Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

SZERDA, 1974. JŰLITJS tt 5 Az oktatásügy jövője Hegnyílt a XI. Pedagógiai Nyári Egyetem SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 XL Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai az MTA Szegedi Biológiai Központ­jának előadótermében, dél­előtt 9-től. Régi művek, új szerze­mények-kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központ­ban, július 30-ig. Bódi Irén textiltervező kékfestő kiállítása a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban, július 30-ig. Mészáros Dezső szobrász­művész szabadtéri szobor­kiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-iig. Melocco Miklós szobrász­művész kiállítása a Köz­művelődési Palota kupolá­jában, augusztus 20-ig. jegykiadók vagy lyukasztók A közlekedésiek dilemmája Somogyi Károly né felvétele Dr. Ágoston György tanszékvezető egyetemi tanár megnyitó beszédét mondja. egyetem témáit megyei to­vábbképzéseken ismertetik, az előadásokat tartalmazó, évente megjelenő kiadvá nyak pedig a gyakorló taná­Az ország pedagógusainak tanszékvezető egyetemi ta­szegedi továbbképző fóruma, nár, a nyári egyetem igaz­a Pedagógiai Nyári Egyetem gatója köszöntötte az ország tegnap, kedden délelőtt nyílt különböző részeiből érkezett meg az MTA Biológiai Köz-* pedagógusokat, oktatásügyi pontjának előadótermében, szakembereket, tudományos rok és jelöltek kézikönyvei. A szegedi nyár e rangos kutatókat. Megállapította, az A nyári egyetem hallgatói eseményét az idén tizen- idei nyári egyetemre jelent- először a városról, Szeged egyedik alkalommal rendezi kezettek nagy száma (közel gazdasági és szellemi életé­400-an hallgatják majd az ről kaptak értékes informá­cióadásokat) is bizonyítja, ciókat Papp Gyulának, a vá­hogy a továbbképző fórum rosi tanács elpökhelyettesé­jól tölti be feladatát. Az nek előadásából. Szeged ter­egész ország iskoláiban, pe- mészeti kincseiről, iparáról, dagógusképző intézeteiben hasznosítják a Szegeden hal­meg a TIT megyei szerveze­te. A megnyitó ünnepségen — melynek elnökségében ott volt dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Hantos Mihály, a me­gyei tanács, Popp Gyula, a városi tanács elnökhelyette­se is — dr. Ágoston György lottakat, hiszen a nyári László tragikus vétsége Szersén Gyulának első nagy szerepe volt Bordó melegítőben próbált késő estig. Másnap délelőtt, hogy a fárasztó hőség elől a Semmelweis-kollégium langyos tár­salgójába húzódtunk, s cigarettával kínált, a szokásos rutinkérdések előtt arról fag­gattam. milyen különleges feladat egy fia­tal színésznek valóságos, történelmi sze­mélyiséget kelteni életre a színpadon. Hu­nyadi Lászlóval elfogult lehet a néző, hi­szen könyvekből,'operából ismeri. — Befolyásolta-e valamiféle kialakult kép a megformálásban? — Néhány könnyebb vígjátékot leszá­mítva, ez volt az első jelentős szerepem a főiskola után. A darab körül fölparázs­lott viták nyomán nem pusztán feladatot, felelősséget is jelentett. Ahogyan teltek az évek, beérett a darab, idegrendszerünk­be épült, tavalyelőtt külföldre. Helsinki­be is elvittük, turnésiker volt. Szegeden szélesvásznú színpadra fogalmazzuk újra, az az érzésem, élőbbé, látványosabbá vá­lik, a tér hozzáadásával előtetszik sajátos történelmi hangulata. Mivel az előadás el­sődleges célja nem közvetlenül a kor adaptálása, inkább a ma szemléletprizmá­ján keresztüli értelmezése, ez a tény ön­magában is feleslegessé teszi a történelmi alakok külsőségeiben élethű ábrázolását. Hunyadi Lászlóban a személyes drámát, a ma is érvényeset szeretném nyilvánvalóvá tenni, azt a fajta tragikus vétséget kibon­tani. mely azáltal (tette szükségszerűvé bukásét, hogy egy bizonyo^ ponton nem tudott túllépni: a tiszta, lovagi becsület erkölcsfényében nem hitte el, kikezdheti az ármány, a cselszövés. — A tizenegy éves gyulai várjátékok kilenc nyarának volt állandó vendégmű­vésze Szersén Gyula, több történelmi da­rabot játszott a. Körös-parti városban. A Vörösmarty-mű szempontjából kiváltképp érdekes a tavalyi Darvas-bemutató: A tö­rökverő cselekménye ugyanis közvetlen előzménye a Czillei és a Hunyadiaknak. — Balázs pap figuráját, amit játszot­tam, Hunyadi János szellemi énjének ne­vezhetném, vele válik teljessé, nagy drá­mai hőssé a törökverő. Leegyszerűsítve: Hunyadi jelentette az erőt, míg a huszita testvér az új kor eszméjét. Ahogyan Hu­nyadi János és Balázs kettősében a régi és az új dialektikus egysége ölt testet, kí­sértetiesen hasonló a kapcsolat Vörös­marty drámájában László és Mátyás, a két testvér között. A két darabban sok közös. történelmi alak lép színpadra, Ga­ra, Giskra, Üjlaky, Czillei, a Hunyadi­testvérek. Amaz a nándorfehérvári diadal pillanatában zárul, emez itt kezdődik. Szersén Gyula pályája pontosan úgy alakult, ahogyan megálmodta. 1965-ben Marton Endre rendezőnövendékeinek vizs­gaelőadásán figyeltek föl rá a Nemzeti­ben, azóta is ott játszik. A jövő évad máris két kitűnő szereppel várja, a Lear királyban, illetve Gorkij darabjában, a Jegor Bulicsov és a többiekben. A vélet­len úgy hozta, hogy az elmúlt kilenc sze­zonban a klasszikus orosz szerzők szín­padán találta a legvonzóbb szerepeket, Lvov doktorét Csehov íuunoujában és a Félke­gyelmű Ragozsinját, amit a Moszkvában filmező Sinkovits Imrétől vett át. A har­madik pedig, amely a legtöbb feszültséget, izgalmat váltja ki belőle előadásról elő­adásra, idegi-szellemi koncentráltságot — éppen Hunyadi László. Ezekben a szere­pekben sohasem érez fáradtságot, mindig talál újat, ismeretlent. — A hétfő esti próba után arról be­szélgettünk, milyen kár, hogy a végre iga­zi, történelmi levegőt árasztó környezetbe vitt előadásunknak aligha marad nyoma, a díszletek valószínűleg elkallódnak. Pe­dig remek film lehetőségét kínálná. Nem? Mi mindenesetre ideírjuk. Hátha nem hiába. ^ , NIkolényi István / a város történetéről, kultu­rális életéről nemcsak a teg­napi előadáson hallottak a vendégek. Programjukban kirándulások, városnéző sé­ták is szerepelnek, alkalmuk lesz megtekinteni a neveze­tességeket, a tudományos in­tézeteket, kirándulásokon megismerik a város környé­két, és megtekintik majd a Vörösmarty-dráma előadását a Dóm téren. A nyári egyetem előadása­it délelőttönként tartják a Biológiai Központban neves szakemberek, kutatók. Az idei témakör: pedagógiai ku­tatások az iskolai oktatási rendszer és szerkezet fejlesz­tésének szolgálatában. Az oktatásügyi párthatározat új helyzetet teremtett a tudo­mányos kutatómunkában is. Jó feltételek között dolgoz­hatnak a szakemberek, de megszaporodtak feladataik. A kutatóknak segíteni kell abban, hogy az oktatási rendszer fejlesztése, az okta­tásügy távlatainak kidolgo­zása a határozat szellemé­ben valósuljon meg. Erről a munkáról, a kutatások leg­újabb eredményeiről is tá­jékoztatják- a hallgatóságot. Dr. Szarka József, a neve­léstudományok doktora, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója tegnapi előadá­sában például a pedagógiai kutatások és a köznevelés fejlesztése közötti összefüg­gésekről szólt. A mai téma: az iskolára előkészítés. Je­lentőségéről, társadalmi és pedagógiai szükségességéről Faragó László, az Oktatás­ügyi Minisztérium csoport­vezetője, illetve dr. Nagy József egyetemi docens tart előadást. Az általános isko­lai, gimnáziumi és szakkö­zépiskolai képzésről, ezen is­kolatípusok helyéről az ok­tatás rendszerében, a képzés változásairól, távlati elkép­zelésekről számolnak be a szakemberek a következő napokban, sőt, ismertetik a különböző iskolai kísérletek tapasztalatait is. így például dr. Grezsa Ferenc, a vásár­helyi Bethlen gimnázium igazgatója azokról a kísérle­tekről számol be, amelyek az oktatás korszerűsítését szolgálják. A Jqzsef Attila Tudományegyetem nevelés­tudományi tanszékének ok­tatói dolgozták ki a fakulta­tív gizmnáziumi képzés kí­sérleti modelljét, erről dr. Ágoston György tanszékve­zető egyetemi tanár és dr. Orosz Sándor egyetemi do­cens tájékoztatja majd az egy hétig tartó nyári egye­tem hallgatóit. Sulyok Erzsébet Sok gondot okoz a jegy­váltás a járműveken. Külö­nösen a kalauz nélküli bu­szokon, ahol a gépkocsive­zetőnek kell ezzel vergőd­nie. Jó öt évvel ezelőtt per­selyeket szereltek fel az autóbuszokon, hogy meg­könnyítsék a vezetők mun­káját, Ez akkor jó megol­dásnak látszott, de mint később kiderült, nehéz el­lenőrizni a bevételt. Ezt fel­ismerve néhányan rendsze­resen dézsmálták a perselyt. Hogy ezt megszüntessék, is­mét új megoldást vezettek be, méghozzá azt, hogy a vezetőnek jegyet kell adnia a pénzért. Ez viszont sok munkát okoz, ráadásul a lassúbb felszállás miatt a menetidőt is megnöveli. Mindez sok fejtörést okoz a Volán és a közlekedési vállalat vezetőinek, ezért régóta keresik már a legmeg­felelőbb megoldást. A Volán vásárolt öt magyar gyártmá­nyú félautomata jegykiadó berendezést, amelyek közül négyet kísérletképpen felsze­reltek hétfőn a 71.es autó­buszokra. Ezek egy kétforin­tos bedobása után adnak je­gyet. Az első napon vala­mennyi gép gyengén szere­pelt, néhány órás működés után elromlottak. A szakér­tők véleménye szerint azon­ban ez csak afféle „gyer­mekbetegség", amit ki lehet javítani úgy, hogy később megbízhatóan * működjenek. Ha a készülékek végül is beválnak, a többi járatokon is felszerelnek Ilyen jegy­kiadókat, kalauz nélküli ko­csikon az első ajtónál, csuk­lósokon pedig hátul. Mivel a szerkezet kizáró­lag kétforintossal működik, várhatóan gondot okoz majd az, hogy nincs mindig két­i forintos az utas zsebében. Így legalábbis kezdetben, lesznek kellemetlenségek emiatt. Szóba került még egy szovjet gyártmányú fél­automata jegykiadó megvá­sárlása is, amely két egyfo­rintossal is működik. Később azonban ezt elvetették, mert a Veszprémben folytatott kí­sérletek során kiderült, hogy a gépet meg lehet „etetni" más érmével is. A Budapesten és Miskol­con már bevált jegyvásár­lást és lyukasztást azért nem akarják átvenni, mert véle­ményük szerint sok problé­mával jár a jegyek árusí­tása. Másképpen vélekedik vi­szont dr. Várhalmi Károly, a közlekedési vállalat Igaz­gatója. A villamoson ugyanis ezt szeretnék megvalósítani, méghozzá a jövő év második felében. Később jegyárusító automatákat is beszereznek, amelyeket forgalmas helye­ken, középületekben állíta­nak fel. Másfél évvel ezelőtt már új megoldást vezettek be a dorozsmai villamosokon. Az első ajtónál a buszokon hasz­nálatos perselyeket szereltek fel. Ugyanezt alkalmazzák a közeljövőben a 2-es villamo­son is, a jövő év közepéig. A jelek szerint sok fej­törést okoz mindkét válla­lat vezetőinek az, hogy mi­lyen megoldást alkalmazza­nak a kocsikon a vezetők munkájának csökkentésére, illetve a forgalom gyorsítá­sára. A döntés kétségtelenül nehéz, hiszen egyik változat sem tökéletes. Annyi már biztosnak látszik, hogy nem egyforma megoldást vezet­nek be a két vállalatnál. Pe­dig az utazóknak ez lenne a legkényelmesebb. Sz. J. Uj kávéfőzők bemutatkozása a vásáron A Szegedi Ipari Vásáron évek óta nagy sikerrel sze­repelt az AUTOFÉM Ipari Szövetkezet. Vezetői tegnap mutatták be Szegeden, a Sajtóház klubjában az új­ságíróknak a már közked­velt Autopress kávéfőző­család legújabb típusait. Ezek a korszerű termékek először mutatkoznak .be a vásárlóközönségnek az ipari vásáron. A sajtótájékoztatón részt vett Vincze János, a városi pártbizottság munka­társa is. A ma már 220 munkással dolgozó, évente 76 milliós értéket gyártó budapesti ipari szövetkezet megbízott elnöke, Pruzsinszky István ismertette az új szabada­lom alapján készült kávéfő­zőcsaládot, a 2, a 4 és a 6 személyes elektromos, vala­mint gázrezsóval működő készülékeket. A főzők új, keverődobos szűrőrendsze­rében a gőz és a víz keve­redésével mintegy 50 száza­lékkal kevesebb őrölt kávé­ból az eddiginél is jobb aro­májú feketekávé fő, s emellett — a KERMI mik­robiológiai és toxicológiai laboratóriumának szakvé­leménye szerint is — élet­tanilag, egészségügyi hatás szempontjából jobb a kávé. Az új típusú ' kávéfőzők 1975 első negyedében ke­rülnek a kereskedelembe, s egyidejűleg árusítják majd a kávéfőző „lelkét", az új betétet, amely a régebbi Autopress kávéfőzőkben is használható. Balla Béla, a szövetkezet fejlesztési vezetője a kávé élettani hatásával kapcsola­tos kutatásaikat ismertette a sajtótájékoztatón. Azokat a tudományos eredményeket, amelyeknek figyelembevéte­lével az új kávéfőzőket meg­tervezték. A TRANSELEKT­RO Külkereskedelmi Válla­lat munkatársa, Sebők Ernő elmondotta, hogy az Auto­fém Ktsz termékeit 60 or­szágba exportálják. Az Ipari vásáron kóstoló­val egybekötött kávéfőző­bemutatót is tartanak, s a pavilonban a ktsz szakem­berei a cég régi kávéfőzőtí­pusait díjtalanul javítják. Magyar sikerek a matematikai diákolimpián Az Erfurtban megrende­zett XVI. nemzetközi mate­matikai diákolimpián Kollár János I., Kertész Gábor, Kiss Emil és Gparing László II., Csuka Gábor, Pröhle Péter és Simányi Nándor III. díjat nyert, . A nem hlvatalc® pontver­senyben a magyar együttes 18 nemzet csapata között — a Szovjetunió és az Ameri­kai Egyesült Államok mö­gött — a III. helyen végzett A magyar diákok tehát igen sikeresen szerepeltek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents