Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

SZERDA, 1971. JÜNIUS 38. 5 Meghalt Griinvald Béla Június 23-án, vasárnap, 71 éves korában, hosszú betegseg után Szegeden meghalt Grünvald Béla elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa. Grünvald Béla 1903-ban született Bártfán. Szülei korán meghaltak, így legidősebb testvére nevelte. Már 12 éves korában, a 6 elemi elvégzése után kőműves mellett segédmunkásként dolgozott. 1917-ben felkerült Budapestre, itt alkalmi munkás volt, majd a Felvidéken vállalt munkát. 1930-ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba, s ekkor lett tagja a pártnak. A Horthy-rendszerben több tüntetés és sztrájk szervezésében részt vett, ezért többször letartóztatták. A felszabadulás után 1945 -1949-ig mint pártvezetőségi tag tevékenykedett, 1949-53ig a Földalatti Vasút pártbizottsága fegyelmi bizottságának tagja, 1956-ban a budapesti első munkás karhatalmi zászlóaljnak volt az alapító tagja. Társadalmi tevékenységéért 1965-ben a Közbiztonsági Érem ezüst fokozata, 1967ben a Szocialista Hazáért Érdemrend, 1970-ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem és 1971-ben a Tízéves önkéntes rendőri szolgálatért kitüntetést kapta. Grünvald Béla temetése június 27-én, csütörtökön délután 3 órakor lesz az újszegedi temetőben. Az MSZMP Szeged városi bizottsága Ujabb 65 ezer szakmunkás Kedden, szerdán Székesfehérvárott ülésezik a KISZ Központi Bizottságának ifjúmunkástanácsa. Megvitatja, milyen nevelőmunkát végeznek az üzemi KlSZ-szervezetek a szakmunkástanulók körében, továbbá az üzemi demokrácia továbbfejlesztésének KISZ-szervezeti feladatait, és ajánlásokat dolgoz ki az üzemi KISZ-szervezetek környezetvédelmi tevékenységére. A tanácskozáson elmondották, hogy az Idén hatvanötezer végzett szakmunkás lép munkába, ezért az ifjúmunkástanács kiemelten fog. lalkozott az üzemi közösségekbe való beilleszkedés kérdéseivel és helyi sajátosságaival. DM POSTALADA Sár a megállóban A ruhagyár dolgozói arról írnak, hogy a gyártól a Cuki presszó elé áthelyezett villamosmegállót esős időben jóformán lehetetlen megközelíteni. Az ott parkírozó autók ugyanis felhordják a sarat a gyalogjárdára. A ruhagyáriak azt kérik, hogy a parkírozó helyet lánccal vagy egyéb módon válasszák el a járdától. Ez nem is kerülne sok pénzbe. Ha a kérésük teljesülne, nem kellene a kétezernyi dolgozónak sárban járni és az autóktól félni. Válaszol az illetékes Arról irtunk lapunkban bíráló cikket, hogy a szegedi piacok tisztaságával nem lehetünk megelégedve, de a Marx téren árusító egyik virágkereskedő is ezt vetette fel a kiskereskedők fórumán. Javasoltuk, hogy helyezzenek el több szeméttárolót. A városi tanács szolgáltató üzemének vezetője, Babinszki László, válaszlevelében leírja, hogy szerződés szerint a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat gondoskodik a piacok takarításáról, s leszögezi, hogy „a szerződés teljesítésével meg vagyunk elégedve." Csak hely hiánya miatt nem tudjuk válaszát szó szerint közölni, pedig abból kiderülne, nem biztos, hogy nem kellene szigorúbban ellenőrizni, sőt: büntetni a szemetelőket is, akár közületi, akár kiskereskedő. Mert abba nem nyugodhatunk bele: „előfordulhat, hogy a piaci nyitvalartás idején szemét található egyes helyeken." A főszakács sem felelheti, hogy csak akkor rossz a konyhája, amikor főznek benne, egyébként ragyogó. Kitört ablakok Jónéhány ablak törött a Zsinagóga felső homlokzatán. Ezt vette észre Heisler Lászlóné budapesti levélírónk is, midőn itteni kirándulásakor városnéző körútra indult. A kitört ablakok — amelyek valószínűleg csúzligolyók áldozatai lettek — meglehetősen csúf látványt nyújtanak. Mivel a Zsinagóga műemlékjellegű épület, feltétlenül gondoskodni kellene a katedráiüvegek pótlásáról. Levélírónk azt javasolja, hogy miután az ablakokat megjavították, külső dróthálóval meg kellene védeni az esetleges további veszélyektől. Veszélyes út A Napos út és a Tapolcsányi utca felújítását kéri szerkesztőségünkbe küldött levelében Balázs Imre körzeti Népfronttitkár. A telep lakói már második éve kérik az útjavítást, de eddig még nem intézkedett senki. Véleménye szerint a közelmúltban az itt történt három súlyos balesetnek is az volt az oka, hogy ezen az úton nem lehet biztonságosan közlekedni. A burkolat egyre romlik az itt járó autóbuszok és a nehéz teherautók miatt, így a balesetveszély tovább fokozódik. Balázs Imre azt írja, hogy még eddig választ sem kaptak a többszöri kérelmükre. Igaz, nem is választ várnak, hanem az út megjavítását. Szemetelők Dr. Tihanyi Béla (Kossuth u. 18.7 arról ír, hogy sok szemetet lehet látni az utcákon, busz- és villamosmegállókban, valamint szórakozóhelyeken. A város tisztán tartása nagy munkát kíván. De nem lehet akkor rendet tartani, ha az emberek felelőtlenül szemetelnek. Mindenkinek kötelessége lenne vigyázni a rendre és tisztaságra. Sokan vannak, akik ezt komolyan is veszik, de még nagy azoknak a száma, akik két-három lépést sem tesznek meg a hulladékgyűjtő tartályig, hanem a szemetet a földre dobják. Jónéhányszor találkozott már ilyen felelőtlen emberrel. Véleménye szerint hasznos lenne, ha úttörőcsapatok egy-egy teret, vagy utcát rendszeresen gondoznának, tisztítanának. Így sokan már gyermekkorukban megtanulnák, hogyan kell" a tisztaságra vigyázni. Helyesnek tartaná, ha fokoznák a propagandát is. Javasolja. hogy az utcákon, tereken állítsanak fel figyelmeztető táblákat. Takarmánypdok Csengelén Sok állattartó nevében írta levelét T. M. csengelei olvasónk. Arról panaszkodik, hogy sokan vásárolnának takarmányt azok közül, akik sertéshizialásra kötöttek szerződést, de az ellátás akadozik, bizonytalan. Véleménye szerint az ellátási zavar nem sújtja azokat, akik egyegy alkalommal hosszú időre elegendő tartalékot meg tudnak vásárolni, de aki tartaléktőkével nem rendelkezik, súlyos kellemetlenségek érik. A tápokra szoktatott jószág ugyanis nem eszi meg a hagyományos takarmányt, vagy ha mégis rákényszerül, súlya hirtelen csökkenni kezd. Levélírónk szerint a táptakarmányok forgalmazója nem is tudja megmondani, mikor érkezik újabb szállítmány, és lesz-e annyi, hogy bátorsággal ígérhessen minden igénylőnek. Nem egyedül Csengelén hallani hasonló panaszokat, mindenképpen érdemes lenne az illetékeseknek felfigyelni rá: a hizlalási szerződéseket enélkül nem lehet betartani. / Szerkesztői üzenetek Balázs Sándornénak: (Lenin körút 21.) igaza van abban, hogy az emberek nem egyformák. Arra már valóban nem sok remény van, hogy a tacsi előkerül. Taba Sándornak: (Hódmezővásárhely, Oldalkosár u. 5.) levele tanúsága szerint igaza van. Meg kellett volna írnia azonban, hogy melyik boftban volt ez a kellemetNagy Ferenccel (Londoni krt. 1.) egyetértünk abban, hogy a lakók nyugalmát mindig szem előtt kell tartani. örvendetes, hogy ezután nyugodt éjszakái lesznek. Bús Ferenc (Tarján 308): kifogásait jogosnak tartjuk. A hibák kijavításának lehetőségeiről érdeklődtünk az iöetékeseknéL Szer romjai Ásóval, lapáttal, csákánynyal, kaparókkal és finom ecsetekkel tovább kutatják Pusztaszer múltját. Anonymus határozottan állította: azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét, meg valamennyi jogát is ... Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szeri-nek nevezték él azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának". Az állításból a történészek száján vissza-visszatérő kérdés lett, és rá se határozott igent, se határozott nemet nem mondtak. Lehet, hogy az ásatások segítenek választ adni? Nem tudni. De az biztos, hogy az ásatások nyomán egyre többet tudunk Szerről. A honfoglalók első rajából való harcosokat takaró sírokat is találtak — lóval, íjjal, nyillal eltemetett harcosokról van szó. Most ástak ki egy kemencét. Azok tüzelhettek benne, akiket a honfoglalók itt találtak. Azt a NYOLC temploTEMPLOM m°t akarták romjaiból megismerni, amelyiknek egyik falát közel száz évvel ezelőtt még lerajzolták a sarkára rakott gólyafészekkel együtt, és amelynek utolsó látható darabját 1953-ban lökték el a helyéről. Egy templomot kerestek és nyolcat találtak. Akkora falu azért nem volt „nagy szer városa", hogy egyszerre nyolc tornyában harangoztak volna, de egyetlen templom négy tornyáról már tudunk. A nyolc templom egymás után, az előző romjaira, részben romjaiból épült. Nemsokára bejuthatnak a templom romjaihoz a turisták is, rövid idegenvezetői sétára kértük föl most Horváth Ferencet, az ásatás egyik irányítóját. István király korában épült az első templom, akkor talán, amikor törvénybe iktatták, hogy minden tíz falu építsen egyházat. István korát mondják a régészek, de hozzáteszik: lehet, hogy Géza idején már állott. Darázskőből rakták, mert ez volt kéznél. Templomokhoz • nem szokott őseinknek ez is nagynak tűnhetett. Fényétől vagy árnyékától féltek jobban, nem tudni, de gyanítják, hogy a Vata-lázadás adta ezen a területen az első templomromot. Nekimentek, lerombolták. A szentély külső fala mellett érdekes sírt találtak tavaly. Az nem szenzáció, hogy sírok vannak itt, a régi templomok körül mindig vannak. A szeri romok tele vannak koponyákkal, csontvázakkal. Tudományos szenzációt egy botnak elefántcsontból faragott vége jelentett, bizonyságául, hogy a sírban görög apát feküdt. Ez azért szenzáció, mert azelőtt csak írások beszéltek görögökről — Ajtony is, Gyula is délre ment megkeresztelkedni —, de nyomuk nem maradt. Ha pedig itt görög apát nyugszik, annak nemcsak egyháztörténeti, de politikai jelentősége is volt. Ez a terület Bizánchoz húzhatott. Az elpusztult templomot nem építették újjá, ráépítettek egy nagyobbat. Olyat, aminek mostanáig nem találták nálunk párját. Miért lett ez nagyobb? Gazdagabb a kegyúr, erősebb a vallás. Négy tornya volt és két szentélye. Bencések voltak már a görögök helyett, a bazilika is nyugatról hozott minta szerint készülhetett. Alapjaiból ítélve olyan volt, mint a Szent Gallen-i. Nálunk a bazilikák falai is könnyen omlottak, ennek a vége is az lett, hogy Kalán püspöknek, III. Béla kancellárjának újat kellett építenie. Még nagyobb lett, háromhajós. Előcsarnokkal is megtoldják és díszes kaput is faragtatnak rá. Szerencséjük van a régészeknek, találtak egy sírt a sok között, föltehetően a francia építőmesterét. Nevéből enynyit árul el a csatja: ... ois de Villemont. Gazdag lehetett a templom, padlója, lépcsője, oszlopa márvány. (Pusztaszerre járnak most az olajosok, kutat fúrnak a turistáknak társadalmi munkában. Geológusaik mondják, hogy a márvány Pécs környékéről való. Sokat szekerezhetett, amíg ideért, de Kalán püspöknek ott is voltak birtokai.) Jöttek a VILÁGI tatárok, ÉPÍTMÉNY elpusztitották. A nyomába lépő negyedik templom szerényebb lett, elmaradt az előcsarnok, a szobrok törmelékét pedig közönséges kő gyanánt beépítették a kolostor kerengőjének a falába. Ez a templom lehetett a leghosszabb életű, megérte a törököt. Szerzetest nem talált már itt a muzulmánok hada, időközben anynyira elszegényedett a kegyúri család, hogy gazdátlan maradt a monostor. Mit tehetett volna a török, török szokás szerint? Körülérkolta, és a kéttornyú szeri templomból erősséget épített magának. Ne kísérjük tovább a falak nyomvonalát, mert még építők dolgoznak rajta. Mai kővel, téglával pótolják a régit. hogy mindenki láthassa, melyik tartozott az egyik templomhoz, melyik a másikhoz. Idén a diákok a kolostort ássák, a sírokat bontják. Szenzációt is találtak megint. A kolostor egyik korai időszakához tartozó világi építményt. Szegények vagyunk ehhez hasonló épületekben. Ha tovább mennek dél felé, arra számítanak,. a gazdasági udvar tartozékalt, épületdarabjait ls megtalálják majd. Jól megszerkesztett rejtvény kockái a szeri romok. Sokat tudunk már belőle, de a sorokat még mindig nem lehet összeolvasni. Az egykori apát sírja mellett most egy másik koponyát ásnak elő. Régebbi, mint a többi szomszéd. Hátha kulcsot ad az első templom idejének meghatározására. Néhány betűt a rejtvény egyik sorához. Lehet, hogy méltatlan viszszalépésnek tartják sokan, ha a díszes, márványos bazilika meg a négy torony után kenyérsütő kemencékről is beszélünk, de ne kerüljük el őket. Az egyiket most ássák, kőből van rakva földi maradványa. Rétegtani következtetések alapján mondják, minden templomot megelőzve már tüzeltek benne. A honfoglalás előtti szeri embernek sülhetett benne a kenyér. Mellette van egy téglakemence romja. Ez is a templom korához adhat adatot. Honfoglalás kori cserépedényt találtak benne. Egészen fiatul, múlt századi kemencék is adódnak, beszédes bizonyítékául annak, hogy ezeket a romokat nálunk jobban talán senki sem őrizte. Ezekben nem kenyeret sütöttek, a falak köveiből meszet égettek. Mészbe oltották Pusztaszer történetének egy részét. Ha idén nem, jövőre talán befejeződnek a monostori ásatások. Arrébb léphetnek a régészek, Szer falai közé. A falu, a mezőváros egykori utcáit már most ki lehetne rajzolni. Jobbágyházak régi kemencéi mutatják az utat. Az égett föld jó sorvezető. Ha itt ásnak, rekonstruált középkori házzal kezdődhet a szabadtéri múzeum. Föl is szisszen az idegenvezetőnk, amikor ide ér. A pusztaszeri átoknak még nincsen vége. A falu központi helyén volt a köznép temploma. Körülötte is temető. A templom földből kilátszó nyoma még tavaly is megvolt. Érthetetlen, miért nem tudták kikerülni: erős gépekkel elhúzatták. Az a védettség, amiről az emlékbizottság a napokban beszélt, valóban nagyon kellene. Horváth Dezső COOPTOURIST! Jugoszláviába utazók figyelmébe! Július 1-től, érvényes ki utazási engedéllyel rendelkezők részére a dináreladást megkezdjük COOPTOURIST, SZEGED, KELEMEN U. 2. (Hági étteremmel szemben).