Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-23 / 145. szám

YttSíílWAP. HW4. JffNfDS 23. 5 • • Önmagunkért Településfejlesztés társadalmi összefogással Amikor a lakóhely szere- hogy miként alakul a meg- összefogás, hatékonyabb a téléről esik szó, sok minden- állapított községfejlesztési társadalmi munka. Ezt bizo­re gondolnak az emberek, hozzájáruláson felül vállalt nyitják a már korábbról is­Jelentheti a kötődést egy önkéntes befizetés aránya, a mert tiszta és virágos Sze­adott területhez, a hag.vo- saját anyagfelhasználással — gedért, ifjúság a városért, mányok elfogadásának to- tehát a bontott anyagból — város az ifjúságért mozga­vábbápolását, kialakult vi- történő építkezések ménnyi- lom sikere, szonyl meghatározott cso- ben enyhítik az építőipar Az EZ évi felajánlások kö­porthoz, kollegákhoz, bará- esetleges kapacitáshiányából zbtt tallózva sok minden ki­toktaoz. ismerősökhöz. Meg- adódó problémákat. És a derül. A gyermekintézmé­annyi értelmezését lehetne legfontosabb: mekkora a nyek" támogatása, segítése felsorolni. De nem is ez a közvagyont gyarapító társa- fokozottabb, mint az elmúlt lényeg. Az élet szintere nem- dalmi munka értéke. Ezek a években. Tizennyolc vállalat csak az otthon és a munka- lényeges előírások, amelyek- \ millió 500 ezer forint ér­hely,. hanem az a tágabb te- nek alapján év végén ítél- fékben ajánlotta fel, hogy az rep is szerves része, amelyet kezik a zsűri. Egy beszédes óvodai matematikai oktatás­községnek. vagy városnak statisztika: míg 1972-ben 126 hoz különböző eszközöket nevezünk, és ezerféle beha- millió 200 ezer forint, tavaly készítenek fásával meghatározza a köz- már 153 millió 300 ezer fo- a helyi népttontbizottsá­crzetei- erteka tarsadalrm mun- k SQk h j a íelajánló„ # kat vegeztek megyenkben e sokon tul komoly szervező Senki számára nem lehet mozgatom resztvevou munkát végeztek. A nép­közömbös, hogy városa mer- £ front újszegedi körzeti bi­re halad — abból az okból zottsága 800 fa kiültetését és: sem. mivel fejlődése messze- Az idén új lendületet gondozását vállalta. Az új-­menően befolyásolja az ott- adott a településfejlesztési szegediek 1600 órát fordíta­hon, a háztartások helyzetét, mozgalomnak a SZOT. a nak erre. Tarjánban a he­Mennyi bosszúságot jelent, Hazafias Népfront Országos lyi népfrontbizottság K) ezer ha például rossz az út, göd- Tanácsa, és a KISZ Közpon- társadalmi munkaórát biz­ros a járda, vagy nincs csa- ti Bizottsága együttes mun- tosítbtt a parkgondozásra. A torna az utcában. Az ilyes- kaversenyfelhívása, amelyet szépülő, fejlődő lakónegyed­miből fakadó apró benyomá- a közelmúltban tárgyalt ben 600 fa elültetésén túl sok a legalapvetőbben ér- meg a népfront megyei bi- vízelvezető árkok kiásására ződnek a mindennapi élet- zottsága. Az intézkedési ter- ezer órát ajánlottak feL A ben. Nem véletlenül folyik me­vek megszabják a XI. párt­fásítással és a zöldterületek gondozásával a panelváros­ncl" vcttmwixmi luijjn. „ . f„lc7„hn_ gyénkben már több mint tíz Kongresszus es a leiszaoa ban még nagyobb teret kap esztendeje város- és község- dulásunk 30. évfordulója al­fejlesztési verseny. A vetél- kalmából meghirdetett mun­kedés időtartama korábban kaverseny célját. A X. párt­kongresszus gazdaságpoliti­a természetes környezet. A béketelepiek elsősorban az útviszonyokon szeretnének javítani. Így vállalták a rossz, elavult téglajárdák egy esztendőre terjedt, fel­szabadulásunk 25. évforduló- , __„ ján hároméves volt, majd kai határozatának végrehaj- felbontását, és az új, 700 da üjra egyéves lett. A célja tásán, a negyedik ötéves rab járdalap elhelyezését, társadalmi összefogás megte- ferv sikeres teljesítésén túl Ezenkívül több száz méter ár­remtése a helyi középtávú v411alások kiterjednek a kot ásnak. Itt is szükség mázott flladttok varos- és községpol.tikai fel- van a zöld lombokra, így tása, a legszélesebb rétegek adatok megvalósítására, az hát 500 fát ültetnek, bevonásával. A versennyel, óvodák, bölcsődék, iskolák Sorjázni lehetne a szá­amclyet a fanac£ a H.azra,f'- felújításának segítésére, a mokból ítélve Szeged lakói­ét meg azt kívánják elősel lakóterületek fejlesztését nak vállalkozását, amelyhez giteni, hogy a községek, vá- előmozdító társadalmi mun- az üzemek is csatlakoznak, rosok között nemes vetélke- kára. Mindez egészséges lokálpat­A városépítő, városszépítő riotizmust tükröz. Természe­tei hívás — amelyei a Sze- tesen a felajánlások még ged megyei város tanácsa, a nem fejeződtek be, folyama­népfront és a KISZ városi tosak. Mód van arra, hogy bizottsága is közzéadott —, egyes kerületek számba­nem maradt eredménytelen, vegyék az igényeket és a le­Bár Szegeden nehezebb hetóségeket. szervezni, mozgósítani egy- £ egy lakótömböt, mint egy ki­utcát A településfejlesztési ver­senynek több szempontból is nagy a jelentősége. A lakos­iság jobban megismeri a he­lyi célokat, az erőfeszítése­ket, és ennek alapján a kö­rülményeket jobban tudják mérlegelni. Bekapcsolódhat­nak a közéleti munkába is így olyanok, akik korábban valamilyen oknál fogva visszahúzódtak. Mint min den versenyben, itt is fontos a módszer, mivel kihat az eredményre. Ezért remélhe­tő, ebben az évben az adottságok megfelelő kihasz­nálásóval tovább bővül ez a mozgalom, és még eredme­nyesebbé válik. Halász Miklós dés bontakozzék ki, a fej­lesztési feladatokra rendel­kezésre álló anyagi eszközök gyarapítasára. A települése­ken belül a társadalmi mun­ka szervezését, eredményei­nek felmérését a helyi taná­csok, a Hazafias Népfront­bizottságok és a KlSZ-szer­wezetek közösen végzik. Az idei versenyfeltételek azonosak a korábbi évekével. Tehát a legtöbb értékes pon­sebb helyen néhány tot annak alapján kapják, mégis évről évre jobb az Lengyel textíliákkal bővül a választék A belkereskedelem képvi- már kétéves korűaknak is selöi a napokban választót- varrtak sportos nadrágokat, ták ki az 1975. évi kínálatot s praktikus, jól kezelhető bővítő lengyel kötöttáruk, cipzáras megoldással szabták konfekcióipari termékek mo- az eddig nálunk csupán delijeit. Mintegy 8 millió francia importból kapható rubel értékű importról írtak pamutfrottír alapanyagú alá megállapodást, ami az csecsemőruházatot, ellátás színvonalanak emelé- _—__ se szempontjóból jelentós, s csaknem kétszerese, az 1974. évi kliringimportnak. A bemutatott 800 modell­ből sokféle textilterméket kötöttek le a magyar válla­latok. A vásárlók érdeklődé­sére számíthatnak az úgyne­vezett szabad idő, és junior­öltözékek, a szándékosan fa­kított hatású, nemcsak a­szokványos kék színben, ha­nem lilás, bordós és nyers színű árnyalatokban készült farmertípusú nadrágos, illet­ve szoknyás összeállítások, szabásvonalaikat hangsúlyo­zó dísztűzésekkel, valódi bőr­övekkel, diszcsatokkal, nyo­mógombokkal. A gyűrtelenített. vasalást alig igénylő női és bakfis nyári ruhák, blúzok, a több­ségükben sportos férfiöltö­nyök mellett nagyon divato­sak a lengyel férfi- nöi és gyermekfehérneműk is. Egyébként a gyermekáruk Új növényvédő szerek A mezőgazdaság idén a szőlőskertek. gyümölcsösök, múlt évinél mintegy 25—30 valamint a cukorrépa táblák százalékkal több növényvé- kártevői ellen használhatják dő szert használ fel. A nővé- fel a peremartoní gyártele­nyi kórokozók és a rovarkár- pen készített Cidialt, Svájcból tevők pusztításának megelő- importálják az amerikai fe­zésére a MÉM növényvédel- hér szövőlepke ellen jó há­mi főosztálya új vegyianya- tóssal kipermetezhető Eka­gok forgalomba hozatalát es lux-anyagot. A kínálatot ha­f el használását engedélyezte, zai készítmények egészítik A gazdaságok felhasználhat- ki, ilyen példáui a Budapesti jak az amerikai eredetű Era- ,, , , dicane gyomirtó, permetező- Vegyiművekben eloallitott szert a kukoricások védelmé- Buvinol—S vegyszer, amely re, ugyanerre a célra szolgál főleg a kukoricaföldeken fo­a szintén a tengerentúlról kozza majd a termésátlago­külön méltatást érdemelné- jSzírrmazó Sután mintájú kat ázzál, hogy kiirtja a ISt­nek. A tenSikS gjosa&ban&gSioaHriq, genaaefeezSszaSi A> toníéie gyomokért. Némelyik kérdésre csak úgy csattan a válasz. Nem a kérdőjelet tartják sértőnek, a sorsukkal feleselnek. Leg­többen igénylik a takargató fogalmazást. „Csévehordó", „gépi segítő", „elszedő", „ta­karítónő". Aki kimondja, nem min­den dac nélkül vágja oda: „Segédmunkás. De a faluban csak annyit tudnak: gyárba járok." A család is erősen befolyá­solja a nők munkakörülmé­nyeit. de talán senkiét sem annyira, mint a segédmun­kásokét. ök azok. akik ta­lán aligha éreznek hivatástu­datot, bár tagadhatatlan: megszeretik a gyárat, a mun­kásközösséget, s nagyon ke­vés. aki csak pénzkeresetet, semmi többet nem lát mun­kájában. Ilonka maltert kever egy építkezésen. Csak egyért nem szereti: keze eldurvult, nem tudja gyerekeit simo­gatni vele. Egyedül neveli három fiát, a legnagyobb is 12 éves csak. Szokványos történet: a férje Pestre jár dolgozni, kőműves, s hogy tóbb maradjon a pénzből, csak kéthetente járt haza. Aztán még ritkábban. Aztán akadt „szórakoztatója". Há­rom éve váltak el. — Megkérdezik ma is: nem akadt könnyebb mun­ka? Biztos akadt volna, de azt sem tudtam, mihez kezdjek. Férjhezmentem fiatalon, mindig otthon dol­goztam csak. A volt uram egykori munkatársaihoz mentem: tudnak-e valami munkát adni? Idevettek. Ne­héz. meghagyom, nehéz munka, de itt is szabad le­vegőn vagyok, akár ha a föl­dön dolgoznék. Falusinak ez szempont, már megbocsás­son. Bejáró vagyok külön­ben, a gyerekekre pedig a volt agvósom vigyáz, mert azelőtt is együtt laktunk, velem maradt most is — nem tudom, mit kezdenék három gyerekkel nélküle? Szívós-sovány asszony, negyvennek nézném, pedig sokkal kevesebb. Amíg bír­ja. spórolni akar. jófejű fiai vannak, hátha akarnak majd tanulni. Nem lázado­zik sorsa ellen, rossz szava senkire sincs. Néha jókedvű, ilyenkor énekel. De elnyeli hangját a betonkeverő csat­togása. dolgozóknak. Mi órabérben, ők meg teljesítményre dol­goznak. Ha szemtelenke­dünk. nekik nincs munká­juk. — De nem szemtelenked­nek ... — A... Különben, én nem irigylem a gépeseket, ök nem nagyon állhatnak meg, mi meg, ha tele van a láda, leülhetünk a dohányzóban. Pedig nekik is biztos jót tenne egy kis szünet, akko­ra a gépzaj. hogy szólni se érdemes. Ha valaki akar va­lamit, integet. Szánkat nyit­ni felesleges. — Mit szeretne dolgozni? — Mást? Nem gondolkoz­tam. Meg engem nem izgat, hogy segédmunkásnak hív­nak. Különben is csak ad­dig maradok, míg nem lesz kisbabám. Fél éve mentem íéijhez decemberre kisbaba lesz. Akkor legalább otthon maradhatok, megvan a szük­séges munkaviszonyom. sorsra és azokra, akik fel­emlegetik balsorsát. Itt — megértők vele. Ez persze különleges eset. Mária nénié viszont tipi­kus: felnőttek a gyerekek, eddig otthon volt, most sze­retne a családban másképp hasznos lenni, meg jó lesz majd a kis nyugdíj is. Cipőfelsőrészt tisztáz, a bélés kilógó részeit vágja le. Keze két év alatt megbüty­kösödött, hiába a bőr ujjvé­dő is. Szakmát tanulni már késő. Különben szeret a fia­talokkal egy szalagon dol­gozni, megbecsülik, egyen­rangúnak érezheti magát azokkal is, akik munka mel­lett nemcsak szakmát. de technikusi végzettséget is szereznek. EGYRE TÖBBEN? A KSZV­i ben, a bú­| torgyár­I ban, a azt mond­a fiata. A SORS KEZE? Nehéz elfogadni. de úgy látszik, legtöbbjük teljesen a csa­ládtól, pontosabban: a férj­től függ. A házassággal oda az önállóság? Ez volna a sors irányítása? — A férjem félévenként odébbáll. Itt is véletlenül va­gyunk, kíváncsi volt a város­ra, de nem maradunk, drága az albérlet. A köztisztaság­nál dolgozik, én meg takarí­tónő vagyok. Mit csináljak? Megyek vele. Akinek meg tele a munkakönyve, sehol meg nem melegedett, annak hallgass a neve. Nincs erőm, hogy kisfiammal elszakadjak tőle. akkor meg tűrnöm kell. Mást úgyse tudok végezni, takarítónő meg mindig kell. Tudja mennyit kapok? 1700-at. B.-né már nem is remény­kedik, el akarja hitetni, el­sősorban saját magával, hogy így van ez jól. Anyag­mozgató. Volt egy lehetősé­ge: targoncásnak akarták, de beteg lett, mielőtt kitanulta volna. Különben szeretik, megbecsülik — senki se tud­ja róla. hogy neki fáj. úgy érzi, többre vihette volna. Már nem próbálkozik, 45 cipőgyárban is ják: legalább lókat szeretnék szakmatanu­lásra ösztönözni. De míg a férfi szakmunkások száma növekedett, erőteljesen még­hozzá, a nők közül még min­dig kevesen tanulnak szak­mát. Vannak persze „buk­fencek" is: régen hívtuk a nőket az iparba, ma meg az okos. szellemes, modern esz­terga- vagy marógépek mel­lett aligha találunk lányo­kat, asszonyokat. A női segédmunkások szá­ma — a felmérések szerint — növekszik. A SZOT nőbi­zottsagának megállapítása szerint már a nyolcadik osz­tály elvégzése után kezdőd­nek a bajok: a lányok zöme nem akar szakmát tanulni. Szegeden a munkaképes korú nők 75 százaléka dolgo­zik, s változatlanul a nők je­lentik. még ilyen magas fog­lalkoztatottsági arány mel­lett is. a munkaerő-tartalé­kot. A munkába álló nők többségének valóban nincs képzettsége, de az érem má­sik oldala: segédmunkára még jó ideig szükség lesz, sőt a technikai fejlődés iz­mosodása mellett is mindig lesz olyan munkakör, ame­lyet felesleges lenne szak­munkással végeztetni. Az aktív keresők 42 szá­zaléka nő hazánkban. Hogy Juli vagdal­kozik, de éves. legfeljebb azt nem fo- feladatunk-e. vagy nem a gadja el. hogy lánya is se- női segédmunkások kezébe gédmunkás legyen. Tanuljon szakmát adni. az nem is kér­szakmát, ez a fontos, ö ma- dés. Minden formát minden ga különben varrónő szere- lehetőséget meg kell ragad­CSAK ADDIG azért — társaira néz-nézeget, egy félmosollyal — tetszik is ne­ki. hogy kérdezgetem. — Megvan a nyolc általá­nosa? — Hát...! — Szakmát nem akart? — Nem. Mert nem voltam éppen jó tanuló. De ... ne­hogy azt higgye, szégyellni _ kell ezt a munkát! Igyekez- amikor ő csak nézni tudta a rí kell, akarat és szorgalom tragédiát. Most segédápoló­nelkül csak a letolás jön. nő. De nem egyezett bele, •Osévéket hordunk a gépen hogy írjak róla. Haragszik a tett volna lenni. „Lett volna híozzá ízlésem" — bizonygat­ja. Még sosem vett varró­gépet se. Ismerek egy asszonyt, aki kórházban kezdett dolgozni, nem is olyan régen. Amikor jelentkezett, többeknek ég­nek állt a haja. Jól ismerték, sokat járt ott, mert — ott halt meg a kisfia. Nem várt kérdést, maga mondta: sze­retne azokkal dolgozni, akik küzdöttek a gyermekéért. nunk — a tanfolyamok, esti oktatások, szervezett. cso­portos képzések formáit is —. hogy előbbre léphessen, akiben megérett a szándéké De mert meglepően sok asz­szony terveiben nem szere­pel a tanulás, először a tar­tózkodást. a húzódozást kell leküzdeni, megérteni, hogy a boldogulás igénye, a szép élet utáni vágv nem kell, hogy álom maradjon! Ma még nem minden se­gédmunkás lány és asszony érti meg. mennyi múlik — saját akaratán. Szőke Maris

Next

/
Thumbnails
Contents