Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

V SZERDA, rím. MAJTJS t Kicsik és nagyok Nem kell mentegetőznünk gazdaságról álmodni sem le- tervvel rendelkezik, többet amiatt, hogy vannak nagy bet. Van még mindig szövet- kap most elképzelései valóra — erős, biztos gazdusági kezeli vezető, aki meginog, váltására, de később ezt a alappal rendelkező, jól gépe- ha nala képzettebb szakem- választ kapja: élj meg a masitett — szövetkezetek, és bert kínálnak munkatárs- gad lábán! vannak kicsik is, amelyek nak. Pozícióját félti, pedig Az új támogatási rendnéhuny lépcsövei alacso- előrelépést nyerhetne. Egy szer első éve a tavalyi volt, mondat legalább az igazság de lényeges változást, namásik felének is kijár: a gyobb összeget az idei eszgyenge szövetkezetet félve keresik a jó szakemberek. nyabban állnak. Kiss István. a területi téeszszövetség titkára mondta a minap egy beszámolóban: „A szegedi járásban eszközellátottságban kilencszeres. termelékenységben nyolcszoros különbségek is vannak", a skála két szélén állók között. Az említett beszámolóból az is kiderült, hogy a sokszoros különbségek a személyes jövedelmekben ennyire nem érződnek. Az állam gondoskodása, árkiegészítő támogatása igyekszik viszonylagos egyensúlyi állahomok potot teremteni. Feltétlenül arany- szükségünk van arra a termésre is, amit a gyengébb földek adnak. De ha Itt aránytalanul kevesebbet keresne egy traktoros, nyilván Nem egyforma a föld — ez a/ első magyarázat. Alig négykoronás posza az egyik, és 18—20 koronás, jó föld a másik Ha nem lenne lényeges különbség a két terület szövetkezete között, a jobbik földön feltétlenül hibát kellene keresni. De mindent a földre fogni mégsem lehet. Két szomszédos téesz között akkor is lehet szembetűnő azonban, hogy különbség, ha az adottságok egyrészről jó szinte hajszálra egyeznek. Említhetnénk a dolgozó tagok lelkiismeretes, vagy ittott szellős munkáját, de ez a feltételezés rossz űtra visz bennünket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek mostani tagjai mindenütt vállalják a tendő jelent. Az új koncepció értelmében fogott hozzá a pusztaszeri szövetkezet hízómarhatelepének építéséhez, a balástyai téesz juhtenyésztése fejlesztéséhez, a kisteleki Oj Élet Termelőszövetkezet az ültetvénytelepítéshez és szarvasmarhatelep építéséhez, vagy a forráskút! szövetkezet a homoki kertészet biztos alapjainak a lerakásához. Szigorú követelményekhez kötik az újfajta támogatást, ebből kidobott pénz egy fillér sem lehet. Természetes, tisztességes munkát, mert előbbre visz az ösztönző tá ezért tisztességes bért kap- mogatás. nak. Huszonhárom. termöheAz egyik szövetkezet bele- lyileg gyenge kategóriában vág egy nagy építkezésbe, és gyöz vele. A másik hasonlóba kezd, és majdnem tönkremegy. Sok ága-boga van dományos támogatással ennek, ha csak egyet-kettőt említenénk, még nem a tel- fejlesztési tervek. Az állami jes igazat mondanánk, de az támogatás új rendszere e biztos, hogy a következetes, tervek megvalósítását igyekcéltudatos. hozzáértő, szak- szik szolgálni. Ha apránként mailag képzett, és tudását adná, évről évre az állam a állandóan frissen tartó veze- támogatást, soha ki nem lés nélkül az egészséges vál- fogyhatnánk belőle. Amelalkozókedv hiányában jó lyik gazdaság céltudatos átugrana a munkára a job- hogy személyi garanciáról is ban fizető szövetkezetbe. A szó van. Ha azt akarjuk, mechanizmus útját kezdő hogy több zöldség, több hús. emberként járó is tudja több tej legyen, nem elég a ez a segítés föld, nem elég a pénz, a kiugyan, de nos erőlködés is kevés, hozmásrészről javítani kell. záértés, szakértelem feltétKönnyen akadhatna vezető, lenül kell. mellé. Több jó aki azt mondaná: pardon, szakemberre is szükség van majd az állam! Majd kise- tehát gít bennünket. Ahelyett, ^ ^^^^^^ hogy keresné azokat az ágazatokat. amelyek a legtöbb jövedelmet biztosítják. Az általános támogatásnál Kicsik és nagyok várhatóan később is lesznek. A mostani nagyok biztosan tovább nőnek, de a kicsik várhatóan kevésbé kicsik, egy kicsit nagyobbak lesznek. Az a célja a mostani számontartott szövTtkezTte támogatási rendszernek, van a szegedi járásnak. Ti- bogy m'nde" termeloszovetzenkilencben megfelelő tu- kezet adottságainak legjobással el megfelelő, eredmenyes készültek már a középtávú gazdálkodást tudjon folytatni. Homokteruleteken a szolő-gyümölcs, illetve a szántóföldi növénytermesztés, és a mellé erősödő állattartás egyensúlya minden bizonynyal az egyenletes, biztos fejlődés alapját is jelenti. Horváth Dezső Névsorolvasás a virágvilágban Botunikusok én néprajzosok kutatják fel és rendszerezik az ország különböző vidékein használatos növényneveket. Gyors feltáró munkájuknak köszönhető, hogy míg a század elején „csak" mintegy hatezer honi növényt ismertünk, addig ma már közel húszezernél tartunk. Főként a népi növényelnevezéseket szeretnék mielőbb összeterelni, mivel azok jelentős része kihalóban van. Számtalan növénynév lassan feledésbe tnenő falusi-tanyai foglalkozásokhoz, a nép régi — Szintén változóban levő — érzelem-, szokás- és hiedelemvilágához kötődik, s ezért órái meg vannak számlálva. A legújabb gyűjtések a nep gazdag képzeletvilágát es kifogyhatatlan fantáziáját mutatják. Olyan növényi névelkeresztelések tanúsítják ezt. mint „gyászoló dáma", „lustakisasázony", „győzedelmes fű", „hovatovábbannáljobb", „minden zárt feltörő". Nemrégiben került elő a „pletykakata" elnevezés, amely a hajdani Csongrád megyei hírharang faluezépe emlékét őrzi. Jellemző, hogy a biblikus hangzású növények többségükben a volt egyházi nagybirtokok és papi települések körzetéből származnak. Az „istenat kozta-tüske", az „istenekvirága", az „istenkegyelme", az „istennyila", az „istenostora", a „Jézus szive", a „Máriaülte-fü", a „püspöksüveg-gomba", a „Júdás ezüstje", az „imádságbokor", az „istenlova-farka" rs a ^Piialus-Iu'j Vas, He-, ves és Veszprém megye „szülöttei". A „kálomistagyökér" viszont jellemzően hajdúsági talajban terem. A begyűjtött anyag azt is igazolja, hogy a nép képzeletét az ördög is ugyanilyen mértékben foglalkoztatta: több mint húsz növény emlékeztet rá: „ördöbocskor", „ördöglova", „ördögbordája" és hasonlóak. A növények nagyjaink nevét is megőrizték: „Kossuth-fű", „Széchenyi-gyökér", „Lehelkürtje". Gyűjtőink az egyes növénynevek szinonimáit is „feltérképezték". Ebből kiderül, hogy van. ahol az ibolyát imolyának hívják, a fodormentát vénasszonyvirágnak, a nebáncsvirágot „hozzámnenyúlj"-nak. A burgonya elnevezésének ilyen változatai vannak: bolyóka, grulya, bandurka, piskó, pityóka, tojórépa, svábtök, kukulyó stb. A feltérképezés szerint a paprika elnevezés se egységes: csileibors, magyarbors, pogány paprika, veresbors a neve. Oláh Béla Istkola életközelben de gol A pedagógustársadalom a tananyagcsökkentéssel kapcsolatos rendeletet úgy tekintette, mint az MSZMP Központi Bizottsága határozatából adódó feladatok végrehajtásának határozott és bátor lépéseit. Egyetértéssel fogadta, de ugyanakkor tisztában volt azzal is, hogy ez a megoldás a túlterhelést még nem számolja fel, s az ilyen módon kivitelezett tananyagcsökkentés egy-egy tantárgyon belül gondokkal is jár. A végrehajtás során kiderült, hogy egyik tantárgyban több volt a probléma, a másikban kevesebb. A kémikusok például elég sokat panaszkodtak, de az orosz nyelv és irodalom frontján a tananyagcsökkentést illetően még ma ls legteljesebb yz egyetértés. Bálint Istvánnal, az orosz nyelv és irodalom megyei szakfelügyelőjével beszélgettünk erről. A beszélgetésből, és több megkérdezett pedagógus véleményéből kiderült, hogy szerencsések és jók ' voltak a változások, s valóban sikerült elérni e tantárgyban „a kevesebbet, de jól" elvének a megvalósítását. Hogy mi tette ezt lehetővé? Mindenekelőtt az óraszám ügyes elosztása., Eddig a gimnázium mind a négy évfolyamában heti 3 órában tanították az orosz nyelvet. Most az első osztályban 4, a második és harmadik osztályban 3—3, a negyedikben pedig 2 az óraszám. Ez a megoldás azért jó, mert az első osztályban még nagy az érdeklődés a nyelvek iránt, ezenkívül kétségtelen, hogy több időt vesz igénybe a különbözS iskolákból jött tanulók egy szintre hozása, a hiányok, a gyengeségek pótlása. A IV. osztályoknál pedig érthető, hogy figyelmük már a választott pálya, illetve a felvételi tárgyak felé irányul. Ideális tehát az óraszámok elosztása. Kedvezően érintette az orosz nyelv tanulását a nagyobb létszámú osztályok; két csoportra való bontásának a lehetősége. Több helyen éltek is vele a legteljesebb mértékben. Például Makón a József Attila Gimnáziumban és Szentesen a Horváth Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában. (Szegeden is több helyen, ahol elsősorban a tantermek száma és a tanári létszám lehetővé tette.) A megváltozott óraszám mellett igen pozitív a tanárok véleménye az orosz nyelvi tananyagcsökkentésről is. Jelentősen kisebb ugyanis a tanulók túlterhelése azáltal, hogy az olvasmányok száma, illetve azok. szóanyaga kevesebb lett. A nyelvtani anyagban — nagyon helyesen — nem csökkentették a tanulnivalókat. (A nyelvtan szerepe tehát jelentősebb lett a nyelvoktatásban.) Az eredmény: az első osztályokban máris emelkedett a színvonal. A házi feladattal kapcsolatos intézkedésekkel is egyetértettek a pedagógusok. A smaragdzöld táblójú útmutató könyvecskében ol. talános tagozaton mintha némileg emelkedne a számuk. Megfigyelhető, hogy a tanítási órák egyre korszerűbbek az orosz nyelv és irodalomból is. Az oktatáshoz szükséges segédanyaggal is jól ellátták az iskolákat. A nyelvtani programozott, anyag már mind a négy évfolyam számára elkészült, a pedagógusok rendelkezésérc áll. Az audiovizuális oktatás megvalósulása érdekében pedig szorgalmazzák a „mini-laborok" építéséi. Egyte jobb színvonalú tehát az oktatás, de ott azért még nem tartunk — s ezt szeretném a szülök figyelmébe is vasható: „Altalánosságban ar,ajánlani —, hogy a tanuló mentesüljön az otthoni tanulás alól. A tantárgy jövőjéről szólva elmondhatjuk: biztató. (Ennek az óraszám síkeres elrendezése, és a tananyagcsökkentés az alapja.) Létrehozták az új tantervi bizottságot. melynek javaslatai alapján a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet révén megkezdődnek az 1980 táján megjelenő új orosz nyelv és irodalom tankönyvek előmunkálatai. Minden jel arra mutat, hogy a jövőben is fontos szerepet kap a nyelvtan tudása, valamint a köznapi témájú beszédkészség fejlesztése. Bánfalvi József kötelező írásbeli házi feladat egyik óráról g másikra nem lehet több 5—10 mondatnál." Tehát nem adhatnak fel sokat, de mindig van lehetőség házi feladat íratására. A megoldás így nagyon jó. Előnye még. hogy az ilyen mennyiségű házi feladat az órán is könnyen ellenőrizhető. Érdekes hír az orosz tagozatba járó tanulók számára: érettségi vizsgán ugyanazt a feladatot kapják, mint az általános tagozatos osztályok. (Eddig külön tételt küldtek nekik!) A jelentkezések arányát nézve az idén sem lesz kevesebb az orosz nyelvből érettségizők száma, mint a múltban. Sőt. az álVadonból — ipari központ A messzi szibériai tajgában, ahol a szépséges Angara folyik, városka született, s Angarszk lett a neve. Ezen a tájon évente 160— 180 napon át 0 fok alá sülylyed a hőmérő higanyszála. Nyáron viszont akkora a hőség, hogy csak a Kara-Kum sivatag forrósága vetekszik vele. A tajgai vadon sokáig keményen ellenállt a Szovjetunió minden részéből odaérkezett sok-sok fiatal építő erőfeszítésének. Kegyetlen harc volt ez, szűnni nem akaró hóviharokkal, a járhatatlan ingovánnyal. de végülis az ember győzött. Felépült az első kombinát, majd a város, amelyet ugyancsak fiatal tervezők álmodtak pausz-papírra. Az erdők és a láp helyén magasba emelkedtek az ipari vállalatok épületei, a lakóházak tömbjei, szállodák, éttermek, művelődési házak. Az első terv 35 000 lakossal számolt. De bővültek az iparvállalatok, újabbak épültek, s az élet megkövetelte a tervek felülvizsgálatát. Tavaly már 225 ezer munkás, mérnök, jogász, pedagógus, diák és kisdiák élt Angarszkbun, 85 nemzetiség gyermekei, akik ma büszkén vallják magukat szibériaiaknak. Angarszk jelentős ipari központ. Itt van a világ egyik legnagyobb petrolkémiai kombinátja, ezen kívül elektromechanikai, kerámia- és cementgyár, automatizálási kísérleti tervező iroda, kazánipari .segédberendezési gyár működik, és sorolhatnánk tovább az ipari létesítményeket. Gyártmányaikat 35 ország vásárolja, s azok sok nemzetközi kiállítás aranyérmét érdemelték ki. I Hegedűs András: Móra 1 hétköz Ferenc napjai M

A szegény ember életé-t ennek a biztató érté. • kelésnek a hatására Kiss Lajos 1934-ben befejezte, de a könyv csak öt év múlva jelent meg, Ortutay Gyula szívós közreműködésével. Ezt már Móra nem érhette meg, de Kiss Lajos azzal fejette ki iránta tisztelő háláját, hogy A szegény ember életé.t neki, emlékének ajánlotta. Az írói dicsőség fényében Móra Ferenc — regényeivel, publicisztikai írásaival — különösen a Magyar Hírlapban megjelent tárcáival, rajzaival, elbeszéléseivel nemcsak az országban, hanem a határainkon túli magyar anyanyelvűek körében is az egyik legolvasottabb író lett. A Magyar Hírlapban megjelent írásait az olvasók „ünnepi kalács"-ként ízlelték. 1927ben, írói munkásságának 25. évfordulóján, kiadója hat kötetbe gyűjtötte írásai egy részét. Kosztolányi, amikor esszét írt e kötetekről. Móra művészétének a „varázsát; kutatta és mulatta fel. Tamási Áron is úgy látta, hogy „Móra Ferenc igazi otthona, bölcsességének és tudásának ! legügyesebb kicsiholója. népi derűjének és írástudásának legigazibb kőtáblája a vasárnapi .Magyar Hírlap* harmadik oldala volt." Írónk univerzális és intenzív kíváncsiságával hatalmas területet fogott át, s művészete világába emelte a történelem, a kultúrhistórla, a néprajz, a szociológia, a pedagógia, az irodalom, a nyelvészet, a természetrajz, a fizika, a filozófia jelenségeit, problémáit. A Fele sem tudomány, a Sokféle, az Egy cár, akit várnak, a Napok, holdak, elmúlt csillagok, az Elkallódott riportok stb. című köteteibe gyűjtött tárcákban, rajzokban apróságok vannak, mindennapi szürke tények, de ezek írónk művészete varázsával arannyá változnak, emberi jelentőséget, fontosságot kapnak. Mórának külön „csevegői tehetsége" volt, „nádi hegedűjén" kedvesen és természetesen tudott játszani. Látszólag kötetlenül, fesztelenül csevegett, meg-megállt, kitérőket csinált, mert éppen eszébe jutott valami, zárójeleket nyitott, s hirtelen egy szívre ütő. elgondolkodtató reflexiót mutatott fel. Mégis célba értek írásai, egységük és tartásuk volt, mint a népmeséknek, népdaloknak. „Noha nyomtatva van. amit olvasok — írta Móra alkotásairól Kosztolányi —, hallom a hangzóit, ahogy parasztjaink ejtik, hallom a szöveg ólombetűin túl a beszéd komoly, lassú muzsikáját, hallom a hangsúlyt, melyet az író fölemel vagy leenged, s azt is, amint írás közben lélegzetet vesz." Móra, a polihisztori intellektusú író úgy beszélt, mint a tápéi paraszt. Közben mindenki érezte, hogy a szavak mögött szeretetre méltó, nagyszívű ember áll, aki mélységesen szenved, mert illúziótlanul látja sivárnak a világot, s akit ugyanakkor emberszeretete meg is vigasztal, mert hiszi, hogy szebbé is tehető az élet. Humorának ebben volt a titka és varázsa. / Az 1920-as évek közepétől méltán tartották nagy és rangos írónak. S ő minél magasabbra jutott az írói dicsőség fényes ormain, szeme annál mélyebrre fúrt a faluszéli, tanyai nép nehéz világába. Most mutatta meg, hogy a hűség írója, a Daru utca küldöttje, hogy a „semper idem" embere. a jóság és a humánum elkötelezettje! 1927-ben ünnepelték írói munkássága 23. évfordulóját, az üdvözlésekre válaszoló beszédében Móra felmutatta szülei, a „szegény emberek" arcát is. 1931-ben választották a Kisfaludy Társaság tagjává, s a székfoglaló előadás után a Göröngykeresés című elbeszélését olvasta fel. A Göröngykeresés arról szólott, hogy Szántai Vecsernyés Pált, az egykóri deszki kubikost a haza kilökte magából, mint hullócsillagot az ég. Nem volt más bűne, mint az, hogy földet kért magának, de a haza se földet, se munkát nem adott neki. Mit tehetett, nyakába vette a világot, hányódott-vetődött benne, míg elért az ötödik világrészbe, aminek a nevét se hallotta soha. Az alföldi kubikos megverekedett az ausztráliai sivataggal, szerzett házat, földet, nyájat, csak abba nem tudott beletörődni, hogy haragban van hazájával, és nincs magyar földje. Halálos ágyán ez volt az utolsó szava: „Szerezzelek egy kis magyar földet a síromba." A leánya Mórának küldött egy megcímzett papírzacskót ezzel a kéréssel: „Egy boldog magyar göröngyöt ebbe a borítékba az óhazából, uram, hogy boldog legyen az apám álma." íFolytatjukJ