Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-17 / 165. szám

SZERDA, 1074. TTTLTTTS «. Toronyházak Újszegeden Az újszegedi városnegyed szíben és gyorsan épül. Bt volt ládagyár helyén már szalagházak is húzódnak tíz­szintes magasságban, de az újszegedi vasútállomás fel­járójánál is elkészült két darab tízemeletes toronyház, amely szépen illeszkedik az ottani környezetbe. hes S. SSntíor felvétele Tanácskoztak a partizánszövetség megyében élő tagjai Az MSZMP Csongrád me- sével hozzájárulnak ifjúsá- meretlen momentumainak gyei Bizottsága tanácskozás- gunk szocialista szellemű felkutatását, feldolgozását, ra hívta össze kedden dél- neveléséhez. A kérés a to- hiszen mintegy 8000 ma­előtt az MHSZ megyei veze- vábbialcban is az: a szövet- gyar ellenálló harcolt Euró­tősége szegedi székházába a ség tagjai a jövőben is se- pa csaknem valamennyi or­Magyar Partizán Szövetség gítsék pártunk politikai cél- szágában; folytatják a szov­megyében élő tagjait. Az kitűzéseinek megvalósítását, jet, lengyel, cseh és szlovák értekezleten részt vett dr. Markovics János, a Ma- partizánok tevékenységének Németh Lajos, a megyei gyar Partizán Szövetség megismerését, és megismer­pártbizottság titkára, Bódi 1974. március 1-én megtar- tetését; a bölcsészhallgatók György, a KISZ megyei bi- tott választmányi ülésének részére disszertációs témá­zottságának titkára, Jánoska beszámolóját, és az ott elfő- kat dolgoznak ki; történel­Gergely alezredes, az MHSZ gadott határozatot ismertet- mi vándorgyűléseket és ki­megyei vezetőségének titká- te — szólt azonban a sző- állításokat szerveznek; foly­ra, valamint Markovics Já- vétség feladatáról, céljáról tatják a Spanyolországban nos, a MÉM osztályvezetője, is. Vázolta azt a munkát, harcolt internacionalisták a partizánsfcövétség választ- amelyet a szövetség nemzet- névsorának összeállítását; mányának tagja. közi kapcsolatai révén az munkálkodnak a KISZ-szel Mielőtt az értekezlet érde- új fasizmus ellen vív, a bé- és az MHSZ-szel a hazafias mi munkájához kezdett vol- ke fenntartása érdekében, nevelés érdekében, és kiad­na. a megjelenteket és a Az előadó részletesen szólt ványokat jelentetnek meg, szövetség új tagjait — Bie- a szövetség belső szervezeti melyek közül az ellenállási bert Antalt, dr. Bene Lászlót és mozgalmi életéről, vala- mozgalom kislexikonja lesz és Beszterczy Istvánt — kö- mint a szövetség egyes osz- az egyik érdekesség, szöntő dr. Németh Lajos ja- tályai, bizottságai tevékeny- A beszámolót követő vitá­vasolta: egyperces néma fel- ségéről, amelyek az idevo- ban felszólalt Bodnár Lajos, állással adózzanak az elmúlt natkozó párthatározat szel- Krajkó András, Gera István, és az ez évben meghalt Ka- lemében folynak. Petvai Ferenc, Varga János, tona András és Szűcs Imre Az apró részleteket is Molnár Tibor (Szeged), Kp­szövetségi tagok emlékének, felölelő beszámoló után az rekes István (Szentes) és Ezt követően dr. Németh előadó ismertette a szövet- Vastagh Lajos' (Makó). Lajos megemlékezett a szö- ség idei — a választmány A felszólalásokban felve­vetség két — a megyénkben által jóváhagyott — munka- tett kérdésekre Bódi György szervezett — országos szintű ter,vét. Ez a munkaterv fel- és Markovics János vála­rendezvényéről, majd rámu- adatként jelöli meg — töb- szolt. A tanácskozás dr. Né­tatott: annak ellenére, hogy bek között — a magyar el- meth Lajos zárszavával ért a szövetség tagjai részére lenállási mozgalom eddig is- véget, nem tartanak rendszeresen dicsérete R itkán, de azért már lehet találkozni olyan emberrel, akinek több száz forintot is ráígérnek a fizetésére — mégsem mozdul. S amikor csodálkozó sze­mekkel rákérdeznek — „Megőrültél? Ne­ked nem pénz négyszáz forint?!" —, a kö­zösségre apellál. Arra, hogy szereti a kö­rülötte és vele dolgozó embereket, össze­szokott velük, jól érzi magát azon a he­lyen, ahol ereje és képessége java részét befektette, s bár a magasabb kereset jól jönne, a kellemes munkahelyi közérzet, a közösség fölnevelő és vigyázó melegsége sem olcsó öröm. Sokan megmosolyogják, de sokan a párt­jára állnak. Éppen azért mind több a megértő szó, mert a közösségi szemlélet egyre inkább izmosodik. Mindenki fut a maga dolga után: autót glancolunk, mo­torcsónakot mázolunk, víkendházat barká­csolunk, kiskertet kapirgálunk, fusizunk, másodállást kergetünk — mondják egye­sek, így aggódva a kollektivizmusért. A közösségi élet és gondolkodás bizonyos emberek számára valóban befejeződik a hivatali munkaidővel vagy a gyárkürttel. S még mottót is csinálnak hozzá: „Elvég­zem a dolgom, a nap minden más órája az enyém!" A szocialista brigádokban és más közös­ségekben mégis nap mint nap felismer­hetjük az ellenkező tendenciát, a közös­ség eleven dicséretét. A közösség hatal­mas erő. Az emberformálás nagy és szép műhelye. Gondoljuk csak meg, mit sugá­roz ránk egy egészséges kollektíva; mi­lyen elvárásokat fogalmaz, milyen ösztön­zéseket ad? A modern ipari munkában a szocialista közösség óv meg a termelés el­embertelenedésétől; abban találjuk meg a sokszor gépies tevékenység érzelmi motí­vunjait. A közösség ad ösztönzést és segít­séget termelő tehetségünk és egyéb képes­ségeink kibontakoztatásához. Elvárásokat fogalmaz meg, visszatart, erőfeszítésekre biztat, ellenőriz, normákat szab munká­ban, magatartásban, erkölcsben — mikor mire van szükség. Egyesíti az egyes em­berek erényeit, és az elvárás rangjára emeli — elvárja, hogy hozzá igazodjunk. Népi kollégista koromban találkoztam először közösséggel. Sok naiv, ma már mo­solyogni való dolgot elkövettünk. Afféle kommunát teremtettünk, amelyben közös volt a hazai csomag, a cigaretta, a cipő­krém, s együtt mentünk moziba vagy bál­ba is. Nem lehetett kilógni a sorból! De a megmaradásnak az alapvető kritériuma e formaságok mellett az igazi közösségi magatartás volt! Ma az emberi viszonyok és érdekek bonyolult hálójában élünk, s a közösségi kötelékek nem olyan feszesek — ha jól akarunk igazodni, mégis a közösségi gondolkodás ad helyes iránytűt, A kollek­tív megítélés tükrében lehet igazán meg­tudni, helyes-e, amit cselekszünk. Ha a közösség nem adja rá az áldását, bizonyo­san hiba van az egyéni elhatározásban. „A társadalom és a személyiség közötti kapcsolatokat a kollektíva közvetíti — je­gyeztem ki egy tanulmányból. — Nem a társadalom és az elszigetelt egyének 5sz­szessége, hanem a társadalom — a kol­lektíva —, a személyiség képezi a társa­dalmi kapcsolatok tipikus struktúráját a szocializmus számára. A kollektíva, külö­nösen a dolgozók kollektívája, óriási ha­tást gyakorol a személyiség, az egyén szo­cialista tulajdonságainak kialakítására. A kollektíva segítségével, annak közvetítésé­vel valósul meg a társadalomnak minden emberről való gondoskodása." Ma, amikor annyit beszélünk a szocia­lista életmódról, visszakanyarodhatunk ah­hoz az igazsághoz, hogy közösségen kívül el sem képzelhetjük a követendő életstí­lust. Ennek elemei a közösségben gyö­keresednek meg. Figyeljünk csak rá, az emberi botlások ott kezdődnek, hogy va­laki elfordul a közösségtói, szembehelyez­kedik vele, vagy fölé rendeli magát. A szocialista építésben „csak azt szabad elértnek tekintenünk, ami meggyökerese­dett a kultúrában, a mindennapi életben, a szokásokban" — írja Lenin egyik tanul­mányában. S ha ezt továbbgondoljuk, egy­szerű és kézenfekvő á következtetés: ez a folyamat a közösségi életben megy vég­be, csajt annak van olyan ereje, amely nyomot, tartós és maradandó nyomot hagy, mégpedig öröklődőén. A képletet meg is lehet fordítani. A szo­cializmustól idegen magatartásformák ál­talában a közösségeken kívül élnek és te­nyésznek, vagy olyan helyen virágoznak, ahol gyenge, erőtlen a közösség, nincs ki­sugárzása, számon kérő és ellenőrző ha­tása az egyénre. D e közösségben születik az' emberi szépség is. Kollektív lelkiismere­tünk, segítőkészségünk, számonké­résünk ereje; egyesült humanizmusunk; egymással való törődésünk, felelősségünk a szocialista ember valódi élettere és élet­eleme. S megint az üzemi szocialista bri­gádokhoz mehetünk példákért. Hány jó szakmunkás köszönheti a kollektíva szo­rításának, noszogatásának, hogy kitanulta a mesterséget? Hány bomladozó családot tartott egyben a közösség ereje azzal, hogy eltérítette az apát az italboltok elől? Hány és hány család kapott támaszt a munká­ban edződött közösségtől, ha elemi csapás vagy tragédia érte? Lehetne sorolni, bri­gádnaplókat és sorsokat idézni, a tanulság ugyanaz lenne: a közösség nemcsak kerete a mai dolgos életnek, hanem egyszersmind állandó és megbízható alapja és támasza is. Azzal, hogy jobban élünk, hogy a java­kat mind nagyobb gazdagságban megsze­rezzük, nem válik időszerűtlenné a közös­ségi gondolkodás és magatartás. Mert bár lehet, hogy eredendően a szükség és a kö­zös erőfeszítés jelentőségének felismerése hozott egybe bennünket — az anyagi jobb­lét idején emberi és erkölcsi szükségletté válik a kollektíva. A példa, ahonnan elindultam, azt iga­zolja: igenis van ilyen igénye a szocia­lista embernek. Szereti, óhajtja" a közös­ség melegét, erejét, fegyelmét, biztonságát SZ. SIMON ISTVÁN A Bangladesi KP küldöttségének látogatásáról A Magyar Szocialista Mun- A bangladesi testvérpárt káspárt Központi Bizottsá- küldöttségét fogadta Pullai gának meghívására július 8 Árpád, a Központi Bizottság —16. között Abdus Salam, a titkára. A küldöttség meg­Központi Bizottság titk^rá- beszélést folytatott Jakab nak vezetésével látogatást Sándorral, a Központi Bi­tett hazánkban a Banglade- zottság tagjával és dr. Be­si Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége. A küldöttség tagja volt Kamrul Hossain, a Köz­ponti Bizottság titkára. meghatározott összejövetele­ket, a pártbizottságok rend­szeresen figyelemmel kísérik a szövetség tagjainak tény­kedését, és a lehetőségekhez képest — ha szerényen is — igyekeznek segítséget nyújtani a mindennapok gondjainak enyhítéséhez. A megyei pártbizottság titkára örömmel számolt be arról, hogy a szövetség tag­jainak többsége a megyé­ben párt-, állami és tömeg­szervezetek különböző vá­lasztott testületeiben tölte­nek be társadalmi funkciót. Sokan részt vesznek a KISZ-, az úttörő- és az MHSZ különböző rendezvé­nyein, beszélgetnek katona­fiatalokkal és példamutatá­sukkal, hozzászólásaikkal, harcos életútjuk cmerteté; t^Bkonjtsága jswutt. Fejlődik a faipar Dr. Dimény Imre minisz- A szocialista munkaver- hatására a faipari vállala­ter és Gyöngyösi István fő- seny fejlesztéséhez a mi- tok dolgozóinak bére és jö­titkár vezetésével a Mező- nisztérium és a szakszerve- vedelme az elmúlt években gazdasági és Élelmezésügyi zet közös határozatai hat- tervszerűen növekedett A Minisztérium, valamint az hatós segítséget nyújtottak, központi bérfejlesztést a vál­Építő-, Fa-, és Építőanyag- A munkaverseny-kezdemé- lalatok körültekintően hasz­ipari Dolgozók Szakszerveze- nyezések és a szocialista bri- nálták feL Megállapították, tének vezetői kedden érté- gádók vállalkozásai hozzá- hogy a dolgozók szakkép­kelték az elsődleges faipari járultak az iparág műszaki zettsége az elmúlt években vállalatok helyzetét, tevé- fejlesztési és termelési fel- tovább fejlődött. A rekonst­kenységét és megállapítot- adatainak sikeres megváló- rukciós munkálatokkal egy­ták: a faipar eddig a IV. öt- sításához. Az újítási moz- idejűleg a faipari vállalatok éves terv célkitűzéseinek 8almat jól segítette a mi- kulturáltabb és biztonságo­. . . .. ... ..... ' nisztérium és a szakszerve- sabb munkakörülményeket megfelelően fejlodott, a gaz- ^ á]ta] szervezett újítási alakítottak ki. a szociális el­dalkodás színvonala ós ha­verseny. A kogponfe látást azonban tatezkectesefe fejleszteni; recz Jánossal, a Központi Bi­zottság osztályvezetőivel. Ta­lálkozott a Hazafias Nép­front és a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa ve­zetőivel, ellátogatott Borsod és Szolnok megyébe. Az elvtársi légkörben és a teljes egyetértés szellemé­ben tartott megbeszéléseken a két párt képviselői tájé­koztatást adtak pártjaik te­vékenységéről, áttekintették a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit, vélemény­cserét folytattak a nemzet­közi kommunista- és mun­kásmozgalom előterében álló problémáiról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának képviselői teljes tá­mogatásukról biztosították a Bangladesi Kommunista Pártnak az ország gazdasági és társadalmi haladásáért, a nemzeti függetlenség meg­továbi> kellé szilárdításáért vívott har­Elutazott az iraki delegáció Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártjának 15 fős ta­nulmányi küldöttsége július 4—16. között látogatást tett hazánkban. A küldöttség az MSZMP és az Iraki Baath Párt kapcsolatai keretében tanulmányozta a párt és tö­megszervezeti munka tapasz­talatait, ipari és mezőgazda­sági üzemek, valamint kul­turális intézmények tevé­kenységét. Az iraki küldöttség ked­den elutazott hazánkból. Magyar­marokkói megbeszélés A Külügyminisztérium meg­hívására néhány napig ha­zánkban tartózkodott Ali Skalli. a marokkói Külügy­minisztérium főtitkára. Meg­beszéléseket folytatott Garai Róbert külügyminiszterhe­lyettessel a nemzetközi hely­zetről és a két ország kap­csolatait érintő kérdésekről. |<MTB • / I

Next

/
Thumbnails
Contents