Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-19 / 141. szám

2 / SZERDA, WT4, JtJNIÜS 19, Mongóliai ünnepek Sajtótájékoztató a mongol nagykövetségen 0 Budapest (MTI) Kedden a Mongol Népköz­társaság nagykövetségén P. Sagdarszur^n rendkívüli és meghatalmazott nagykövet sajtótájékoztatót tartott, ame­lyen a két ország közötti kapcsolatról, a Mongol Nép­köztársaság belpolitikai és gazdasági életéről tájékoztat­ta az újságírókat. Elmondotta, hogy jelentős nemzeti ünnepekre készül­nek, Mongóliában. Júliusban lesz a mongol népi forrada­lom győzelmének 53. évfor­dulója. Novemberben ünnep­lik a Mongol Népköztársaság kikiáltásának 50. évforduló­ját, s Ulánbátor fővárossá válásának 50. évfordulóját is. A nagykövet tájékoztató­jában megemlékezett a Mon­gol Népköztársaságban elért jelentős gazdasági eredmé­nyekről. Többek között el­mondta, hogy az ipari terme­lés idei tervét máris túlszár­nyalták. A mezőgazdaságban elért eredmények is számot­tevőek. különösen az állatte­nyésztés teljesítményei kima­gaslóak. Az állami támogatá­sok mértéke fokozódott a mezőgazdaságban, s az ott dolgozók reáljövedelme nö­vekedett. Kiemelte azt a se­gítséget, amelyet hazánktól kaptak és kapnak jelenleg is. miért imádta Párizst ? Ma: Nixon—Spinola találkozó 0 Amman (AP) Richárd Nixon amerikai elnök kedden befejezte kö­zel-keleti körútját, és annak utolsó állomásáról, Amman­ból elindult Washingtonba. Washington felé tartva, Nixon útba ejti az Azori­szigeteket, és ott a tervek szerint találkozik Antonio Spinola portugál elnökkel. 0 Lisszabon (AFP) Spinola portugál elnök ked­den Lisszabonból az Azori­szigetekhez tartozó Terceira szigetére érkezett, hogy szer­dán találkozzék a közel-keleti körútjáról hazatérő Nixon elnökkel. Az amerikai elnök szintén tegnap érkezett meg Terceirára. Lisszaboni politikai körök­ben nagy jelentőséget tulaj­donítanak a Nixon—Spinola találkozónak. A portugál el­nök hatalomra jutása óta ez lesz az első találkozója kül­földi államfővel. Hírügynökségi értesülés szerint Nixon és Spinola megvitatja a Lajes amerikai légitámaszpont jövőjének kérdését. A támaszpontra vo­natkozó egyezmény február­ban lejárt és az Egyesült Ál­lamoknak augusztusig kell dönteni arról, hogy a jövő­ben igény tart-e rá. Spinola elnök beszámol Nixonnak a diktatórikus re­zsim megdöntése óta bekövet­kezett portugáliai politikai fejleményekről, és az afrikai gyarmatokkal kapcsolatos portugál politikáról. Az atom­robban­tások ellen 0 Peking (tlj Kína) Az Új Kína hírügynökség kedden sajtóközleményben jelentette be a hétfőn vég­rehajtott kínai légköri nuk­leáris kísérletet. 0 Canberra (AP) Az ausztráliai kormány kedden írásbeli tiltakozást nyújtott át Peking canberral nagykövetének a hétfőn vég­rehajtott kínai légköri atom­robbantás miatt. Az ausztráliai tengerész szakszervezetek úgy döntöt­tek, hogy tiltakozásul a fran­cia nukleáris kísérletek mi­att, bojkottálják a francia hajókat. Az akció mindaddig érvényben marad, ameddig a Mururoa korallzátony tér­ségében a jelenlegi nukleá­ris kísérletesorozai folyik. 0 D jakari a (MTI) Az Indonéz külügyminisz­térium képviselője kedden sajnálkozását fejezte ki a kí­nai légköri atomrobbantás miatt. Izrael bombázta Libanont 0 Bejrút (Reuter) Izraeli repülőgépek kedden este több hullámban ismét bombáztak dél-libanoni tele­püléseket. A bejrúti hadügy­minisztériumi közlemény sze­rint egy Phanlomokból álló izraeli kötelék tizenöt per­cen keresztül bombázta Bak­ka, Basaja al Fokar és yábbi hét települést, _ NATO­ülésszak 0 Ottawa (Reuter. AP) Kedden délután Ottawában megkezdődött a NATO mi­niszteri tanácsának (külügy­miniszterek) kétnapos tava­szi ülésszaka. A NATO-külügyminiszte­rek tanácskozásának egyik fó témája az lesz, hogy meg­vitassák és elefogadják az „új atlanti nyilatkozatot", amelyet a Brüsszelben június 20-án megtartandó NATO­csúcsértekezleten írnak majd alá a tagállamok képviselői. M n rn gr _ • pr BE M ke. kopott utca. vásári jelű JVk B^a rn iTfc liA Bt 'T^feA M 'H iflfl legű díszletboltokkal, mezte­ia Kü mm ITI B fSfB Pl B KIhE WLM tű O len revükkel, sex.shop.nak jnOI W • • ••••li^ii^i nevezett pornográfiát áruló * boltokkal. S jellemző a fran­cia szemérmesség kétszinűsé­gére. a kirakatban semmit, de a boltban mindent lát­hatsz és mindent — borsos áron — meg is vásárolhatsz. 2 A FRANCIA költők századok nyomát. Mondják, vészetben jelen van és egy- s a Moulin Rouge? A maga • Párizs-imádata végig- hogy Malraux, a híres író, re inkább uralkodó irányzat, dekorációs malmocskájával. húzódik az egész fran- de Gaulle egykori kulturá- Néha tűnik fel a Champs viszont amit műsorában ád cia irodaimon Villontól — lis minisztere nagy érdeme Elysée elegáns bemutató mo_ _ a hagyományos kánkánon Aragonig. S nemcsak a pat- ez, s még sok más műemlék zijában egy-egy figyelemre kívül — meglehetősen szín­rióta nemes érzése késztette karbantartása, aki egyszerű- méltó művészfilm. Itt is sex. vonalas, de méregdrága szó­őket, hogy sodró rímekbe en lemosatta az épületek év- dömping van. A La provo-' rakozás. Nem a magyar ösz_ öntsék érzéseiket, hanem en- százados szennyét. Ez az kácion sexuelle éppúgy nem töndíjas pénztárcájához mé­néi sokkal több. Hiszen ak- épület. amely végignézte kínál mást, mint az érzéki- rik az árakat, hanem a nyu­kor mi kapta volna meg a sok-sok dinasztia feltörekvé- ség felkeltését, a Les ste. gat-németek és az ameri­nem franciákat? Ady 1906- sét, vetélkedését és történe- wardesses la provokácion kaiak degesz bukszájához. A ban így tépelődött, hogy tu_ lembe hullását, ma is fenn- Sexuelle lapos története sem Montmartre egyébként száza, lajdonképpen miért is imád- ségesen áll. Gérard de Ner- ad többet a jómellű stewar- dok óta hirhédt volt lebu. ja Párizst: „...mert az én vál fogalmazta megkapóan: dessekről. Az Astrologiase- jairól, de művészetéről és Párizsom a legemberibb min- „Mily vén a Notre Dame, s xuelle is csak a címében, de költészetéről is. Apollinaire, den városok között. Hamis tán látja eltemetni (majd tartalmában nem igen kü- Picasso, Utrillo és mások kacajú, álcás, gonosz, bús Párizst, amely őt látta volt lönbözik a többitől. Az ilyen jártak ide. Elgondolkodtam, város, csak éppen mámoro- megszületni.") filmeket egyre nagyobb hogy a Tertre téren, a Mont­sabb és cifrább a többinél." szerencsére a francia fő- számban szériában gyártják, martre „szabad község" fes. S ma is Európa egyik köz- városi megkínélte a második elsősorban a Párizsba érke- tői negyedében. a híres pontja, valóságos kozmopoli. világháború, mert nyílt vá- zö turisták, meg a francia Sacré-Cour bazilika mögött ta város, ahol — legalábbis r0s volt Párizs, a hihetetlen, teenegarek szorakoziatasara. vajon most hány festő ké­néhány központi részén — pompázatú ablaküvegeket KÉRDEZTÉK ITTHON, szül a világhírre, miközben több a turista, mint a ben- időben biztonságba helyez, hogy van-e Párizsban pros- nehéz kenyerét keresi, hol­szülött. A magyaroknak év- ték s így maradtak meg az titució, hiszen ennek száza- mi giccsek és árnyképek tu­szózadokon át szellemi /töz- emberiség csodálatára. Még- dos történelmét annyi kitű- rislaszolgélatával. Miközben pont, műhely és védelem. Se ez a legmegkapóbb. En- nő francia költő és festő régi temetőjében Stendhal, Sötér István írja, hogy Pá- nél sokkal bámulatosabb egy megörökítette. Hivatalosan Heine. Berlioz, Récamier és rizs már a középkor derekán kicsiny templom a közelben nincs, de a Paris Match sze- a Kaméliás hölgy hallgatja „csábító paradicsom, a ma- — ott annak a félelmetes: rint mégis mintegy 12 ezer a turisták lépteinek koppa. gyar műveltség ihletője." Ma Conciergerienek udvarán, van. rendkívül eltérő „tari- násait. már egyáltalán nem az. amelyben Madame Récami- fákkal", s a Pigalle környé- MINT AHOGY AZT SEM Mégis ad-e a mai magyar er Proudhon és Marie.An- kén nem is titkoltan. Ott tudhatjuk, nem-e egy Bau. számára valami szellemi iz_ toniette raboskodott és mais ácsorognak szűk utcácskák delaire vagy egy Musset űl galmat, valami újat és hala- bíróság, meg börtön. Szóval kapuiban, s ha annyit mon. a Tuileriak kertjének sok dót? Ad! De sok extrémitást itt van a Sainte-Chapelle, a dok. hogy a nálunk „forró fényt, pompát és tragédiát is, s ez éppen kozmopolita Szent Kápolna, földszintjéna nadrágnak" nevezett micso- látott szökőkútjai tövében jellegéből fakad. Meg még cselédek emeletén a király da az hosszú alsó. akkor se azok között a farmernadrú­valamiből: társadalmi rend- kápolnájával. Csupa üveg és túlzok az öltözetüket illető- S°s fiúk között, akik itt ad. jéből. gótikus kecsesség a tizenöt en. jók elő gitárkíséretes francia A Le Figaro, a jobboldali ablak 1134 színes képéből A Pigáll tértől a Blanche dalocskaikat a szerelemről, párizsi napilap az egyik leg- 720 a XIII. századból való, térig terjedő napos oldal az egyuvétartozásról és a nagyobb példányszámú új- színükben dominál a fran- egyébként valami különleges fényesen sütő napról .. ság, tele hirdetéssel. Egyik cia királyok kékje, de tíz- képződménye — azt hiszem Rácz Lajos vezető munkatársa mondta ezer színárnyalatot számol- — egész Európának. Persze Következik: el nekem, hogy bevétele 80 tak eddig össze. Nem tud- nyoma sincs a sláger meg- RÉGI százaléka hirdetésből, s csalt ták a legjobb vegyészek se énekelte szépségeknek, szűr. VAROSNEGYEDEK 20 százaléka származik azel_ kielemezni, miből keverte a adott példányszámból (450— középkori mester ezeket a 480 ezer). Tehát nagy üzlet, tartósságukban utolérhetetlen de egyben befolyásos jobb- színeket. ^Ir^nZt^ütTT TERMÉSZETESEN a ma moaatial) eováltalín nem művészeté is megjelenik a SSó °rá eCv ellenX "*nitásakon példá­újság. Ezt azért kellett előre ul "z Avenue de New York­hnnciitrim meri „„ .-mű, on a Sálon de Mai, amely bocsátani, mert az említett New York éf, póriza közö(, vezető munkatárs panaszko. dott, hogy Párizs többé nem kiallíté.sa. Szabadtéri tárla az európai kultúra közép- tá" ^iaStő pontja, mert a kormány - a »•' J^SSEEÍ nem tudni mit ábrázoló zött — a leckevesehhei for alakzatok sokasága: öt rozs­dítia .cűltuEfínmánví: dásodó vasoszlop, talán . az fejlett nyugati országok kö­dítja kulturális-tudományos wHelh^Xn múlása célra a költségvetésből. Igy ^mk elfetple", i™108*' hát hol van már Lamartino *0rmuju8 * Zkt megállapítása: „a világ szel- fraa • "^"i^Jn^ i,K,nn«ii„ inno« .,„4 emlői alatt, talán a mindent SiTM.1* -rss* "jsssa AMI PERSZE a régi mű- Keresi az ember ezekben a vészetet illeti, abban tényleg — feltételezhetően komoly utolérhetetlen Párizs. Nem- szándékkal készített — alko_ csak a Louvre kincseire gon- fásokban az értelmet, vagy dolok. hanem a többi mú- művészi érzelmet. De mit fe_ zeumra is, meg az évszáza- jez ki ez a torz emberi alak dos építészeti remekekre is. hatalmas férfi nemiszervvel? Maga a Notre Dame is blzo- S mit azok a műanyagból nyos meglepetés: Victor Hu- készült vacakok? Tényleg go regénye alapján sötétszür- üdítőként hat néhány olyan kének, félelmetesnek képzeli alkotás, amelyben a művész el az ember. Ehelyett ez a sikeres térformákat szobort 800 éves kőcsipke-káprázat meg. Egyébként ez a ten­vllágosszürke falaival, gon- dencia — nevezzük nevén: dozottságával nem mutatja a dekadencia: — minden mű­Előretört az Olasz KP Tartományi parlamenti választásokat tartottak Szardínia szigetén. Olaszország e kereszténydemokraták uralta tartomá­nyában. a kommunista párt lényegesen növelte szavazatai­nak és mandátumainak számát, míg a Kereszténydemokra­ta párt érzékeny veszteséget szenvedett. A szardíniai tartományi választások eredménye (záró­jelben a legutóbbi, 1970-es választásokon szerzett mandá­tumok száma). Kereszténydemokrata Párt 38,3 % 32 mandátum (36) Olasz Szocialista Párt 11,7 % 9 mandátum ( ») Szociáldemokrata Párt 9,9 % 3 mandátum (-) Köztársasági Párt 2,6 4/o: 1 mandátum ( 1) Olasz Kommunista Párt 28,8 % 22 mandátum (15) MSI — újfasiszták 7,8 % 6 mandátum ( 4) Egyéb 6,9 % 2 mandátum <-) A szardíniai választások eredményét az olasz közvé­lemény politikai előrejelzésnek tekintette, a várható kilátá­sokat illetően. Az, hogy a Kereszténydemokrata Párt nagy vereségeket szenvedett, az olasz politikai élet ismerői szerint egyebek között azt is Jelenti, hogy a párt a legkedvezőtle­nebb helyzetben van, a kormányválság megoldása és egy várhatóan sorra kerülő általános parlamenti választás le­hetőségei szempontjából. H termelőszövetkezeti élet és munka demokratizmusa Irta: Árandáa György, a TESZÖV elnöke tk­*4 A szövetkezeti önkormányzati szervek közül kiemelkedő szerepe van a közgyűlésnek. Tapasz­talataink a közgyűlések munkájáról évről évre kedvezőbbek. Jó érzés látni, hogyan bővül, válik tartalmasabbá az önkormányzat, és miként va­lósul meg a szövetkezeti demokrácia, hiszen a közgyűlésen a tagság nemcsak jogosult, de kö­teles is részt venni. Szövetségünk — mint a szövetkezetek moz­galmi szervezete is — az 1974 áprilisi küldött­közgyűlésén értékelte a közgyűlések tapasztala­talt. Jó hatást gyakorolt a közgyűlések munká­jára, gazdagította a tagok ismereteit, elősegítet­te a vitára való felkészülést, hogy a közgyűlések előtt brigádgyüléseken, sőt írásban is ismertet­ték például a zárszámadások, a tervek főbb mutatóit, és szöveges beszámolót is adtak a fel­adatokról, az eredményekről. A tagok időben megismerik az elnök, a veze­tőség elképzeléseit, a lehetőségeket, a kockázat­vállalás szükséges mértékét, a vezetőség pedig hasznos értékelést készíthet, hogy a tagság mi­ként «fogadia~e-fejlesztési elképzeléseket Néhány szövetkezetünkben már tovább men­tek. Külön újságot, „Híradót", máshol tájékoz­tatót adnak ki. Mind több tagszövetkezetben kö­telezik a vezetőség tagjait és az üzemi vezetőket a tagság közgyűlések előtt, vagy rendszeres, év­közbeni tájékoztatására. Ezeken a helyeken a vitatott témák annyiba Ismertté válnak, hogy a tagsúg a közgyűlésen a tények ismeretében, ér­demben és tudatosan dönt. Természetes infor­mációs kapcsolat alakul ki a vezetőség és a tag­ság között. A döntésekért a tagság felelősnek érzi magát, és osztozik az esetleges kudarcok­ban is. A demokratikus működés egyik döntő bizto­sítéka a titkos szavazás tőrvényerőre emelése. Titkos szavazással kel] meghozni a határozatokat a vezetőség, az ellenőrző bizottság. a döntőbi­zottság elnöke és tagjai, a nőbizottság elnöke, a szövetség küldötteinek megválasztása, elmozdí­tása stb. esetén. A szövetkezeti élet és gazdálkodás fejlődésé­nek egyik meghatározója, hogy milyen a válasz­tott vezetőség. A követelmények állandóan nő­nek, és ezt a tagság is érzékeli. Ebből követke­zik, hogv megnőtt a választások és a választá­sokat előkészítő jelölő bizottságok szerepe. A termelőszövetkezeti személyzeti munka végre­hajtási rendeletei u feladatokat a teendőkben előírják. Szövetkezeteink legnagyobb részében a lagság arra törekszik, hogy a vezetőség politi­kai, szakmai felkészültségben, erkölcsi magatar­tásban megfeleljen a követelményeknek. Hivatkozhatunk több felmérés eredményére. Ott. ahol három vagy több hónapot fordítottak a választások előkészítésére, a tagok 94 száza­léka — a szövetkezet nagyságrendjétől függetle­nül — pontosan tudta, ki lesz az elnök, és vá­laszt adtak a vezetőség személy szerint megvá­lasztott tagjaira is. Más tapasztalatok is felszínre kerültek. Ahol a választásokra 4—5 hetet fordítottak csupán, és a jelölő bizottság nem állt hivatásának magas­latán, a tagsúg véleményét figyelmen kívül hagy­ta, vagy Telszínesen tájékozódott, a tagság kö­zömbösséget mutatott a jelölések Iránt, de a közgyűléseken „vihart" rendezett. Hosszas, to­vábbi hetek munkájára volt szükség a felka­vart szenvedélyek lecsillapítására, és az elköve­tett hibák kijavítására. Ez arra kötelez bennün­ket, hogy a Jövőben a választások lebonyolítá­sában érdekelt összes szervek őszintén együtt­működjenek. Ezzel is szolgálhatjuk a demokra­tizmus fejlesztésének összhangját. Tanulságképpen le kell vonnunk, hogy a tit­kos választás nem formális aktus. A vezetőség a szövetkezet általános hatáskörű operatív szerv-e. Szükséges* hogy-a .vezetőségben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents