Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-01 / 126. szám

agy előadás politikailag és főleg a (jyiészt, egyetemista fiatalokra gyakorolt) közönséghatását tekintve, igen vitatható. A Minerva Színpad a Bartók Béla Művelődési Köz. pont, a Kisipart Szövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége és a KISZ Szeged városi Bizottsága közös fenntartású ircu dalmi színpada. A színpad a város kulturális életében sajátos helyet foglal el: az egyetleh olyan amatőr színjátszó csoport, amely ifjúmunkásokat, dolgozó fiatalokat is mozgósít, elősegítve ezzel művelődési igényeik fejlődését. Működésében helyesek azok a törekvések, amelyek elsősorban vidám, de igényes darabok bemutatásában jutnak kifejezésre. Az üzemek, a csatlakozott községek kulturális ellátásában növelni kell szerepét. A végrehajtó bizottság szűk. aégesnek tartja mindkét/amatőr színpad támogatását, munkájuk kellő politikai ié művészi színvonalon tartását, annak fenntartásával, hogy a műkedvelő színjátszó együttesek feladatai nem azonosak a színházéval. Tevékenységük segít • hivatásos színház népszerűsítésében. c) A szegedi képzőművészet helyzete az utóbbi évtized* ben a párt- és állami szervek tudatos művészetpolitikójá következtében jelentősen javult. Jobbak lettek az alkotó munka feltételei, több tehetséges művész telepedett le városunkban. A helyi képzőművészeti élet jellemzője a többközpontú, ság, (a területi szervezet egy csoportja, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Tömörkény István Művészeti Szakköíépiskola stb.), amely elősegíti az alkotói irányzatok sok, színűségét, de a széttagoltság miatt gondokat is okoz. Sze. ged képzőművészetét is — mint a többi rAűvészetet — á város összetett társadalmi struktúrája, a gyorsuló urbanizáció, az értelmiségi rétegek differenciáltsága objektív körül, fnényként határozza meg. Jellemzője a friss európai tájékozódás, a témák árnyalt intellektuális megközelítése, de élnek benne az alföldi festészet hagyományai: a táj, és a benne élő ember megjelenítése. A végrehajtó bizottság nem ért egyet azokkal a negatív megjegyzésekkel, melyek az egységes szegedi arculatot, a markánsan körvonalazott, iskolaszerű zártságot hiányolják, gyakran a hódmezővásárhelyi festészetre hivatkozva. A szegedi képzőművészet ereje, sajátos arculata, éppen sokszínűségében rejlik. Kétségtelen, hogy a félreértett, provincializmustól való félelem ürügyén létrejönnek néha olyan alkotások is, melyek a képzőművészeti közízléstől távol esnek, s zavart, esztétikai tanácstalanságot keltenek a tárlatlátogatók körében. Időnként egyes művészeink jobban figyelnek a divatos stílusirányzatokra, egymásra, illetve a fővárosi zsűri véleményére, mint a közönség ítéletére. Ha ezek a jelenségek képezik a kritika alapját, akkor érdemes odafigyelni. Az építőművészek tevékenysége nagyon lényeges a fejlődő város életében. A városrekonstrukció során meg kell őrizniük modernebb formában a mennyiségileg kicsi, minőségben sem egységes építészeti hagyományokat. A korszerű városszerkezet megtartásával olyan új lakótelepeket kell tervezniük, illetve építeniük, amelyek humánus környezetet nyújthatnak a Szocialista társadalom emberének. Tapasztalataink szerint., építőművészeink igyekeznek a kívánalmaknak megfelelni. Az eredmény feltétlenül jobb lenne, ha az építő- és képzőművészek intenzívebb együttműködése létrejönne. d) Szeged zenei élete sokszínű, élénk, színvonalas kulturális hatása nemcsak a városban és a megye területén, hanem alkalmanként országosan, sőt határainkon kívül is érvényesül. Számos zenei intézményünkben, műhelyünkben jó színvonalú munka folyik, a zenei életben aktívan résztvevők száma magas. Különösen kiemelkedő teljesítményeket produkál néhány együttes. (Operatagozat, Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és « Tömörkény István Gimnázium és Művészeti SzakközépIskola női kara. a Szegedi Zenebarátok Kórusa és a Bartók Béla Kamarakórus.) A hangversenyélet is színes és sokrétű, a zenei intézmények, az együttesek, a művészek számából és színvonalából, valamint az országos hangversenyélet lehetőségeiből kovetkezoen. Az Országos Filharmónia évadonként mintegy 25 felnőtt és ugyanennyi ifjúsági hangversenyt rendez. A két sorozat bérlőinek száma megközelíti a háromezer főt. Ezekhez csatlakozik a Dóm nyári zenei programja, és a zenei intézmények számos hangversenye. A felnőtt bérletsorozatok műsora igényes összeállítású, bár — a közön. Ség zenei ízlésének engedw — kompromisszumokat is tartalmaz. Általában a zeneirodalom nagy klasszikusainak jnűvei adják a törzsanyagot, egyre nagyobb tért kap azonban a XX. század zenéje. (Sosztakovics, Prokofjev, Sztravinszkij. Ravel, Honegger, Debussy, Britten). Néhány mű képviseli a műsorban a lengyel, román, csehszlovák zenét. A mai magyar zene előadása is helyet kap a műsortervben, ezt bizonyítja Szokolay, Petrovics, Szabó, Kadosa, Sáray műveinek bemutatása. A zenekari hangversenyek zömében a Szegedi Szimfonikus Zenekar aaerepel, kiegészítésül általában nevez budapesti, néha külföldi zenekarok lépnek fel. A karmestérek és szólisták legtöbbje hazai, ritkábban külföldi mű* vész. A zeneszerető közönség jogosan kíván több nemzetközi hírű előadót hallani. Népszerűek a kamarazenekariés szóló hangversenyek, amelyek szélesitik a zenei repertoárt. A Szegedi Nemzeti Színház opera társulata a legrangosabb vidéki opera. A hagyományos repertoár-darabok élőadásában is újat tud nyújtani, a ritkán játszott operák Sikeres bemutatói fokozzák hírnevét. Az utóbbi években modern operák bemutatására is gyakran és sikerrel vállalkozott. Az opera-társulat karmesterei és magánénekesei a angversenypódiumokon, is népszerűek. A társulat a Szaadtéri Játékokon, az ország más városaiban, alkalmanként külföldön is szerepel. A kórusmozgalomnak igen nagy szerepe van a zenekultúra terjesztésében, a munkásmozgalmi, a népi hagyományok a mai magyar zene, Bartók és Kodály műveinek ápolásában. A szegedi kórusok szereplése rendszeres műsornaptár alapján, önálló esteken, fesztiválokon, verseny^ ken, hazai es külföldi turnékon, a rádióban stb. biztosított A legjobb énekkarok rangos minősítéseket szereztek. 2. A Szegeden élő művészek helyzetéről, publikációs, klállitási, fellépési lehetőségeiről: a) A Szegeden élő írók száma a többi művészeti ág alkotóihoz viszonyítva csekély. A Magyar Írók Szövetségéi nek tizenegy tagja, a Fiatal Írók József Attila Körének négy tagja él Szegeden. Az alkotók köre ennél bővebb, a különböző kulturólii területen dolgozók között jelentős számú alkotói vénáj<> és ambíciójú értelmiségi van, aki Időnként szépirodalmi, kritikai müvekkel jelentkezik. Egy író él csupán művészeti munkásságából, a többiek újságírók, egyetemi oktatók, hallgatók, könyvtárosok, vagy egyéb kulturális terű? leten dolgoznak. Az írók legtöbbje tevékenyen részt vesj a társadalmi- es közéletben. Az írószövetségi tagok közül kilencen párttagok, többen az irodalmat irányító szervek, tudományos egyesületek választmányi tagjai, népfrontbizottsági tag, tanácstag is van közöttük. Az írószövetségi tagok közül kilencen 40 éven felüliek, kevés a fiatal befutott író. Anyagi körülményeik kielégítőek. A művészeti dijait Odaítélésével jelentős anyagi és erkölcsi elismerésben réf szesültek, hat József Attila-díjas író él Szegeden, a városi tanács alkotói díjaiból évente két író részesül. A Magyajr írók Szövetsége lehetővé tette néhány szegedi író külföldi tanulmányútját is. Az írók — költők alkotási körülményeikben a le& nagyobb gondot a főállással (és a mellékfoglalkozással) járó nagy lekötöttség jelenti, valamint az a gyakorlat, hogy az anyagi és erkölcsi elismerést a munkák után kap~ják, a művek „kihordásához" a nyugodt körülmények ritkán biztosítottak. A szegedi írók publikálási lehetőségei csak viszonylag jpondhatók jónak. Elsősorban a Tiszatáj ad lehetőséget az "(fások megjelentetésére és országos megismertetésére. A "jiszatáj nemcsak befutott írók, hanem a még ismeretlen tehetségek írásainak publikálására is rendszeresen vállalkozik. Az írók természetesen országos folyóiratokban is igyekeznek műveiket elhelyezni. Annak ellenére, hogy 196$. óta ötven önálló művet adtak ki, (ezeknek megfelelő kritikai visszhangja is volt) úgy érzik, hogy kiesnek az országos vérkeringésből. Nehéz a budapesti fórumokon szót kapniuk (folyóiratok, TV, rádió, könyvkiadás). A szegedi író-olvasó találkozások rendszeresek, ftf utóbbi években minden jelentős író szerepelhetett személyesen is az irodalombarátok előtt. Néhányan munkájukra, vagy az író-olvasó találkozások számukra kellemetlen vele? járóira hivatkozva ritkán vagy egyáltalán nem vállalják a kapcsolatok ezen módjának erősítését. íróink kevés alkalommal találkoznak az üzemi munkásokkal, inkább a központi városi rendezvények kerültek előtérbe. A helyi napilapokban rendszeresen megjelennek írásaik, főleg verselj novellák, a publicisztikai műfajok szépirodalmi lehetősége* is kihasználhatják, bár az a tapasztalat, hogy ezzel a lehetőséggel nem mindig élnek. Az üzemi lapok még nem karolták fel olyan mértékben a szegedi írásokat, amilye* mértékbea sajátos profiljuk megengedné. Bár az itt él® alkotók ismertek a lakosság körében, igazi érdeklődés csak az értelmiség bizonyos rétegeiben nyilvánul meg munkásságuk iránt. Többet tehetne a megfelelő propaganda érdekében a könyvtári és könyvterjesztői hálózat is. b) A Szegedi Nemzeti Színház társulata a legnagyobb vidéki társalat. A próaai részlet 42 főből, az énekkar M főből áll, amelyhez nagyszámú kiegészítő apparátus tartozik. A művészek szereplési lehetősége a színházban intézményesen biztosított helyi, illetve vidéki előadásokon. A város kulturális élete sok alkalmat nyújt rendezvényeivel az. egyéni szereplésre, a színház művészei hangversenyeken, előadóesteken, politikai és kulturális eseményeken gyakran fellépnek. A Szabadtéri Játékok a nyárt időszakban többnek nyújt szereplési lehetőséget. A tévé, a rádió, a film már kevésbé igényli a vidéki művészek rendszeres foglalkoztatását, a távolság, a szabad idő egyeztetés nehézségei miatt. így a vidéken élő tehetségeket az ország közönsége nem ismeri. Az erkölcsi elismerés mértékét tehát itt is befolyásolja a vidéki elzártság. Ennek ellenére egy Kiváló Művész, két Érdemes Művész, hét Jászai-díjas, nyolc Liszt-díjas, egy Erkel-díjas és több Juhász Gyula-díjas művésze van a színháznak. A városi tanács alkotói díjából is rendszeresen részesülnek a színművészek. A színészek, énekesek jövedelemszínvonala alacsony volt a bérrendezés előtt. c) A Magyar Képzőművészek Szövetsége Délmagyarországi Területi Szervezete szegedi csoportjának 26 tagja van, közülük heten a Magyar Képzőművészek Szövetségének tagjai. Jelentősebb művészeti díjat még egyikük sem kapott. A Magyar Építőművészek Szövetsége szegedi csoportjának 30, ifjúsági tagozatának négy tagja él Szegeden, közülük kettő Ybl-díjas. A szegedi alkotók helyi kiállítási lehetőségei jók. A tárlatok mennyiségét figyelembevéve Sze'ged a vidéki városokhoz viszonyítva az első helyen áll. A tárlatok és látogatóik száma több mint kétszerese a pécsinek. A Móra Ferenc Múzeum kiállításai mellett jelentős szerepet játszanak azok a kiállítások, melyeket a Képcsarnok, a Bartók Béla és a November 7. művelődési központ, a Sajtóház művészklubja és a JATE KISZ-klubja rendez. Ritkábban rendeznek tárlatokat üzemekben, iskolákban. A megye területére is eljutnak a szegedi művészek alkotásai, a módszertani központ és a megyei tanács által szervezett „közönség-művész" találkozók révén. Ezek a törekvések jól illenek a párt művelődéspolitikájának azon megállapításához, hogy az utóbbi években társadalmunk anyagi igényeinek kielégítésével egyidejűleg megnövekedett az emberek érdeklődése a kultúra és ezen belül a képzőművészet iránt. A szegedi képzőművészek országos bemutatkozási lehetőségei nem kielégítőek. Budapestén és más városokban ritkán kapnak kiállító termet. Országos mezőnyben a Szegedi Nyári Tárlaton jelentkezhetnek. A külföldi bemutatkozások terén még kedvezőtlenebb a helyzet. A szegedi képzőművészek lényegében csak Szabadkával alakítottak ki rendszeres cserét. A testvérvárosi, testvérmegyei kapcsolatok nincsenek kihasználva. A művészi alkotó munka egyik lényeges motiválója a képzőművészek és a közönség élő kapcsolata. Ez részben á tárlatokon, részben a vásárlás útján alakult ki. Szegeden népes a tárlatlátogató közönség, azonban meglehetősen zárt. Hiányoznak soraikból az üzemi munkások, az üzemi fiatalság. A városi tanács képzőművészeti alkotások rendszeres vásárlásával, alkotói támogatással és nivó-díjakkal igyekszik anyagi lehetőségéin belül betölteni mecénási feladatát. Néhány közintézmény, üzem időközönként szintén vásárol alkotásokat, ez a kör azonban szűk. A köztéri műalkotások által több helyen kiváltott viták arra késztették a város tanácsi vezetését, hogy ez év elején a Tarján városrészbe szánt 14 köztéri plasztika vázlatát két kiállításon is bemutatva véleményt kért a város, illetve a városrész lakosságától. A szegedi képzőművészek alkotási körülményeit is erősen befolyásolja, hogy legtöbbjük főállásban oktatási, vagy egyéb kulturális területen dolgozik. d) A szegedi zeneművészek tábora igen népes, harminc fő felett van akadémiát végzett művészünk, az opera társulatnak 19 magánénekese, a Szegedi Szimfonikus zenekarnak mintegy hetven tagja van. Ezenkívül 29 általános iskolai, hét középiskolai és tíz felnőtt kórus működik. Az együtteseknek és a szólistáknak a helyi fellépési lehetőségek általában biztosítottak, sőt a több együttesben is szereplő művészek rendszeresen túlterheltek. Ez a helyzet akadályozza az egyéni művészi elmélyülést és fejlődést. A hangszeres szólisták és kisegyüttesek az Országos Filharmónia rendezvényei keretében ugyanakkor kevés fellépési lehetőséghez jutnak az ország más városaiban és a fővárosban, a külföldi kapcsolatok is gyérek. A zeneszerzői alkotómunka feltételei kedvezőtlenek. Az érvényesülési lehetőségek korlátozottsága, fizetési és lakásproblémák is hozzájárulnak ahhoz, hogy a ofti művészekre egyre erőteljesebben hat Budapest es mj| városok szívóhatása, növekszik az elvándorlás. Az erkólcjj elismerés főleg a hangszeres szólisták esetében nem megj felelő. A városi tanács és más társadalmi szervek díjaiból rendszeresen részesülnek a szegedi zeneművészek, országo? díjakból azonban csak az opera társulat tagjai, valamint 4 rangosabb énekkarok. Szinte teljesen hiányzik a tanul, mányutak lehetősége. A szegedi zeneművészek közönség, kapcsolatai nem megfelelőek, mert szinte csak értelmiségből és diákságból tevődik össze az állandó közönség. A2 ismeretterjesztés törekvései ellenére is nehéz megkedvelj tetni a komolyzenét a munkásokkal, a munkás ifjúsággal 3. Szegeden több művészeti szövetség működik a -kS lönböző művészeti ágakban. (Magyar Írók Szövetsége. Maii f

yar Képzőművészek Szövetsége, Magyar Építőművészéi zövetsége, Magyar Zeneművészek Szövetsége. Kórusoj} Országos Tanácsa, területi, illetve megyei csoportja.) Feladataik sokrétűek, de mégis kiemelhető ezekből á műhelymunka fontossága. Ebben a tekintetben váltóra intenzitású és színvonalú munkát lehetett tapasztalni aa elmúlt években. Különösen lényegesnek tartja a végrehajt bizottság a szakmai és politikai előadások, viták, műhely megbeszélések, tapasztalatcserék szervezését, a sokfél intézményben dolgozó művészek összefogását, ezen keresj tül az intézményekben folyó műhelymunka ösztönzés^ Gyakran tapasztalható, hogy a művészek munkájana összehangolása elsősorban a személyes kapcsolatokon ki resztül érvényesül, meglátszik a szervezett kapcsolattá hiánya. A műhelymunkában sokszor érződik egyes műv^f szek elzárkózása — az egyéni érzékenység, szemérmessé* az alkotói s'zuverinitás helytelen felfogása miatt — alkw tásaik kollektív megbeszélésre bocsátása elől. Néhány kezdeményezés kivételével hiányoznak a ktrt lönböző művészeti ágak művelőinek közös bemutatkozásaik pedig helyesen szervezve komoly művészi élményeket lát hetne így kelteni. (Például: képzőművészet — zene. kepzfl* művészet — építőművészet, irodalom — zene stb. "sszéí kapcsolása.) A szövetségek többet tehetnének szervező és ismertterjesztő munkájukkal a közönség helyes arányainak k|» alakításáért is. Fontos feladatuk a fiatal tehetségek ielüj dezése, fejlődésük irányítása, sőt a városhoz kötésük el® segítése az állami szervekkel együttműködve. A művészek utánpótlásának szervezett megoldása eddig nem kielegit^, annak ellenére, hogy a művészutánpótlás iskolai lehetóséj gei igc-n gazdagok városunkban. Jó kezdeményezésnek tartjuk az utánpótlás nevelése szempontjából a most nití alakult Fiatal Művészek Klubját. 4. A művészetek művelésének tárgyi feltételei keveset fejlődtek az elmúlt években, különösön az épüleibeli adottságok rosszak. A kőszínház alapos felújításra szorul. hH ányzik a város igényeihez méltó, jó akusztikáju hangversenyterem, nincs megfelelő hely állandó képzőművészeti kiállítások, gyűjtemények elhelyezésére, az oktatási inié» mények zsúfollak és korszerűtlenek. Ezen némileg enyhQ a Kamaraszínház közeli belépése, az újszegedi szabadtér) színpadot is jobban ki kell használni a nyári időszakba^ Kevésbé vált ismertté néhány intézményi klub kiállttá® Tehetősége, nagyban kihasználatlanok még az üzemek kuft turális lehetőségei. Természetesen ezek a megoldások ncifl terelhetik el a figyelmet a nagyobb létesítmények helyzetéről. A művészek egyéb ellátása sem tökéletes, peldáulí képzőművészeti anyagok, kották, hangszerek, művészet) könyvtár stb. vonatkozásában. Végeredményben a szegei® művészek fejlődésének és művészi eredményeik szintem tartásának is elengedhetetlen feltétele a megfelelő objeHftumok megteremtése, melyek nélkül rövidesen vieszaeséi következik be. 5. A művészetek fejlődésének, a közönség orientálásának fontos eszköze a művészetkritika, amely ugyanakkor az alkotómunka erkölcsi megbecsülésének is egyik formáj* A szegedi műrészek elégedetlenek mind a helyi, minq az országos kritikával. Az országos folyóiratok, lapok gyakran elhallgatják a vidéki, sokszor a fővárosinál ig színvonalasabb művészeti eredményeket. Különösen gyér visszhangja van az irodalmi és zeneművészeti produkcióknak. A színházi, operai, szabadtéri eseményekkel rendszó resen foglalkoznak a kritikusok, a képzőművészet eseményeinek a szakfolyóiratok időnkónt nagyobb teret szentelnek. A helyi kritikai fórumok közül a Tiszatáj irodalmi kritikai színvonala országos rangú, az egyéb művészeti ágakkal már rendszertelenül foglalkozik A Délmagyarország kritikai rovata szűk terjedelmű, tevékenysége az aktuális eseményekre való reag;.!áv 11gyelemkeltés, orientálás szempontjából fontos, nem f-h adata az alkotások mély, szakmai szempontú elern/.i -e. ^