Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

SZERDA, mi. JÜNIUS 3 Ülésezett az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei bizottsága kedden ülést tartott. Zámbó Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével, az ülés időszerű pártépitési feladatokkal foglalkozott, majd személyi kérdésekben döntött A megyei pártbizottság felmentette megyei első titkári tisztségéből Pataki Lászlót. A megyei pártbizottság Háry Bélát, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét behívta a pártbizottság tagjainak sorába, és megválasztotta a megyei pártbizottság első titkárának. A megyei pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára és Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője. Gyermekek pártfogói Napirenden: Bordány, Domaszék és Mórahalom gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságainak vezetői számoltak be tegnap délelőtt Szegeden, a járási munkabizottság ülésén. A legkedvezőbb körülményekről a bordányiak adhatnak számot e három község közül. A jól szervezett pártfogói munka eredményeként minden olyan problémát meg tudtak oldani, ami a gyermekek egészséges nevelését rövid időre zavarhatta. Két család okozott gondot a közelmúltban az albizottság önkéntes munkatársainak, de itt is sikerült kölcsönös megelégedéssel rendezni a körülményeket. A beszámoló szerint Mórahalmon az alkoholos környezet, az alkoholista családfők felelőtlen, sokszor durva magatartása jelenti a legnagyobb veszélyt néhány családban. Alkalmanként sikerül ugyan elvonókezelésre tanácsolni az illetőket, de ritkábban, mint kellene. Nem is jár mindig eredménnyel az elvonókúra, ebben a faluban két olyan családról tudunk, ahol a családfő akarathiány következtében a kezelés után — most már visszaesőként — ugyanazt a veszélyt jelenti a családja számára, mint korábban. Követendő példaként is említhető egy másik mórahalmi tapasztalat. Az ifjúsági klubban egyszer előadást tartott a községi tanács gyámügyekkel foglalkozó munkatársa. A fiatalok azonnal bejelentették, szeretnének bekapcsolódni ebbe a munkába, ha megtudhatnák, koruknak megfelelő módszerekkel hol segíthetnének legtöbbet. Azóta rendszeresen felkeresik azokat az állami gondozott gyermekeket, akiket vér szerinti rokonaik nem látogatnak meg. Domaszéken ismeretterjesztő előadássorozat keretében és tanyai tanfolyamokon is tartottak olyan pedagógiai tárgyú előadásokat, amelyek a gyermek- és ifjúságvédelmet is segítették. Tizenkét gyermekre van gondja itt az albizottságnak. Olyan furcsa eset is előfordult, hogy az apa elment az ország másik felébe, kiskorú gyermekeit felnőtt leányánál hagyta, de még a családi pótlékot sem adja haza, eltartásukról egyáltalán nem gondoskodik. A tanácskozáson az állami gondozásba vétel és a nevelő szülőkhöz való kihelyezés tapasztalatait is elemezték. .Arra a megállapításra jutottak. hogy a gyermeket vállalló nevelő szülők többsége idős. sokan közülük a 60. életévüket is átlépték. Az esetek többségében ez nem •jelent problémát, de a gyermek fejlődéséhez a fiatalabb család nagyobb segítséget tudna adni. Az állami gondozásba vétel legfőbb indítékaként szintén az alkoholista szülők, legtöbbször családfő magatartása szerepel. A munkabizottság véleménye szerint a tanácsokInak többet kellene tenniök a "nevelést zavaró tényezők megszüntetésére. Az egész járásból 30 elvonókúrás kezelésről tudnak, de megítélésük szerint a család békéjét jóval több alkoholista zavarja. Somogyi Károlyné felvétele Az MTA újszegedi Biológiai Kutató Intézete előtti díszmedencében a napokban felállított gömb alakú fémplasztika — amely Józsa Bálint képzőművész alkotása — élénk fényhatásaival magára vonja a járókelők figyelmét. A nap sugarai, esténként pedig a fényszórók, csillogást, ragyogást sugároznak a fémplasztikáról. Szeged idegenforgalma Tegnap, kedden Papp Gyu_ Iának, a városi tanács elnökhelyettesének elnökletével, fővárosi és helybéli idegenforgalmi szakemberek részvételével megbeszélést tartottak a városi tanács épületében Szeged és Csongrád megye idegenforgalmáról. A megbeszélésen részt vett dr. Varga Dezső. az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. A megbeszélés elején Papp Gyula körvonalazta azokat az idegenforgalmi lehetőségeket és adottságokat, amelyekkel Szeged és Csongrád megye rendelkezik. Elmondotta, hogy az ország közismert idegenforgalmi központjai, mint a Balaton, a Dunakanyar, vagy a főváros — zsúfoltak, országos érdek tehát, hogy újabb bázisokkal bővüljenek idegenforgalmi lehetőségeink. Szeged és környéke ebből a szempontból igen sok adottsággal és lehetőséggel rendelkezik: a szabadtéri játékoktól a két meleg vizű folyóig, a hévizektől a közelben levő két forgalmas határátkelőhelyig. Szeged nyári programja szinte kínálja magát a külföldieknek, hiszen nyelvezetük többnyire nemzetközi: zenei műsorok (a játékok előadásainak nagy része is ilyen), tárlatok, ipari vásár stb. Az eddiginél több országos támogatással mindenképpen növelni lehetne a város jelenlegi félmilliós idegenforgalmát, többet lehetne lekötni, itt tartani az E5-ös út nemzetközi forgalmából. A Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari és idegenforgalmi főosztályának vezetője, Sivó Tibor, is elmondotta, hogy Szeged és Csongrád megye több figyelmet érdemel, mint amennyit az idegenforgalom országos szerveitől kap. A szegediekben megvan a — nemes lokálpatriotizmusból fakadó — vendégvárási és — fogadási készség, amely igen fontos feltétele az idegenforgalomnak, s amelyért máshol harcolni kell. Az is tény, hogy az idegenforgalom gyors növekedésével csak nagyon nehezen tudunk lépést tartani, nemigen tudunk elegendő, jó programot kínálni, amely a magyar kultúrát hitelesen mutatná be. A szegedi ünnepi játékok, s az ünnepi hetek művészeti, kulturális lehetőségei mindenképpen alkalmasak arra, hogy a külföld figyelmét az eddiginél jóval szervezettebben fölhívjuk rá. Sivó Tibor szerint kettős célt kellene kitűzni. 1975-től kezdve szervezettebb és kiegyensúlyozottabb propagandát kellene folytatni külföldön, s növelni kellene a hazai vendégek számát is, figyelembe véve a szabadszombatok adta lehetőségeket, s számítva a fiatalokra. Javasolta, hogy a szezon befejeztével ismét üljenek össze, s beszéljék meg, hogyan lehetne nagyobb propagandát kifejteni a szabadtéri játékoknak külföldön. A tegnapi megbeszélésen igen sok lehetőség kapott hangot, melyek az adottságokra támaszkodva a város és a megye idegenforgalmának további fejlesztését szolgálhatnák. Fölvetődött például annak a lehetősége, hogy Szeged — tudományos és oktatási központ lévén — mind több nemzetközi tudományos konferenciát rendezhet. Azzal a gondolattal is érdemes foglalkozni, hogy az országban tartózkodó vendégeket is el lehet hozni Szegedre, például a Balatonról, ha rossz idő van. Egynapos kirándulási programként lehetne ajánlani az ott üdülőknek a szabadtéri játékok előadásait. PMMivisták Tanácsi dolgozók Sdesszalan bérrendezése A testvérmegyei kapcsolatok keretében a napokban 32 pártaktivista, zömükben az agitációs és propaganda munka területén dolgozók utaztak megyénkből a Szovjetunióba. Odesszában tanulmányozzák az agitációs és propaganda munka tapasztalatait. A Csongrád megyei pártaktivisták delegációját Reményik István, a szegedi járási pártbizottság osztályvezetője vezeti. Az ügyészség sokágú mun- elemezte. Elmondta: mindIcájából két téma szerepelt két említett szakágban az azon a sajtótájékoztatón, ügyészek az utóbbi időszakamelyet kedden dr. Katona ban is hozzájárultak ahZoltán. a legfőbb ügyész el- hoz, hogy egyrészt az államsó helyettese tartott: az polgárok törvényes jogai érügyeszi altalanos törvényességi felügyelet, valamint a venyesuljenek, másreszt az polgári jogi ügyészi tevé- állampolgárok is eleget tekenység időszerű kérdéseit gyenek kötelességeiknek. Üiést tartott a megyei tanács vb Tegnap Szegeden, a me- és annak bevezetését szabágyei tanácsszékházban dr. lyozó utasításban foglaltak, Perjési László tanácselnök valamint a tanácsok részére elnökletével ülést tartott a meghatározott keretösszegek megyei tanács végrehajtó bi- figyelembevételével lehet zottsága. A testület megvi- végrehajtani, tatta és elfogadta a tanácsi A keretösszegeket a lanádolgozók bérrendezéséről, az esi szervezeteknek megfele1973. évi pénzmaradvány fel- lően osztották fel. Magasabb osztásáról és a szanált me- fizetésemelést kapnak az alazőgazdasági termelőszövetke- csonyabb bérszínvonalú tanázetek múlt évi veszteségé- esi szervek és az államigaznek rendezéséről szóló be- gatási intézmények, a jelenszámolókat. tősebb ipari, vagy más szemA tanácsok és szakigazga- pontból fontos feladatot ellátási szervei, valamint az irá- tó települések tanácsi alkalnyításuk alatt működő illet- mazottai. Ezenkívül a diffemény-, illeték- és földhiva- renciálásnál legfontosabb talok, továbbá a tanács által szempontként figyelembe vetfenntartott hivatali étkezdék ték a település jellegét, a ladolgozói részére a Miniszter- kosság lélekszámát, a tanács tanács az egységes államigaz- létszámellátottságát, az appagatási bérrendszer bevezeté- rátus felkészültségét, iskolai sével egyidejűleg béremelést végzettségét és természetesen határozott el július 1-ével. A azt is, hogy a régi tanácsi tanácsi dolgozók bérrendezé- dolgozók megbecsülését fosét, a/, államigazgatasi és kozzák és mindenütt növeligazságszolgáltatási dolgozók jék a minőségi követelméI munkabéréről szóló rendelet, nyeket. Az országos 15 százalékos az alkalmasság és a létszám szem előtt tartásával. a termelési egységekből arányosan vegyenek részt a tagok. Szem előtt kell tartani a fizikai dolgozók — ezen belül a nők és a fiatalok — arányát is. A vezetőség testületi üléseken fejti ki tevékenységét. A termelőszövetkezeti elnök egyben a vezetőség elnöke is, és jogosult és köteles minden, a termelőszövetkezeti vezetőség hatáskörébe tartozó ügyben dönteni. Kötelessége a vezetőséget rendszeresen, legalább havonta összehívni, az üléseket jól előkészíteni. A vezetőség határozatainak végrehajtásáról és a vezetőségi ülések között tett fontosabb intézkedésekről köteles rendszeresen beszámolni. Az elnök feladatát akkor tudja eredményesen ellátni, ha munkájában teljes mértékben élvezi a tagság bizalmát. Ezt a bizalmat az elnök nemcsak gazdasági munkájával vívhatja ki és őrizheti meg. hanem a tagság iránt megnyilvánuló gondoskodásával, figyelmességével és őszinteségével. A szövetkezeti önkormányzat fejlettségét tükrözi az is. hogy a szövetkezeti életben milyen szerephez jutnak a bizottságok. A bizottságok útján nyílik lehetőség arra is. hogy a tagság hatékony segítséget tudjon nyújtani a vezetőségnek. Ugyanakkor a bizottságok tehermentesítik is a termelőszövetkezeti vezetést a meghatározott feladatok elvégzésétől. Jól vezetett szövetkezeteinkre jellemző, hogy a tató munkavégzés, az állammal szemben fennál bizottságok tevékenysége az utóbbi két évben ló kötelezettségek betartása, a vezetők hatásköí'úélénkült. Indokolt, hogy a jól müködö bizott- rének elismerése, utasításaik fegyelmezett végtagokat a létrehozó szövetkezeti szerv döntési rehajtása a szóvetkezeti demokrácia alapvető |ogg»l is felruházza, gondoskodni kcH tagjaik követelménye. A fegyelem szövetkezeteink joveképzéséről. munkájukban a demokratikus elemek erősítéséről is. A szövetkezeti demokrácia erősítését, szövetkezeteink működése során a társadalmi és vállalati jelleg jobb érvényesülését elősegítik a további tennivalóink: — Tagszövetkezeteink életében, gazdálkodásában minden feladat megvalósításához meg kell találni a legdemokratikusabb megoldást. — Biztosítani kell a tagság részvételét a vezető szervek elé kerülő fontosabb döntések meghozatalában. Fel kell használni javaslataikat a döntésekhez, meg kell nyerni támogatásukat a feladatok végrehajtásában. — A termelőszövetkezeti élet és gazdálkodás eredményeiről — a vezetőség határozatairól, a bizottságok munkájáról — rendszeres tájékoztatást kell adni. A szóbeli tájékoztatók mellett írásos információra is fokozottabb mértékben szükség van. — A vezetőségek gondoskodjanak a tagság neveléséről, a szociális ellátás, üdülés, kulturális szükségletek kielégítéséről. Különös gonddal segítsék az idős, munkaképtelen tagok ügyeit. — Ápolnunk kell a szövetkezeti hagyományokat. a veteránok megbecsülését, a nők és a fiatalok fórumát, mivel mindez erősíti a közös gazdaság iránti ragaszkodásukat. — A szövetkezeti demokrácia a jogok és kötelességek egységét jelenti. delmező gazdálkodásának is fontos része. A munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalom a termelésre való ösztönzés mellett a tagság gondolkodását is formálja, a tagság jólétét is növeli, és segíti a szocialista szövetkezeti kollektíva kialakítását is. • A szövetkezet belső életében szükség van vitára, véleményre. A határozatok meghozatala után azonban további vitának helye nincs, ilyenkor már a határozatok minél eredményesebb végrehajtásáról lehet szó. Olyan munkahelyi légkört kell teremteni, amelyben a tagok és vezetők együttműködése, megértése, a vezetők és tagok jó viszonyának kialakítása biztosított. Évenként legalább egy alkalommal — a vezetőségi ülésen — tűzzék napirendre a szövetkezetek a demokratikus fejlődés értékelését, és jelöljék meg a további tennivalókat. Mindezek a demokratizmus erősítését szolgálják. Tagszövetkezeteinkben a gazdaságos, korszerű termelés és a demokratikus vezetés összeegyeztethető tehát, hiszen szövetkezeteinkben az emberi vonatkozások az elsődlegesek. A demokratikus elemek erősödésével jobban érvényesül a népgazdasági, szövetkezeti és tagsági érdek harmóniája, ez pedig a szövetkezeti mozgalom szocialista vonásait szilárdítja. A szövetkezeti demokratizmus akkor lehet eredményes, ha együtt jár a termelés korszerűsítésével, és mindig helyesen alkalmazkodik az kereten belül szűkebb pátriánkban ö-löl 26 százalékig emelték a béreket, a községektől kezdve a megyei apparátusig. A differenciálás, a rendelkezésre álló bérkeretek, valamint a helyi tartalékok lehetővé teszik, hogy az átlagbérek a tanácsi szervek sajátosságainak figyelembevételével alakuljanak. Az előírások értelmében ez a bérkeret kizárólag bérszínvonal emelésére használható fel, s abból a létszámot nem lehet növelni. Végül dr. Perjési László tájékoztatta a végrehajtó bizottságot azokról az intézkedésekről. amelyeket a Tisza és a Maros magas, illetve növekvő vízállása miatt kellett hozni. A szilárd szövetkezeti fegyelem, a példamu- össztársadalmii igényekhez. melynek minden esetben alá kell rendelnünk csoportérdekeinket. A XI. pártkongresszusra 'való felkészülésünk jegyében a szövetkezeti élet demokratizmusát, a testületi vezetés színvonalát* állandóan javítanánk és erősítenünk szükséges. Kemizálás Kedden Keszthelyen megkezdődött a mezőgazdaság kemizúlásával foglalkozó háromnapos ankét. A vegyipari nagyüzemek és az agrár szakemberek a kemizáI lás aktuális kérdéseit, ered. WTíenyctí. vitatják meg.