleg vegyen más fürdőruhát. Az ilyen jel­legű túlérzékenység leghatá­sosabb ellenszere az, ha mi­nél jobb minőségű és minél színtartóbb anyagból készült fürdőruhát viselünk. Fürdőruhánál ebből a szempontból teljesen közöm­bös a szabás, vagy az, hogy milyen anyagból készült. Al­sóneműnél azonban egyál­talán nem mindegy, a mű­anyagból, különösen a ny­lonból készült fehérneműk ugyanis nehezítik a bőrfelü­let párolgását. Alattuk a bőr nyirkos marad, és a befül­ledt nyirkos bőr kedvező táptalaja a gombás, fertő­zéses megbetegedéseknek. Hasonló a helyzet a nylon­zoknik viselésénél is. A mű­anyag zokniknak azonban nagy előnyük, hogy köny­nyen, gyorsan moshatók, tisz­títhatók. Ugyanez áll ter­mészetesen a műszálas fe­hérneműkre is. Ez utóbbiak viselése akkor ésszerű, ha fölöttük netn hordunk me­leg holmit, amitől még job­ban felhevülhet a szerveze­tünk, mert ez is fokozná bő­rünk izzadását. Egészségügyi szempontból a minél poró­zusabb, ritkább szövésű anyagból készült ruhák a legelőnyösebbek, köztük is azok, amelyek kevert mű­szálas alapanyagú textíliák­ból készültek. — Kerüljük a durvább szá­lakat tartalmazó gyapjú vagy kötött műanyag ruha­nemük viselését, ha azok közvetlenül érintkeznek a bőr felszínével. Az ilyen mű­anyagszálak, vagy durvább gyapjúszálak ugyanis bele­akadnak a bőr szárazabb hámsejtjeibe, és erős me­chanikus ingert, viszketést váltanak ki. Ha az ilyen bőrt a körmünkkel piszkál­juk, ez is könnyen bőrbe­tegségekhez, fertőzésekhez vezethet. Ezért pulóver vi­selése ing nélkül — ami ma­napság divat — nyáron kü­lönösen hátrányos. Nem túl egészséges a szűk nadrágok viselése sem: a túl feszesre szabott nadrág ugyanis nem biztosítja a bőr megfelelő szellőzését, ez elsősorban a combhajlatban okozhat bőr­gyulladást. Arról nem is be­szélve, hogy a szűk nadrág viselése a férfiaknál hosz­szabb távon szexuális káro­sodáshoz is vezethet. — Végül még egy jóta­nács. A desodoráló szerek alkalmazása előtt mindig gondosan mosakodjunk meg, és töröljük szárazra bőrün­ket. Ha Izzadt testrészre spricceljük vagy kenjük a desodort, ez szintén kelle­metlen, viszkető érzést vagy gyulladást okozhat Az iz­zadtsággal keletkező bomló anyagok és a desodoráló sze­rek keveredéséből irritáló anyag keletkezik, ami igen erőserj izgatja a bőrt M. P. vő útia a bizalom — Valamerre mindenkép­pen lépnünk kell, mert, ahol most tartunk, igen kevés. — Az ásotthalmi szakszövetke­zetek párttitkárai mondták ezt a napokban egy beszél­getésen, amikor a kisgazda­ságok jelenéről, és várható jövőjéről folyt a szó. Mi kértük a beszélgetést. * A négy szakszövetkezet­nek összesen 1347 tagja van, a közösen művelt terület nagysága viszont pár hold híján csupán 4 ezer hold. A közös terület* nem feltét­lenül jelent nagyüzemi ter­melést. Az Alkotmány Szak­szövetkezet 110, az Egyetér­tés 130 olyan földdarabbal számol, amelyben a 800 négyszögöltől a 25 holdig minden méret megtalálható. Ráadásul sovány homok va­lamennyi. Van olyan, ame­lyik 15 éve nem látott trá­gyát. Átokházáról azt mond­ja az itt élő ember: az is­ten is eddig ment, aztán visszafordult. Kevés a gép. Több van ugyan, mint tavaly volt, de így is kevés. A szakember is kevés. — Ide legtöbbször csak az jelentkezik, aki máshol nem talál helyet, és csak addig marad, amíg elmenni nem tud. * — Helyből lenne jó kine­velni a szakembereket. Előbb kellett volna erre gondolnunk. Ha nekik adtuk volna, amit a vándorlókra fordítottunk, maradtak is volna, és talán tovább is juthattunk volna. — Aki produkálni akar, megszökik. Itt úgy érzi, ke­ze-lába meg van kötve. — Miért? — Elaprózódik a munkája a sok kicsi területen, eszkö­zök sem állnak rendelkezé­sére, a vezetés pedig olyan volt legtöbbször, hogy köl­csönösen nem tudták elvi­selni egymást. Speciális szövetkezeti for­ma a szakszövetkezet. A ta­gok munkájuk zömét otthon dolgozzák. Gépekkel, beszer­zéssel segíti őket a szövet­kezet. és magára vállalja a termékek értékesítését. Mi­dkor erős tehát a szakszövet­kezet? — Ha a tagok gazdasága jó, sokat segít. Nagy a pénz­forgalom, az otthon termelt áruért a szakszövetkezet ár­kiegészítést kap. Sertés, paprika — ez hozza a leg­többet. De nem ez tartja fönn a szakszövetkezetet. — Akkor nem is ez a jö­vő útja? — Semmiképpen. A föld­től sokan szabadulnak, be­adják a közösbe. Ez lenne az igazi, a nagyüzem,- de ne­hezen lép előre. ' * Vegyük sorra, mivel pró­bálkoztak. — A megoldás egyik ága, hogy vissza kell térnünk a mezőgazdaságba. Eddig a melléküzemágaktól vártuk a csodát, meg is hozták: mér­leghiányba zavartak mind­nyájunkat. Megszabadultunk tőlük, maradunk a földnél. — A sok, apró földnél? — Nagy táblákat szeret­nénk kialakítani. Földünk van is hozzá, mindig több, mégis nehéz. Vegyük azt a példát* hogy össze, tudnánk vonni tíz holdat, de van benne három, nagyon jó parcella. Azt nem adják be, el kell cserélni. De aki cse­rél, föltételei vannak: ne le­gyen messze az új, és az is jó legyen. Nekilátunk, meg­javítjuk a csereparcellákat, és utána javítjuk az egész tíz holdat. Kétszer javítunk, hogy egyszer a közösnek jó legyen. — Minden homokot javí­tani kell? — Ha nagy táblát aka­runk, föltétlenül. — Helyzeti előny: itt a lápföld. — Ügy vagyunk vele, mint a szakemberek képzé­sével. Nem hittük el, hogy mérnök is lehet abból, akit ismertünk, aki közülünk való. Ha messziről jött, akármilyen volt, az volt a jó. A lápföldet is vitték máshová. Be is vált, mi fél­tünk tőle. — Mit lehet akkor tenni? — A homok úgy terem, ha trágyázzák. Trágya ak­kor lesz, ha állatot tartunk. Tartani tudnánk is, takar­mány lenne hozzá. Állat is lenne, amit beköthetünk az istállókba, de istálló nin­csen. Egyik szövetkezet se áll úgy, hogy akár nyári is­tállót tudna építeni. Nincs pénzünk hozzá. Nem tudtam, hogy gyújtó­bombához nyúlok: — Ha egyik sem tud kü­lön, miért nem építenek kö­zösen? Nagy hallgatás a válasz először, azután kérdés: — Társulásra gondol? — Arra. — Ahhoz a meglevő appa­rátust mind a négy szak­szövetkezetben le kellene váltani, Es a tagokat kicse­rélni. — Nem értem. — Nem lehet még egyszer beugratni őket. — Miért „beugratni?" — Mert már sokszor be­ugrottunk. Itt van a hűtő­ház. Mondjam? — Ismerem. Vakvágányon van valóban. — Itt volt a kacsatelep, társulással ment az is, nem is vált be. — Merre fordulhatnak akkor? — Ha tavaly a szőlő nem lett volna, mind a négy szakszövetkezet mérleghi­ánnyal zár. De a szőlő se fut be minden évben. És fogy a szőlő, 30 évvel ezelőtt duplája volt a mostaninak. Közbevetem: Zákányszék, Mórahalom, Domaszék közel esik ide. Ott sokkal jobbak a szakszövetkezetek. — Jobbak a földjeik. — Csak ez a magyarázat? — És frissebbek voltak. Mindig hamarabb észre vet­ték a lehetőségeket. Mi min­dig lekéstük a vonatot, min­dig akkor akartunk kapasz­kodni, amikor nem lehetett. A tagok sokáig azt hitték, úgyse válik be a szakszövet­kezet. ne erőlködjünk. Most már rossz néven veszik, ha a többiek megelőznek ben­nünket. — Lépjünk vissza a szőlő­höz. Tavaly mennyi ter­mett? — Hatvan mázsa, hektár­ra számítva. — Az állami gazdaság többel számol. A téeszek is. És ők diktálják az iramot. Verseny lesz a szőlőnél, új fajták, új termelési eljárá­sok, kombájnok, helikopte­rek szólnak bele nemsokára a versenybe. Mit tud ehhez képest lépni a szakszövetke­zet. a maga apró parcellái­val? Szinte semmit. De lép­ni muszáj. — Közösen kellene boly­gatni a szőlőt. ' Hosszas vita indul innen.' Lehet-e egyáltalán közösen? Mind a negy párttitkár azt mondja, az ő szövetkezetük tagsága ebbe nem menne bele. És a vezetőség sem. Akkor se. ha ez a jobb. — Ki győzi meg őket? A Kissori embernek jobb a földje, az átokházié rossz. A Kissori ennél fogva fázik a kézfogástól: én tartsam el amazokat is? — Erről nincs szó. De ha összefognak, jöhetne az a szakember, aki itt is, amott is egyformán jól tudna gaz­dálkodni. — Nincs bizalom. Megint kanyarog a vita. Mondom én. hogy előáll va­laki Bábolnáról, azt mondja, másképpen kell a kukoricát termeszteni. A fél ország csatlakozik hozzá. Előáll egy másik Nádudvarról, megy utána majdnem a másik fe­le. Itt az állami gazdaság szép szőlője, miért nem kér­nek innen szaktanácsot? — Nincs bizalom. — Ez nem bizalom, ez tu­dás, szakértelem kérdése. Bábolnának. Nádudvarnak se az ábrázata tetszik, ha­nem a számai. A garantált számai. —• Most hallottuk, a pin­cegazdaság 100 holdon akar szőlőt telepíteni Ásotthal­mon. Meg is rémültünk, mert elszívná a munkaerőt. * Megint vita arról, hogy ölbe tett kézzel nem lehet nézni, hová fejlődik, aki bátrabban lép. Most jutunk el a cikkünk első mondatá­ban leírt kijelentéshez: — Valamerre mindenképpen lépnünk kell. Az egyik lépés az összefogás lehetne. Vagy a szőlőtermesztésben, vagy az állattenyésztésben. A má­sik lépés a mindenben való összefogás. Választhatunk a kettő közül. Csak ehhez megint biza­lomra lenne szükség. Nem abban kellene megbízni, aki hangosabban mondja a ma­gáét, abban inkább, aki meggyőzőbben. A szakérte­lemben. Abban, hogy eddig is eltartotta ez a föld Ásott­halom népét, ezután jobban el kell tartania. De ehhez a mezőgazdasági tudományok minden ágára, a ma és a holnap technikájának min­den áldására, megfontolt tervezésre, megalapozott új­rakezdésre van szükség. Könnyen előfordulhat, hogy egy vonatról megint lema­radna Ásotthalom. Jó lenne megmutatni az itt élőknek, hol tartanak most a szom­szédok, és merre mennek a távolabb lakók. Horváth Dezső Hőerőmű Alma-Atából jelentik: az Ekibasztuzi szénmedencében megkezdték a 4 millió kilo­watt kapacitású hőerőmű épí­tését. A távlati tervek sze­rint még három, ugyanilyen teljesítményű hőerőmű épüL A termelt villamos energia egy részét a szomszédos kö­zép-ázsiai köztársaságokba és a Szovjetunió európai ré­szére juttatják el. Az energetika a kazah gaz­dasági élet egyik leggyor­sabban fejlődő ágazata: je­lenleg húsz perc alatt annyi villamos arámot termelnek, mint 1913-ban egy év alatt. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események JJ Szegedi Napló, 1883. június 1. A csángó-egyesület igazgató bizottsága szerdán Kamermayer K. elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés főtárgyát gr. Bánffy Béla je­lentése képezte. Először magához a czélhoz s az annak megvalósítására választott eszközökhöz szólt. A czél az Al-Dunánál rendelkezésre álló földeken Zalánkeméntől Kubinig magyar elem­nek letelepítése volt. Nyolcz öbölzet állott itt rendelkezésre, melyek közül hatban halak lak­nak, ladikázni s hajózni lehet még ma is, a te­lepítés itt tehát keresztül nem vihető. Csak két öbölzet van mentesítve, de ezek is akként, hogy még az sem tudható, vájjon egy nagy dunai ár­víz ellen mennyire képesek e töltések a földeket megvédeni. Ez öbölzetek Pancsovánál kezdődnek s Ráday-falván alól végződnek. Mentesítésük részben az akkori lakosok, részben egy társulat által kíséreltetett meg, de akkor keresztülvihető nem lévén, a társulat egyezségre lépett a ka­tonai kincstárral, minek folytán bizonyos föld­mennyiség a társulat rendelkezésére maradt. — A telephely a következői L cojloviczi erdő, Paru csova tőszomszédságában, minden tekintetben kitűnő hely, de ebből még a régi jogosult tele­peseknek is határt kell kiszabni. Itt lenne Her­telendy-falva községe, mely már részben a régi telepesekből be is van telepítve. 2. Ivánova, je­lenleg Nagy-Györgyfalva; a Duna mellett az ár­térben, alsó része 30—40 méternyire a töltéstől. — E helyen szóló telepítést nem tartja keresz­tülvihetőnek, sőt töltésszakadás esetére veszé­lyeztetve látja a települők életét és vagyonát, följebb pedig nincs a kincstárnak földje, itt venni kellene. 3. Gyurgyevó jelenleg Ráday_fal_ va. E községet három méterrel való feltöltése megóvná ugyan az ártól, de külső határát nem, különben e töltés is igen nagy összeget emész­tene föl. — Mindezek folytán e helyeken nagy­mérvű település alig lehetséges. Bánffy az ott levő csángók első csapatát Ivá­nován találta föld és gyékényből készült sáto­rokban egymás hátán. A bolgároktól elvett ker­tekből adtak nekik. A felső részen levők elég száraz helyen vannak, de az alsón levőknek a leszivárgó víz folytán rossz a helyzetük. Élel­miszerük máléliszt, burgonya, egy kevés túró és só. Éhségről itt nem lehet szó. Rosszabb volt a helyzet Gyurgyevón. Az újonnan ideérkezettek­nek semmi fedelük nem volt, s élelmiszerekkel is rosszabbul voltak ellátva. Itt sürgősen kellett intézkedni: a kormánytól táviratilag pénzt kér­tek, amelyből számukra barakkokat készítettek s a kormánybiztost fölkérték, hogy azonnal vá­sároljon élelmiszereket. A kubikolásból szerzett pénzzel aligha fogják magukat fönntartani, mert míg egy idevaló munkás négyszer annyit képes dolgozni és saját élelmével el van látva, a csán­gók közt alig van e munkára képes 900 ember s ezek keresményükből mintegy 2300 egyént kény­telenek tartani. A munkabíró férfiakat belvízle­vezetésre, csatorna-ásásra akarják fölhasználni, de itt is csak 500 ember kaphat alkalmazást. Mindezek szerint a dolog el volt hamarkodva, amin bánkódni nem lehet, hanem segíteni kelL Indítványozza, kéressenek meg a bukovinai pa­pok. hassanak a népnél oda, hogy a bizottság újabb fölhívása nélkül ne jöjjön. Ideutazásra egyelőre senkinek se kell pénzt adni. Szilágyi Dezső szerint nem a régi bizottság a hibás, hanem azok, kik tévesen informálták. E hibát csak a kormány teheti jóvá s ez irányban már történtek intézkedések. Abba nem egyez­hetik bele, hogy a csángók mint olcsó cselédek egyeseknél elhelyeztessenek. Vagy ^ új községet kell nekik alapítani, vagy a meglevőket erősí­teni. A kormány figyelme, szerinte, emlékirat útján fölhívandó lenne ez állapotra, amely czél­ból 5 tagú bizottság kiküldetését indítványozza. Ugyanekkor a Szegedi Napló vezércikke: A kormánynak becsületbeli kötelessége, hogy a Bukovinából becsalogatott csángó magyaro­kon segítsen, mert az „ígéret földjére" hozott rokonaink a szó legszorosabb értelmében nyo­morognak. Földbeásott^ vermekben tengődnek, ami a kiváló hegyi levegőhöz szokott csángó egészségét nagyon veszélyezteti, kiváltképp a meleg idők beálltával a mocsárgőz dögletes bű­ze tizedeli meg őket. De a lakviszonyok tart­hatatlanságánál is égetőbbek a kereseti viszo­nyok lehetetlenségei. Egy erős munkás ember 2 'frt 58 krajcárt kereshet inaszakadtáig való munkával. 1 kilógramm kenyér 14 krajcár. Egy 5—6 tagú család kenyérrel sem lakhatik jól ilyen kereseti források mellett. Amelyik család­ban kenyérkereső férfi nincs, ott asszonyok áll­nak az erejüket meghaladó kubikos munkába. Torontál megye közgyűlése azt javasolja, hogy a kormány folyósítson minden családnak 800 frt-ot, amiből 400 frt fordítódna házépítésre, 200 frt kocsira, lóra, 200 frt egyéb fölszerelé­sekre. Kétségtelen jelentékeny áldozat ez a deficites államháztartásra, de nem hagyhatjuk idecsalt csángóinkat a megmutatott nyomorban elpusz­tulni, s nem tehetjük ki magunkat a külföld gúnykacajának, és Ausztria kárörömének. (.Folytatjuk.J

Next

/
Thumbnails
Contents