Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-16 / 139. szám

4 VASÁRNAP, 1974. JÜNIUS fű. A közös tanácsú községek könyvtári ellátása A községi tanácsok végre- helyközség' egyik könyvtári tári olvasójából eddig 25 száhajtó blzottsagai és a taná- munkatársa? Az egyik zalék a fizikai munkás). esi közművelődési könyvtár- könyvtáros módszertanilag hálózati központok rendsze- segíti a tagközségi könyvtá- . resen foglalkoznak a közös ros szakszerűbb munkáját. !• tanácsú községek könyvtári így ezek a centrumok (pélellátásának helyzetével, s — dául Kiszombor) kis mód- Melyek azok a legfontosabb távlati fejlesztés kapcsán — szertani központok is lesz- tennivalók, amelyek a közös a soron levő feladatokkal. nek, de nem helyettesítik — tanácsú községek közművelőAz Elnöki Tanács rende- és nem is helyettesíhetlk — dési könyvtári ellátása fejlete új helyzetet hozott a a járási feladatokat ellátóin- lesztésében most soron leközművelódésl könyvtári tézmények területi feladatait, vők? szervezetben is: nagyobb ahonnan szakszerűbb instegységekból, magasabb szín- rukclókat kaphatnak, vonalú ellátást kell biztosítani a lakosság olvasási igényeinek kielégítésében. A településfejlesztés távlati tervének, s az Elnöki Ta1. A tagközségek intézményeit a székhelyközség könyvtári rendszerébe kell vonni, fiókként működtetni. A tagközségekben tömegkapcsolatokkal rendelkező, képzett könyvtáros lakjon. 2. A tagközségek könyválszékhelyküzségben központilag kezeljék (leltár és raktári katalógus E Szeged eltérő helyzete mlnács rendeletének vérfrehaj- att más elbírálásban része- ^^H^HI tásában folyamatról van szó, sül. A — főként munkás- lományót a amely a közelmúltban elkez- lakta — peremközségek csatdődött, s a következő évek- lakoztak a megyei városhoz, ben meg nem fejeződik be. s önálló községi könyvtárból Merlnt). a szegedi — megyei funkció- 3. A tanács által biztosíkat is ellátó — Somogyi- tott könyvbeszerzési és egyéb könyvtár kerületi fiókjaivá költségeket a székhelyküzváltak. Az intézményfenntar- ségben kezeljék a tagközséA rendelet megyénkben ed- tó tanács Szeged megyei vá- gek lakossága érdekeinek dig 17 tanácsot érintett, ben- ros lett Algyő, Oyálarét, Kis- szem előtt tartásával. A tagne 6 székhely községet (Csa- kundorozsma. Szőreg, Tápé községek számára letétbe klnádpalota. Földeák, Klszom- tanácsai helyett. így a háló- helyezett könyvek értéke ne bor. Pitvaros, Pusztamérges, zatfejlesztés feladataiban is a legyen kevesebb, mint koSándorfalva), 10 lagközséget, tervezettek szerint, szegedi rabban volt. Ellenkezőleg, amelyek a székhelyközség- támogatással munkálkodnak, épp oly felelősséggel fejleszhez, illetve városhoz csatla- A területrendezés 22 204 hek- szük a könyvállományt, mint koztak (Kövegy, Oföldeák, tárnyl területet, 26510 lakost azelőtt, s így a tanácsi hiteFerencszállás, Klárafalva, (a belterületen 24 402-t). és lek felelős felhasználásával Ambrózfalva. Csanádalberti, 2058 tanyai lakost (a telepü- több tízezer lakost juttatunk Nagyér, öttömös, Dóc és lések lakosságának 7,7 száza- korszerűbb könyvtári ellátásCserebökény) és I várost, lékát) érintett. hoz a székhely- és a tagközSzentest. A legfontosabb könyvtári ségekben. A közös tanácsú közsegek mutatók kedvezően alakul1- 4 A módszertani felügyekialakitásnval az 1970-es nép- lak A könyvállomány 460 let megszervezésében a júrá.s/amlalási adatok szerint — kötettel nőtt, a szolgálati he- si feladatokat ellátó könyvrddig — 31 330 lakás. 24 jvek szama változatlan ma- tárhálózati központok (Szekönyvtári szolgálati hely, 6 radt (13) „ a/ intézményi Red, Makó, Szentes városi C típusú, 10 D típusú es 1 alapterület ls nőtt. Ez utóbbi könyvtárai) fokozottabb fitt tipusú könyvtár került új aat jelenti, hogy korábban gyeimet fordítsanak a székhelyzetbe. Algyő község tanácsa az igé- helyközségekre a tagközséAz átszervezés óta 237 nveke, teljesebben kielégítő, négyzetméterrel nőtt az erln- ei6teres háromhelyiséges, tett intézmények alapterüle- önáUÓ épültlet bocsátott te. A növekedés Kiszombor- kb„vvtár ról (gyermekrészleg kialakíDivat Moszkvában és Budapesten A Dom Modelli és a Fővárosi Kézműipari Vállalat divatbemutatója Szegeden 1973-ban ünnepelte meg- gedi Nemzeti Színházban, a alakulásának 20. évforduló- Divat Moszkvában és Buját az állami helyiipar leg- d len- c(mű müsoro8 dl. nagyobb es egyben legossze- , tettebb profilú egysége, a vatbemutató keretében. Fővárosi Kézműipari. Válla- Együtt szerepelnek Itt a lat. amely 37 szakmában Dom Modelli és a Fővárosi több mint 7000 cikkel vesz Kézműiparl Vallalat mane. reszt a könnyűipari terme- . , , , ,, , , lésben és tavalyi eredmé- kenJei és modelldurabjal. nyei alapján ismét elnyerte Érdekes összehasonlításra a Kiváló Vállalat címet. nyíiik lehetőség a moszkvai A vállalat 14 ezer dolgo. é budapMti divat aZonoszojaval ma már évi egymll- , , liárd forint lermelésl érté- saga- valamint különbozoseket állíf elő, s termelésének ge között. A műsorban felexport részaránya a négy- lépnek: Kovács Zsuzsa. Farszázmillióhoz közelít. kas B4Unt Vlirl lkrek Kon. A budapesti nagyvállalat kerítése ma mér szinte az ferál: Tamási Eszter és Ösz tasa), Ferencszállásról. Nagyérről, Pusztamérgesről, Sándartalváról adódik. A sándorfalvl nagyközségi tanács gek munkájának megsZérVé! zésében. .'{,.» 5. A székhelyközségek rendelkezésére, könyvtáralt mind személyi, mind tárgyi feltételekben erősítsük, hogy betölthessék felelős, magasabb követelNincs fényrendszerben végzett íel• adatalkat. Az olvasók 225-tel, A látogatók 6252-vel szaporodtak, s a kölcsönzött kötetek száma 14 924-gyel nőtt uu""1" .«••««.<. v--v visszaesés • önálló, korszerűbb épületet staRna'ftí" VaRV vlsMaeses e A közös tanacsú községek biztosított a könyvtár szá- települések könyvtári szol- könyvtári ellátásának megmára. amely a Petófi-évfor- gáltatásaiban. Ellenkezőleg, szervezésében eddig még taduló knpesan meg is nyílt, kedvezően alakul a tanácsi posatlan utakon járunk, de A közös tanácsú községekben az allományegységek könyvtárakba beiratkozott bontakozik a színvonalasabb ellátást biztosító nagykönyvszáma is kedvezően alakult, munkasok aránya is. amely tár koncepciója) am9iy H közel 10 ezérrel nőtt a köte- helyenként az olvasók 10— korszerűsített települések tek száma csak az utóbbi s0 százaléka (például Kis- központja lesz. esztendő alatt. A közős tanácsú községekben az állományegységek szama ls kedvezően alakult, közel 10 ezerrel nőtt a kötetek száma, csak az utóbbi esztendő alatt. A kép tehát kedvezőnek tűnik. Ml az, ami még kedvezőtlen? Nem kielégítő még a könyvtárak alapterület-fejlesztése, amely több helyen az erőfeszítések ellenére sem éri el az országosan elfogadott normákat (Csanádpalota, Ferencszállás, Öttömös). Az előrehaladás természetesen függ a helyi tanács anyagi lehetőségeitől, más — a lakosság kommunális ellátása szempontjából — előresorolt egészségügyi alapellátást, vagy a közoktatást biztosító feladatok megoldottságától A személyi ellátásról már most azt mondhatjuk, hogy a székhelyközségekből a tagközségekbe kiutazó „véndorkönyvtáros"-sal heti 2—4 órában nem lehet megoldani a könyvkölcsönzés feladatait. A makói Járás Ferencszállás és Klárafalva tagközségeíben e megoldás miatt átmenetileg lényegesen csökkent az olvasók száma. A» tagközségeknek helyben lakó, széles és intenzív lömegkapcsolatokkal rendelkező, képzett könyvtárosokra van szükségük. Elsőnek ismerte fel ezt n makói Járási hivatal és a könyvtárhálózat vezetése. s közbenjárásukra megszüntettek a székhelyközségekből a tagközségekbe kiutazó „vándor"-könyvtároSl munkaköröket. Helyi könyvtárosok-- kópénk) megbízást. kundorozsma tanácai könyvTóth Béla: Cscnke László országhatárig ér. Több me. Ferenc. Kísér; A Kék csllgyei tanáccsal alakított ki jag együttes, jó együttműködést, amely- | nek nyomán ma már szinte minden megyében megtalálhatók a kézműipari üzemek és árukiadók. Csongrád megyében Balástyún és Kiste. leken ugyancsak a tanács jóvoltából kerülhetett sor üzemtelepítésre. Eredményes termelés folyik Szegeden is. A Fővárosi Kézműipari Vállalat termelésében — Bu_ dupeslen és vidéken egyaránt — jelentős helyet foglal el a női és bakfis konfekció. Központi tervező és modellező egységében pedig olyan egyedi és kisszériás darabok készülnek, amelyek jelentős szerepet játszanak a hazai divat kialakításában. Az FKV nagy tavaszi-nyári és őszi-téli divatbemutatói eseménynek számítanak Budapesten, de több ízben mutatta be kollekcióját nagyobb vidéki városainkban, igy Szegeden is. A moszkvai Dom Model:li»el — Divatházzal — 1968ban szocialista szerződést kötött kölcsönös divatbemutatók tartására. A szerződés alapján utoljára a tavaly Moszkvában és Leningrádban mutatta be a legújabb budapesti divatot, igen nagy sikerrel. A moszkvai divatház delegációja U974. júniusában viszonozza a látogatást. Elhozzák legszebb kollekciójukat, amelyet Budapest után Szeged közönségének is bemutatnak június 17-én hétfőn, este 7 órai kezdettel a SzeKISZoktatási program Elkészült a KISZ-oktataS 1974/75-ös programja. Az Ifjúság, a KISZ-vezetölr marxista műveltségéi gyarapító politikai oktatás tartalma összhangban 'van az ifjúsági szövetség legfontosabb feladataival: az MSZMP X. és a KISZ VIII. kongresszusán hozott hatarozalok teljesítésével. A KISZ KB intéző bizottságának határozata alapján az 1974/75-üs tanévben a K1SZoktatás minden formájában három témát kell kötelezően feldolgozni. Az első téma átfogó elme: Hazánk a szocialista átalukulás útján. A másodiké: A szocializmus teljes felépítéséért, a harmadik témakör címe pedig: Az ifjúság, az Ifjúsági mozgalom szerepe a szocializmus építésében. (MTI) i m Klimatológiai felmérés a fiivészkertben Edződnek " az orchideák w A szegedi József Attila Tudományegyetem újszegedi botanikus kertjében négy ponton elhelyezett műszerekkel — kis meteorológiai állomásokkal — mlkroklimntológfai felmérésék kezdődtek. Rendszeresen ellenőrzik, feljegyzik a levegő és talajhőmérsékletet, a lehullott csapadék mennyiségét, a páratartalmat, valamint n napsütéses órák számát. A vizsgálatok szorosan kapcso- mikroklimatológiui informálódnak a füvészkert távlati elók összehasonlításával, fejlesztési programjához, A füvészkert egyébként amely a magasabb színvo- mé a mostani esős időszakiihf V-, nfnl . ban ls sok érdeklődőt vonz. rulva ezzel a város klimatológiai viszonyainak pontosabb megismeréséhez — ez u felmérés másik, nem kevésbé jelentős célja. A Szeged feletti légáramlatok mozgásáról, a csapadékviszonyok, ról, a hőmérsékleti változásokról megbízhatóbb, reálisabb képet lehet majd nyerni a Meteorológiai Intézet repülőtéri állomásán, illelve a botunlkus kertben gyűjtött nalú oktatást hivatott szol gálni. A tervek szerint ugyanis egyre több nüvénytársulási csoportot alakítanak ki bemutató parcellákon, hogy uz egyetemi hallgatók természetes környezetben tanulmányozhassák a „„„w„. különböző növényeket. Az nyoko.' h?zó"kblT elkövetkező telepítéseknél ^J*.tkat,"*k; A nagy segítséget jelent a feltérképezés, mert a növényeket igényeiknek legjobban Egyik látványosság ezekben a hetekben a tigrisfoltos orchideák ezlrombontáia. Az ország más vidékeiről csoda .iára Járnak a szakemberek Is, mert Ilyen fejlett, példúmáshol szegedi orchideák fejlettségének titka abban rejlik, hogy több hónapon keresztül a szabadmegfelelő helyre ültethetik. Az ban ~ JQl megválasztott koradatokat az egyetem éghaj- nyezetben — tartják, „edzik" lattant Intézetének is rendel- a máshol nyáron is Uvegházkezésre bocsátják, hozzája- ban őrzött virágokat. SZEGEDI REGÉLŐ Újságok, korok, események őt A hirlapírás olyan, mint az időjárás. Hoszszú ideig unalmas semmi. Betűk, betűk. Egyszer csak fölrántja mérföldjáró csizmáját a történelem, s belecsaptat az események közepébe. 1874-tól 76-ig egy szál új lapot sem fakasztott a város. Hanem, ezen év első napján megjelent a Bába—Endrényi nyomdatulajdonosok gondviselésében a Szegedi Néplap, mint vegyes tartalmú közlöny. Szerkesztette a sokat próbált Gelléri Mór tanúr és szakíró, ipari történész. összesen 37 szám Jelent meg, születési évének márciusában minden magyarázkodás nélkül megszűnt. Padig életképességéhez kétségek nem férnek, minek bizonyítására következzen fcte a tanúskodó szöveg. Próbabál. Könnyű volt ősanyáinknak! Nékiek nem volt semmi szükségük a táncművészetre, megtanulták édes anyjuktól a palotást, kállai kettőst, mlnétet, kozáktáncot, körmagyart, s aztán a kedves egylotást. Az őrületes szédítő forgás jellemzi a világot, s ez a caracteristiconja u táncnak is. Minél örvénylőbb, minél szédítőbb legyen. A táncoló ne gondoljon másra, csak a táncra, agyában elfojtson minden higgadt eszmét, szűnjön meg az lenni, akik különben, s legyen figura, amely forog és tombol önkívüli állapotban. A lassú méltóság kiveszett, s helyébe divattá lett a tudományos nyargalás, és a riszáló csárdás, amelylyel azután már nem lehet születni. A természet nem olyan mostoha, hogy ilyen tudományt oltson a születéssel a vérbe. Ezt már a kor kívánja így, s ezt már tanulni kell igy. A táncügyesség egy nőben biztosíték a haladásra. s így minden nő előtt drága kincs, melyet megszerezni erény, a melylyel nem bírni: nagyobb vétek a léhaságnál. A táncmester tehát épen olyan hivatott apostola a társadalmi létnek, mint a tanító, aki írni, olvasni, tanít, s a táncnak ép ügy meg van a jogosultsága, amint meg van az Uchatiusnak, mely gyilkol ugyan, de hódít egyszersmind. Es valamint az Uchatius-gyártésnak meg van a maga titka, úgy a tánctanításnak is meg van a furfangja, s ez legelőször is az, hogy még fiókkorában kell repülni tanítani a verebet. Mikor még nem szégyen az esetlenség és természetes bájnak tudatik be a gyermeki ügyetlenség: szóval, mikor még az ügyetlenségben bámuljuk a ritka ügyességet. Megvallom, időnként látva Bábáék remekbe szabott szép kiadványait, tanulási vágytól hajtatva, szerettem volna a műhelyükben dolgozgatni. Gyakori lapbukásalkat látva, meg az itteni emberséges bánásmódért, csak vlsszamaradoztam. Maradtam, mert ha Időnként szidogatták ls a Szegedi Híradót, azért a legerőteljesebb hangú orgánum, mégis csak mi voltunk a tájéA boszniai okkupáció ezt íratta Kulinyi Zsigmonddal 1878. július 30-án. Elkésett érzékenykedés. (K. Zs.) „Egy gondolat bánt engemet: ágyban, párnák közt halni meg." Így énekelt még nem Is oly régen legzseniálisabb költőnk, kinek lángeszéhez teljesen méltó volt kiváló hazafisága. Oh, azok szép, nagy idők voltak, mikor Petőfi Sándor e mondatban adott kifejezést a magyar ember legdicsóbb hivatásának. Ma bezzeg másként van. Kicsinyek, törpék vagyunk, mert a kor eszméi is azok. Ha ugyan van eszme a világrend és népjog lábbal tapodásában. Fejtegesse ezt más. Itt álljon csak a szomorú valóság, hogy fiaink, testvéreink és kis ártatlan gyermekek apái, ha nem szépítjük, testvérharcba mentek. Nem Petőfi lelkes szavai, de bánatos dalok hangzottak ajkaikról. Nem lelkesedés volt szíveikben, de fájó keserűség. Nyomós okai vanpak e keserűségnek. Váljon ki menne közülünk szívesen jó barátja telkét elfoglalni? És barátunk, testvérünk a "török nemzet. Emlékeztek-e. egy évvel ezelőtt mi történt? Ezt a mindenkitől elhagyott nemzetet öleltük keblünkre. Magasan csapott föl az Igaz lelkesedés lánga. Szeged város ünnepet ült. a hamisítatlan érzelem-nyilvánulás szent ünnepét. Akiknek ereiben magyar vér folyt, akiknek emlékében élt vagy fölldéztetett a dicső, de vészterhes múlt, — mindnyájan ott voltunk a Szentháromság utcában, melyen, mint hajdan e győzelemből megtérő Caesarok Róma utczáin, vonult végig mindnyájunk szívélyes üdvözletétől fogadva és üdvkivánatátói kísérve, néhány konstantinápolyi vendég, küldöttei a kedves, jó rokonnak. Néhány héttel ezelőtt Ismét ünnep volt Szegeden. Dc nem a lelkesülés czímón. Nagyböjt napja, amikor mindenki hamut hintett fejére — mások bűne miatt. Mint halotti gyászmenet, oly nyomott hangulatban kisértük végig a budai országúton saját véreinket. Azért, hogy menjenek meghazudtolni egy év előtti testvér-köszöntésünket, hogy fölsőbb rendeletre tegyék hazuggá, kon. Kulinyi Zsigmond a szerkesztőnk, aki vérszerűség lgéxö bájaival megtudtak nyerni szá- beli hírlapíró. Társulatát is a maga modora sze- I „„„6!,„ mukra egyetlen hű szívet, amely azután értük rint kereste össze, s odafigyelnek mindenre. Sze- szószegővé azt a magyar népet, mely Idáig még dobogott a csendes sír bezártáig. Ma már nem mük, szívük, tplluk van. Olyan lázasan szedtük soha sem hazudott, melynek sértetlen becsületa elég egyetlen szív. és a hatalmas expeditóra nem a munkáikat, mintha mi irtuk volna azokat, mindeddig magasan állott a nemzetek történetéelég fegyver a minél, idejét lejai la a kállai ket- mórt ha tudtuk volna, úgy írtuk volná mi ís, ben. M-rvcl fogWfkozBb- «t sz&kS ISs. s"csúk*édes -anyaink meséiből ismerjük a pa- ahogy ők, mert őgy ís éreztüftk.