Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-02 / 127. szám

A pedagógusok napján V irágot kapnak a peda­gógusok, köszöntöt szép szóval, megbe­csüléssel, tisztelettel. Pór nap még, és elcsendesednek az iskolák, az ablakokon betűző napfény üres pado­kat melegít, a kréta is el­pihen a táblaszegélyen, ahová fölkerülnek a vaká­ció utolsó betűi. A pedagó­gusok járnak még be a tá­náriba, rendbe rakni, nyug­tázni a megint elszaladt tanévet, melyekről annyi­szor elhangzott már, mi­lyen nehéz volt, de az utóbbi években talán most a legnehezebb. Az intézkedések, rende­letek özöne lépett életbe az elmúlt tíz hónapban azok­ból a feladatokból, melyek a párt oktatáspolitikai ha­tározatából fakadnak. Tan­anyagcsökkentés, házirend, rendtartás, érettségi — messze idézhetnénk a kulcs­szavakat, felölük hallhattak eleget a diákok, szülők, ám igazi jelentéstartalmukat csak a pedagógusok ismerik tüzetesen, akik ebben a pillanatban legfontosabb láncszemei egy folyamat­nak, ahol a napi élet ezer­nyi arcával, bonyolultságá­val fordul az iskola felé, s az iskola önmagát meg­újítva igyekszik kitárulkoz­ni előtte. A tanügyi reform azt szeretné, ha napjaink rohanó tempójában a so­semvolt mértékben fölsza­porodott ismeretekből, tu­dásanyagból mind több ke­rülne az iskolákba, ha nem adataikból persze, az irán­tuk való fogékonyságból, az igényből, szemléletből, mind több a diákfejekbe— anél­kül természetesen, hogy a tanulókat tovább terhelnék, sőt úgy, hogy a túlterhelést csökkentsék. Ne fukarkod­junk a jelzővel, a látszóla­gos ellentmondás föloldása a szó igazi értelmében gi­gászi munka, nem mehet máról-holnapra, csak fo­lyamatában, messze évek­re előre gondolva, tervezve, dolgozva. Ezt a rendkívüli munkát várja az ország a pedagógusoktól. K özhely netán, hogv az igazán nagy dolgok tűnnek a legegysze­rűbbeknek. Mit várunk a pedagógusoktól? Hogy az apró emberpalánták, akik tünemenyes fogékonysággal rajzolják le képzeletük pa­zar gazdagságát (tessék vé­gigsétálni az aszfaltrajz­versenyeken), ne váljanak sete-suta, kétbalkezes diák­alanyokká az iskolai órák­«ba merevedett rajztanulás­kor, hogy csapongó, rom­latlan fantáziájuk, fölbuzgó kedve, színes mesevilága ne fusson zátonyra, ha az irodalom fegyelmezett me­netét-történetét-esztétikáját kapják meg hozzá, hogy az egyszeregy bemagolt lo­gikája ne dermedjen át a természettudományok be­szrjkózott metodikájává. Azt várjuk a pedagógusok­tól, hogy ne pusztán tanít­sák, neveljék is a mai if­júságot, a holnap felnőtt­jeit. „Jó szóval oktassák, játszani is engedjék!" így kapja meg tőlük majd a termelő, dolgozó ország „szép komoly fiait" ... Nikolényi István Púja Frigyes Szíriában A pártkongresszus tiszteletére Termelőszövetkezeti Javítják hidat 64. évfolyam 127. szám 1974. június 2., vasárnap Ára: 1 forint A hivatalos látogatáson a Szíriai Arab Köztársaságban tartózkodó Púja Frigyes kül­ügyminiszter szombaton dél­előtt — damaszkuszi tartóz­kodása utolsó napján — a szíriai főváros egyik nagy textilüzemébe látogatott. Púja Frigyest Issza Dárvis, a Khummasszie Államosított Ipari-Kereskedelmi Társaság vezérigazgatója, a Baath-párt és a szakszervezet üzemi ve­zetői fogadták. A vezérigaz­gató beszámolt az 1946-ban tőkés magánvállalatként in­dult és 1963-ban a Baath­párt hatalomra kerülése után államosított több mint négy­ezer munkást foglalkoztató textilüzem tevékenységéről. A textilüzem export-tevé­kenységét érintve közölte, hogy tárgyalásokat folytat­nak Magyarországgal a híres szíriai szőnyegek. nagyobb tételben történő kiviteléről. Kiemelte a Szovjetunió, a szocialista országok — így Magyarország — Szíriának nyújtott segítsége jelentősé­gét. (MTI) brigádok vállalásai Egymás után teszik fel­ajánlásaikat a kongresszus tiszteletére hirdetett munka­versenyben a termelőszövet­kezetek brigádjai. Azok is, amelyek már évek óta vise­lik a szocialista címet és azok is, amelyek mostaná­feladata az öntözés, vállalá­saik természetesen ezt a munkát segítik elsősorban. Egy pont a sok közül: vál­laljuk, hogy baleset nélkül végezzük munkánkat. Hét­köznapi fogalmazással: vi­gyázunk magunkra, vigyá­ban alakultak. Bár minden zunk egymásra. A munkagé­felajánlást gépbe diktáltak, irásba foglaltak, közös jel­lemzőjük, hogy éppen a „pa­pírszag" hiányzik belőlük. Valamennyit a brigád kö­zössége fogalmazta, életkö­zelségük ennélfogva termé­szetes. Rövid mondatokban fogal­mazódnak a fölajánlások. Tápén a húsüzem Petőfi bri­gádja azt vállalta többek kö­zött. hogy évi tervét 3 szá­zalékkal túlteljesíti. Hatszáz­harminc ezer forint árbevé­telt jelent ez az egyetlen mondat. Á Ságvári brigád Magyar—holland szakszervezeti megbeszélések Gáspár Sándornak, a SZOT fótitkáranak vezetésével május 27—31 között magyar szakszervezeti küldöttség járt Hollandiában, a Holland Szakszervezeti Központok — a szakszervezetek szövetsége (NW), a katolikus szakszerve­zeti egyesülés (NKV), a keresztény nemzeti szakszerveze­tek (CNV) — egyeztető irodájának meghívására, a holland társszervek múlt évben Magyarországon, tett látogatása vi­szonzásaként. A magyar szakszervezeti küldöttség és a három holland szakszervezeti központ képviselői között lezajlott mélyre­ható és őszinte tárgyalások kölcsönösen hozzájárultak a magyar és a holland szakszervezeti mozgalom működésé­nek és munkájának megismeréséhez. A magyar delegáció tagjai nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták a holland szakszervezetek különböző területen ki­fejtett tevékenységét, a társadalombiztosítás rendszerét és szolgáltatásait. A találkozót mindkét szakszervezet részé­ről különösen nagyra értékelték és kifejezték kívánságu­kat, hogy a hasznosnak bizonyult kapcsolatokat a jövőben is folytatják. (MTI) pek javítói azt akarják, hogy rövidebb idő alatt, kevesebb költséggel állhassanak újra a munkába a gépek. Az állat­tenyésztésben dolgozó szo­cialista brigád tervének túl­teljesítését, és kereken tíz százalékos megtakqp'tást ajánlott föl. Tiszaszigeten a munkaszer­vezés javítását tűzték ki cé­lul a növénytermesztők, az iparszerű termelési rendszer megvalósításán és az önkölt­ség csökkentésén fáradoznak. Búzából 2 ezer mázsával várnak többet, a jól szerve­zett, időben végzett munka eredményeként, hatszáz má­zsával több zöldséget is ígér­nek, a faiskola dolgozói 80 esetek ezer forinttal növelik árbe- nélkül vételüket Az állattenyésztők az új szarvasmarhatelep gaz­mogatását, a ház körüli mun­kák elvégzését is vállalták. A községi tanács és a szövetke­zet ugyan gondozónőt állít munkába hamarosan, a bri­gádtagok vállalása azonban így sem lesz felesleges. Üjdonság tehát a mostani vállalásokban az is. hogy a termelést ugyan rendkívül komolyan veszik, és mindent elkövetnek, hogy az eddigi eredményeket tovább javít­sák, de tovább is látnak. Ke­resik az alkalmat arra. hogy a kapcsolatot egymás között szorosabbra fűzhessék, és ke­resik a kapcsolatot más brigá­dokkal is. Bekapcsolódnak a politikai ismeretterjesztésbe, és akinek még nincsen, szak­munkásbizonyítványt igyek­szik szerezni. A tapasztal­tabbak mindig segítik a kez­dőket. Forráskúton például megegyeztek, hogy ki kinek a munkáját segíti addig, amíg az megfelelő jártasság­ra szert nem tesz. Érdemes ismét említeni, hogy a bal­elkerülésére kivétel mindenütt ígéretet tettek. Veszélyes üzem lett a mezőgazdaság, apró figyel­metlenségek is súlyos követ­daságos kihasználását vállal- kezményekkel járhatnak, ják, fölajánlásuk szerint 156 Kulturális vállalások eddig ezer literrel több tejet szál- is voltak, most céltudatosab­bak lettek. A közös együtt­lét alkalmainak keresése és a közös művelődés egyfor­lítanak. Hízott sertésből 250­nel adnak át többet a feldol­gozóknak, a tenyésztési fe- mán hangsúlyt kap bennük. gyelem betartása szakszerű takarmányozás és gondos ápolás a vállalás alapja. Forráskúton februárban alakult hét brigád. A homo­Egymás segítése, nevelése, adott ecetben elvtársi segít­ségnyújtás is. Maguk a brigádok ügyel­nek arra, hogy vállalásaik ki gazdálkodás és a tanyás ne csak papíron maradjanak település sok olyan feladatot ró rájuk, ami részben vagy egészben különbözik az eddi­giektől. Meg kell említenünk itt is a termeléshez kapcso­lódó, szigorú fegyelmet kö­vetelő felajánlásokat, de szól­junk arról is, hogy a nö­vénytermesztők a támasz meg. maradék nélkül meg is valósuljanak. Rendszeresen összegezik, mit végeztek, és mit kell még ezután tenniök. Azt is vállalták, hogy a kü­lönös erőfeszítést igénylő munkák — aratás, vagy őszi betakarítás — serkentésére hirdetett munkaversenyekbe nélkül maradt idős szövet- beneveznek, és felelősséggel kezeti tagok rendszeres tá- részt is vesznek. A szegedi Tiszá-híd 4 év­vel ezelőtti felülvizsgálata­kór kiderült, hogy a szege­csek nagy részét ki kéli cse­rélni. Akkor ezeket festékkel megjelölték és az idén a Közúti Gépellátó Vállalat hozzáfogott a kicserélésük­höz. Ezenkívül egyengetik és tisztítják a hídsarut. A közel egymillió forintba ke­rülő javítást a tervek szerint július 15-re fejezik be. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Somogyi Károlyné felvétele.

Next

/
Thumbnails
Contents