Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-16 / 139. szám

VWSARNAP, lím. JÚNIUS w. 5 Utak és határidők igyekezettel öt-hat hónap is elegendő lenne. t Az utóbbi öt-tíz évben igencsak hozzászokhattak a szegediek ahhoz, hogy hol tt, hol ott. de valahol min­ig fel van dúrva a város: •• n tat építenek, csatornát, gáz- OsSZGlÜ2?0 Csöveket fektetnek. vagy OO Jéppen házakat alapoznak, fp 13 rl 3 f" (Ha a legutóbbi néhány év- lclauat (ben változott is valamelyest a helyzet, ez a változás (mindössze abban merült ki, íhogy egyre több helyen bon­ttanak, ásnak; vagy éppen •nem csinálnak semmit, és magukra hagyatva árválkod­nak a valamikori utak he­lyén földúlt halmok és enyagkupacok. Fölfordulás — a rendért Az építkezések kellemet­len oldalaival még csak megbékül a szegedi ember, éppen a nagyon is kelle­mes végeredmény érdekében. Gondolkodó ember amiatt sem igen panaszkodhat, hogy városszerte egyre na­gyobb a fölfordulás, hiszen ez annak a következménye, hogy egyre több régi vá­gyunk valósul meg végre. Sok mindenre lehetne hivat­kozni példaképpen, Tarján­ra vagy Odesszára is. de elegendő az utakat említeni. Hiszen a Kossuth Lajos su­gárút rendbehozása, átépíté­se már vagy tizenöt eszten­deje foglalkoztatja a város közvéleményét. Sokat szid­tuk a döcögős Április 4. út­ját is, mondván, hogy mi­csoda kapuval fogadja a vá­ros az állomásról beljebb tartó idegent. Hiszen a ven­déget, de saját magunkat, szegedieket sem nyugtatha­tott meg az igen szellemes újítás: a kiváló porszívóként működő, köhögtető levegőjű l-es villamos. Most, az utak átépítésével, végre megszabadulhat a vá­ros poros, döcögős útjaitól, amelyek a századforduló csöppet sem kellemes emlé­keiként éltek tovább. Elis­merjük, nem egyszerű munka újjávarázsolni egy­egy sugárutat. Hiszen, nem csupán utat kell építeni, ha­nem villamosvágányokat, fel­sővezetéket, gáz- és vízcsö­veket, csatornahálózatot, közvilágítást, és ki tudná felsorolni, mi mindent még. Komplett vezeték- és cső­dzsungellel kell megbirkózni­uk lépten-nyomon az építők­nek. Bajlódásukat, s munkájuk bonyolultságát méltányolná is mindenki, ha a jelenlegi­nél több igyekezetet láthat­nánk tőlük. Még azt is meg tudnánk érteni, hogy néhány, átlagos kivitelezői felkészült­séggel és igyekezettel hat-hét hónaposra becsült munka egy évig is eltartana. Ám az már valóban nyugtalanító, hogy többhónapos állások­kal tarkítva, akár két évig is eltart egy-egy szakasz átépí­tése, amelyre — igaz. a kí­vülálló becslése szerint — alapos szervezéssel és némi A legtöbb gonddal, bajjal minden bizonnyal a Kos­suth Lajos ás a Tolbuhin sugárút átépítése jár. Ezek az utak a KPM-hez tartoz­nak, részei az országos, il­letve a nemzetközi útháló­zatnak. így átépítésükhöz a tanács és a KPM együttmű­ködésére volt szükség. Jó néhány év után végre sike­rült egyeztetni az elképzelé­seket és a lehetőségeket, s hozzáfogni az utak átépíté­séhez. A városi tanács leg­utóbbi. csütörtöki ülésén hallgatta meg az építési és közlekedési osztály jelenté­sét. amelyet az építkezések helyzetéről készítettek. A testületet éppen az érdekel­te, ami mindenkit a város­ban: sikerül-e betartani a lapunkban már ismertetett szocialista szerződésben rög­zített határidőket? A Kossuth Lajos és a Tol­buhin sugárút átépítése ösz­szefügg egymással, hiszen az Izabella-híd cseréjéhez csak akkor lehet hozzáfogni, ha a Tolbuhin sugárút végre el­készül. és arra lehet terelni az E5-ös út forgalmát. A szo­cialista szerződés szerint a Nagykörút és a repülőtér kö­zött — a Nagykörút és Üttörő tér közötti szakasz egyik oldalának kivételével — 1974. október 11-ig kelle­ne átadni a kész utat. Ezen belül a Fonógyári út és Vá­sárhelyi Pál utca közötti sza­kaszt még korábban át kel­lene adni ahhoz, hogy az Izabella-híd tervezett befe­jezési határidejét tartani le­hessen. Sajnos, az ALÉP négyhónapos késéssel készí­tette el a Nagykörút és az Üttörő tér közötti ideigle­nes villamosvágányt, s emi­att a KEVIÉP még nem tud­ta megkezdeni ezen a szaka­szon a csatornaépítést. Ez is veszélyezteti a határidőt, csakúgy, mint az ALÉP baj­lódása a kitérő környékén a gázvezeték kiváltásával. Jobb együttműködést! A részhatáridők csúszása miatt tehát nincs kizárva, hogy a végleges határidőt sem sikerül pontosan betar­tani. Jobb a helyzet az 5-ös út építésénél, bár ott több a munka, és az egyeztetés is bonyolultabbnak tűnik. A részhatáridők közül azonban csak a házgyár és a Fonó­gyári út közötti szakasz mentén esedékes szanálásoké csúszott, s az okoz még gon­dot. hogy a MÁV-val még nem sikerült egyeztetni a Balatoni vonatok A MÁV Vezérigazgatósága Budapest Keleti pályaud­közli, hogy a rossz időjárás varról a 6.10 órakor Siófokig, miatt június 16-tól, vasárnap- valamint a Szántód—Körös­lói június 23-ig a balatoni hegyről 17.37 órakor induló vonalakon a következő vo- és Budapest Keleti pályaud­natok közlekedését szünetel- varra 19.59 órakor érkező teti: gyorsvonat sem közlekedik. A Budapest Déli pólyaud- Ugyancsak nem közlekedik varról 6.51 perckor Készt- a Budapest Déli pályaudvar­helyre induló és a Budapest ról n.01 órakor induló és Déli pályaudvarra 15.54 perc- oda 18 37 órakor érkező kor érkező Balaton-express, szantódi személyvonat sem. valamint a Balatonfüredről 17.20 perckor induló és Bu dapest Déli pályaudvarra "T", "Ü 19.28 perckor érkező Füred- utasoK express. A Budapest Déli pályaud­varról 7.30 órakor induló Füred-express Balatonfü­redig. vasárnap. 16-án még közlekedik, dc D-töi 22-ig hem jar. A Balaton-expressre vál­tott helyjegyekkel rendelkező a 7.40 órakor induló vonattal a kijelölt kocsikban utazhatnak, vagy kívánságra a helyjegyeket a személy­pénztárak visszaváltják. Bővebb felvilágosítást a­paijmactaasokan adnak. íM>Pf+ Rókusi állomás előtti tér rendezésének feltételeit. A többi szakaszon megfelelően haladtak az előkészítéssel, s az építkezésekkel is. Mivel az átépítés központi kérdése végül is az, hogyan sikerül az 5-ös úton, a Kossuth La­jos sugárúton tartani az egyes határidőket, valószínű, hogy a két sugárút teljes átépítése a szocialista szer­ződésben megszabott végső, 1976-os határidőre (az Iza­bella-hiddal együtt) elké­szül, annak ellenére, hogy a Tolbuhin sugárúton még mindig nehézkesen halad a munka. Mindebből leszűrhető egy következtetés: az alaposabb és körültekintőbb szervezés következtében a bonyolul­tabb és nehezebb munka, a Kossuth Lajos sugárút átépí­tése jól halad. A Tolbuhin sugárút újjáépítése viszont immár jó néhány éve húzó­dik. s szervezési gondok, hi­ányosságok miatt még ma is több baj van vele. mint a Kossuth Lajos sugárúttal. Valóban nagy munka egy­egy sugárút átépítése, de mint a Kossuth Lajos sugár­út példája legalábbis egye­lőre bizonyítani látszik: át­gondolt és alapos szervezés­sel, előkészítéssel el 'lehet kerülni az olyasfajta huza­vonákat, mint a Tolbuhin sugárúton, amelyek veszé­lyeztethetik az 5-ös út befe­jezésének végső határidejét is. Szávay István A friss zöldségről (2.) Párbeszéd CB raktárban Az élelmiszerboltok zöld­ségraktárát nem beszélgetés­re találták föl. Jönnek-men­nek az emberek, hozzák a cseresznyét, viszik a ládát. Mégis érdemesebb itt beszél­getni. mint a csábító kira­kat előtt, mert itt látni le­het olyat is, ami kirakat­ba nem kerül. Szerencsére. És a pultokra se. Az is sze­rencse. Csak azért jöttem a Szé­chenyi tér és a Horváth Mi­hály utca meg a Takaréktár utca sarkán lévő boltba, hogy megkérdezzem, érde­mes-e valójában a termelő­től, apró tételekben vásárol­ni egy nagy boltnak, amikor a nagykereskedelmi válla­lat kívánságra mindent ház­hoz szállít. Méhesi Mihály­né válaszol: — Természetesen érdemes. A MÉK mindent hoz, amit hozhat, de a vásárló mást is keres. — Például? — Száz kiló cseresznyét kértünk, egy ládával kap­tunk. — Esik az eső, meg lehet érteni. — Ha ön vásárló, akkor is megérti? — Nem biztos. Sőt, biztos, hogy nem. — A MÉK is azt mondja, esik az eső. De én a pultra és korábban Örök téma, hogy kevés a meg nincs óvoda. Z. Tóbiás lakás, a bölcsőde, az óvo- hetenként kétszer egy órá­dai hely, rosszak az utak, val korábban megy el a nincs elegendő kórházi munkahelyéről — bokros ágy, zsúfoltak az orvosi anyagbeszerzési ügyekre hi­rendelők, és így tovább, vatkozva —, mert a kocsi­Nagyon sok ember tud ját le kell mosatni, de a megértően beszélni erről, fiatalember, aki a kocsit nagyon sokan látják a tör- mossa, mindennap koráb­ténelmi összefüggéseket is, ban megy a gyerekéért, türelemre intik a zúgolódó- mert a bölcsődei gondozónő kat. Embertársaink előbbi korábban megy bevásárol­fajtája jelen esetben nem ni, mert a boltos korábban is érdemel több említést, megy haza, de hát a boltost annál inkább az utóbbi, a is meg lehet érteni, neki is zúgolódó. van kocsija, azt is karban Két csoportra osztom őket. kell tartani, mert a rossz Egyikbe sorolom azokat a utak eszik az autót. Tud­nyíltszemű, nyiltszívü já- ják, mi az a tengeri her­rókelőket, akik pazarlást kentyü? Hát például ez. A látván, szót emelnek: lám, munkaidőből ellopott tíz ezért nincs elég lakás, böl- percek, fél órák, órák na­csőde... stb. A másik cso- pókra, hetekre duzzadnak, port tagjai a pazarlók, akik ha összeadjuk őket. Akik viszont maguk is zúgolód- miatt növekszik a tengeri nak: miért nincs elég . herkentyű, a munkából ki­stb. Nézzük meg őket kö- esett órákkal a közös nagy zelebbről. X. Mihály, az kalapból veszik ki azt a egyszeri építőipari segéd- pénzt, amivel hozzájárul­munkás, szétdobált üres hatnának mindazon lélesít­sörösüvegek társaságában ménvek felépítéséhez, ame­hever a fűben, a tűző na- lyeknek hiánya miatt a dol­pon izzadva ecseteli hason- gozó állampolgár jogán zú­szőrű társainak, hogy majd golódnak. bolond lesz ő „ezeknek" Az állam, amelynek pol­dolgozni, amikor még egy gárai vagyunk, nem fejős­lakást se képesek neki ad- tehén. Valamit valamiért, ni. Hogy majd ő épít má- Abba a közös nagy kalap­soknak? Hát még mit nem?! ba mindenkinek képessé­Y. Egonné könyvelő, mel- gei szerint kell rakni a fo­lesleg hétalvó, egy kisgyer- rintokat, ha annak megfe­mek anyja. Minden máso- lelő arányban akar rásze­dik nap reggelén elalszik, sedni belőle. A társadalom öt perccel később tud be- tagjainak nagy többsége vásárolni a reggelihez, kés- így js tesz. Dolgozik közös ve cipeli gyermekét az óvo- ügyeinkért, anyagi javaink dába, mire munkahelyére gyarapodásáért, tiszta lelki­ér, az időeltolódás fél órá- ismerettel fekszik este, és ra emelkedett. További tíz tettre készen ébred reggel, perc, míg elmeséli társnői- Végzi a kötelességét, meg nek a viszontagságokat, a tudja mérni lehetőségein­nagy ijedtségre még egy ket, nem követelőzik, ha­kávét is kell inni, meg nem örül egy-egy újabb lé­rendbe hozni a rohanásban tesítménynek. Tudom, hogy szétzilált frizurát, közben x„ Y„ Z. fajtája kiveszőben mondja a szöveget: rémes. van. Mégis, ameddig van, hogy milyen kevés az óvo- addig károsítja a közössé­da, milyen messzire kell get nemcsak anyagilag, de vinni azt a szegény gyere- erkölcsileg is. Minden ket, mert a közelebbiben erőnkkel, józan érvekkel, nincs elég férőhely, az közösségi neveléssel küzde­ember mennyit gürcöl a nünk keH ellene, munkában, a gyerekének Bálint Ibolya A Széchenyi tér körös­körül olyan boltokkal van kirakva, ahol legtöbbször friss a zöldség. Ha ez a bolt fonnyadtat árulna, minden vevő amoda menne. — Egy furcsa kérdés: a város közepén sokan főznek? — A zöldség zömét nem délelőtt viszik, tehát, nem.' Amit mi árulunk, ennél fog­va. délután is frissnek kell maradnia. — És marad? — Vagy marad, vagy új jön helyette. — Olvastam az újságból, hogy a szegedi kereskede­lem azért nem vásárol a pia­con, mert elviszik az orra elöl a más vidékekről érke­zők. Ha onnan érdemes ko­rán idejönni, Szegedről nem érdemes ? — Nekünk nem. Helybe hozzák. — Amikor jöttem befelé, láttam, hogy a fölső polc pattogatott kukoricával van tele. — Lassan fogy. de talán megveszik. — Ha a zöldségpolc tete­jén. teljes sorban, nagy lá­dákban csak pattogatott ku­koricát látok, arra gondol­hatok, nincs mit tenni a he­lyére. Mégiscsak kevés a zöldség? — Nem kevés, de oda cit­romot és narancsot szoktunk tenni. — Ügy hallottam. hogy most sokkal tovább van dé­ligyümölcs, mint . azelőtt. Narancs, citrom, banán. Azt hiszem, ennek örülni lehet csupán. — Száznegyven kiló citro­mot kaptunk, a fele eladha­tatlan. Penészes, rohadt, fo­lyik a leve. Egy pár ládával itt is lát­ható belőle. — Ha most felét kidobjuk, nem egyszerűbb lenne fél­áron eladni az egészet, mi­előtt megromlik? — El lehetne. — Még egy kérdés: a MÉK nélkül megélne a bolt zöldségosztálya? — Semmiképpen nem. Szükség van rá. mert sok olyan árut hoz, amit külön­választ nem rakhatok, csak árut. — Honnan van akkor a cseresznye? — Hozták a termelők. — Pedig esik az eső. — Akkor is hozzák. A kertekből hozzák, mert kü­lönben ott pusztul. A ter­melőnek az az érdeke, hogy eladhassa. Ha kicsit is eláll az eső, fölmegy a fára. sze­di és hozza. Mi pedig elad­juk. — Egyszerűnek látszik. De a MÉK időre hozza. — Valóban, itt van nyitás előtt. De rohadt cseresznyét is hoz. Tessék nézni, itt a kelkáposzta. Sárga és fonnyadt. Na­gyon ráéhezett a kelkáposz­tára, aki ezt megveszi. — Termelőtől ilyet nem vennénk át. — Miért veszik meg a MÉK-től. ha nem jó? — Kelkáposztát még nem kapunk máshonnan. Két oszlopban ládák áll­nak, mindegyikben eper. Nem értek hozzá, kereske­dő nem vagyok, nem tudnám megmondani, melyik meny­nyit ér. De az egyik oszlop körül muslincák rajzanak, a másik körül nem. Ha most vevő lennék. a másikból vennék.. Azt is a termelők hozták. — Hány emberre számít­hatnak a termelőié közül? — Tizenötre, húszra. — Reggel, délben, este? — A legtöbb reggel, ne­gyed hatkor jön. — Előfordulhat, hogy meg­előzik a MÉK-et? . — Hogyne. — Honnan tudja a terme­lő. hogy ma mire van szük­ség? — Megkérdezi. Tegnap is hozott, mondtuk neki, ma is hozhat. Vagy azt, hogy most ne hozzon. — És ha megsértődik? — Nem sértődik meg. — A MÉK se. hogy nem tőle veszik? — Sértődésről nincs szó, de nagyon szeretné, ha csak tőle vennénk. — Az ő* szempontjából érthető. — Az övéből igen, de ne-- ben nem kapnánk meg. kem a vásárló szempontja — Köszönöm a beszélge­szerint kell kínálnom az tést. árut. Horváth Dezső Az aszpirin megvéd a trombózistól ? Annak ellenére, hogy az orvostudomány már közel egy százada ismeri az aszpi­rint, hatásával még ma sem vagyunk teljesen tisztában. Azt mindenesetre tudjuk, kísérlet végén megállapítot­ták, hogy 47 páciens halt meg az aszpirinfogyasztók és 61 a placebót fogyasztó betegek közül. Statisztikai szempontból nézve ez nem hogy a kis dózisban adagolt nagy eltérés, mégis az aszpi­aszpirin alvadást csökkentő hatást gyakorol a vérlemez­kékre. Eszerint elvben csök­kentenie kell a vér alvadását. Ezért született meg a felté­telezés, hogy rendszeresen alkalmazott kis mennyiségű aszpirin kellő védelmet nyújt a trombózis ellen. Az Amerikában végzett kísérletek során kórházban fekvő trombózisos betegeket kérdeztek meg, milyen meny­nyiségben fogyasztottak asz­pirint a betegség előtt. Vá­laszaikat összehasonlították más betegségekben szenvedők válaszával. Az eredmények azt mutatják, hogy jóval ke­vesebb szívbeteg található az aszpirinfogyasztók, mint a többi gyógyszert fogyasztók között (0,9 százalék, szemben a 4,9 százalékkal). Több mint ezer ilyen be­tegnek kórházi kezelés után előírták, hogy naponta egy aszpirint vegyenek be. Az esetek másik felében azon­ban nem aszpirint adlak a betegnek. Ac egy. évrg. iactoi közönség. rin trombózisvédő hatását látszik bizonyítani. Számos kérdés vár még megválaszolásra, bár az ed­digi eredmények kivétel nél­kül azt bizonyítják, hogy az aszpirin valamiféle módon megelőzi a trombózis kifej­lődését. Velencei nyár A Fejér megyei képzőmű­vészek hagyományos nyári tárlatának megnyitásával szombaton a kápolnásnyéki községi művelődési házban megkezdődött a „Velencei nyár — 74" idei rendezvény­sorozat. A kiállításon ti­zenhat művész több mint negyven alkotasát lathatja a

Next

/
Thumbnails
Contents