Délmagyarország, 1974. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-16 / 139. szám

WrtOmMffW, MM. .HSWHS » 3 a Tudományegyetemen Acs S. Sándor felvétele Dr. Fodor Géza rektor a természettudományok honoris causa doktorává fogadja dr. Nyikoláj Markovics Emánuel akadémikust Diszdoktocavatóünnepi köz- folyamatok kinetikai vizsgá­gyailesl rendeztek a József lata terén nagyon fontosak a £ttila Tudományegyetem au- rákkutatással kapcsolatos Iájában tegnap délelőtt, ame- eredményei. A ráksejtek sza­Iven dr. Nyikoláj Markovics porodásának gátlására külön­Émánuel akadémikust, a böző inhibitoros eljárásokat Szovjet Tudományos Akadé- dolgozott ki, és igen jelen­mia Kémiai, Fizikai Intézeté- tős a szaporodás mechaniz­nek igazgatóhelyettesét a Tu- musával kapcsolatban felál­dományegyetem diszdoktorá- lított elmélete. A munkatár­|Tá avatták. saival kidolgozott inhibitor Az ünnepségen dr. Fodor preparátumokat már kórhá­jBéza rektor köszöntötte a zakban, rákos betegek keze­fezovjet akadémikust és az lésében is alkalmazzák. Tu­fannepi közgyűlés vendégeit, dományos eredményeit a rnajd dr. Maróti Imre, az gyakorlat más területein is­fcgyetem Természettudományi hasznosítják. Karának dékánhelyettese is- A szegedi Tudományegye­tnertette és méltatta Emánuel temmel jó kapcsolatai van­professzor tudományos mun- nalc, most negyedszer látoga­Kassasát. tott a városba. Az egyetem A nemzetközileg ls eiis- Általános Fizikai Kémiai tnert szovjet tudós már az Tanszékéről sok kutató járt 1930-as évektől N. N. Szem- a szovjet professzor intézeté­goroou Nobel-díjas akadémi- ben, illetve a Lomonoszov kus közvetlen munkatársa Egyetem Kémiai Kinetikai volt. Első kutatasi területen. Tanszékén, amelyet ő veze­« szénhidrogének gázfázisú tett. Jól ismeri, figyeli és se­bxidációjának vizsgálatában gjti a szegedi egyetemen fő­elért eredményei tették is- lyó kinetikai kutatásokat, mertté nevét a nemzetközi kémiai irodalomban. Az 1950­es évektől tért át két má­Új vonások a káderpolitikában Az ünnepségen dr. Fodor Géza rektor a természettudo­sik ielentős kutatási terület- manyok honoris causa dok" S r ^H^ 1 torává fogadta Nyikoláj Mar­kovics Emánuel akadémi­re: a folyadékfázisú oxidá­ciós reakció, valamint a bio- . . . „„..., «._,„_ —A Jvt rá avatásáért, majd röviden Tu^nUrtAkadLfaTee- a kinetikai kuta­miai Fizikai Intézetében tu- ^U^SéT^^ere' dományos kutatási osztályt » L ^If^T« Í2S?1"t alakított ki, amely a kutatók mépyét- hogy a f^gedi és eredményei alapján az inté- magyar .,.kutetokka1,. val° | M indenekelőtt hangsúlyozta a me­gyei pártbizottság első titkára, hogy a káderpolitikai munká­ban nincsenek különösebb gondjaink. A Központi Bizottság határozatát fő­leg az indokolta; a szocializmus ma­gasabb színvonalú építése, a tudo­mány és technika rohamos fejlődése megköveteli, hogy a kádermunkával szemben is új követelményeket tá­masszunk, illetve a nők és a fiata­lok fokozottabb bevonásával is érvé­nyesítsük káderpolitikai elveinket. Mint rámutatott, különös fontossá­gú a Szeged városi pártbizottságnak a kádermunka helyzetének értékelésé­re, káderpolitikai elveink érvényesí­tésére irányuló munkája. A Szeged városi párt-végrehajtó bizottság je­lentése és az intézkedési terv általá­ban megfelel azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket a Központi Bi­zottság határozata alapján a megyei pártbizottság állásfoglalása megjelöl. Tekintettel arra, hogy a megye párt­szervezeteinek, párttagságának jelen­tős része Szegeden él, illetve dolgo­zik, szükséges több figyelmet fordítani a káderpolitika elveinek érvényesíté­sére az alapszervezetekben, s arra is, hogy ebben milyen segítséget kell nyújtani a pártszervezeteknek. Fölméréseink szerint — mondotta — a megye káderállományának több mint egyharmada sajnos igen közel van az 55—60 éves korhoz, akik öt éven belül, előreláthatólag, nyugdíja­sok lesznek. Ehhez még hozzá számít­juk, hogy belátható időn belül egyéb okokból is indokolt bizonyos változás a káderállományban. Nyilvánvaló, hogy az utánpótlás igen nagy gondot jelent számunkra, ezért a városi párt­bizottság határozatában is nagyobb figyelmet kell erre fordítani. Egyet­értek a fölszólaló elvtársakkal, töre­kedni kell arra, hogy az intézkedési terv jobban szegedi legyen, ne vegye át szó szerint a Központi Bizottság ha­tározatából, illetve a megyei pártbi­zottság intézkedési terveiből a megál­lapításokat. Ami a Szegeden folyó kádermunkát illeti, az pozitívnak értékelhető. Ter­mészetesen itt is érvényesülnek az or­szágosan is tapasztalható problémák, például a munkások előléptetésével, vagy a nők funkcióba állításával kap­csolatos elmaradás. Pedig Szegeden, az itteni termelőüzemekben zömmel nők dolgoznak, a kádermunka kérdé­seivel többet, nagyobb gonddal kell foglalkoznunk. A pártszervezetek és pártalapszerve­zetek munkájáról megállapította, hogy jelentós fejlődés tapasztalható ugyan, mégis itt van a legtöbb probléma, itt jutottunk legkevésbé előre. Már az el­vek megismerése és azok megértetése körül is vannak problémák. Egyes magyar kutatókkal való j pártszervezetek túl szélesen értelme elismert együttműködés további sike zet nemzetközileg osztályává vált. A biológiai reket eredményez. Szolgalati Emlékérem A művelődésügyi miniszter rendeletet adott ki Pe­dagógus Szolgálati Emlékérem adományozásáról. A rende­let szerint Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kaphat nyug­állományba vonulása alkalmából az a pedagógus, aki alsó-, illetőleg középfokú oktatási-nevelési intézményben legalább 25 évig eredményes munkát végzett, és utolsó munkaviszo­nya is ilyen intézményben állt fenn. Az emlékérmet meg­kaphatja nyugállományba vonulása alkalmából az a peda­gógus is, aki az oktató-nevelő munka, illetve az oktatás­ügy irányításában és segítésében az állami, párt- és társa­dalmi szerveknél, valamint a szövetkezetek országos ér­dekképviseleti szerveinél végzett hosszú időn át kiemelkedő tevékenységet, vagy ezt az időt részben az említett szer­veknél, részben alsó- és középfokú oktatási-nevelési in­tézményben töltötte. A Pedagógus Szolgálati Emlékérem és az arról szóló oklevél átadására a nyugállományba vonulás alkalmával, az illetékes szakszervezeti szervek bevonásával, ünnepé­lyes keretek között kerül sor. Ebből az alkalomból legfel­jebb egyhavi alapbérnek megfelelő összegű jutalom adható. A rendelkezést először az WJö. folyamán nsngáfio­nrahnyba uonuloknál alkalmazzak, zik a káderhatáskört, és bevonnak abba olyan területeket is, amelyek fölöslegesen terhelik a káderpolitikai tevékenységet, mert nem tudnak vele érdemben foglalkozni. Azt hiszem, is­mételten hangsúlyoznunk kellene ezt az elvet, hogy inkább kevesebbet de jobban. A káderpolitikai tevékenysé­get a párt vezető szerepének érvénye­sítése végett a pártszervezeteknek két­ségkívül előtérbe kell állítaniok. Nem­csak úgy, hogy minden személy funk­cióbaállításához odakötjük a pártszer­vezet egyetértésének szükségességét. Számos területen tapasztalt, fontos közéleti tevékenységet kifejtő, párt­tisztségeket betöltő kommunista ve­zetők dolgoznak. Ügy gondolom, a pártszervezetek megbízhatnak a ki­próbált szakmai vezetőkben annyira, hogy egy sor káderhatáskört ők lássanak el. A pártszervezeteknek in­kább az elvek betartására, azok ellen­őrzésére kellene ügyelniük. A párt­szervezetek csak annyi káderügyet vonjanak véleményezési jogkörükbe, amennyivel ténylegesen tudnak törőd­ni, amennyivel ténylegesen érvényesí­teni tudják elveiket nemcsak az elő­léptetésnél, leváltásnál, hanem a mi­nősítésnél is. A kérdés másik oldala, hogy a párt­szervezetek nem mindenhol é*nek aeefcfcaí « ienetósusekkei, ametyefeefea Mint már jelentettük, dr. Ho­rn oes in Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára is részt vett és föl­szólalt a Szeged városi pártbizott­ság legutóbbi ülésén. Tekintettel a téma fontosságára, alábbiakban ismertetjük dr. Komócsin elvtárs hozzászólását. párt káderpolitikai elvei nyújtanak, illetve kötelezővé tesznek számunkra. Vagyis nem mindenhol érvényesül a pártellenőrzés a pártéletben és a ká­dernevelő munkában. Gyakran leszű­kítik a káderkérdésben való állásfog­lalást a párttitkár elvtársak személyé­re, tehát a vezető kollektív testület ilykor nem is tud róla. Éppen ezért tehát — ismételten hangsúlyozni kí­vánom — nagyobb figyelmet kell for­dítanunk a pártszervezetek támogatá­sára és arra, hogy pártszervezetek mindegyike tudjon élni azokkal a jo­gokkal, kötelességekkel, amelyek a párt káderpolitikai elveiből rájuk há­rulnak. Legyen szabad fölhívni a figyelmet arra — folytatta Komócsin Mihály elvtárs —, hogy pártunk Központi Bi­zottsága ide vonatkozó határozatának megértetése és jó alkalmazása rendkí­vül fontos dolog. A vezető politikai ve­zető akkor is, ha nem politikai tisztséget tölt be, hanem valamilyen államigaz­gatási szerv, intézmény, vállalat élén áll. Nyilvánvaló, hogy a vezetőkkel szemben magas fokú politikai követel­ményeket is kell támasztanunk. A politikai követelményt illetőleg félre­értések jelentkeztek nálunk. Sok he­lyen leszűkítették a fogalmat arra, hogy a vezető egyetért a párt és a kor­mány politikájával. Ezt ma már egy becsületes állampolgártól is elvárjuk, nemhogy a szocialista állam egyik funkcionáriusától, akinek saját élet­vitelében és munkájában ezt a pártpo­litikát érvényesítenie kell. Egyetértek, a vezető ne csak ismerje a párt poli­tikáját, hanem váljék tudatossá előtte ennek a politikának miértje is, értse, hogy egyes politikai döntések mögött milyen társadalmi okok, változások húzódnak meg. Szükséges, hogy a ve­zetők az egyetértésen túl azokat a moz­gató rugókat, politikai indítékokat is ismerjék, amelyek a döntéseket szü­lik. U " j vonása a Központi Bizottság ká­derpolitikai elveinek, hogy a ve­zetőknek meg kell szerezniök a korszerű ismereteket, mert enélkül le­hetetlen lépést tartani a követelmé­nyekkel. Egy vállalati igazgató legyen tisztában egyrészt az adott vállalat szak­mai sajátosságaival, másrészt legyen tisztában a vezetői munka új köve­telményeivel. Ismerje fel azokat a kezdeményezéseket, amelyek fokoz­hatják a termelést, ismerje föl azo­kat az új tapasztalatokat, vívmányo­kat, amelyekkel jelentősen előre le­het lépni az ő munkájában is. Fontos követelmény a vezetőkkel szemben, hogy legyen készségük jól bánni, foglalkozni az emberekkel. Tudjuk, lehetnek kiváló vezetők, akik a maguk területén szinte tudományos színvonalon dolgoznak, mégis képte­lenek tökéletesen eleget tenni a kor­szerű vezetés iránti követelmények­nek. Miért? Mert nem tudnak az em­berekkel megfelelő kontaktust terem­teni, nem tudják munkatársaikat lel­kesíteni, nem tudják az egész kollek­tívát megnyerni törekvéseik, elgondo­lásaik számára. Azok a vezetők, akik nagy hangerővel, vagy akár a veze­tői hatalom fítogtatásával próbálják a feladatokat megoldani, holott nyil­vánvaló, hogy fölvilágosító jó szóval, okos érveléssel jobban boldogulnának — nos, az ilyen vezetők nem tudnak sokáig eredményesen dolgozni. Ügy gondolom, az új követelményeket az új káderállománnyal is meg kell is­mertetni, és segíteni kell őket, hogy képessé váljanak a megnövekedett föladatok teljesítésére. A pártszerve­zetektől is azt várjuk, hogy a hatás­körükbe tartozó kádereket és-Igyekez­zenek ilyenné tömném. Foglalkozott a megyei pártbizottság első titkára azzal is, hogy a Központi Bizottság határozatának új elvei sze­rint meddig maradhatnak emberek vezető beosztásban. Nálunk ezzel kap­csolatban is kialakultak helytelen szemléletek. Gyakran hangoztatjuk, hogy törődjünk az emberekkel, kísér­jük figyelemmel gondjaikat, problé­máikat, és hogy messzemenően gon­doskodjunk róluk. Ezt néha elmu­lasztják, ha vezető beosztású káde­rekről van szó. Olyan meggondolások alapján, hogy ne bántsunk meg sen­kit, vagy éppen szociális indítékokból nem mondják meg azoknak sem az igazat, akik tulajdonképpen már al­kalmatlanok feladatkörük ellátására. Ezzel azonban nekik maguknak is káit okoznak, mert gyakran ők is ér­zik, hogy mind kevésbé tudják terü­letüket áttekinteni, mind kevésbé ké­pesek vezetők lenni, mindinkább az események sodorják, esetleg beosztott­jaik vezetik őket. Ha tovább marad­nak, nekik is ártunk, hiszen elveszí­tik magabiztosságukat, előidézhetünk náluk lelki konfliktusokat és lejárat­juk őket beosztottjaik előtt. Ezt nem szabad csinálni. És ami a kérdés má­sik fontos oldala, ártunk a szocializ­mus ügyének. Mert ha valahol olyan vezető működik, aki nem tudja a fel­adatát megoldani, nem tud előre ha­ladni, és így képtelen a saját munka­helyén hozzájárulni a dolgozók élet­körülményeinek javításához, ez előbb­utóbb politikai kérdésként jelentke­zik, politikai problémává válik a la­kosság körében. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő szemléletet alakítsunk ki a pártszervezetekben, és azok kö­rében is, akik különböző káderügyek­ben, különböző vezetőkérdésekben dön­tenek. Időben hajtsuk tehát végre a szükséges áthelyezést, illetve ahol in­dokolt, kezdeményezzünk korenged­ményes nyugdíjazást. A Központi Bi­zottság határozata alapján lehetőség van arra, hogy olyan embereket, akik becsülettel helytálltak évtizedekig, a megérdemelt pihenéshez juttassuk. Ez­zel a lehetőséggel sokkal szélesebb körben kell élni, mert eddig csak szórványosan hallottunk ilyen javas­latokról. Végül két kérdésre hívta föl a fi­gyelmet dr. Komócsin elvtárs. Az egyik az alapszervezet véleményezési jogkörének bővülésével kapcsolatos. Valahogy úgy fogalmazhatnánk, hogy vétójoguk van az alapszervezeteknek. A Központi Bizottság határozata ki­mondja, hogy ha a pártszervezet az adott munkahely szakmai vezetősé­gével káderdöntésben nem ért egyet, akkor joga van ezzel a problémával a felsőbb pártszervhez fordulni, cs addig az illető esetében nem lehet a döntést érvényesíteni. Ezért a párt­szervezeteket meg kell tanítani arra, hogy jól éljenek ezzel a jogkörrel. Ne valamilyen „csak azért is" alapon, hogy ezzel elhúzzák-halasszák egyes káderproblémák rendezését, hanem főleg akkor éljenek e jogukkal, ami­kor politikai kérdéssé válik a szemé­lyi döntés. A Központi Bizottság ha­tározata előtérbe állította a testületi jogokat. Felhívta a figyelmet, hogy a személyi döntésekkor széles körű in­formációt, véleményt kell kérni az alsóbb pártszervektől, pártszerveze­tektől. Különösen minősítéseknél a beosztottak véleményét is figyelembe kell venni, természetesen megfelelő diszkrécióval és tapintattal. O rszágosan és szegedi viszonylat­ban eddig is érvényesültek pár­tunk káderpolitikai elvei. Mint látjuk, van azonban néhány olyan te­rület, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítanunk. S mivel ezek többsége jellegénél fogva Szegedet is érinti, indo­kolt, hogy a városi pártbizottság tá­masszon megfelelő követelményeket a végrehajtó bizottsággal szemben — fejezte be hozzászólását a megyei Bérttofeottsúg első titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents