Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

SZERDA, 1974. JÚNIUS 2® Közhasznú célokért A szegedi körzeti népfrontbizottságok munkájáról & lakóközösségek sokszor nem ls tudják fölmérni, mekkora a felelősségük környezetük iránt. Érdekes módon a közelmúltban döbbenhettek rá egy utcának tisztes lakói, hogy milyen bonyodalmak származhatnak abból, ha a csatornát elhasznált gyerekkocsival, vagy ócska kacatokkal tömik tele. Akkor fedezték fel a csínytevést, mikor a víz teljesen elborította az utat. Az Ilyen jellegű epizódok arra mindenesetre alkalmasak, hogy felébresszék a figyelmet egy-egy lakótömb közösségében a nemtörődömség, felelőtlenség ellen, vagy a kollektív teendők Iránt. Amióta a várospolitikába a körzeti népfrontbizottságok erőteljesen bekapcsolódtak, felélesztették az önkéntes, városszépítő, társadalmi akciókat. Szegeden jelenleg huszonegy körzeti népfrontbizottság van, s a választott aktivisták száma megközelíti a kilencszázat. A körzeti elnökségek tudatosan, munkaterv alapján végzik a lakóterületi munkát. így a népfront helyi szervei aktivan rész! vesznek a város fejlesztésének, távolabbi céljainak. illetve a közelebbi tennivalóknak kimunkálásában. Biztosítják a tümegreszvetell. tehát minden társadalmi réteg, csoport bevonását, a közös feladatok megoldásához. A lakóterületi munka magába foglalja az alkotmányJogi, várospolitikai feladatok és a párthatározatok végrehajtásának segítését, atömegpolltikai kulturális munkát, a kapcsolatteremtést a társadalmi szervekkel. A körzeti népfrontbizottságok szerteágazó, sokszínű programjában a sorrendiség természetesen az adott helyzet körülményeitől függ. A város- és küzségpolltika a társadalmi munkaakcióktól kezdve a kommunális viszonyokon keresztül az ellátottság színvonaláig sok mindent magában foglal. De nem is a tipizálás a fontos, hanem az a lényeg, hogy legyen egy olyan fórum, ahol az emberek elmondhatják véleményüket, megismerhetik városuk fejlődésének útját, felismerik a közös feladatokat, hogy azután végrehajtsák azt. Sok körzetben helyi bizottságok meghatározott napokon lehetővé teszik a közös beszélgetéseket, amelyek néha tanácskozásoknak is beillenek. Egyébként a közelmúltban nagy sikert arattak a tanácskozási központok, amelyek megszervezésében a népfrontbizottságok is ré6Zt vettek. Nem könnyű a huszonegy körzetet értékelni. Mindenütt mások a problémák és a feladatok. Mégis, az eredményeket mérni lehet, és az Önmagától kínálja az összehasonlítást. A társadalmi munkaakciókban legtöbbet a peremkerületekben. és a Szegedhez kapcsolt községekben vállalják. Talán ez azért is van, mert itt a feltételek nem azonosak a Belvároséval. Mindenesetre dicséret illeti a dorozsmaiakat, mert egymillió forint értékű játszóPatika a földeken Hazánk gyógynövény-nagyhatalom — áhítják a szakemberek, nem minden alap nélkül. A vadon termo medicinákból ugyanis tekintélyes mennyiséget exportálunk a világ különböző részeibe. Előkelő posztunk elvesztésétől egyelőre nem kell tartanunk: adottságaink kiemelkedően jók. s az írvdlaazték ls rendkívül gazdag. Dr. Tétényi Péter, a Gyógynövény Kutató Intézet igazgatója igy beszél erről: — Hazánk klímája, a sok napsütés, a viszonylag rövid tél és a talajadottságok változatossága nagyon kedvez a nem minden országban honos gyógynövénykultúrának. Nálunk a vadon élő gyógynövények mintegy 200féle faja terem meg, s 30 körül van azok száma, amelyeket különböző termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termelnek körülbelül 15 ezer hektáron. A magyar gyógynövények között még mindig a kamilla a sztár kitűnő minősége miatt A második helyre a csipkebogyó sorolható, harmadikra pedig a hársvirág. Népszerű és keresett azonban sok, másféle növény, így például a maszlag es a többfajta csalán is — A felhasználás skálája rendkívül változatos. Gyógynövényekkel „él" — hogy csak néhányat említsek —az élelmiszeripar, a konzervipar. az édesipar, a bőripar, a likőripar és a kozmetikai ipar. A bodzából nyert kivonat egyenesen a gépek egészségét őrzi: a finommechanikában használatos precíz fémalkatrészek zsírtalanitására szolgál. A csalánkivonatot az élelmiszeriparban „zöld-dúsító" (zöld színező) tulajdonságáért tartfák nagy becsben. fe A mar említett éllovasok közül a csipkebogyó C-vilamin-lartalma tízszer annyi, mint a citromnak. Ráadásul található benne A-, B-, K-, P-vitamin és különböző ásványi sók. A csipkebogyóból készült, és magnéziummal dúsított Viroma a magas vérnyomás, és vérkeringési zavarban szenvedők orvosságai. L. A. teret, építettek, vagy a szőregieket, a nagyszabású Járdafelújításért. A béketeleplek is értékes munkát végeztek, az úthálózat megjavításában. Móravárosban az alkotmányjogi feladatokat oldottak meg kitűnően — gyakoriak lettek az országgyűlési képviselők, a tanácstagok és a lakók találkozásai. Turjánban is a hasonló kezdeményezések váltak népszerűvé. A várospolitikai kérdések alakításában a lakosság beleszólási lehetősége adott, és nem egy helyen ezt kitűnően kihasználják. A körzeti népfrontbizottságok a közművelődés fejlesztését is szorgalmazzák. Különösen jó formát kerestek és találtak Móravárosban, ahol könyvtárklubot hoztak létre. Jónéhány helyen, mint Rókuson és Újszegeden, Dorozsmán, Szőregen felismerték, hogy a szülők iskolája az ismeretterjesztés jó kerete lehet. Mivel az ifjúságnak nincsenek területi szervei, így a helyi népfrontbizottságok sokat tehetnek a fiatalok szórakozási, művelődési lehetőségeinek keresésével és megteremtésével. A párthatározatok végrehajtásának segítése nem kampányszerű feladat. Mégis nyomon követhető egyegy időszakban, hogy milyen területen kellett többet tenni. Legutóbb a nőpolitikái és ifjúságpolitikai határozat került előtérbe. Ugyancsak erre voltak tekintettel, amikor a nóbizottságok, az óvodai és napközi otthoni felvételnél képviseltették magukat Az Iskolák, óvodák megsegítése is a törekvés szellemében indult. Sorjáztatni lehetne a statisztikát, eredményeket. A rubrikába beírt számok legföljebb arról tanúskodnak, hogy mennyiben sokszorozta meg a lakosság segítsége a tanács pénzügyi lehetőségeit. Azt már nehezebb lemérni, hogy a feladatok megoldása közben, hányan szerették meg jobban, „fedezték fel" lakóhelyüket. Mert hiszen a népfront lakóterületi munkájának ez az egyik fő célja. Halász Miklós s x i s: Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Igaz, igaz, ahogyan Eötvös József sok évtizede megfogalmazta, „a demokráciát nem kimondani, hanem organizálnl kell". Persze, azért kimondása, szükségességének hangsúlyozása sem fölösleges. Legalábbis jó néhány munkahelyen. Mert tart és egyre élénkebbé válik róla a vita. Azt, hogy kell-e, inkább csak gondolják a tamáskodók, szükségességét kétségbevonni — annyiféle hangos ösztökélés közepette — aligha tudják. Miként létezzen, hogyan erősödjön, ezen áll valójában a disputa. De nemcsak disputa kell. Tett isi Szocialista társadalmunk alapvető jellemzője a demokrácia, s nem akármilyen, hanem a szocialista demokrácia. Magunk választjuk társadalmi életünk legkülönbözőbb területeire képviselőinket, mi birtokoljuk a termelőeszközöket, jogunk és lehetőségünk, hogy közvetve és közvetlenül is mind jobban „belebeszéljünk" közös dolgainkba. Gazdasági terveink kialakításába, az életszínvonalhoz kapcsolódó intézkedések meghozatalába, a törvények kidolgozásába. Ez eddig rendben van. A munkahely azonban nem cserélhető fel a népfront-vitaklubbal, a falugyűléssel, a tanácsüléssel. Ki akarja összecserélni? Termelési fegyelem és munkahelyi dekmokratizmus, egyszemélyi vezetés és kollektív gondolkodás nem ellentéte, hanem kiegészítője a másiknak. A munkásosztály hatalma sokféle formában ölt testet. E hatalom gyakorlásának közvetlen, minden nap bejárható terepe a munkahelyi demokratizmus. Léte, vagy nem léte politikai kérdés tehát. Elsősorban. Ám rögtön utána gazdasági. Rossz légkörben nem lehet jól — hatékonyan — dolgozni. Napjainkban az üzemi, munkahelyi demokrácia nemcsak a kívánalmaktól, követelményektől marad el, hanem a lehetőségektói ls. A tulajdonosok — s a gyárban, a vállalatnál mindenki egyformán az! — különböző csoportjai nem ritkán csak véletlenszerűen értesülnek arról, ami munkahelyük jelenében, jövőjében döntő tényező, s kellő információk híján nem tudnak arról érdemi véleményt alkotni, mondani. Azaz a demokratizmus mindennapi gyakorlásának Intézményesített rendszere kell, hogy legyen. Ez az első. alapvető követelmény. A második, s előbbinél alig kisebb:, az információ-, a véleménycsere minél több „csatornán" bonyolódjék le. Tehát lehetőleg ne kész, megmásíthatatlan tényeket közöljenek az emberekkel, hanem döntési változatokat, egyaránt bemutatva ezek előnyelt, hátrányait. Ha ez megtörtént, akkor kerülnek előtérbe a lehetőségek. A vélemény nyilvánításra, javaslattételre lehetőség egyebek mellett a munkásgyűlés, a termelési tanácskozás, intézményekben a munkaértekezlet, a brigádgyűlés, s természetesen a közvetett fórumok szintén, a pártbizottság! üléstől a szákszervezeti és KISZ taggyűlésig. Ha ezek lezajlottak, akkor ismét a követelmények szabják meg a teendőket. Mérlegelni, elemezni kell az elhangzottakat, mihamarabb választ adni érdemben, meghozni és végrehajtani az intézkedéseket. Elvi sémaként egyszerű, könnyen áttekinthető hálózat a munkahelyi demokratizmus szervezete. A gyakorlatban azonban bonyolultabb. Hiszen például a demokratizmusra joga nemcsak a munkásoknak, a beosztottaknak van, hanem a vezetőknek szintén. S mély kátyú ez, benne reked meg sokszor a haladás szekere. Mert ha a munkahelyi irányítóknak — az üzemvezetőnek, művezetőnek például — nincs megfelelő hatásköre, tájékozottsága, ha maguk sem vesznek részt a gyár, a vállalat teendőinek kialakításában, gondjainak megvitatásában, akkor „lefelé" ugyanezt gyakorolják. Pusztán postások lesznek: továbbítják az utasításokat, s mivel az önálló cselekvésre módjuk kevés, vagy nincsen, nem igénylik beosztottjaik véleményét. Lényeges Jellemzője tehát a munkahelyi demokratizmusnak a jogok egyenlősége. Ahogy a fegyelmezett munka kötelezettsége szintén. Csakis akkor van értelme ugyanis a vitának, ha döntés után fegyelmezett a végrehajtás. És mindenki részéről az! A demokratizmus, mint jog, kötelességekkel párosul. A közösségben érvényesülő munkamegosztás méri kisebbre, vagy nagyobbra ezeket a kötelességeket, de: mindenkinek vállalnia kell a maga részét! Napjainkban ezt még nem mindig és nem mindenkivel sikerül elfogadtatni. Ez is a haladás akadályainak egyike. Sokféle formája van a munkahelyi demokratizmus közvetlen és közvetett gyakorlásának. Az adott munkahelyen alkalmazható legjobb formák meglelése közös feladat. Nem a sémák babonás tisztelete teszi élővé a demokráciát, hanem a formákba csorgó — némelykor ma még csak csepegő — tartalom. A szavak és a tettek egysége minősíti egy-egy közösség érettségét, a demokratizmusra való alkalmasságát. Mert vannak, akiket „semmi nem érdekel". Tehát a demokratizmus gyakorlását is tanulni kell. Tanítani. Példaadással. Fokozatossággal. Egyebek között azzal, hogy a közvetett demokrácia fórumainak a jelenleginél több jog, hatáskör jusson. Társadalmi rendszerünk alapja a munka. Ebből egyenesen következik, hogy hazánkban a társadalmi elismerés megszerzésének legfőbb színtere a munkahely. A társadalmi aktivitás felkeltésének ugyancsak. Aki érzi, élvezi, „csínálja" a munkahelyi dembkráclát, az a gyár, a vállalat kapuján kívül is szívesen vállal közéleti szereplést. Aki belekóstolt a közös gondolkodás örömébe, az lakóhelyén sem csukja be az ajtót, a hívó szó előtt. Ahol él a munkahelyi demokrácia, ott az üzem légköre ezerféle módon— a szocialista brigádok társadalmi munkájától a dolgozók odahaza elmondott véleményéig — sugárzik ki a tágabb közösségre, a községre, városra, járásra. Részből egész, forrásokból folyam így lesz. Ezért a szocialista demokrácia fejlesztése végett a részek tökéletesítése kap napjainkban élesebb megvilágítást. Ebben kell előbbre lépni. A fogalmak, teendők tisztázásával. A formák jobbításával. Ha szükséges, újak keresésével. Mindenekelőtt azonban szándékaink és tetteink egy útra terelésével m. o. Tóth Béla: SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események úú Az 1879-es esztendő nem termett új lapot, de a város dicsőségére év elején az 1878. évi párizsi nemzetközi kiállítás szegedi kitüntetettjeinek névsorát közölhettük. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium közli, hogy Sziráky József késesmester Szegeden azt a szép összeget, melyet a párisi kiállítási bizottság az ő kitűnő késes áruiért bevett, átveheti. Egyszersmind hivatalos lajstromot is megkaptuk a következő urak neveivel, a kiknek szerencséje volt az 1878. évi párisi kiállításon kitüntetéssel szerepelni. Ezüstérmet nyertek: Pálfy testvérek kitűnő paprikáért. Nevezettek csász. és kir. udvarokhoz ls szállítanak paprikát. Bronz-érmet nyertek: Rlchter C. W. m. kir. szab. ruganyos keménységű acél szemüvegfoglalataiért a melyek rendkívül ruganyosságuk és finomságuk által tűnnek ki. Ezek egyedüli készítője Magyarországon Richter C. W. Brauszwetter János újtalálmányú és szabadalmazott ingaórakészülékéért* mely abból áü, hogy az órát kívülről könnyen föl lehet húzni és a mutatókat is igazítani. Elismerő-okmányt nyertek: Golyósy Gusztáv újszerkezetű és szabadalmazott kitűnő petróleum-mérőiért. Auer József újszerkezetű szabadalmazott ingaóra-készülékéért, mely abból áll, hogy az órát kívülről lehet fölhúzni. Brauswetter Vilmos kitűnő chronosmesterórájáért. a mely pontossága és finom kivitele által föltűnést okozott, s a melynek kiállításáért bizonyára még nagyobb kitüntetést nyert volna, ha az ára nem lett volna oly magasra szabva. Tóth Sándor rendkívül finom és jókészítésű ruganyos hangszer- és géphúrjaiért. Szegedi Híradó, 1879. február 10. Modern közlekedés. A lóvonatú vasút ügyében megtartott a lapunkban jelzett értekezlet, a melyen a város által kijelölt bizottság s Paget Ede vállalkozó teljhatalmú megbízottja Dr. Löw Tivadar a legnagyobb részletességgel megállapították a vasút irányait. A pálya fővonala az alföldi (Rókus) vasút indóházától kiindulva a budai országúton (Kossuth L. sgt.) végig vezet s a takarékpénztár épületétől a Széchenyi térre fordul, a Kárász utcán, Dugonics-téren és Szentháromság-utcán keresztül az államvasút (Nagyállomás) indóházához vezet. A fővonalból két mellék vonal ágazik ki, egyik a tiszaparton keresztül az államvasút teher-pályaudvarához visz, a másik mellékvonal pedig a takarékpénztári épületnél kiválva, a tápéi országúton, a rácpiac után és a kistisza-parton át a gyártelephez (Fürész gyár) vezet. Ezenkívül sószállításra szolgáló szárnyvonal terveztetik és egy mellékvonal a Dugonics-utcán és gyevi-kapun át a makkos erdőbe. Az engedélyokmány 50 év tartamára szól s annak leteltével a lóvonatú vasút az alépítményekkel és összes fölszereléssel a város tulajdonába száll át. A vállalkozó az engedély-okmány keltétől számítva hat hónap alatt tartozik, a pályát kiépíteni s a forgalomnak átadni, s kötelezettségei biztosítékéul 5000 frt. ovadékot tesz le. Mióta Magyarországon a képviselőválasztási mozgalmak súlypontja nem a főváros többé. ha. nem Debrecen, azóta, „komoly" (értsd: kormánypárti) körökben mindinkább kezd meggyökerezni az a nézet, hogy ha már Debreczen Budapest miatt Magyarország első városa nem lehet, úgy annál bizonyosabb, hogy Budapest után, Debreczen az ország első vidéki fővárosa. Hogy e nézet mennyire nem igazságos, azt legjobban bebizonyítja az, hogy Magyarország, nak egy bizonyos Szeged nevű városa is vagyon, melynek lakossága meghaladja a Debreczenét » melyben a magyarság és műveltség bizonyosan áll olyan fokon, mint Debreczenben. De hát nem csoda, hogy a „komoly" körök e statisztikai tények dacára mégis Debreczennek adják az elsőséget. Nem csoda, mert hát Debreczen Tisza-párti. Szeged pedig csak Tisza-parti. így mindkét városnak van Tiszája. Debreczen diadalkaput emel Tiszának. Szeged pedig védőgátakat emel ellene. Debreczen mindent elkövet, hogy Tiszája áradjon. Szeged pedig mindent elkövet, hogy nyakát szegje a Tiszának. Debreczen minden szabálytalanságot elnéz a Tiszának, Szeged pedig erős kezekkel szabályozza. Debreczenben olyan Révésze van a Tiszának, aki bánja, ha az egész ország bele fúl is a Tiszába. olyan Molnárja van, aki szárazon örül, míg á lisztet elviszi a víz, Szeged pedig éber szemekkel ellenőrzi Tiszáját, és minden berzenkedésnél — a nyakóra hág. Ezért adják a ..komoly" körök Debreczennek az elsőséget, ami fölött azonban Szeged ne búsoljon. hanem ügyeljen tovább is csak arra, hogy a Tisza át ne hágja medrét, mert ha a Tiszának egyszer Szegedet is sikerülne elöntenie, akkor igazán Debreczen volna az első vidéki váró®! fFoLutatjuki